Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-05 / 54. szám

1990. március 5., hétfő fTTTIiTETiTcS (Folytatás a 7. oldalról) ki származású édesanyám révén a határ túlsó oldalána is átterjed. Kuláknak minő­sített családban nőttem fel. Most már tudom, hogy mennyivel többre lettünk volna hivatottak. Egészség- ügyi főiskolát végeztem, mentőállomáson főápolóként dolgozom. Helyi kezdemé­nyezője voltam a kisgazda- párt megalakításának, mert tudom, hogy a családok tö­megei szeretnék azt a jobb­létet., amelyet a tulajdon megléte, biztonsága teremt. Alapvető célom a vidék fel- emelkedésének . elősegítése, az, hogy egy agrárjellegű or­szágban a parasztság.vissza­szerezze becsületét és önbi­zalmát. Nálunk a hagyomá­nyok megvannak, azonban ezt a tradíciót sokakból ki­irtották az eltelt emberöltő alatt.. Hunva Lajos Egy parasztcsalád harma­dik gyermekeként 1931-ben születtem. Gyomaendrődön élek. Édesapámat 1952-ben bebörtönözték, mondván, hogy vallásos kuláknak ott a helye. Én munkaszolgála- tos katona lettem, 1954-ben szereltem le, és állami tar­talék földön kezdtem gazdál­kodni. 1960-ban én is tsz-tag lettem. Mezőgazdasági tech­nikumot végeztem, állatte­nyésztési ágazatvezetőként dolgoztam nyugdíjazásomig. Ma 10-12 db anyakoca tar­tásával foglalkozom otthon. Az unokákkal együtt a csa­ládom kilenctagú. Szemem­ben a független kisgazdapárt egysége, az emberek bizal­ma az ország egyetlen bizto­sítéka annak, hogy hazánk rövid időn belül kilábalhat ebből az anyagi és erkölcsi posványból. A pártomban és saját programomban bízom, és remélem, hogy közremű­ködhetek a vagyonukból ki­forgatott családok erkölcsi és anyagi jóvátételében, a gazdaszellem újjáélesztésé­ben, az emberek fontosság- érzetének feltámasztásában. Domokos Tibor 39 éves vagyok. Csanád- apácán élek. Az élelmiszer- ipari főiskola elvégzése után ha/t évig dolgoztam a szocia­lista szektorban. Ez idő alatt beláttam, hogy felfogásom az életről, a munkáról nem egyeztethető össze ezzel a gazdálkodással. Azóta egyé­nileg boldogulok. Jelenleg májlibát tömök. Munkahe­lyet egy tápbolt biztosít ré­szemre. Az, hogy az oros­házi választókörzetben ki legyen a képviselő, arról el­képzelésem nem volt. Hogy milyen legyen, arról igen! Parlamenten kívüli munkát ne vállaljon. Hetente a kör­zetében egy-egy településen tartson beszámolót! Orszá­gos kérdésekben a szavazás előtt kérje ki választói véle­ményét, és aszerint döntsön! Így biztosított, hogy a vá­lasztóit és nem önmagát fogja képviselni. A válasz­tókörzet kisgazdapárti -je­lölt választói távollétemben engem választottak képvise­lőjelöltnek. Ha a választó- polgárok bizalmát is elnye­rem, a fentieket magamra kötelezőnek tekintem. Bakos István Reformátuskovácsházi va­gyok, 1949-ben földműves család első gyermekeként ott is születtem. Családomban örökletes a kisgazdapárti gondolkodás. Apám 1945-től volt tagja a kisgazdapártnak. Legmagasabb iskolai vég­zettségem vetőmag-termesz­tési szaküzemmérnöki diplo­ma. Három gyermekem van. Munkahelyem a Békéscsabai Mezőgazdasági Minősítő In­tézet. Otthon sportlovakat nevelek családommal együtt. 1989. április 30-tól vagyok a kisgazdapárt- tagja, miután Mezőkovácsházán néhány ba­rátommal a megyében má­sodikként megalakítottuk a kisgazdapárt helyi szerveze­tét, melynek elnöke lettem. A megyei nagyválasztmány Orosházán a kisgazdapárt megyei titkárává választott. Politikai hitvallásom, hogy a jelenlegi társadalmi be­rendezkedést el kell felejte­ni, mivel ez a rendszer .nem reformálható. Egy teljesen új, a jóléti társadalom ki­alakításához szükséges, a nép érdekében fogalmazott alkotmányra kell felépíteni jövőnket. fl Független Szociáldemokrata Párt egyéni választókerületi képviselüjelöltje Ágoston Sándor Ágoston Sándor, dévavá- nvai pedagógus a Független Szociáldemokrata Párt kép­viselőjelöltje a Békés me­gyei 4. sz. választókörzet­ben. Jelöltünk 44 éves, nős, 2 gyermek édesapja. Felesé­ge: általános iskolai tanár. Ágoston Sándor az érett­ségit követően 7 évig fizikai munkásként dolgozott. Mun­ka mellett, 1973-ban gépész­üzemmérnöki végzettséget, később, középiskolai gépész műszaki tanári diplomát szerzett. 1980-tó] a dévavá- nyai általános iskolában matematikát, kémiát, tech­nikát tanít. A monolitikus hatalomban vezető szerepet nem töltött be. A szociálde­mokrata mozgalomban 1989. márciusától vesz részt, ala­pító tagja a Független Szo­ciáldemokrata Pártnak. Mint munkás múlttal rendelkező, választókörzetében elsősor­ban a bérből és fizetésből élők, így a munkások, föld­munkások, kisnyugdíjasok, fiatalok érdekeit képviseli. A Hazafias Választási Koalíció egyéni választókerületi képviselüjelöltjei Dr. Nyéki Lajos 1943. május 8-án szület­tem Gyulán. Édesapám nyug­díjas vasutas, édesanyám háztartásbeli, négyen va­gyunk testvérek. Az általá­nos iskolát és a középisko­lát is Szeghalmon végeztem. Innen kerültem Szegedre, a József Attila Tudomány- egyetem Természettudomá­nyi Karára. Itt szereztem biológia-földrajz szakos ta­nári oklevelet. Visszatértem az alma-materbe, de már tanárként, és azóta is, 23 esztendeje ott tanítok. 1977- ben egyetemi doktori foko­zatot szereztem gazdasági földrajzból. 1980-tól szakta­nácsadó feladatot is ellátok. Feleségem középiskolai ta­nár, igazgatóhelyettesként tevékenykedik. Két lányunk van. Munkám mellett részt vállalok a közéletből, a pe­dagógus szakszervezet kü­lönböző szintjein vállalok és végzek társadalmi munkát. Elhatározott szándékom, hogy a Hazafias Választási Koalíció jelöltjeként főleg azokat szándékozom képvi­selni, akik a jövőben is el­sősorban a családjukkal akarnak foglalkozni. Kutyej Pál 1938. október 2-án szület­tem Tótkomlóson, gazdálko­dó családból. Általános is­koláimat Tótkomlóson, majd középiskoláimat a Debrece­ni Református Kollégium Gimnáziumában végeztem el 1957-ben. Ezt követően 1958 és 1964 között a Budapesti Evangélikus Teológia hall­gatója voltam, és 1964-ben szereztem meg lelkészi dip­lomámat. Még ugyanebben az évben kötöttem házassá­got Szokolai Erzsébettel. Két gyermekem van, mindkettő nagykorú. Lelkészi hivatáso-' mat 1964-ben Orosházán kezdtem segédlelkészként, majd Ambróziáivá, Batto- nya és Mezőhegyes gyüleke­zeteinek voltam lelkésze. 1973-ban kerültem Békéscsa­bára, Erzsébethelyre. Békés­csabán a városi HNF és a városi tanács tagjaként is tevékenykedtem, és országos választmányi tagja vagyok a Magyarországi Szlovákok Szövetségének. Ellátom — társadalmi munkában — a Békéscsabai Evangélikus Szeretetotthon igazgatói tisztét. Szolgálataimat ma­gyar és szlovák nyelven vég­zem. Több HNF-kitüntetést kaptam. Pártonkívüli va- ' gyök. Süli Bertalan 1947. április 20-án szület­tem Újkígyóson, paraszti családból. Iskolai tanulmá­nyaimat Szabadkígyóson kezdtem, miután szüleim 1948-ban odaköltöztek. Kö­zépiskoláimat a gyulai Er­kel Ferenc Gimnáziumban folytattam, és ott érettségiz­tem 1965-ben. Három évvel később szakmunkás-bizo­nyítványt szereztem víz-gáz­szerelő szakmában. Első munkahelyem a Békés Me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat volt, majd munka mel­lett épületgépész-üzemmér­nöki képesítést szereztem. 1979-től a Békés Tervnél dolgozom, mint műszaki el­lenőr kezdtem, majd az utóbbi öt évben tervező mér­nökként. Két gyermekem van, a feleségem a Békés­csabai Konzervgyár dolgo­zója. Nem voltam az MSZMP tagja, jelenleg a Szabadkí­gyós! Népfront társadalmi elnöke vagyok. A munka, a család és a közélet mellett jut időm a hobbimra, a hor­gászatra és a kertészkedés­re is. Politikával soha nem foglalkoztam, ám felválla­lom a falun élő embertársa­im sorsát, és szeretném elő­segíteni boldogulásukat. II Magyar Demokrata Fórum egyéni választókerületi képviselőjelöltjei Szokolay Zoltán Pedagógus és újságíró va­gyok, 33 éves. Gyermekkoro­mat Orosházán töltöttem, egyetemre Budapesten jár­tam. A Lencsést lakótelepen lakom feleségemmel és két kisgyermekemmel. Megvá­lasztásom esetén minden be-1 csületes csabai polgár kép­viselője szeretnék lenni. Ügy hiszem, ez felelne meg az MDF szellemének és programjának is. A Parla­ment kapuján belépve sür­getni kezdeném, hogy vizs­gáljuk felül az egész adó­rendszert. Csak molyán gaz­daságpolitikát támogatnék, amely megállítja a nemzet széles rétegeit sújtó elszegé­nyedési folyamatot. A tu­lajdonviszonyokat demokra­tikusan kell átrendezni, vé­get vetve a mostani szabad rablásnak. Nem engedhető meg, hogy a hajdani párt­titkárok, vállalatvezetők tő­késekké mentsék át magu­kat. Azon leszek, hogy a KGST ne ronthassa tovább gazdasági esélyeinket. Remé­lem, idén karácsonykor nem állomásozik már hazánkban egyetlen szovjet katona sem. Független, semleges Ma­gyarországon szeretnék élni. Dr. Lipták András 1955-ben Szarvason szület­tem. Mindkét nagyszülői ág kisparaszti volt. Szüleim — miután a földet elvették — munkások lettek. Három testvérem van. A békéscsa­bai Sebes György Szakkö­zépiskolában érettségiztem. Katonai szolgálatot előfel- vettként Kalocsán teljesítet­tem. A József Attila Tudo­mányegyetem Jogi Karán szereztem jogi doktori cí­met. Ügyészségi fogalmazó­ként, ügyészként, jogtaná­csosként dolgoztam, majd hivatásként az ügyvédi pá­lyára sikerült kerülnöm. 1988-ban lettem tagja a Ma­gyar Demokrata Fórumnak, korábban pártnak tagja nem voltam. Hivatásom közéleti, annak gyakorlása és a csa­ládi indíttatás vezérelt a po­litikai közéletbe. Az MDF képes lehet meggyűrkőzni a magyar társadalmat megbé­nító gazdasági és erkölcsi válsággal. Vezetői, tagjai er­re reális programot dolgoz­ták ki. Gyakorlom evangé­likus vallásom. Presbiter, egyházmegyei jegyző va­gyok. Azt szeretném, hogy gyermekeim már egy gaz­dag és kulturált ország sza­bad polgárai legyenek. Csurka István A Csurka család az anya­könyvek szerint évszázadok óta él Békésen. Édesapja is kedvelt író volt. Az 55 éves Csurka István Békésen járt gimnáziumba. Ez a tiszántú­li református, kisvárosi vi­lág, mély nyomot hagyott írói 'alkatában, jellemében. 1956 Budapesten érte vég­zős dramaturgszakos hallga­tóiként. A forradalomban va­ló szerepléséért Kistarcsára internálták. Szabadulása után a múló évekkel pályá­ja gyorsan ívelt felfelé: no­vellái, színdarabjai igen nép­szerűekké váltak. Jellegzetes az éles, fanyar, szellemes csurkai stílus, mely egy va­rázsütéssel „mezteleníti le a hatalmat, és mutatja be a kisember kiszolgáltatottsá.- gáty kesernyés igazságát. Si­keres művek váltakoztak be­tiltásokkal. Csurka, az ellenzéki író barátaival 1987-ben útjára indítja a Magyar Demokra­ta Fórumot. Politikusként azóta is a politikai és gaz­dasági monopóliumok ellen emel szót, a szegények és az esélytelenek érdekében. Láda Bálint A Sárrét szülötte vagyok. Életem nagyobb hányadát itt éltem le. Nős vagyok, 4 felnőtt gyermekem van és 9 unokám. Ismerem a terület gondjait, amely az infra­struktúra nagymértékű le­maradásából, a munkalehe­tőségék hiányából, és igen nagy részben a mezőgazda- sági hasznosítású termőföld gyenge minőségéből tevődik össze. Ezen a területen élő né­pesség az egymást követő re- zsimeknek és kormányoknak mindig mostoha gyermeke volt, és jobb esetben másod­vagy harmadrendű állampol­gár. Mint a rendszert bíráló ellenzéki, aki kereste helyét az alakuló, új társadalom­ban, az utam egyenesen a Magyar Demokrata Fórum tagjai közé vezetett. Népben, nemzetben gondolkodó köz­gazdász vagyok. Politikai meggyőződésem és tárgyi is­mereteim alapján a mező- gazdaság, pénz- és szociál­politika áll hozzám a legkö­zelebb. Vallom, hogy csak a magántulajdonú gazdaságra való áttérés hozhatja meg e csődhelyzetből való kiju­tást. Csak egy ésszerű, szél­sőségektől mentes nemzeti gazdaságpolitika vezetheti ki az országot, a kommunisták által majd fél évszázada fo­kozatosan mélyített sírgö­dörből. Varga Zoltán 1945-ben születtem Oros­házán. Édesanyám, Győri Zsuzsanna egy hatgyermekes parasztcsalád harmadik tag­jaként született. Édesapám (Folytatás a 9. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents