Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-28 / 73. szám

1990. március 28., szerda hüítlUI-fíTd Választások Magyarországon — 1990 tavaszán Felerősödött a menekültáradat Romániából A kétfordulós választás­sal befejeződik az a — hoszr szú, eseménydús, váratlan fordulatokkal tűzdelt — fo­lyamat, AMELY 1988 MÁ­JUSÁVAL vette kezdetét. Megdöbbentő belegondolni, hogy (mindössze?) huszon­két hónapja annak, amikor nemcsak Kádár János távo­zott az egypártl szisztéma éléről, de vele együtt több társa _is, akiknek tevékeny­sége évtizedeken át. megha­tározta a hazai közéletet Az új vezetők heteken be­lül szembetalálták magukat azzal a ténnyel, hogy jelen­tős erők kérnek részt a Ká­dár János utáni korszak ki­alakításából. Az addig lát­ható szerveződések egyre- másra kezdtek politikai — és mindinkább pártszerű — alakzatokat ölteni, s erőpró­ba erőpróbát követett. Tün­tetések, sztrájkok, végső ha­tárokat tapogató próbálko­zások követték egymást 1988 nyarától 1989 késő tavaszáig. Mind világosabbá vált az a tény, hogy egypárti keretek között nem maradhat tartó­san az ország — és egyértel­műen igényelte valamennyi konstruktív erő a mielőbbi megmérettetést. Tudni sze­rette volna valamennyi na­gyobb párt, hogy mekkora támogatottsága van a kor­mányzó pártnak (amely egyszersmind az elmúlt négyven év megjelenítője is), s mekkora az újjászerveződő ellenzéknek. Tárgyalásos forradalom Hosszadalmas alkudozá­sok, kölcsönös biztosítékke­resések, gyanakvások, ga­ranciák kicsikarásának so­rozata jellemezte az 1989 ko­ra tavaszától augusztus vé­géig tartó, „tárgyalásos for­radalmat”. Jól látható, hogy e szakaszban a törésvonal az — egyre nagyobb zavarban levő — MSZMP és a — tar­ka, de az alapvető kérdések­ben mégis egységes — EL­LENZÉKI SZERVEZETEK KÖZÖTT húzódott. E hosz" szadalmas visszatekintésre azért van szükség, hogy 'VALÓBAN MEGÉRTSÜK a most zajló választások értel­mét és történelmi helyét. Az eddig elmondottak meg­világítják azt, hogy a tavalyi alkudozásokon olyan válasz­tási rendszer született, amelvnek EGYIDEJŰLEG SOKFÉLE CÉLNAK KEL­LETT MEGFELELNIE. Egy­részt alkalmassá kellett ten­ni arra. hogv le lehessen sza­vazni a kormányzás előnyét élvező uralkodó pártot. Más­részt a sokféle új párt közül kiderülhessen az, hogy me­lyikük, milyen szinten par­lament- és kormányképes. Harmadrészt pedig SZEMÉ­LYEKBEN is meg kellett je­leníteni a rendszerváltást, hi­szen a közember leginkább ebből tudja megítélni a vál­tozások ténylegességét. E bonyolult helyzet fo- lyamányaként valóban igen bonyolult választási rendszer született A külföldi tudósítók nem győzték ezt hangsúlyozni, s a hazai tömegkommunikáció is előszeretettel idézte e vé­lekedéseket. Pedig a válasz­tópolgári szemszögből néz­ve nem volt ez olyan retten­tően érthetetlen. Egyrészt világossá vált, hogy személy­re IS és pártra IS kell sza­vaznia. Másrészt az is, hogy e sokszereplős játszma NEM FEJEZŐDHETETT BE EGYETLEN FORDULÓVAL. És itt álljunk meg egy pil­lanatra. Ügy tűnik, hogy ez az a pont, ahol nagyon so­kan hibát követtek el. Sem az apparátus, sem a pártok, sem pedig a tömegkommuni­káció nem gondolta végig azt, hogy ENNEK' A VÁ­LASZTÁSI RENDSZERNEK (VALAMINT A SOK-SOK PÁRTNAK) LOGIKUS KÖ­VETKEZMÉNYE AZ, HOGY a választás kétfor­dulós lesz. Iz első forduló: csak a szűrés Már a jelöltállítások során egyértelműen látni lehetett: teljesen kizárt annak a lehe­tősége, hogy egyetlen fordu­lóban meg lehessen válasz­tani az egyéni jelölteket. Egyértemlű volt, hogy már­cius 25-én az egyéni jelöltek esetében CSAK A SZŰRÉST LEHET elvégezni. A listás szavazásról világos volt, hogv eldönti a PARTOK ERŐSORRENDJÉT (legfel­jebb az nem volt világos, hogy ennek megszámolására ez az apparátus alkalmat­lan ...) Az egyéniek esetében pe­dig eldönthetjük azt, hogy KIK KÖZÜL AKARUNK VÁLASZTANI? Némi .zava­rodottsággal reagáltak e kö­vetkezményekre sokan — főleg azok, akik azt hirdet­ték, hogy március 25. „az igazság napja” lesz, akik — megalapozatlanul — azt hit­ték, hogy egyetlen napon minden megfordítható. Ideje lenne azt hangsú­lyozni, hogy ez a választási rendszer ELEVE KÉTFOR­DULÓS JELLEGŰ — és egy­általán nem kudarc, hogy még egyszer el kell men­nünk szavazni. Azt Is ki kell mondani, hogy ez a bo­nyolult rendszer megfelel egy olyan — szintén bonyo­lult — belpolitikai állapot­nak, ahol VILÁGOS MÄR, HOGY MIT NEM AKAR AZ ORSZÁG, DE MÉG NEM EGYÉRTELMŰ, HOGY A RÉGI HELYETT MI IS LE­GYEN. Végül Is ez történt va­sárnap: sok millió ember élt azzal a lehetőséggel, hogy NEMET MONDJON a baloldal összes változatára, leszavazzon minden olyan politikai erőt, amely odaköt­hető az elmúlt negyven év­hez. (Ne firtassuk most azt, hogy azok a szocialisták va­lóban a múlt felelősei-e, akik vereséget szenvedték. De azt talán elmondhatjuk, hogy becsülettel járultak hozzá annak a rendszernek a lejá­ratásához, amelyről a nép vasárnap az ítéletét ki­mondta) I kialkudott forradalom vége S ezért mondhatjuk azt, hogy e tavaszi, választások lezárják a hosszú két év ese­ményeit. Véget ért a „kial­kudott forradalom” (ahcr gyan Tőkés Rudolf amerikai politológus jellemezte ezt az időszakot), visszavonhatat­lanul megtudhatta minden­ki, hogy milyen mértékben voltak elégedetlenek az em­berek azzal a rendszerrel, amely legalább egy évtized­del túlélte önmagát. De ml lesz majd ezután? Választ adhat-e ez a tavaszi választás a jövőnket firtató kérdésekre? Igen is, meg nem is. Any- nyiban igen, hogy a rend­szerváltás legitimmé vált: vagyis zöld utat kaptak azok a politikai erők, akik min­denképpen mást akarnak, és másféle rendszerkeretek kö­zött képzelik hazánk jövőjét. Annyiban azonban nincs válasz (talán még nem is le­het), hogy nem világos a jö­vőbeni szereplők súlya, kor­mányzati ereje, társadalmi háttere és szövetségeseik kö­re. Egyelőre két győztes van: az MDF és az SZDSZ. Mind a kettő markánsan megfor­mált fejlődési alternatíva, akiket e fura választási ered­mény most egymás ellen fordít. A múlt tagadása so­káig összekötötte őket, de most az a látszat, mintha feltétlenül el kellene dönte­nünk, hogy melyiket szeres­sük? A második fordulóban szinte minden körzetben kettejük versenye várható, s így valószínűleg még in­kább kiéleződnek ellentéte­ik. Pedig az ország jövője szemponjtából az lenne a legfontosabb, ha e két párt megértené március 25-e üze­netét: AZ ORSZÁG RAJUK SZAVAZOTT, MINDKET­TŐJÜKRE. 1990. március 26-án, egy nappal a választások után. KÉRI LÁSZLÓ politológus A romániai magyarság helyzetére kívánták ráirár- nyítani a külföldi újságírók figyelmét az MDF vezető személyiségei keddi sajtótá­jékoztatójukon, _ melyet a nemzetközi választási sajtó- központban tartottak. A tájékoztatón hangsú­lyozták. hogy a nemzetiségi kérdést nem tekintik kizá­rólag pártprogramnak, az eddig megtett lépéseket — az MSZMP-t kivéve — kö­zösen kezdeményezték, illet­ve határozták el a pártok és a kormány. Kiss Gy. Csaba, a párt elnöki szóvivője azért tar­totta fontosnak" a külföldi újságírók tájékoztatását, mert újabb olyan hírek ér­keztek Romániából, amelyek egy készülő pogrom árnyé­kát vetítik előre. Jeszenszky Géza, az MDF külügyi bi­zottságának vezető jé hangoz­tatta: a párt programja nem választja külön a Magyar- országon élő nem magyar, félmilliós kisebbség és a ha­tárainkon túl élő három és fél milliós magyarság érde­keinek védelmét. A kisebb­ség védelmének ügye sehol sem tekinthető belügynek, s ezért nem is állítható, hogy ha Magyarország felszólal a magyar kisebbség érdekeiért, akkor beavatkozik Románia belügyébe. Jeszenszky Géza elmondta, hogy az utóbbi időben drámai hangú felhí­vások, segélykiáltások érkez­nek a romániai magyar­Vytautas Landsbergis, a független litván parlament elnöke kedden segítséget kért a nyugati államoktól, mivel attól tart, hogy Moszkva erőt alkalmaz az elszakadni akaró Litvániá­val szemben. Landsbergis újságíróknak nyilatkozott Vilniusban, mi­után szovjet ejtőernyősök megszállták a Litván Füg­getlen Kommunista Párt székházát, és szovjet kato­nai szolgálatot megtagadó litván katonákat hurcoltak el kórházi menedékhelyük­ről. Landsbergis szerint a Kreml álláspontjának alap­vető változását jelenti Mi­hail Gorbacsovnak az a hét­fői megjegyzése, miszerint a szovjet egységek csak akkor alkalmaznak erőt, ha .ve­szély fenyegeti az állampol­gárok életét Landsbergis úgy értelmezte ezt, hogy a szovjet egységek mindenkép­pen erőt alkalmaznak majd, mivel ezt a fenyegetést sa­ját maguk is könnyen létre tudják hozni — értelmezte. Landsbergis végül nyug­talanságát fejezte ki amiatt, lakta városokból, az embe­rek veszélyben érzik magu­kat, az utcára sem mernek kilépni, nemzetközi segítsé­get várnak. Für Lajos, az MDF elnök­ségi tagja szerint az egye­temes kisebbségvédő alapel­vek értelmében meg kell szüntetni az előítéleteket a kisebbségek erőszakos asszi­milációját. biztosítani kell- a szabad identitásválasztást és a kollektív jogok gyakorlá­sát. Jogot kell adni az anya­nyelvi oktatáshoz, a szabad művelődéshez. Mint mondat­ta: az MDF-hez számos, a szomszédos országok kultú­ráját, nyelvét jól ismerő szakértő csatlakozott, akik tekintélyt vívtak ki maguk­nak Romániában is. Aktív közreműködésükkel kapcso­latot lehet létesíteni a ro­mán társadalomban megle­vő toleráns körökkel, azok­kal, akik nem osztják a so­viniszta politikai nézeteket. A sajtótájékoztatón jelen­levő Kányádi Sándor, az er­délyi magyarság egyik mar­káns képviselője a román sajtónak arról a gyakorlaté­ról szólt, hogy hamis híre­ket, vérlázító információkat tesznek közzé a magyarság­ról, majd bizonyos idő eltel­tével1 közük a cáfolatot. Igyekeznek elhitetni a vi­lággal, hogy a pogromo­kért a magyarok a felelő­sek. Az erdélyi magyar író Temesvárt hozta jó példa­hogy nem hozták tudomá­sukra Eduard Sevardnadze szovjet és James Baker ame­rikai külügyminiszter hétfői táviratválátásának tartal­mát. A washingtoni Fehér Ház hétfőn első ízben hangsú­lyozta, hogy Moszkva „to­vábbi akciói” Litvániában kárt okozhatnak az ameri­kai—szovjet kapcsolatoknak, és ellenezte, hogy a szovjet csapatok épületeket foglalja­nak el a balti köztársaság­ban. * * * A szovjet katonai nyomás abbahagyására és a litván kormánnyal való politikai párbeszéd megkezdésére szó­lította fel Mihail Gorbacso- vot Lech Walesa a szovjet elnöknek írt levelében. En­nek szövegét kedden hozták nyilvánosságra Varsóban. A Szolidaritás Nobel-bé- kedíjas elnöke ebben leszö­gezi: „A legnagyobb nyug­talansággal tölt el a szovjet' fellépés Litvániában, amely szembetűnően ellentétben áll az ön által évek óta folyta­tott poütika szellemével. Litvánia szuverenitásának ként, európai városként em­legette. ahol nem sikerült talajt találnia a nemzetisé­geket egymás ellen hangoló politikának. A Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának képviseletéből Tóth Judit aggasztó jelenségről számolt be az újságíróknak; az utób­bi napokban felerősödött a menekültáramlat Romániá­ból. Március első három he­tében 800-an jöttek át Ma­gyarországra, a hét végén pedig 300-an. 1988 januárja és 1989 decembere között több mint 34 ezren érkeztek a szomszédos országból, 70 százalékuk illegálisan lépte át a határt. Az elmúlt két évben mindössze 680-an tértek haza" önkéntesen: je­lenleg 26 400 romániai me­nekült tartózkodik hazánk­ban. Számosán továbbutaz­tak nyugati országokba. Amíg 1989-ben 71,3, addig ez év márciusában már 99 százalék volt a magyarok aránya a menekültek kö­zött. A . hazai költségvetésből eddig 1 milliárd forintot fordítottak a menekültek el­látására. ezen belül a lete­lepedési alapra, egészség- ügyi. társadalombiztosítási kiadásokra, lakástámogatás­ra. Ha erőteljesen tovább nö vekszik a menekültek szá­ma, tehetetlenné válik a magyar kormány — hang­zott el a figyelmeztetés a sajtótájékoztatón. megsértése az új, demokra­tikus európai rend építésé­nek folyamata ellen irányu­ló tevékenység.” * * * A szovjet belügyekbe való nyílt beavatkozásként érté­kelte az amerikai szenátus Litvániáról hozott határoza­tát Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő, hangsúlyozva a Szovjetunió Litvánia feletti szuverenitá­sát. A szóvivő keddi sajótérte- kezletén elfogadhatatlannak és ultimátumszerűnek minő­sítette a szenátusi nyilatko­zatot, hangsúlyozva, hogy az amerikai állásfoglalás bo­nyolítja a helyzetet, és ki­élezi a litván lakosság kü­lönböző csoportjai közötti el­lentéteket. A szóvivő kellő informá­ció hiányában nem válaszolt a litvániai helyzetre vonat­kozó kérdésekre. Ugyanak­kor a szovjet hadsereg épü­letfoglalásai és a katonaszö­kevények elfogása kapcsán úgy foglalt állást, hogy az intézkedésekkel a szovjet törvényeknek szereztek ér­vényt. Landsbergis nyugtalan — Lech Walesa levele — Geraszimov sajtótájékoztatója A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat Mezőgazdasági Ágazata takarmányforgalmazásra alkalmas, 100-130 m’-es RAKTÁRHELYISÉGET KERES Békéscsabán, bérbe. Ajánlatokat az ágazat címére, vagy a 25-366-os telefonon kérjük. Felveszünk: — áruösszeállítót — gépkocsivezetőt, C, E kát. — kocsikísérőt. Kunság Füszért, Békéscsaba, Ipari u. 3. A Békés Megyei üdítőital-ipari Vállalat szakirányú felsőfokú végzettséggel és vezetői gyakorlattal műszaki osztályvezelü-belyettest KERES. Jelentkezni Veress Márta személyzeti vezetőnél, Békéscsaba, Luther u. 5/B szám alatt, részletes szakmai önéletrajzzal lehet. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat mezőgazdasági ágazata szerződést köt MAGÁNVÁLLALKOZÓKKAL MÁJLIBATÖMÉSRE ÉS CSIRKENEVELÉSRE. Bővebb tájékoztatást ad Bauikó Pál és Ardeleán János termeltetési szakelőadó a 25-366/299-es talefonszámön. TISZTELT GÉPJÁRMŰ-TULAJDONOSOK! A Békéscsabai Városi Tanács Költségvetési Építőipari üzeme megkezdte gumiszerelő, -javító, illetve -forgalmazó tevékenységét. Minden típusú személygépkocsihoz köpenyszerelést és forgalmazást végzünk. VARJUK ÜGYFELEINKET! Békéscsaba, Kétegyházi út 1. Telefon: (66) 25-977. Megvételre felajánljuk vállalatunk szanazugi hétvégi üdülüjét. A 800 m^ alapterületen levő,.különálló 4 db ház, társalgó, konyha, fürdőszoba, WC, 4 család részére kényelmes üdülést biztosít. Érdeklődni Lehet telefonon vagy levélben. Békéscsabai üutájavitá Vállalat, # 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 62. Telefon: (66) 26-454, 21-377. \ ____________________________________________/

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents