Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-24 / 70. szám
1990. március 24., szombat Modern tanyarombolás a reform jegyében Lelki tragédiaként élték meg a földeladásokat Előre láthatóan a termelőszövetkezetek földértékesítése körüli bonyodalmak a választások utáni időszakban sem enyhülnek. Hiszen ahhoz, hogy a ma törvényesnek mondható, ám mindenképpen tisztességtelennek minősíthető adásvételi akciók megszűnjenek, parlamenti döntés szükségeltetik. Az utoljára ülésező Tisztelt Ház ezt a lépést márciusban nem vállalta fel. Az új kormánv felállása pedig több hónapot is igénybe vehet. 11 legjobb táblákat mérték ki A Békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezet földügyletei nemcsak most kavarnak vihart, hiszen már több éve elkezdődtek. Nagyüzemi táblásítás, tömbösítés címszó alatt a város történelmi múltú tanyarendszere került feliszabdalásra. s ez a folyamat ma is tart. A szövetkezetek külterületein levő romos tanyákat, tanyahelyeket csereingatlanként ékelték be a városkörnyéki tanyák közé. Pedig a 424 tanya csodával határos módon élte túl a történelem viharos időit, a holt-körösök völgyében. Az itt élő emberek ma is jelentős mennyiségű termékkel látják el Békéscsaba lakosságát és a fővárost. A Május 1. Termelőszövetkezetnek sajnos, jogilag zöld útja volt ahhoz, hogy tekintet nélkül az ökológiai és gazdasági adottságokra felszabdalja a 10-15 hektáros egybefüggő területeket és hétvégi hobbitelkeket mérjen ki. Megdöbbentő látvány a tanyák közötti hetonkerítések rengetege. A lakók a földmérő brigádok megjelenését szinte lelki tragédiaként élték át. és élik át ma is. Szívszorító érzéssel nézik, amint földjüket parcellázzák az új tulajdonosnak, miközben saját életterük a minimálisra szűkül. — Én több esetben próbáltam a városi tanács ülésein elejét venni a város- környéki földértékesítéseknek. mégsem sikerült megakadályozni, hogy a körzetembe tartozó több száz tanya a funkcionálásához elengedhetetlenül szükséges földterülettel megmaradhasson. Annak idején sajnos, még a sajtó sem jelenthetett számunkra nyilvános fórumot — mondja Zelenyánsz- ki András városi tanácstag, akj szülei békéscsabai tanyáján lakik, s a városi munka mellett gazdálkodik. — Itt azzal senki nem törődött, hogy a telkesített tábla nagyüzemi művelésre alkalmas vagy sem — érvel Novák András tanyatu- lajdonos. — A legjobb táb-* Iákat mérték ki. Hóri, Gye- raj, Szeszfőzde. A legkirívóbb a Sikonykert és a Takácskert. Például a Rétiféle ragyogó földeket az elit magának mérette ki. Sőt. még körülbelül 3 kilométer hosszú kövesutat is építtetett magának. Akitől pedig elvették, az vagy csereingatlant kapott, vagy fillérekért megváltották tőle a földet. A sajátjukat megvehették Papp István 1558-as kis- tamyája valóban rosszul mutat az elit környezetben, a holt-körösök partján, a Dobozi út mellett. Hétholdas kertészetük valamikor jó hírnévnek örvendett a környéken. Nem is csoda, hiszen van öntözési lehetőség, a korai fagyoktól pedig mindig óvott a holtág páradús mikroklímája. Vélhetően ezért volt itt a Május 1. Termelőszövetkezet kertészete is valamikor. Pénzt azonban nemigen hozott a szövetkezet konyhájára, ezért felszámolták, a több milliós értékű eszközállományt pedig leselejtezték. Nyilvánvaló, hogy a gazdaságtalan tevékenység nem lehetett indoka annak, hogy ezeket a területeket művelésre alkalmatlanná nyilvánítsák. Valamilyen módon mégis sikerült a szövetkezet elnökének ezt „kijárni”. A földeladásokat mindenképpen közgyűlésnek kell szentesíteni. A tanyán élő tagok legtöbbje azonban arról nem értesült, saját területét, illetve földjét eladják vagy sem. — Én csak akkor szereztem tudomást az egészről, amikor a földmérők beverték a karót a kerítésembe — meséli ma sem titkolt ingerültséggel Alberti György. Nem hagytam békét Farkas Miklósnak, így legalább a három gyerekemnek a tanya mellett, a saját földemből vásárolhattam hobbitelket. Mindez potom 340 ezer forintomba került. Pedig igazán leírhatták volna a bevitt földemből. A búzaföldet most karózzák Feledi János 1524. számú tanyájához tartozó földjét is kimérték. Pedig valamikor 17 hold ölelte körül a kisgazdaságot. Ma már azonban csak 3 ezer négyzetméter a művelhető területe, s így tanyája sajnos, értékének a felét sem éri. Pedig a gazda megpnóbálta a lehetetlent is. — Felszólítottam a földmérőket, hagyják