Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-20 / 66. szám

1990. március 20., kedd 0 Tanácsülésről jelentjük Szeghalmon elfogadták az idei költségvetést A különösen fontos na­pirendi. pontokra tekintettel a megszokott 14 óra helyett délelőtt 9 órakor kezdődött szerdáin Szeghalmon a ta­nácsülés. Először a tavaly december végén korkedvezményes nyugdíjazással megüresedett vb-titkárj állás betöltéséről tárgyalt a testület. A pályá- zatra ketten nyújtották be jelentkezésüket, az előírt feltételeknek mindketten megfeleltek. Felvetődött az is, hogy a közelgő helyha­tósági választások előtt cél­szerű-e most új vb-titkárt kinevezni. Legtöbben a szakigazgatási szerv műkö­dése érdekében fontosnak tartották a tisztség betölté­sét. A két jogász végzettsé­gű jelölt: dr. Benedekné dr. Pénzely Erika és Kopján- KissTié dr. Zsemberi Mária rövid bemutatkozása után a testület titkos szavazással igyekezett eldönteni, hogy ki is legyen a vb-titkár. Sem az első, sem a második, sőt, a harmadik fordulóban sem született végeredmény, ugyanis egyetlen jelölt sem kapta meg a szükséges mi­nősített többséget. A város­atyák végül kénytelenek voltak beismerni, hogy eb­ben a kérdésben most kép­telenek dönteni, és úgy ha­tároztak, hogy újabb pályá­zatot írnak ki. Hasonló élénk érdeklődés fogadta a tavalyi pénzügyi terv teljesítéséről szóló be­számolót és az idei tervja­vaslatot. . Tavaly december­ben az előzetes terv tárgya­lása során még több 10 mil­liós költségvetési hiánnyal számoltak. Azóta kedvező változás történt. Januárban a pénzügyi feszültség csök­kentésére kiegészítő állami támogatásként a megyei ta­nácstól több mint 50 millió forintot kaptak. Minden költségvetési tételt alaposan felülvizsgáltak, jelentősen csökkentették a tanácsi in­tézmények költségvetését, sőt, a létszámleépítést sem kerülhették el. Végül 252 millió 135 ezer forintos be­vétellel és ugyanilyen össze­gű kiadással az idei pénz­ügyi tervet a testület elfo­gadta. A vb-titkár kineve­zésére a soron következő ülésen' visszatérnek. m. 1. Hogy kerül a csizma az élelmiszerpultra? A napokban a mezőko­vácsházi Kunság ABC-ben meglepődve tapasztaltuk, hogy a megszokott élelmi­szerek mellett iparcikkek változatos skájája is sorako­zik. A gondolák végeméi hűtőládáik, a hentesárupult mögötti polcon márkás mag­nók, televíziók, kissé arrébb pedig fehérnemű és vízálló csizma. — Hogy kerül a híradás­technika és ruhanemű egy eddig csupán élelmiszer­profilú boltba? — kérdeztük a raktárból kilépő Kovalik Istvánné üzletvezető-helyet­test. — Az árukészlet bővülése már nem mai keletű, mert ’89. augusztus 1-jétől áru­lunk híradástechnikai cik­keket, illetve elektromos és háztartási gépeket. Ezidáig csak közvetítő szerepet vál­laltunk a megrendelő és a Füszért vállalat között. Az áru a boltban nem jelent meg. Várhatóan néhány hó­nap múlva a közelben meg­nyílik egy kenyérbolt, ami 40-50 százalékkal is csök­kentheti a forgalmat. Szük­ségszerű a forgalomnövelés érdekében a profilbővítés. — Nem ellenkezik ez az élelmiszeriorgalmazás elő­írásaival? — Nem, mert minden sza­bályt figyelembe veszünk, betartunk, és engedélyünk is van. Az áru tárolása, el­helyezése hamarosan megol­dódik az elkülönített polco­kon' és gondolákon. A rak­tárban is így tároljuk az árut. A most tapasztalható megoldás átmeneti, és az igényfelmérésre szorítkozik. Áruinkat közvetlen beszer­zéssel' a Füszérttői kapjuk, s amit igyekszünk az árban is érvényesíteni. — Von-e terv további bő­vítésre? — A vevők részéről nagy az érdeklődés, tehát érde­mes fejleszteni. Szeretnénk még bővíteni zománcedény- nyel, ruhaneművel és üveg­porcelánnal. Egyetlen hátrá­nyunk van, a szűkös alapte­rület. — Nem félnek attól, hogy mindez vegyes kereskedéssé minősül? — Ha erre is van igény, akkor nekünk a kereslethez ■ kell igazodni. Nem enged­hetjük meg magunknak, hogy ragaszkodjunk egyet­len dologhoz, ha az nem eléggé kifizetődő. Egyébként alapvetően a Füszért jellege is erre ösztönöz bennünket. H. M. Tóté: Veress Erzsi Fazekaspályázat Siklósról Gerencsér Sebestyén híres siklósi fazekas volt, a Nép­művészet Mestere. A Népi Iparművészeti Tanács és a Baranya ^Jegyei Tanács V. B. művelődési osztálya idén is meghirdeti emlékére az országos fazekaspályázatot — számszerint a tizenegyediket —, amely bizonyára a mi vidékünkön is sokak érdek­lődését felkelti. Ezzel az akcióval a szer­vezők olyan alkotások szü­letését várják, amelyek népi ihletésűek, különböző táj­egységek hagyományait őr­zik, de korszerű, új formá­ban dolgozzák fel azokat. Pályázni új alkotásokkal lehet. A bírálóbizottság olyan munkákat, amelyek már máshol más pályázaton vagy zsűri előtt szerepeltek, nem vesz figyelembe. S bár még messze van, de hát jó munkához idő kell, itt és most közöljük a be­küldési határidőt is: a kész műveket 1990. július 2-áig kell eljuttatni a siklósi vá­rosi művelődési 'központ cí­mére. (7800 Siklós, Kossuth tér 15.) Az elbírálás, minősítés után a városban július 27- én eredményhirdetéssel egy­bekötött kiállítást nyitnak amelyet év végéig látogat­hatnak a vendégek. További felvilágosítással szolgál a pályázattal kapcso­latban a Népi Iparművészeti Tanács (Budapest, Szilágyi Dezső tér 6. Tel.: 135-0115) vagy a Baranya Megyei Ta­nács művelődési osztálya. (Pécs, Rákóczi út 34. Tel.: (72) 11-332. Állásfoglalásunk egy válasz ügyében Lapunk március 13-i számában megjelent Lovász Sándor „Nyílt levél két volt gyakornok kollégámnak” című írására Krausz Tamás és Herpai Attila eljuttatták szerkesztősé­günkbe válasznak szánt soraikat. Ezeket a Békés Megyei Népújságban nem jelentetjük meg. Szerkesztőbizottságunk feladata a lap jó színvonalán, hitelességén és a választási harcok tisztaságán őrködni. Ezen követelményeknek a meg­ítélésünk szerint méltatlan válaszok nem felelnek meg. Mindezekkel magunk részéről lezártnak tekintjük az ügyet, mert további folytatása ellentétes lenne az olvasóknak a tá­jékoztatással szembeni jogos elvárásaival. A szerkesztőbizottság Nem csak véradásszervezok! „Segíts, hogy segíthes­sünk!” ez az 1990-es Vörös­keresztes világnap jelmon­data. Ennek jegyében szer­vezte meg Drogramját a bé­késcsabai városi Vöröske­reszt is. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a hát­rányos helyzetű családok és a magányosan élő, idős em­berek segítésére. Tervezik, hogy az év folyamán több alkalommal szerveznek cse­rebere akciókat, ahol a megunt holmik, a kinőtt ru­hák új gazdára találhatnak. Házi gondozás, betegápolás címmel tanfolyamot hirdet­nek, melyre várják mind­azok jelentkezését, akik be­teg hozzátartozóikat otthon ápolják. A véradásszervezés mun­kájuk egyik legfontosabb ré­sze. Igyekeznek egyre több fiatalt megnyerni, s felhívni a figyelmet a véradók tár­sadalmi megbecsülésére. Ez évben ismét megrendezik a bállal egybekötött városi véradóünnepséget. Ahol a munkahelyek igénylik, első­segély nyújtási tanfolyamot szerveznek, s közreműköd­nek a középiskolák megyei elsősegélynyújtó versenyének