Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-22 / 68. szám

1990. március ZZ., csütörtök Segélykiáltás a világ népeihez (Folytatás az 1. oldalról) vek A nemzeti parasztpárt, amely a legerősebb nacio­nalista vonalat képviseli, még ezen a vádaskodáson is túlmegy: kedden éjszaka megsaakíttatta a tv előadá­sát és képviselői olyan nyi­latkozatot olvastak fel, amely Magyarországot teszi felelőssé a fejleményekért. Azzal vádaskodtak, hogy Magyarországról érkezettek bujtogatják a lakosságot, élezik az ellentéteket a ro­mánok és magyarok között. . A párt követelései között szerepel az is, hogy ne en­gedjenek be Romániába több magyar turistát. A tv színházi közvetítésének meg­szakítása példa nélküli ese­mény volt. Az RMDSZ kép­viselőit egyáltalán nem en­gedik a képernyő elé, hogy a valós helyzetet tükröző tájékoztatást adjanak román nyelven az ország lakossága részére. Bukarestben is mozgolódás jelei tapasztalhatók. Kora reggel egy Marosvásárhely­ről érkezett 50 fős csoport a Victoria téren tüntetett és kérte a kormány azonnali segítségét ezzel a jelszóval: „ölik a románokat Maros- vásárhelyen !” A. déli órák- ban a bukaresti egyetemis­ták vonultak a város utcáin úgy, hogy közben a bukares­ti magyar nagykövetség épü­lete előtt is elhaladtak, töb­bek között ezzel a felirattal: „Nem adjuk Erdélyt!” K óvás zna megyében is fe­szült a hangulat. Felhábo­rítja a tömegeket, hogy a ro­mán tömegtájékoztatás a történtekért a magyar ki­sebbségre hárítja a felelőssé­get. A tények meghamisítása azt a célt szolgálja — álla­pítja meg az RMDSZ me­gyei szervezetének a kor­mányhoz eljuttatott távira­ta —, hogy szembeállítsák a románokat és a magyarokat. A megyében szerdán általá­nos sztrájkot hirdettek meg, s azt mindaddig folytatják, amíg a kormány nem ad hi­teles tájékoztatást a televí­zióban és a rádióban kiala­kult helyzetről, s nem hatá­rolja el magát a Vatra Ro- maneasca szervezet tevé­kenységétől. n marosvásárhelyiek drámai üzenete A marosvásárhelyi magyarok már nem bírják tovább a küzdelmet a túlerővel szemben. Meg vannak győződve ar­ról, hogy a katonaság nem fog a pártjukra állni; s emiatt a halál vár rájuk. Ezért a marosvásárhelyi magyarok kérik az Egyesült Nemzetek Szervezetét, Magyarországot & a vi­lág népeit, hogy segítsenek: ne abban éljék ki magukat, hógy nagyszerű riportokat készítenek a drámai események­ről, hanem nyújtsanak konrét segítséget, ha lehet,' azonnal. A marosvásárhelyi magyarok e drámai üzenetét Géczy István református lelkész és egy erdélyi teológus tolmácsol­ta szerdán délben az MTI debreceni tudósítójának, miután szerencsésen visszatértek marosvásárhelyi jószolgálati út- jukról. A két lelkész keddről szerdára virradó éjszaka éj­féltől hajnali öt óráig tartózkodott Marosvásárhelyen. Ma­gukkal vitték a magyarországi református egyházak külde­ményét: a magyar és a román nyelvű szentírást, missziós kiadványokat, képes gyermekbibliákat, azzal a szándékkal, hogy a szentírásnak, a békességnek az üzenetével érjék el azokat az embereket, akik éppen fenevadként támadtak egy­másra. A református lelkészek elmondták, hogy amikor éjfél kö­rül Marosvásárhelyre értek, a város utcáit két-három cen­timéter vastagságú üvegcserép borította, kiégett buszokat és teherautókat láttak, a város főterén pedig furkósbotokkal. láncokkal, acélrudakkal, vasvillákkal felfegyverkezett em­berek tömegét találták. A katonák egy tűzrakásnál mele­gedtek, huszonegynéhány tank sorakozott körbe a főtéren. A református lelkipásztorok értesülései szerint kedden délután történt első ízben, hogy a magyarok erőszakkal vá­laszoltak az erőszakra. Korábban csendes és higgadt volt a magyarság, azonban amikor elrterjedt, hogy már hat ha­lottjuk van, elszabadultak az indulatok. A szemtanúk el­mondták, hogy egy kövekkel megrakott teherautó hajtott a főtérre a dobáláshoz utánpótlást szállítva a románoknak. Mikor odaért, csak akkor vette észre, hogy a tér közepén nem románok, hanem magyarok vannak. Ekkor megpróbált kocsijával kijutni a térről, miközben egy fiatalembert el­gázolt. Ekkor a tömeg megtámadta a teherautót, a sofőr ekkor nagy sebességre kapcsolt, s a templom falának ro­hant. Az ütközés következtében a gépkocsi vezetője meg­halt. A református lelkészek az MTI tudósítójának elmondták továbbá, hogy a hadsereg passzívan figyeli a fejleménye­ket, nem avatkozik be a magyarság védelmében. A megyei tanács épületében ottlétükkor magyarok tartózkodtak. A betörni szándékozó románokat tűzoltófecskendőkkel, nagy erejű vízsugárral verték ki az épületből. A környező ro­mán falvakból szervezetten, állami tulajdonbaú levő teher­autókkal szállították Marosvásárhelyre a román csőcseléket; a magyarokat azonban megakadályozták abban, hogy be­jussanak Marosvásárhelyre. Ennek ellenére elterjedt a hír, hogy amennyiben ezen a héten nem rendeződnek a viszo­nyok, akkor a csíki vidékről negyvenezer magyar indul meg Marosvásárhelyre. A református lelkészek arról is beszámoltak, hogy szerdán reggel öt órakor még nem volt körülzárva Marosvásárhely. A városból eljövet kilenc, géppisztolyos katonákkal zsú­folásig telt teherautóval találkoztak; a konvojt egy tank ve­zette a város központja felé. Végezetül a református lelkészek megerősítették a maros- vásárhelyi magyarok drámai kérését, amelyből gyors, konkrét segítséget várnak mind Magyarországtól, mind a nemzetközi szervezetektől. Románia — kormánynyilatkozat Szerda este a román kor­mány nyilatkozatot tett köz­zé az ország észak-nyugati területének egyes részeiben az utóbbi napokban lezajlott eseményekkel kapcsolatban, s ebben egyértelműen Ma­gyarországot vádolja a ma­rosvásárhelyi vérengzésben kicsúcsosodó súlyos fejlemé­nyek miatt. A nyilatkozat szerint a március 15-i ünnepségek al­kalmából Romániába érke­zett magyar állampolgárok „a román nép nemzeti érzel­meit sértő nyílt támadások­ra ragadtatták magukat”, s ezt követően Marosvásárhe­lyen eszkalálódott a feszült­ség és az erőszak. Ennek alapja a Románja ellen irá­nyuló nacionalista, sovinisz­ta és revizionista uszítás. A dokumentumban foglal­tak szerint a román kor­mány megtette a szükséges intézkedéseket a nyugalom és a közrend helyreállítására a térség helységeiben, de ezek gyakorlatba ültetését aláaknázták a magyar ható­ságok akciói. Ezek — hang­zik a nyilatkozatban — Szű­rös Mátyás ideiglenes köz- társasági elnök március 18- án, a sajtó útján a romániai magyarokhoz intézett felhí­vásában csúcsosodtak ki. A kormánynyilatkozat szerint a magyar államfő arra szólí­totta fel a romániai magya­rokat, hogy fokozzák tevé­kenységüket, és annak az elvnek alapján szervezzék meg magukat, mintha Er­dély „ősi magyar föld” len­ne. Az okok között említi a román kormány a magyar nyelvű könyvek, különösen pedig a történelmi és föld­rajzi tankönyvek Romániá­ba küldését, amelyek Er­délyt Magyarország része­ként mutatják be. A vádak között sze­repel, hogy a magyar ható­ságok manipulálják a romá­mat helyzetet bemutató köz­leményeket. Ez veszélyesen felszította a kedélyeket, újabb akadályokat állít a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésének útjába — mond­ja a nyilatkozat. Végezetül a román kor­mány felszólítja a magyar felet, hogy intse nyugalom­ra és ésszerű magatartásra állampolgárait, és tartózkod­jon a román betügyekbe való beavatkozástól. Orvosi vélemény Sütő András áilapotárél Sütő András állapota kielégí­tő, de továbbra is súlyosnak minősíthető. Szerdán délután láztalan volt, hangulata lénye­gesen javult az előző napihoz képest — adott tájékoztatást dr. Farkas József orvos vezérőr­nagy, a Magyar Honvédség fő­sebésze a Központi Katonai Kór­házban. Mint ismeretes, Sütő Andrást kedden este katonai re­pülőgépen szállították Bukarest­ből Budapestre, miután a ma­rosvásárhelyi pogrom során sú­lyos sérüléseket szenvedett. Az orvosprofesszor elmondta még: Sütő András Romániában két műtéten esett át, fejsérülését Marosvásárhelyen kezelték, sze­mét pedig a bukaresti katonai kórházban műtötték meg. On­nan saját kérésére hozták Bu­dapestre, mert nem kívánt tovább Romániában maradni. Dr. Farkas József elmondta: most még nem lehet biztonság­gal nyilatkozni arról, hogy Sü­tő András látni fog-e a bal sze­mével. Ha egy héten belül nem keletkezik fertőzés a szemén, akkor lebet reménykedni. Hoz­zátette: a balesetből származó fertőzés esélye a statisztika sze­rint lt százalék. Azt is közölte, hogy a sérült bal szem koráb­ban is gyengébb volt, s az író­nak a jobb szeme sem tökéle­tes, szürkebályogos. Sütő And­rásnak három bordája törött el, szerencsére egyik sem mozdult el, de a levegővétel fájdalmat okoz. Ha elmúlik a szédülése, akkor pár nap múlva felkelhet, de látogatókat — feleségén és két gyermekén kívül — egyelő­re nem fogadhat. Választási ABC Legutóbbi Választási ABC-nkben már olvashattunk néhány, szavazással kapcso­latos tudnivalót. Arról azonban még nem esett szó, hogy ki és hogyan biztosítja a rendet a szavazóhelyiségben és környé­kén? A szavazóhelyiségben és környékén a rendet a szavazatszámláló bizottság elnö­ke biztosítja. Ennek érdekében tett intéz­kedése mindenkire kötelező. A rend fenn­tartása érdekében szolgálatot teljesítő rendőr csak a szavazatszámláló bizottság elnökének engedélyével léphet be a sza­vazóhelyiségbe. A választópolgárok a sza- vazóhelyiségben CSAK A SZAVAZÁSHOZ SZÜKSÉGES IDEIG tartózkodhatnak. Mit vizsgál a szavazatszámláló bizott­ság a szavazópolgár jelentkezésekor? A szavazatszámláló bizottság megálla­pítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a választók nyilvántartá­sában. Amennyiben a választópolgár nem tudja személyazonosságát megfelelően igazolni, vagy a választók nyilvántartásá­ban nem szerepel, a szavazatszámláló bi­zottság visszautasítja a választópolgár szavazási szándékát. Ezekről az esetekről a szavazatszámláló bizottság jegyzőköny­vet vezet. Ha a visszautasítás oka a sza­vazás napján megszűnik, a visszautasí­tott választópolgár is szavazhat. (Például személyazonosságát utóbb igazolja, vagy a választók nyilvántartásába való felvé­telét eredményesen kéri.) Mi a teendő, ha a szavazópolgár sze­mélyazonosságát és szavazási jogosultsá­gát megállapították? Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság tagja a szava­zónak a szavazólapot átadja, de előtte el­látja az illetékes tanács bélyegzőjével. Szükség esetén megmagyarázza a szava­zás módját. Ez a magyarázat nem tártál- Inazhat agitációt valamely jelölt mellett vagy ellen. Ezt követően a választópol­gár a szavazófülkében szavaz, majd a szavazatot borítékba teszi és a szavazat­számláló bizottság előtt a borítékot az urnába helyezi. A szavazás ideje alatt egyébként — a titkosság biztosítása ér­dekében — CSAK A SZAVAZÓ tartóz­kodhat a szavazófülkében. Lehet-e segítséget nyújtani a szavazás során a szavazópolgár számára? Annak a választópolgárnak, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékos­sága, vagy egyéb ok AKADÁLYOZ a sza­vazásban, akár másik választópolgár, akár —i ha ilyen nincs — a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújthat. Regisztrálják-e a szavazás megtörtén­tét választópolgáronként? Igen, a szavazatszámláló bizottság a választás megtörténtét feltünteti a válasz­tói nyilvántartásban. Díszpolgári elmeket adomáoyoztak Mezőberényben Ünnepi ülést tartott a városi közös tanács A várossá nyilvánítás első évfordulója alkalmából teg­nap délután ünnepi tanács­ülést tartottak Mezőberény­ben. A jelenlévőket Szűcs Lajos tanácselnök köszön­tötte, visszatekintve az el­telt egy esztendőre, majd Nagy Ferenc, a végrehajtó bizottság tagja mondott ün­nepi beszédet. Felidézte Me- zőberény történetét, szólt a település múltjáról, hagyo­mányairól ps jelenéről is. Ezt követően a város érde­kében végzett kiemelkedő munkáért Pro Urbe-díjat és díszpolgári oklevelet adomá­nyozott, a tanács dr. Bak Mi­hály nyugalmazott szakor­vosnak, körzeti orvosnak, Hentz Lajos nyugalmazott általános iskolai igazgatóhe­lyettesnek és Szabó Antal nyugalmazott gimnáziumi igazgatónak. Az 1504-ben született dr. Bak Mihály — aki betegsége miatt, csak később veheti át kitünteté­sét — abban az időben volt ak­tív tanácstag, amikor a város fő gondjai között szerepelt az egészséges ivőviz előteremtése és az egészségügyi követelmé­nyeknek meg nem felelő tele­pülésrészek felszámolása. Mun­kássága segítségévei létesült a szülőotthon, amely a maga ide­jében ritka vállalkozásként át­menetet jelentett az otthoni és a kórházi szülések között. Dr. Bak Mihály megszervezte az is­kolai fogászati szűrés rendsze­rét; neve ismert volt szakkö­rökben, publikációi révén. Mint történész kutató, a magyar ka­tonai egészségügy második vi­lágháború alatti helyzetével fog­lalkozott behatóan, Hentz Lajos 1514-ben szüle­tett, s egyetemi tanulmányai so­rán került kapcsolatba a hon­ismereti, helytörténeti kutatás­sal, s ennek révén a néprajzzal. Tanári hivatása mellé kezdettől fogva társult a tudományos Igénnyel végzett kutatói és pub­likációs tevékenység. Munkál sorra jelentek meg gyűjtemé­nyekben, folyóiratokban, és ön­álló kiadványként. Ezek sorában külön is kiemelkedő az 1571-ban megjelent, Mezőberény története című monográfia néprajzi része. Hentz Lajos szervezésével éa irányításával olyan gyűjtőmun­ka kezdődött a városban, amely megvetette egy később kialakí­tandó mezőberény! múzeum alapjait. A szellemi kultúra szempontjából forrásértékű * szlovák nemzetiségi népdalktn- cset tartalmazó gyűjteménye. Hosszú ideig volt tanácstag, a művelődés és az oktatásügy kérdéséivel foglalkozó tanácsi bizottság tevékeny tagja. Szabó Antal ez év utolsó nap­ján tölti be 80. évét. Sok évtize­des pedagógusi munkát végzett; 1566-tól az önálló Petőfi Sándor Gimnázium igazgatójaként dol­gozott. Az oktatáson-nevelésen kívül életeleme volt a zene, a zenélés, a kórusmuzsika, s ma is vezeti a Petőfi Művelődési Központ Pávakörét. 1540-ben vet­te át az akkor Iparos Dalkörnek nevezett énekkar vezetését; az 1898-ban alapított dalárda fenn­állásának 50. és 70. évfordulóját, irányításával ünnepelhette. A csaknem ötven éves énekkari ve­zetői múlt önmagában is egye­dülálló Ez a fél évszázad na­gyon gazdag a népzene hagyo­mányainak őrzésében, ápolásá­ban. A Pro Urbe-díjak és a díszpolgári kitüntetések át­adása utái\ az 1. számú ál­talános iskola tanulóinak műsora következett, a Mezó- berényi Városi Közös Tanács ünnepi ülésén. (yitasw*) Kampányértékelés Fidesz-szemszögből „Békés megyében másfél hete nem létezik etikai kódex’’ — kezdte a Fidesz sajtótájékoztatóját Fülöp Zoltán, aki a szervezet me­gyei listavezető képviselője­löltjeként, Fidesz-szemszög­ből értékelte a végéhez kö­zeledő választási kampányt. Bevezetőjét a rendszeres plakátleragasztásokkal indo­kolta, amelyeknek kárát a legtöbbször ők szenvedték. A pártok által szervezett vá­lasztási gyűléseket egyfajta erődemonstrációknak, erő­fitogtatásoknak tartotta, hi­szen gyakran előfordult, hogy egy-egy párt buszokkal összeszedte megyei tagságát, s úgy vonultak az összejö­vetelekre. Az is előfordult — mondta —, hogy néhány gyűlést munkaidőben tartot­tak, s ott munkahelyi, szer­vezeti kérdésekről is szót ej­tettek. Segítsen, hogy segíthessünk! Csodákra mi sem vagyunk képesek, de — mint a kamatadó eltörlése Is bizonyította — önökkel tettekre Igen! Sánta Gábor, iff. Kéri Imre ás Farkas Pál a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 4., 5. és 7. számú választókerületben Induló képviselőjelöltjei. Fülöp Zoltán egy — végül kudarcba fulladt — kezde­ményezésről is beszélt; nem­régiben felajánlott egy ta­lálkozót a pártok megyei lis­tavezetőinek, hogy pártjaik programjáról nyilvános vi­tát folytassanak. „Vastagh Pál bokros teendőire hivat­kozva utasította vissza a le­hetőséget, Csurka István pe­dig azt válaszolta: számára a Fidesz nem vitapartner. Ügy gondolom, az MDF ve­zetőségi tagja, egy felelős politikus ilyet nem mond­hat” — mondta. Kérdésekre válaszolva Fü­löp Zoltán röviden szólt a Fidesz kampányának céljá­ról. Szerették volna elérni, hogy az emberek jól érez­zék magukat, örömmel él­jék meg a választásokat. Másrészt pedig a kommunis­ta sajtó által felépített Fi- desz-képet kívánták lebonta­ni, s meggyőzni .az embere­ket, hogy a szervezet jó, védhető, mindenre kiterjedő programmal rendelkezik. El­mondta, hogy a Fidesz me­gyei szervezete a kampány­időszakra először 75 ezer fo­rintot kapott — amelyet pla­kátok, röpcédulák készíté­sére, műsorok szervezésére fordítottak —, s később még 60 ezer forint került a kasz- szájukba. Mindezekkel azon­ban az utolsó fillérig #el tud­nak számolni. A tájékoztatóból az is ki­derült, hogy a Fidesz tulaj­donképpen befejezte válasz­tási kampányát, csupán pén­teken szerveznek még egy rendszerbúcsúztatót Békés­csabán, este 8 órakor a Korzó téren, ahonnan az if­júsági házba vonulnak, s éjfélig tartó műsort tarta­naik. — Egy .(kellemes hírrel is szolgálhatok — mondta Fü­löp Zoltán. — A Lenin-szo- borpark létesítésével kapcso­latos ötletünk ügyében si­került megegyezésre jutnunk a városi tanáccsal. Ott csu­pán egy feltételt állítottak, azt, hogy amennyiben meg­szerezzük az ország köztéri Lenin-szobrainak 90 száza­lékát, úgy a tanács helyet és egyéb feltételeket biztosít. L. E. * * * A sajtótájékoztató után telefonon hívta szerkesztő­ségünket Mázán Mátyás, Bé­késcsaba polgármestere, és közölte, hogy sem ő, sem a szakigazgatási szervek veze­tői nem tudnak a Lenin- szoborparkkal kapcsolatos megegyezésről. A városi ta­nács végrehajtó bizottsága pénteki ülésén valószínűleg soron kívüli tanácsülést hív össze április 4-ére, ahol a Lenin-szoborról, a városcí­merről és egyéb aktuális kérdésekről , tanácskoznak majd. Természetesen napi­rendre tűzik a Fidesz kez­deményezését is, amennyi­ben a szervezet addig hiva­talosan beküldi javaslatukat a tanácshoz.

Next

/
Thumbnails
Contents