abba a centizést, mert ennek a földinek van gazdája, ök azonban folytatták a munkát. Mérgemben felkaptam a fejszét és elvágtam a mérőszalagot — meséli bírósági eljárással1 végződő rossz emlékeit megkeseredetten a gazda, aki csak annyit ért el indulataival, hogy ma már rangos szomszédokat mondhat magáénak saját földjén. Például a dobozi szövetkezet elnöke népes családjával három hobbiFeledi János hiába vágta el kertet művel a 32 aranykoronás, nagyüzemi művelésre állítólag alkalmatlan Feledi- földekből. Bár az is igaz, hogy 80. ezer forintért Feledi János gyerekei nevére vásárolhatott két kertet, engedélyezte számára a szövetkezet elnöke. Farkas Miklós egyébként nem zárkózik el az elől, hogy beszélgessünk a szövetkezet földeladásairól. Am szavaiból érződik, nem a legszívesebben* látott vendégek vagyunk irodájában. Ingerülten magyarázza, s próbálja szakmailag alátámasztani, hogy a tanyák közötti 10-15 holdas területeket Rá- ba-iSteiger traktorral képtelenség művelni. Bár arról, hogy az 50 lóerős MTZ traktor éppen az optimális gépet jelenthette volna ezeken a terülteteken, nem beszél. Rosszindulatú pletykának. válaszra érdemtelennek miinősíti a tanyatulajdonosok panaszait. Határozottan állítja, hogy a termelőszövetkezet tagsága közül csak a két Gajdács-leány kérte vissza földjét. Azzal sem ért egyet, hogy a szövetkezet ebből a bevételi forrásból, és a telekosztásnak köszönhető társadalmi kapcsolatokból tartotta volna fönn magát. Állítólag. a csabai tanyákon élő embereknek fogalmuk nincs arról. hogy földjük egy fabatkát sem ér, művelésre alkalmatlan, kötött. réti agyagtalaj. A nyilvántartott 32 hektáronkénti átlag aranykorona érték az elnök véleménye szerint szedett- vedett hazugság, 19 aranykoronánál nem érnek többet. Indoklása szerint ugyanis a valamikori tulajdonos Venkheim grófok soha nem kaptak volna grófi címet, ha a mérőszalagot Fotó: Veress Erzsi a valós 19 aranykoronás értéken tartják nyilván a körösök völgyében elterülő birtokaikat. Tisztességes és törvényes dolognak véli azt is, hogy a Fényesi-tanyák között zöldellő búzatáblát most karózzák. Egyébként is 103 hektár legielőt törtek fel az eladott földek pótlására. Persze az már más kérdés, vajon mennyibe került a gyep feltörése, illetve az elérhető termésátlag képes-e fedezni az ilyen esetben felmerülő rendkívül magas költségeket. Állítólag itt, ebben a szövetkezetben demokrácia volt és van is. Olyan sem történt meg soha, hogy a közgyűlésen a tagok fizetésemelését összekapcsolták volna a földeladások szentesítésével. Mindenképpen említést érdemlő Farkas Miklós tsz-el- nök véleménye a földről, a földértékről. Szerinte ugyanis nincs értéke, nem is lesz, de nem volt akkor sem, amikor tagosításkor a szövetkezet kezelésébe került. Tudniillik érvei szerint egyetlenegy birtoklevélen sem szerepelt a föld ára. De, ha feltüntették volna, akkor sem lenne jelentősége, mert már Tégen „leamortizálódott”. A 3600 hektár területből ma már mindössze 1100 hektár a tagi tulajdon. A többi közös vagyon, vagyis egy és oszthatatlan szövetkezeti vagyon. — Én sem a Lenin-képe- ket, sem a Lenin-szobrot nem tüntetem el azért az irodámból, hogy másfél év múlva poros, pókhálós padláson keressem, s tisztogassam — fejezi be tipikus érvelését az elnök, amely úgy gondoljuk, önmagáért beszél. Rákóczi Gabriella A kiparcellázott fényesi búzatábla Ötvenkét napig a sportcsarnokban Nem a háló, a pénz csörög Háromszáz embernek ad munkát A megállapodást aláírták, az üzlet megköttetett: a békéscsabai sportcsarnokot június 11-étől augusztus elsejéig kibérelte a Bakator Fejlesztő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Ez idő alatt a küzdőtéren nem a hálók zör- rennek-csörrennek meg a káprázatos lövésektől, hanem a huncut fillérek és forintok, a remélhetően jó üzletkötések révén. Tudniillik, a létesítmény a szerződés szerint 52 napig egyfajta hatalmas áruház, áru- és információbörzeként funkcionál. Hogy minderre miért volt szükség? Erről mondja Bede László, a sportcsarnok közművelődési főmunkatársa: — A bérbeadást kísérletnek tekintjük a csarnok érdekeltségi rendszerű működtetésére. A csabai városi tanácstól idén 80 millió forinttal kevesebb támogatást kapunk, így kiadásaink fedezetét saját magunknak kell előteremtenünk. A kft.-től kapott bérleti díjat alapfunkciónkra, a sportolási lehetőségek finanszírozására fordítjuk. Mindezek mellett szerettünk volna konkrét lépéseket tenni a békéscsabai sportcsarnok adta lehetőségek minél ésszerűbb kihasználása érdekében. Egyébként az edzőtermekben változatlanul lehetőség lesz a folyamatos sportolásra. Talán többekben fölvetődik a kérdés, hogy mire kell a bérbevevő kft.-nek egy ekkora „hodály”. Nos, Csibor Zoltán, a |kft. részlegvezetője szerint azért, mert jó üzleti lehetőséget nyújt számúkra : — Évek óta tatárjárás jellegű bevásárlóturizmus központja Békéscsaba, ahol- is lengyel, román, jugoszláv, szovjet — sőt, az utóbbi hónapokban vietnami! — „magánkereskedők” működtetik a maszek KGST-piacot. Felvetődött bennünk, hogy miért ne lehetne mindezt a törvények betartásával, ellenőrzött módon lebonyolítani. Szétnéztünk a városban, hogy hol találhatnánk megfelelő helyet. így kerestük meg a sportcsarnokot is. De idő közben újabb ötleteink támadtak, a csarnok lehetőség szerinti maximális kihasználására. Szervezünk termékbemutatókat, vásárokat, kiállításokat, kereskedelmi szolgáltatást, működtetünk adatbankot az elfekvőkészletekről, az új termékekről. De elképzeléseink szerint lesz Laci-konyha, sörfesztivál és sorolhatnánk tovább. Terveink szerint a sportcsarnokból ez alatt a jó másfél hónap alatt egy szinte univerzális csarnokáruhá- zat varázsolunk. — lovász — Felgyorsultak a tavaszi munkák Szántanak és vetnek országszerte a gazdaságokban. Ha az idő engedi, igy lesz ez a hét végén is. Mivel az időjárás a mezőgazdasági munkák végzéséhez az elmúlt hetekben kedvező volt — korán kitavaszodott —, ezt kihasználva a gazdák 14-15 napos előnyre tettek szert. Mint Mezei János, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mező- gazdasági főosztályának helyettes vezetője az MTI munkatársának pénteken elmondta: a tavaszi nővények vetésére előkészített 2,7 millió hektár szántó jelentős részén már főidbe került a mag. Az országos kép azt mutatja, hogy míg tavaly ilyenkor a zöldborsónak, a tavaszi árpának és a zabnak csupán a felét vetették él az üzemek, addig az idén már a 65-75 százalékával végeztek. A szakminisztérium gyorsösszesítése szerint az üzemek a tavalyival azonos területen vetik el a legtöbb növényt. Kukoricát 1,10—1,15 millió hektáron, siló- kukoricát 250-260 ezer hektáron vetnek. A cukorrépamagot 5-6 százalékkal nagyobb területen készülnek főidbe juttatni, mint tavaly, viszont 4-5 százalékkal kevesebb burgonyát ültetnek, és valószínűleg ugyanennyivel csökkentik a napraforgó vetés- területét, és 10-15 százalékkal a szójáét. Nagy gondja a mezőgazdaságnak a csapadékhiány. Ha esett is némi eső az elmúlt hetekben, az alig volt több az úgynevezett . csapadéknyomnál. Mivel télen sem hullott a megszokott mennyiségű hó; a 30 éves átlaghoz viszonyítva, országos átlagban, 105-110 milliméter csapadék hiányzik a földekből, s az északi országrészben ennek a hiánynak a másfélszerese sem ritkaság. A talajok felső félméteres rétegének úgynevezett relatív nedvességtartalma a szükséges 85—So százalékkal szemben, tájegységenként eltérően, mindössze 45-60 százalékos. A Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész több mint húsz éve foglalkozik baromfitenyésztéssel, -felvásárlással és -feldolgozással. A jelenleg működő kunágotai baromfifeldolgozó üzem, a megnövekédett követelményeknek már nem tud eleget tenni. Ezért úgy döntött a vezetés, hogy Mezőkovács- házán megépít — közel 500 millió forintos beruházással — egy korszerű baromfivágó üzemet. A termelési feltételek mellett a kor színvonalának megfelelő szociális ellátottságot is biztosítani tudják. Az építkezést 1989. októberében kezdték és a terveknek megfelelően halad (képünkön). A külső munkálatokkal egyidőben a belső technológiát szerelik. A szövetkezet vezetése bízik abban, hogy az üzem ez év végére elkészül. Közel 300 embernek tudnak folyamatosan munkát adni, ami a térség munkaerőgondjain is jelentősen enyhítene. A dolgozók betanítását már megkezdték a kunágotai üzemben. Az új üzemben olyan baromfitermékeket kívánnak gyártani, ami elsődlegesen biztosítaná az áfészhez tartozó 10 község tagsága által megtermelt baromfi felvásárlását. A technológiai folyamatok korszerűsége pedig lehetővé teszi majd, hogy rövid időn belül váltani tudjanak, és mindig olyan terméket dolgozzanak fel, ami piac- és exportképes. H. M. Fotó: Fazekas Ferenc