lebonyolításában. A szív- és érrendszeri be­tegségekről öt előadásból ál­ló sorozatot indítanak. Film­vetítéssel, termékbemutató­val. kóstolóval színesítik a klubszerű foglalkozásokat, melyekkel a hypertóniában szenvedők életmódváltozta- tását szeretnék elősegíteni. Egészségnevelési programjuk része a vérnyomásmérés és az autogén tréningtanfolyam, melyet az idén ismét meg­hirdetnek. Folyamatosan szervezik a terhestornát, s Gyulán megrendezik — im­már második alkalommal — az értelmi fogyatékos gyer­mekek nyári táboroztatását Ezúttal egészen kicsi gyer­mekeket is várnak a tábor­ba, s mód nyílik arra, hogy a szüleikkel együtt vegye­nek részt a programban. e. k. Szigorúbb feltételek Újra az újrakezdési kölcsönről (Folytatás az 1. oldalról) eddig összesen mintegy 370 millió forintot helyeztünk ki e célra, hozzávetőlegesen 50 millió forinttal többet, mint amennyit a jegybanki tarta­lékalap lehetővé tett. így más megyék keretének ter­hére tud folyósítani most már pénzintézetünk újrakez­dési hitelt. — Már a bevezetőben is említette, hogy nagyon kor­látozottak a lehetőségek. Ez nyilván azt jelenti, hogy ke­vesebb igénylőnek tudnak ilyen kölcsönt nyújtani. — Ez azt jelenti, hogy bi­zony nagyon szigorúan kell elbírálni a kérelmeket. Első­sorban vállalkozói, minde­nekelőtt társas vállalkozói újrakezdőket támogatunk. — Ki tudják ezt szűrni? — Eddig is előírás volt a gazdaságossági számítás, de inkább csak formailag, ké­szítettek is meg nem is ilyet. A mostani hitelkérelmeknél, ha az beruházási jellegű, akikor beruházási tervet, ha termelési, akkor termelési tervet kérünk, tételes terv- számokkal, költségkalkulá­cióval és jövedelemkalkulá­cióval. Aki valóban egy vál­lalkozásba kezd, annak kö­telessége, saját érdeke is a kalkuláció. Változatlanul nagy súlyt helyezünk a köl­csönök visszafizetésének megfelelő jogi biztosítékaira, vagyis a fedezetre. — Itt az a nagy ellent­mondás, hogy akiken segíte­ni hivatott ez a hitel, zömé­ben éppen azok nem tudják felvenni, nincs nyaralójuk, autójuk, nincsenek fedezetet nyújtó értékeik. Ilyenfor­mán, aki jómódú, az lesz még jobbmódú, esetleg egy kis ügyeskedéssel hozzájut­va a kamatmentes hitelhez. — Ez valóban sajnálatos ellentmondás, és személy sze­rint roppant sajnálom azo­kat az embereket, akik ilyen helyzetibe kerülnek. Igaz, a végeredmény nem azt mu­tatja, amilyen szándékkal készült a törvény. De a pénzintézetek ezt így nem tudják felvállalni, ez nem segély, hanem ugyanolyan kölcsön, mint bármely más vállalkozói hitel, ugyanolyan szempontok szerint bíráljuk el. Csupán az a különbség, hogy a kamatot a Foglalko­zási Alapból az állaim fizeti. Ha behajthatatlan kölcsönök lesznek, azt a pénzintézetnek kell „lenyelnie”, márpedig bennünket is szigorú gazdál­kodási keretek szabályoznak. Talán nem a pénzintézetek­re kellett volna testálni e hitelt, vagy pedig kockázati alapot létrehozni. — Mikor igényelhetnek is­mét újrakezdési kölcsönt a megfelelő tanácsi iratok bir­tokában az ügyfelek? — A mai naptól, de is­mét hangsúlyozni vagyok kénytelen, hogy nagyon szi­gorú feltételekkel. T. L Magyar Sámsonok Könyvbemutató Békéscsabán Jogellenesen sztrájkoltak a TIT mnnkatársai Aki ellen irányult, csak az nem tudott róla Négy év életveszélyes mun­ka után 20 sámsoni összesen 186 év börtönt kap. A sám­soni legények a magyar pa­rasztság józan okosságával összevetették az újságban ol­vasottakat, a falun látotta­kat: „Láttuk a helyzetet fa­lun, a hajnalban sorban ál­ló asszonyokat, a beszolgál­tatásokat ..., valamit csi­nálni kéne ..mert utáljuk, gyűlöljük, megvetjük őket.” Többen közülük — mint Annus István. Zöld Imre, Cseszkó Ferenc — igazi nagy lelkek: olyan gondolkodás- . módról tesznek tanúbizony­ságot, amelyből mai magya­rok is tanulhatunk. Vissza­állítják történelmünk régi értékeit: hős lesz az igaz, és gazember a gonosz. Azt mondja egyikük: „sohasem fogadtam el az úgynevezett osztályharcos elméletet, mert mint az írás mondja, ki kar­dot ránt, kard által vész el.” Aztán: „éreztük, hogy igaz­ságunk tudatában a mi igaz­ságunkért meghalni nem szé­gyen, hanem dicsőség.” Domonkon különleges ri­portkönyve rövid, mégis sok nagy egyéniséget ismerünk meg belőle. A görög filozó­fusokat olvasó jegyző-fit, a tiszta magyarsággal gondol­kodó zsellérivadékot, a töb­bieket: előttük, a börtönből szabadultak előtt tiszteleg a honvédtiszt. És megismerjük történelmünk hiénáit: a ké­sőbbiekben kétes hírnévre szert tevő „történészt”, aki az 1956 körüli években vé­dőügyvédként nem véd, de kiküldi a csekket a család­nak. Azután a kor ejtőer­nyőseit: az ÁVH tisztjét, aki a Filharmóniához kerül, a másik a Szegedi Szalámi­gyárba. Nagyszerű ez a kis könyv, mert megmutatja, micsoda képességek és értékek szuny- nyadnak a magyarságban; s ez a történelmi súlyokkal terhelt és megáldott tájegy­ség. a Viharsarok milyen, eddig teljes ismeretlenség­ben élő magyar férfiakat termett. ök a Magyar Sámsonok. Raffay Ernő A Magyar Sámsonok cí­mű könyv bemutatójára március 20-án 18 órakor ke­rül sor Békéscsabán, az SZDSZ szervezőirodájában (volt Pesti Csemege). Rendezőség Jogerőre emelkedett a Bé­kés Megyei Munkaügyi Bí­róság döntése, mely február 19-én jogellenesnek ítélte a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Békés Megyei Szervezete dolgozóinak ja­nuár 22-i sztrájkját. A bíróság döntését azzal indokolta, hogy a figyelmez­tető sztrájk szervezői nem vették figyelembe a sztrájk- törvényt, mely kimondja többek között hogy a mun­káltatónak és a munkavál­lalónak együtt kell működ­nie a munkabeszüntetés so­rán. Sztrájk csak akkor kez­deményezhető, ha az egyez­tető eljárás egy héten belül nem vezet eredményre. Nos, együttműködésről, egyeztető eljárásról már csak azért sem beszélhettünk, mert a TIT megyei titkára az az­napi munkabeszüntetésről és annak okáról a Szegedi Kör­zeti Stúdió reggeli adásából értesült. Így. sem a sztráj­kot megelőzően, sem annak ideje alatt, egyezkedésről szó nem lehetett. A január 22-i figyelmez­tető sztrájk jogellenesnek bi­zonyult azért is, mert a tör­vény szerint sztrájkolni csak szociális, illetve gazdasági kérdésekben lehet, a kivál­tó ok pedig ezúttal a me­gyei titkár munkamódszeré­nek, emberi magatartásának bírálata, elutasítása volt Mindezt a 'sajtóban, így a mi lapunkban is, közzétet­ték. A szervezők követelése kizárólag a megyei titkár visszahívására irányult, nem gazdasági és szociális törek­véseket jelzett. „A sztrájkjoggal valóvisz- szaélés tilos” — fogalmaz a törvény. A szervezők viszont a sztrájkról előbb értesítet­ték a sajtó munkatársait mint az érintettet ráadásul a törvény által, az egyezte­tés ideje alatt megengedett két óra helyett, több mint öt óráig tartott a munkabe­szüntetés. Mivel a február 19-i dön­tést a sztrájk szervezői nem fellebbezték meg, a Békés Megyei Munkaügyi Bíróság ítélete — mely jogellenes­nek nyilvánította a sztráj­kot — március 9-én jogerő­re emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents