Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-13 / 62. szám
NÉPÚJSÁG 1990. március 13., kedd ■ -^gye/ö-.hKn olvastak Hava megy a külföldi tiké? I A föld magántulajdoninak visszaállításától sokan azért félnek, mert a földár és a -bérleti díj lökésszerűen gnegemelheti a termelési költségeket, végső soron a már amúgy is magas fogyasztói árakat. A cikk ennek jaz ellenkezőjét igyekszik bizonyítani. Drága föld — olcsó árak A piacgazdaság viszonyai között az erőforrásokért folyó verseny kiterjed a pénzügyi és hitelforrások megszervezésére is. Ha a föld a hitel fedezeti forrásává válik, az javítja a mezőgazdaság hitelképességét. A piacgazdaság egyébként sem képzelhető el a gazdálkodók földtulajdona nélkül. A föld- tulajdon viszont nem lehet valós tulajdon a föld adásvétele, bérbeadása nélkül, ez pedig szükségképpen feltételezi a földár és a földbérleti díj létezését. A föld és az inflicü A föld minőségét sokféleképpen lehet kifejezni. Magyarországon ezt a funkciót több mint 100 esztendeje — jól-rosszul — az aranykoro- na-ifcisztajövedelem tölti be, aminél belátható időn belül aligha lehet jobbat alkotni. Más a helyzet a földár-, a földérték-kategóriákkal. Ha egy nemzetgazdaságban létezik a föld adásvétele, ha létezik földbérleti díj, akkor folyamatos a földek értékelése is. Ahol ez hiányzik, ott csak művi úton, különböző elméleti megfontolások alapján lehet a földet értékelni. Valóságos földértékelési „iskolák” alakultak ki, amelyek egyike-másika, igaz, modellszerűen, jól megközelítheti a földértéket, de a gyakorlat számára nem adnak megnyugtató megoldást. A föld árát számos egyedi tényező motiválja: például az, hogy a földtulajdonviszo- nyokban milyen monopolhelyzet alakult ki, hogy á törvényhozás mennyire szűkíti le azok körét, akik földet vásárolhatnak, hogy milyen a mezőgazdasági termékek árszínvonala, a mező- gazdaság állami támogatási rendszere stb. A földár és az infláció között szoros kapcsolat van. Minden egyéb tényezőt változatlannak feltételezve, az inflációs várakozások növelik, a stabil árak és a deflációs állapot csökkenti a föld árát. Nem lebecsülhető az a hatás sem, amit a foglalkoztatási helyzet, a hitelezési rendszer vagy a földforgalmat terhelő adórendszer gyakorol a föld árára. Az említett tényezők hatásának számító sbavétele nélkül a földtulajdonnal kapcsolatos elképzelések, illetve azok hatása reálisan aligha ítélhető meg. Az egész társadalmat érintő legfontosabb kérdés az, hogy a föld ára, a földbérleti díj és a földpiac hatására miként alakul az agrártermékek felvásárlási és az élelmiszerek fogyasztói ára. A fogyasztók érthető módon félnek az élelmiszerár további jelentős emelkedésétől. E félelmeket erősítik azok a kinyilatkoztatások, miszerint a földtulajdon rendezése után egy csapásra óriási áremelkedés következik be. Oktalan félelem * — Véleményem szerint téves az a nézet, miszerint a földár, a földbérleti díj kialakulása azonnal lényegesen megemeli a felvásárlási és a fogyasztói árakat. Ilyen, azonnal áremelő hatás csak akkor következne be. ha változatlan maradna a mezőgazdasági nagyüzemek földtulajdon-monopóliuma és jelenlegi gazdálkodási rendszerünk. Ebben az esetben a földár, a földbérleti díj többé- kevésbé rövid időn belül költségtényezővé válna és növelné az árszínvonalat. Ez a feltételezés azonban irreális. A földforgalom, a földár, a földbérleti díj bevezetésének célja azonban éppen a nagyüzemek földtulajdon- monopóliumának a megtörése, olyan változások kikényszerítése, amelyek egyúttal megakadályozzák vagy legalábbis számottevően mérséklik a belépő új gazdasági kategóriák árnövelő hatását. A családi gazdálkodásban a földbérleti díj nem jelent általános költségnövekedést. A bérlet ugyanis nem válik általánossá. A keresleti-kínálati viszonyok ' között kialakuló versenyviszonyok miatt a föld egyébként is azokhoz kerül, akik azt hatékonyabban tudják művelni. A bérleti díj már csak azért sem épülhet be teljes egészében az árszínvonalba — hiszen a nagyobb nyereség áremelés nélkül is elbírja a földbérletet. Földvásárlás esetén a földár vagyongyarapodást jelent, és a folyamatos gazdálkodásban nem költségként jelenik meg. A föld vételára csökkenti a gazdálkodó egyéb eszközökbe befektethető tőkéjét. Amennyiben a föld vételárát hitellel fedezik, a hitelt felvevőnél a kamatok, mint a földdel kapcsolatos ráfordítások, valós költséggé válnak. A föld- vásárlás azonban — mint azt az európai példák is bizonyítják — a gazdaságoknak csak néhány százalékát érinti. Ezért sem lehet feltételezni, hogy a földár rövid időn belül radikális mező- gazdasági és élelmiszer-fogyasztói árszínvonal-növekedést váltana ki. Azt is hangsúlyozni kell, hogy a saját tulajdonon vagy bérleten alapuló családi gazdaságoknál a költségek másként jelentkeznek, és egyikmásik költség tartalma is lényegesen módosul. Ezek közül csupán egyre utalok: a családi gazdálkodásban nem különül el élesen egymástól a munkabér és a tiszta jövedelem, illetve ezek megoszlását nem hatóság vagy a jogszabály szabja meg. Azt, hogy a munka ellenértékét a gazdálkodó elfogadhatónak tartja-e vagy sem, azt számos egyedi körülmény és egyéni megfontolás határozza meg. A saját tulajdonon (és bérleten) alapuló gazdálkodási viszonyok között lé--------------------------------------------\ G enerál Ipari Szolgáltató Szövetkezet Békéscsaba, Bartók B. út 46—50. Rendelőnek és laboratóriumnak kialakított komplex egészségügyi helyiség, kedvező feltételekkel, magánpraxist folytató orvosnak — orvos- csoportnak bérbe kiadó. Érdeklődni: a szövetkezet műszaki vezetőjénél. nyegesen módosul a személyes fogyasztás és a felhalmozás megítélése. Amíg a nagyüzemekben a felhalmozásra fordított jövedelem- részt az emberek egyfajta elvonásnak tekintik, addig a magángazdálkodásban a felhalmozás a vagyon gyarapítását jelenti. Ez az, amire az emberek egyéni mérlegelés alapján gyakran még személyi fogyasztásuk rovására is hajlandóak. Gazdasági bajainkból való kilábalásnak éppen a megtakarítások és az okos beruházások a mozgatórugói. Ezek nélkül, pontosabban a tulajdonosi lét megteremtése nélkül, a vagyongyarapítás nemegyszer szörnyűséges vaskerítésekben és kripta- építésekben nyilvánul meg. Kripta helyett szántóföld A földár és a haszonbérleti díj racionális keretek közötti érvényesüléséhez, árszintnövelő hatásuk mérsékléséhez az egész közgazda- sági környezetet meg kell változtatni. Elég itt utalni a feldolgozás és a kereskedelem monopolhelyzetének megszüntetésére, vagy a mezőgazdaság termelőeszközellátásának radikális megváltoztatására. Ezek fontos tényezők, én mégsem ezekről kívánok most szólni. Egy, mind ez ideig figyelmen kívül maradt tényezőre hívom fel a figyelmet: a vegyes tulajdonon alapuló gazdálkodás, a családi gazdálkodás, a nagyüzemeken belüli vállalkozások nem alakulhatnak ki, és nem működhetnek a jelenlegi mezőgazdasági adórendszer radikális megváltoztatása nélkül. A világ fejlett országaiban, a piacgazdálkodás viszonyai között, a magántulajdonon alapuló mezőgazdaságban mindenütt olyan adórendszer működik, amely egyrészt nem igyekszik kívülről meghatározni a bruttó jövedelem munkabérre és tiszta jövedelemre történő felhasználását, másrészt a gazdálkodás eredményének kimutatására és elszámolására nem ír elő a gazdálkodó számára megoldhatatlan adminisztratív feladatokat. Általában a gazdaság földterületének mennyiségi és minőségi mutatóihoz igazodó, vagy.a termelés egyértelműen mérhető mennyiségéhez kapcsolódó normatív adóétalányt alkalmaznak. Mi sem járhatunk más úton! A földtulajdon, a tulajdonosi lét megteremtése várhatóan olyan energiákat hoz mozgásba, amelyek ellensúlyozhatják a földár és a földbérleti díj önmagában vett költségnövelő hatását. Dr. Csendes Béla SfrkSkíszités Kedvezményes ÁRON VÁLLALUNK: — egyszemélyes sírkő: 15 000,— Ft-tói — kétszemélyes sírkő: 20 000,— Ft-tói a megye egész területén. Vegyesipari Szolgáltató Kisszövetkezet, Békéscsaba, Kiss E. u. 6. Telefon: 21-988. Nem eda, ahova a politikusok hívják A sztálinista iparosítást azzal lehetett jellemezni, hogy szinte kizárólagosan nagy létesítményekben gondolkodott. A tervgazdászait