Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-05 / 54. szám
A HAZA MINDEN ELŐTT BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. MÁRCIUS 5., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 54. SZÁM Mai számunkban: Bemutatjuk a képviselőjelölteket Lapunk 7-11. oldalán bemutatjuk a pártok egyéni választókerületekben induló képviselőjelöltjeit. A 16 oldalas szám hétköznapi áron kapható Szövetséggé alakult a SZOT Betöltötte feladatát a szak- szervezetek három napos kongresszusa: elfogadták az új szövetség alapokmányát, programját, megválasztották tisztségviselőit, és ezzel megalakult a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. melynek elnöke Nagy Sándor lett. A szervezet alapokmányát szombaton éjjel 86 szakszervezet egyhangú szavazata emelte határozattá. Az alapokmány leszögezi: a szövetség egyenjogú és önálló szakszervezetek tömörülése. Működésének fő alapelve a demokrácia, a szolidaritás, a tagszervezetek egyenjogúsága, önrendelkezése és önálló képviselete, döntését konszenzussal hozza. Tevékenységét a politikai intézményrendszer más szervezeteitől függetle(Folytatás a 3. oldalon) Nagy megpróbáltatás előtt Fekete János ismét indul a választásokon Békés megye jelenlegi országgyűlési képviselői közül egyedül a szarvasi választó- körzetből Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott elnöke vállalkozott arra, hogy ismét induljon a választásokon, vállalva az egyáltalán nemköny- nyű megmérettetést. Szombaton délelőtt, a szarvasi főiskola előadótermében, választási előadáson fejtettek! véleményét az ország jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetéről: — Ma az ország gazdasága lemerevedett, általános a pénzhiány, azok a vállalatok is fizetésképtelenek a banki sorban állások miatt, amelyek egyébként nyereségesen termelnek. Az általános stagnálás okai közül kiemelte a kereskedelmi bankok túlzott önállóságát, illetve nyereségérdekeltségi rendszerét, amely legtöbbször ellentétes a népgazdaság érdekeivel. — Véleményem szerint, a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzését a kétlépcsős bank- rendszerben meg kellett volna erősíteni, s akkor kerülhettük volna el, hogy a népgazdaság érdekeivel ellentétes kereskedelmi banki vállalkozásokat is finanszírozza a jegybank — hangsúlyozta előadásában. A működő külföldi tőke megjelenésének szükségességét nem vitatja, hiszen tőkeszegény gazdaságunknak erre igen nagy szüksége van. Azonban úgy ítéli meg, hogy jelenleg a vegyes vállalatok adó- és egyéb kedvezményei túlzóak. Érvei szerint a preferenciák miatt, a magyar vállalatok számtalan esetben olyan tőkés vállalkozóval is üzletet kötnek, aki elsősorban rövid távon gondolkodik, s a hasznot kiviszi az országból. Példaként említette, hogy az elmúlt évben a külföldi tőke be- és kiáramlásának aránya 80 százalékos volt, ami konkrétan azt jelenti, hogy az 500 millió dollár beáramlásával szemben, ugyanebben az évben 400 millió dollár vándorolt ki. Tehát a szaldó mindössze 100 milliós nagyságrendű pozitívumot jelent. „Ezt a jelenséget csak úgy lehet meg- ' szüntetni, ha engedélyhez kötjük a külföldi befektetőkkel létrehozott vállalkozások, illetve vegyes vállalatok alakítását” — jegyezte meg Fekete János, majd hozzátette: — Pesszimizmusra egyáltalán nincs okunk, hiszen először fordult elő a történelemben, hogy hazánk törekvéseit a Kelet és a Nyugat egyaránt szimpátiával figyeli. Ez egy óriási lehetőség, amelyet ki kell használnunk. Egy békés, tiszta választások után létrejövő kormánynak, amelyik a ma- 1 gyár nemzet érdekeit előtérbe helyezve dolgozik, min- , den esélye megvan arra, hogy kivezesse az országot a válságból. Ehhez azonban egymással is békét kell köt(Folytatás a 2. oldalon) n Henkel és a Kiszöv nyomására maradi az elnök A Metakémia tagsága meghátrált Vajon a körösladányi Metakémia Kisszövetkezet elnöke a közgyűlés előtt vállalja-« az újabb megméretést? Ugyanis — mint arról a korábbiakban beszámoltunk —, a szövetkezet dolgozóinak a fele, a tagok közel 40 százaléka a diktatórikus irányítás, a vezetés méltánytalanul magas prémiuma, és az elhibázott beruházások miatt, 107 aláírással követelte az elnök, Nyerges László lemondását. A napokban a szövetkezet pasztaüzemében került sor a várva várt közgyűlésre, amelyen jelen volt dr. Ugrai András, a Kiszöv ügyvezető elnökhelyettese és Werner Rosenberg, a Henkel-Austria képviselője. A meghívó a hat napirendi pont között ötödikként sorolta fel a beadvány megvitatását. Ezért Jámbor Lajos, termelési osztályvezető, aki • igyekezett a dolgozók indulatát szervezett keretek közé fogni, javasolta, hogy a petíciót a harmadik napirendi pont — a személyekhez kapcsolódó idei tervfeladatok — előtt tárgyalják. Jámbor Lajos indítványát a tagok többsége elvetette, így a közgyűlés az eredeti napirend szerint zajlott le. A tavaly végzett munka értékelése során a jelenlévők megtudhatták, hogy a szövetkezet a ’89-es esztendőt jelentős, 21 milliós nyereséggel zárta. A sikeres gazdálkodásnak köszönhetően, az utóbbi három évben 87 százalékkal nőtt a fizetés. Elhangzott az is, hogy a Henkel-Austria és a Metakémia közös szándék- nyilatkozatot írt alá. E szerint —- a jogi feltételek tisztázása után — vegyipari fogyasztási cikkek előállítására Körösladányban vegyes vállalatot hoznak létre. Werner Rosenberg mindezt azzal egészítette ki, hogy a magyar és a délkelet-európai piac ellátására színvonalas mintaüzemet szeretnének felépíteni, ami biztosítaná a dolgozók megélhetését is. Nyerges László, a petícióra válaszolva elfogadta a személyét ért bírálatokat: — A jövőben változtatnom kell a vezetői stílilso- mon, többet kell a dolgozók között tartózkodnom, és velük véleményt cserélni. A vezetés nagy hibát követett el azzal, hogy a januári áremeléseket nem követte fizetésemelésekkel. Időközben ezt a hiányosságot pótoltuk, január elsejéig visszamenőleg, átlagban 30 százalékkal emeltük a béreket. A foglalkoztatást és a jövedelmet mindenki számára biztosítani tudjuk. Ha a Henkel céggel a szerződést megkötjük, akkor az eddigi létszámot tovább bővíthetjük. Nyerges László arról is tájékoztatta a közgyűlést, hogy az emberi magatartása és szakmai hozzá nem értése miatt, a beadványban kritizált Simon Vince fő(F oly tatás a 3. oldalon) A Kórház utcában és az Erzsébet-ligetben egyaránt a 90. percben dőlt el a mérkőzés sorsa • Ismét csak egy félidőn át táncoltak a szarvasi kosarasok • llyés Ildikó 5. a fedett pályás atlétikai EB-n • Focibál Medgyesbodzáson (Részletes sportbeszámolóink a 15—16. oldalon.) A választás nagyon jó dolog la a földeladásokat lem állítják le, i kisgazdák áruszállítási lojkottot szerveznek Az Agrárszövetség toborzója Sarkadon Reklámszatyrok, Fehérvári-indulóval Továbbra is szabad a vásár. A Parlament ismét úgy döntött, hogy az átmeneti időszakban nem tiltja be a földforgalmazást. Éppen emiatt hangzott el szombaton este Kondoroson a Független Kisgazdapárt választási gyűlésén ismételten a következő tiltakozás: ha március második feléig sem történik kormányzati intézkedés a földeladások betiltására, akkor a kisgazdapárt a kistermelők körében egy bizonyos időre megszervezi, hogy ne adják át a tejet, a tojást, a húst a felvásárló, illetve a feldolgozó vállalatoknak. Tiltakozásuk valószínűleg igen érzékenyen érinti az ország ellátását is, hic^en a tej 60, a tojás 80, a hú 55 százalékát egyéni gazdák állítják elő. A bojkott miatt nem vész kárba semmi. Hiszen a tejet, a tojást ez idő alatt a gazdák feletetik majd állataikkal, ami a súlygyarapodásban megőrzi értékét, sőt... Precízen, pontosan kidolgozott gazdasági tervet ma az ellenzéki pártok, így a kisgazdapárt sem tud készíteni, mert az adatok egy részéhez nem lehet hozzájutni, ugyanákkor ma senki sem tudja pontosan, hogyan áll az ország szekere, melyek a valós, megbízható adatok, ha vannak egyáltalán. így a kisgazdák gazdasági kerettervet dolgoztak ki a tulajdonlás és a termeléspolitikai kérdéskörökben. A '47-es földtulajdonosokat, a kereskedőket és kisiparosokat ért jogsérelmek orvoslásáról a tulajdon feletti rendelkezési jog visszaadásáról továbbra sem hajlandóak lemondani. — A kulák szó a mai napig nem került törlésre a magyar törvények nyelvezetéből. Nagy Ferenc kisgazdapárti miniszterelnököt sem helyezték vissza állam- polgári jogaiba. Amerikában hontalanként temették el, hiszen az amerikai állampolgárságot nem volt hajlandó felvenni, ugyanakkor a magyar állampolgárságától Rákosi Mátyás megfosztotta. Ha békés úton együtt akarunk haladni, elkerülhetetlen a társadalmi (Folytatás a 2. oldalon) Úgymond „koalíciós” közönség hallgatta Tamás Gáspár Miklóst, a Szabad Demokraták Szövetségének országgyűlési képviselőjét Békéscsabán, a művelődési központban a szombat délutáni SZDSZ-nagygyűlésen. A mintegy 350 lelket számláló közönség között felfedezhetőek volttak szocialisták, fórumosok, fiatal demokraták, kisgazdák, néppártiak is. Miután dr. Futaki Géza bemutatta Dénes Zoltánt, az SZDSZ békéscsabai képviselőjelöltjét, Tamás Gáspár Miklós megkezdte beszédét. Kifejtette, miért vonultak ki a szabad demokraták az Országgyűlésről. Az okokat abban látta, hogy a Parlament úgy döntött, nem kíváncsi a lehallgatási botrányt kivizsgáló bizottság jelentésére, ehelyett módot adott Németh Miklósnak egy magánszám előadására. „A miniszterelnök nagyon szórakoztatóan számolt be különféle dolgokról. Továbbá előadott egy érdekes,.népmese jellegű történetet a puccs- ról” — mondta Tamás Gáspár Miklós. Véleménye szerint a BM-botrányból ezzel egy komédiát csináltak, amit ennél komolyabban kellene venni, mivel a BM az Alkotmányt és a bontakozó demokráciát sértette meg. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, mert például Király Zoltán javaslata a köztár.- sasági elnökválasztásról, amit az Országgyűlés elfogadott, ellentmondott a népszavazás akaratának — amely kimondta, hogy csak a Parlamenti választások után legyen elnökválasztás — s ezzel kényszerhelyzet elé állítja majd az új kormányt. Ugyancsak törvény- sértőnek találta a nemzetiségek képviseletéről szóló javaslatot, mert a választások előtt a Parlament ezzel megváltoztatta a választási törvényt, és az nincs eldöntve, hogyan válasszák meg képviselőiket a nemzetiségiek. Véleménye szerint egyes képviselők megpróbáltak kormányválságot is előidézni, például a kamatadó eltörléséről szóló javaslattal, amelynek elfogadása költségvetési hiányt, s ezzel kormánybukást eredményezett volna. „Már ekkor ki kellett volna sétálni — mondta —, de kötelességem volt kiegészítést tenni a beszámolóhoz, elmondva, hogy kik kapták a jelentéseket, mennyire törődnek a törvényességgel és mit érnek a reformszólamaik.” (Folytatás a 2. oldalon) A sarkadi kultúrházhoz közeledve már messziről hallani lehetett a Fehérvári-induló pergő ritmusát. Az épület előtti téren a mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezetek választási irodájának, az Agrárszövetségnek zászlói lobogtak. A választási nagygyűlés, amelyen megjelent Nagy Tamás, az Agrárszövetség elnöke, Nagy Húszéin Tibor közgazdász és Vígh Imre, a 2-es választókerület országgyűlési képviselőjelöltje, színes külsőségek közepette zajlott. Az előtérben videofelvételen a Vígh Imre mellett agitálók fejtették ki véleményüket jelöltjükről. A művelődési otthon nagytermében minden ülőhely karfáján a szövetség emblémájával díszített reklámtáska várta a sarkadia- kat. Bár a nézőtéren több szék üresen maradt, mégis minden nejlonszatyor gazdára talált. A színpadon két szónoklat között folklórműsor szórakoztatta a választó- polgárokat. Elsőként Nagy Tamás lépett a mikröfonhoz. Beszédében ecsetelte a magyar falu kiszolgáltatott helyzetét. Hangot adott azon felháborodásának, miszerint a mérhetetlen gazdasági csőd terheit egyesek ismét az agrár- termeléssel foglalkozók nyakába kívánják varrni. — Ebben a helyzetben nem az a legfontosabb kérdés — érvelt az előadó —, hogy balról vagy jobbról nézzük a dolgokat, hanem a tennivalók. Az Agrárszövetségről szólva elmondta: céljuk a rendszerváltás, a semleges Magyarország létrehozása. Követelte a szovjet csapatok kivonását az országból. Majd más témára rátérve így folytatta: — A válságból elsősorban saját erőforrásra támaszkodva kell kilábalnunk. A politikai feltételekhez kötött külső segítség később csalódást okozhat. Szervezetünk szükségesnek tartja egy humánusabb adórendszer kidolgozását. Meg kell teremteni a vállalkozások szabadságát. Alkotmányos garancia kell arra, hogy akinek magántulajdona van, az az övé~ is maradjon. Enélkül a magántőke nem mozdul meg. A magántulajdon jelentőségét elismerve kiállt a szövetkezeti mozgalom mellett. Az önkormányzatok szabadságának megteremtésével, a (Folytatás a 2. oldalon)