az a meggyőződés jellemezte, hogy a korszerű nagylétesítmények magukkal fogják húzni az egész gazdaságot. Nem vették tudomásul, hogy a jelenkort sokkal inkább az jellemzi, hogy gombamódra szaporodnak a kisvállalkozások, ezek mint bedolgozók, szállítók jelentik a nagyvállalatok korszerű működésének biztosítékát. A kisvállalkozások még lehetnek korszerűek, hatékonyak nagyvállalatok nélkül, de fordítva egyre inkább lehetetlennek, idejétmúltnak tűnik. ’ Azt hittem, ez a nagyvállalati mánia a sztálinista politikai felépítménnyel együtt elhalt. Sajnos, tévedtem, A gazdaság jelenlegi vezetői ösztöneikben nem változtak, még mindig azon erőlködnek, hogy valami nagy létesítmény születésénél bábáskodhassanak. Ez jutott eszembe, amikor egy nap hirdették a harsonák, hogy két autógyártási programba belefoghattunk. Nem tagadom, én is örülök minden ilyen természetű együttműködésnek is. Különösen azért, mert meggyőződésem szerint a tőkés -autógyártó cégek sok kisvállalkozással kooperálva akarnak itt is autót gyártani, ök természetes igazságként fogadják el, hogy a jelen igényekhez rugalmasan igazodó, a sokfélé fogyasztói igényt is kielégíteni képes termelést csak a kisvállalkozók ezreiAz elmúlt évekhez viszonyítva a legmagasabb árbevételről és eredményről számolhatott be Csáti János, a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ elnöke a hét végén, a művelődési központban tartott küldöttgyűlésen. — A szövetkezet árbevétele, nőtt. Emelkedett a fel- vásárlási, a helyi toll, konfekcióüzem termelési értéke. A 2,2 milliárdos árbevétel mellett 83 millió forint nyereséget értünk el. Az eredményekhez természetesen az is hozzájárult — mondta az elnök —. hogy az elmúlt évben példátlan mennyiségű árut exportáltunk. A szövetkezet nem rubel elszámolású, közvetlen vei együttműködve lehet megvalósítani. Tehát nem azzal van bajom, hogy két vonalon is igyekszünk bekapcsolódni a gépkocsigyártásba, hanem azzal, hogy ez az egyetlen gondunk, s hogy a kisvállalkozások százezreinek létrehozásával nem törődnek a magukat komoly gazdaság- politikusoknak érzők. Féltem a gazdasági jövőnket az olyanoktól, akik a sok ezer kicsit nem tartják sokkal fontosabbnak, mint a néhány nagyot. Mert ez megbocsáj thatatlan hiba. Nem csak egy negyven éven keresztül deformált, példátlan mértékben nagyüzemekbe szervezett népgazdaságot kell _ a kisvállalkozások előtérbe állításával lendületbe hozni, hánem erre volt és van szükség még a világ legnagyobb népgazdaságában, az Egyesült Államokban is. Ott az olajválságot követő 15 évben az 500 főnél többet foglalkoztató vállalatokban csökkent a foglalkoztatottak száma, ugyanakkor a 10 főnél kevesebbel dolgozó kisvállalkozásokban 30 milliónál több új munkahely létesült. Ha ennek tükrében nézzük a jövőnket, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a jelenlegi nagyüzemeket legalább felére kell lefogyasztani, a kisvállalkozásokban pedig közel kétmillió új munkahelyet létrehozni. Márpedig, ha ez az előttünk álló feladat, akkor a felső vezetőknek a vidéket kellene járniuk, a kisvállalkozások születésénél bábáskodniuk, és mindenekelőtt az ennek megfelelő reformokat exporttevékenysége elérte az 1 milliárd forintot, ami 16 millió dollár bevételnek felel meg. — Az alapfeladat ez évben is — az export mellett — az áruellátás biztosítása — folytatta a gondolatsort Csóti János. — Bár voltak árubeszerzési gondok, és az árváltozások is nehezítették a munkát. Továbbra is számítanak a tagság célrészjegy formájú megtakarításaira. A saját kamatfeltételeink egykét százalékkal folyamatosan jobbak az állami pénzintézetekénél. A 12 ezer főt számláló tagság 7 millió forintos részjegyalappal kötődik a szövetkezethez. Az állományi létszám 40-nel kevesebb az megteremteniük. a nagyvállalatok szervezését még évekig rá lehetne bízni a beosztottakra. Ne higgye senki, hogy túlzók. Ma Magyarországon mindenekelőtt több százezer kisvállalkozás szükséges, a vállalkozó szellem forradalmi elterjesztésére. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor majd magától jönne a külföldi tőke is. Mert az elsősorban nem oda megy, ahova a politikusok hívják, csalogatják, hanem oda, ahol a rugalmas kisvállalkozók közösségére számíthat. A korszerű nagyvállalatnak: ugyanis nem a politikusok jóindulatára, hanem megfelelő gazdasági környezetre, elsősorban sok igazi kisvállalkozóra van szüksége. Mégegyszer hangsúlyozom: Nem a hazai gépkocsigyártás megszervezése, hanem akisvállalkozások elhanyagolása ellen akartam szólni. A magyar gazdaság jövőjét mindaddig nem látom biztosítottnak, amíg az illetékes vezetők be nem látják, hogy nekünk ötven gépkocsigyártó, vagy más nagyvállalat sem hozhat annyi eredményt, mint például a fóliázó parasztjaink, a kiskereskedők, a műanyag kisiparosok, a hiányzó cikkeket gyártó kisszövetkezeteink tagjai, akik a legnagyobb örömömre akkor is autón járnak, ha a hatalom őket figyelemre sem méltatja, és nélkülük még a gépkocsi- gyártó munkások sem számíthatnak arra, hogy nekik is jusson a hazánkban gyártott, összeszerelt autókból. Kopátsy Sándor elmúlt évinél, és 25 százalékos bérnövekedést értek el. Jelentős összeget költöttek beruházásra és felújításra. Legnagyobb megkezdett beruházásuk egy kisállat-feldolgozó, amely újabb munka- lehetőséget biztosít a városban. Az egységek fenntartására az év során több mint 20 millió forintot fordítottak. A gazdasági eseményeket, társadalmi változásokat követve 1990-ben újra kell gondolni a tagsági viszonyt, nevesíteni a mintegy 300 millió forintos szövetkezeti vagyont. Hatékonyabb érdekképviseletet szeretnének a megyei és az országos szerveknél is. A küldöttgyűlésen több felszólaló elismerte az eredményeket, és elmondta javaslatait, valamint felhívta a figyelmet a még meglevő hiányosságokra. Befejezésként a szövetkezet vezetésének választására került sor. A szövetkezet elnökének ismételten Csóti Jánost választották meg. H. M. Dinamikus gazdálkodás, nagyobb nyereség Kiemelkedő eredmények a mezőkovácsházi áfésznél 0 mezőgazdaság készülhet az öntözésre Tavaszi as, a megszokottnál jóval melegebb volt az időjárás az elmúlt hónapban. A Körös Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén, + 4 fokos átlaghőmérsékletet mértek, ami jóval magasabb (4,4 fokkal) a "Sokéves átlagnál. A Körkövizig területén 1990 februárjában 23,1 mm csapadék hullott, ez viszont alacsonyabb, mégpedig 6,7 mm-rel az elmúlt 50 esztendő februári átlagánál. A csapadékmérő állomások közül a legnagyobb mennyiséget, 44,1 mm-t Békéscsabán mérték, a legkevesebb pedig Kötőn hullott — ez 13,3 mm volt. De nem csak februárban, hanem az azt megelőző három hónapban is az átlagosnál szárazabb volt az jdiő; 1989. november 1. és 1990. február 28. között 101,9 mm csapalékot regisztráltak, am; 43 mm-rel alacsonyabb a sokéves átlagnál. A talajvízszint az igazgatóság területén — a vizsgált kutak adatai alapján — a sokéves átlag — körüli; a terepszint alatt 178—368 cm között ingadozik. Az elmúlt hónapokban lényeges víz- szintváltozást nem észleltek. A Fehér-, a Fekete- és a Sebes-Körös vízállása apadó, februárban árvízi esemény nem volt. A szarvasi holtág vízminőségének javítása céljából február 14-én az igazgatóság üzembehelyezte a békósszentandrási vízlépcsőt és február 20-ig tartották a plusz 360 cm-es vízszintet. Február 22-től a duzzasztást + 400 cm-re emelték. A vízlépcső ilyen korai üzembehelyezését a szokatlanul enyhe időjárás tette lehetővé. A gyulai fenékgát folyamatosan üzemelt, és plusz 120-150 cm- es felvízszintet tartott Mezőgazdasági vízhasznosítási tevékenység februárban az igazgatóság területén nem folyt, ugyanakkor megkezdte a Körkövizig az öntözési idényre való felkészülést. Az öntözőrendszerek csatornáin fenntartási munkákat végeznek. Végül a vízminőség-védelemről: februárban nem fordult elő rendkívüli szeny- nyeződés. A Sebes-Körös vízterében, valamint az Élővíz-csatorna Gyula—Békéscsaba közötti szakaszán változó intenzitással februárban is jelen volt a fonalas gomba. Február 19-e és 28-a között a szarvasi holtágon a Hármas-Körös duzzasztott vízteréből vízátöblítés történt, javítandó a vízminőséget.
