Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-12 / 61. szám

1990. március 12., hétfő NÉPÚJSÁG Az SZKP rokonszelleműek szövetsége lesz? Célszerű, hogy az SZKP Központi Bizottsága javasol­ja a Népi Küldöttek Kong­resszusának — amelynek so­ron kívüli 3. ülése hétfőn kezdődik —, hogy módosítsa a pártra vonatkozó alkot­mánycikkelyt. El kell hagy­ni a politikai rendszert oly módon meghatározó pasz- szust, hogy rögzítik itt az SZKP vezető szerepét. Egy­idejűleg rögzíteni kell az alaptörvényben, hogy az SZKP, valamint más politi­kai és társadalmi szerveze­tek számára egyenlőek az esélyek, törvényes, demok­ratikus formák között jogos a társadalmi, politikai élet­ben való részvétel, a prog­ramokban megjelölt célokért folyó küzdelem. Egyebek között ezt tartalmazta az a beszámoló, amelyet a Köz­ponti Bizottság vasárnapi ülésén terjesztett elő Mihail Gorbacsov, a testület főtit­kára. A főtitkári előterjesztés javasolta, hogy a párt XXVIII. kongresszusát jú­lius 2-ára hívják össze, s arra minden négyezer párt­tag után válasszanak össze­sen mintegy 4700 küldöttet. Gorbacsov érintette a feb­ruári plénumon elfogadott kongresszusi állásfoglalás- tervezet visszhangját. Ezzel összefüggésben foglalkozott a párt előtt álló reformfel­adatokkal. A főtitkár a ro- konszelleműségűek szövetsé­gének képzeli el a megújuló pártot, olyanok tömörülésé­nek, akik Marx, Engels és Lenin tanainak alkotó to­vábbfejlesztői, tevékenysé­gükkel a munkások, min­den dolgozó érdekeit képvi­selik. Elvetette azokat a nézete­ket, amelyek szerint a pár­tot másik párttá kell átala­kítani, nevét szocialistára, szociáldemokratára változ­tatni, azaz a párt nevéből ki akarják hagyni a kom­munista jelzőt. — E javas­latokat — mondta Gorba­csov — nem szabad megva­lósítani, mert súlyosan ká­rosítanák a párt eszmei alapjait. A főtitkár nem azonosult az olyan pártok eljárásával, amelyek — mint mondta — „a nehéz helyzetben feladják a kom­munista eszméket”. A párt belső problémáira fordítva a szót, Gorbacsov elutasította azt a tervet, hogy a pártot föderatív ala­pon szervezzék újjá a szö­vetséges köztársaságok kom­munista pártjainak szövet­ségeként. — A párt nemze­tiségi jegyek alapján -való megosztása lehetetlenné ten­né az egységes pártpolitikát — érvelt Mihail Gorbacsov. Támogatta azonban az ön­álló oroszországi pártszerve­zet kiépítését. A beszámoló végül foglal­kozott szervezeti kérdések­kel is: a pártelnökség in­tézményének létrehozásával, az elnöki és elnökhelyettesi, posztok megteremtésével, a KB állandó bizottságainak felállításával. Kísérleti atomrobbantás Az Egyesült Államok szomba­ton hajtotta végre idei első kí­sérleti atomrobbantását. A ne- vadai sivatagban lévő kísérleti telepen, 450 méterrel a földfel­szín alatt felrobbantott szerke­zeti hatóereje — a Pentagon közleménye szerint — 20 és 150 kilotonna között volt. Las Vegasban, a kísérleti te­lephez legközelebb fekvő nagy­városban, a robbanás időpontjá­ban a Richter-skála szerint 5,1- es erejű rengést érzékeltek a földrengésjelző műszerek; pol­gári szakemberek ebből arra következtetnek, hogy a robba­nás hatóereje megközelítette a felsőt a Pentagon által meg­adott határértékek közül. Az újvidéki Mncnuftó -ban olvastuk.: Nicu mindent tagad Ceausescu román diktátor fiának interjúja Nicu Ceausescu, a volt román diktátor fiatalabbik fia apját vádolja azért, mert nem mondott le idejében a hatalomról és mert nem akarta felismerni a nélkülöz­hetetlen reformok jelentőségét. Nicu kijelentette, hogy amíg a KP más vezetőivel és a Ceausescu-klán tagjaival együtt a bírósági tárgyalásra várt. átgondolta az eltelt eseményeket, és mint állítja, megértette, hogy Romániá­ban a demokratikus reformok lehetségesek voltak vér­ontás nélkül is. Nicu a decemberi eseményekig Nagyszeben megye első titkára volt, abban a megyében több mint 100 polgár és ka­tona vesztette életét, a sebesültek száma pedig elérte a több százat. Arra a kérdésre, hogy ő adott-e parancsot, hogy lő­jenek a nép közé, azt válaszolta, hogy ezt soha nem tette volna meg. Arról, hogy igaz-e, amit kalandjairól és Nadia Coma- necivel való állítólagos szerelmi kapcsolatáról rebesgettek, röviden csak annyit mondott, hogy ez mind kitalált dolog. Azt mondta, hiszi, hogy az ítélkezés igazságos lesz. Nem volt hajlandó beismerni azt sem, hogy a börtönben öngyil­kosságot kísérelt meg. Temesváron megkezdődött a többnapos, példa nélküli vérengzés elkövetőinek nyilvános pere. A tüntetők tavaly december 16-ától több napon át tömegesen vonultak az utcákra szabadságot, demokráciát, nagyobb emberi jogokat követelve, és tiltakozásuk hozzájárult a diktatúra buká­sához. Nicolae Ceausescu parancsuralmi rendszere a nép ilyen óhajait külföldi ügynökök által pénzelt banditák és huli­gánok akciójának minősítette. Nyíltan megvádolták a szom­szédos Magyarországot és a Szovjetuniót, hogy Románia de­Tőkés László New Yorkban Műhelymunka — játékokkal Tőkés László, az amerikai magyar emberi jogi alapít­vány meghívására tesz kör­utat Észak-Amerikában. Már az út első állomásán, New Yorkban rendkívüli nyilvá­nosságot kapott: több tv­nyilatkozat után, a vezető amerikai napilap szólaltatta meg a „magyar származású románt”, nagy terjedelem­ben közölve a vele folytatott beszélgetést. Tőkés véleménye szerint a felemelő kezdet után, a ro­mániai forradalom „el­akadt” : az emberek nem vol­tak felkészülve a szabadság­ra. Minden elfojtott problé­ma a felszínre tört. Az em­berek türelmetlenek, a gaz­daság szétzilált; bár az élel­miszer-elosztás valamivel jobb, nincs lényegi változás. A májusi romániai választá­sokon a front — kis több­séggel — győzni fog. A jobb­oldali pártok nem lesznek elég erősek ahhoz, hogy kor­mányt alakítsanak, de ellen­súlyt képeznek majd a má­sik szélsőséggel szemben. Részletesen ismertették a decemberben Temesvárott történteket. Tőkésnek és vé­delmezőinek kiállását, ami a romániai forradalom ki­robbanásához vezetett. Véle­ménye szerint 500 embert öl­tek rneg a városban és több ezer volt a sebesültek szá­ma. A lelkész egyébként el­mondotta, hogy még január­ban, amikor forradalom után először járt Bukarest­ben, elutazóban rálőttek a vasúti fülkére, amelyben utazott. Most azért érkezett az Egyesült Államokba, hogy támogatást kérjen a román demokráciának. Tőkés László ma Wa­shingtonba érkezik. Sajtóér­tekezletet tart az országos sajtóklubban, találkozik az amerikai kormány, a tör­vényhozás vezető képviselői­vel, majd részt vesz az ame­rikai magyarság által ado­mányozott Kossuflrszobor felavatásán a törvényhozás épületében. Élményekben, ismeretek­ben gazdag hétvégét tölthe- tett el együtt az a közel hat­van tanár, népművelő, akik résztvettek a Békés Megyei Művelődési Központ dráma- pedagógiai műhelyének már­cius 10—11-i, szombati, va­sárnapi érdekes foglalkozá­sain, a hasznos eszmecseré­ken. Ezeket Josef Hollos osztrák drámatanár vezette, aki vendégelőadóként nem először járt Békéscsabán. A „hallgatók” pedig a dráma- pedagógia módszereit isko­lai oktatásban vagy más ke­retek között, például szín­játszó csoportokban alkal­mazó oktatók, nevelők vol­tak, főleg a megyéből, de azon túlról is. Érkeztek résztvevők többek között Budapestről, de még az ara­di Népszínháztól is. Bár a gyerekek nem vol­tak jelen, mégis egyértel­műen ők voltak a kétnapos program főszereplői. Értük szóltak az izgalmas beszél­getések, az építő viták, ér­tük folyt a játék. A központi kérdés ugyanis mindig az volt, hogy miképp lehet a gyerekeknek segíteni, ho­gyan kell és szabad a sze­mélyiségüket fejleszteni, képességeiket, érdeklődésü­ket alakítani, kibontani úgy, hogy önmagukból a maxi- - mumot tudják kihozni. Ho­gyan lehet élni tanítani, él­ni segíteni — gondoskodás­sal, szeretettel? Volt játék, színvonalas színpadi pro­dukció, hallottunk gyakor­lati példákat, támpontot adó tapasztalatokat, hasznosítha­tó ötleteket, javaslatokat bőven. Akik eljöttek, nem bán­ták meg, hogy munkával töltötték a hétvégét. Egy­részt azért, mert a szíwel- lélekkel végzett munka nem esik az ember nehezére; s ha érzi, tudja hogy szük­ség van arra, amit tesz, ak­kor az nem is fárasztó. Más­részt meg — akik eljöttek— alighanem várják a követ­kező, hasonlóan tartalmas találkozót, iletve a lehető­séget, hogy a hallottakat ki­ki saját iskolájában, cso­portjával kipróbálhassa, el- játszhassa. N. K. Választási kampányfinis az NDK-ban Hajrájához érkezett az NDK-beli választási kam­pány: » szavazás előtti utol­só hétvégén szinte minden párt és szervezet kettőzött erővel és lendülettel vetette magát a küzdelembe, amely­nek elsődleges célja a még határozatlan választópolgá­rok (mintegy 45 százalék) megnyerése. A fő esélyesként számon tartott szociáldemokraták, il­letve a keresztény-konzerva­tív „szövetség Németorszá­gért” pártjai ezúttal is hat­hatós nyugatnémet segítség­gel léptek föl választási gyűléseiken. Az Odera-menti Frank­furtban lengyel politikusok és turisták jelenlétében fel­szólaló Willy Brandt leszö­gezte: Lengyelország nem holmi kerekeken gördülő ál­lam, amelyet tetszőlegesen lehet Kelet vagy Nyugat felé tologatni. Az SPD tisztelet­beli elnöke elítélte a német —lengyel viszonyról az utób­bi hetekben elhangzott „csacskaságokat”. A mai NDK az elkövetke­ző években az európai kö­zösség dinamikusan fejlődő gazdasági térségévé fog vál­ni — hangoztatta a Szabad Demokraták Szövetségének magdeburgi gyűlésén Hans- Dietrich Genscher. Az FDP- politikus kilátásba helyezett egy „német Marshall-tervet az NDK számára”. A bajor CSU elnöke, Theo Waigel előbb Karl-Marx-Stadtban lépett föl, a ma hatalmon lévők leváltását követelve a gyűlés résztvevőitől. A Ge- rában rendezett második nagygyűlésen a bajor politi­kus síkraszáMt azért, hogy az NDK mielőbb lépjen be az NSZK-ba. stabilizálására törekednek. Ceausescu azt is megparancsolta, hogy tartóztassák le és gyilkolják meg a tüntetések veze­tőit. A diktátor ezt az utasítást a szűkebb párt- és állami vezetőség beleegyezése nélkül adta ki, majd embereinek, tábornokainak és a KP KB végrehajtó titkárainak elren­delte, hogy fojtsák el a már korábban megállapított egy­séges terv szerint a Temes-parti városban kitört tünteté­seket. Nicolae és Elena Ceausescu parancsára a titkosrendőrség és más, a diktátornak alárendelt egységek és szolgálatok erői véres megtorló intézkedéseket foganatosítottak a fegy­vertelen nép ellen. A vádirat a bűnözők ezen első csoportjában 21 személyt terhel, többek között azt is kimondja, hogy december 17- től 30-ig Temesváron legalább 100 személyt gyilkoltak meg, és megsebesítettek 300 polgári személyt és katonát. A sajtó azokban a napokban szemtanúk és az új hatóságok kije­lentéseire hivatkozva több ezer halottról tudósított. Csak az utólagos vizsgálatok során bizonyosodott be, hogy mennyi­ben voltak valósaik ezek az állítások. A bűntény mégis sokkal nagyobb annál, mint amit a vádiratban összefoglaltak. A vádirat ugyanis a Temes me­gyei vezetőségből vagy a nép elleni harcban a megyei ve­zetőség segítségére ékrezök soraiból kikerülő közvetlen el­követők csoportjára vonatkozik. Még sok olyan bűnös ma­radt, akiknek bűntetteit még most vizsgálják ki. A Nicolae és Elena Ceausescu négy legközelebbi mun­katársa — Emil Bobu, Manea Manescu, Ion Dinca és Tu­dor Postelnicu — elleni ítélkezés során kitűnt, hogy a te­mesvári áldozatok bukaresti krematóriumban való elégeté­sének ötlete Elena Ceausescutól és Emil Bobutói eredt, de bűntársuk volt Tudor Postelnicu belügyminiszter is. Temesváron több áldozat volt, mint amennyit hivatalosan megállapítottak. Hogy kik ők, és hol temették el őket, részben erre ad talán feleletet a jelenlegi bírósági tárgya­lás. A romániai demokratikus forradalom eseményei kö­zül a temesváriak a legsúlyosabbak, de a legkevésbé vi­lágosak is. Ebben a határ menti, többnemzetiségű város­ban igen erős egységei voltak a titkosrendőrségnek, azt is mondhatnánk, hogy a leghűbbek és a legelszántabbak. Még a taxisofőrök is a titkosrendőrségből kerültek ki, hogy kö­vetni tudják, hová mennek a külföldiek és kiket keres­nek. A decemberi események során taxirádiók segítségével követték a tüntetők oszlopainak mozgását, létszámát, és ezek útján készítették a terveket a tüntetések feloszlatá­sára. Torlódás a jugoszláv határátkelőhelyeken Szigorúan végrehajtják a jugoszláviai határátkelőhe­lyeken a Szövetségi Végre- hajtó Tanács azon rendelke­zéseit, amelyek szerint a kül­földiek az utazáshoz szüksé­ges holmikon kívül, csak ap­róbb ajándékokat vihetnek be az országba, a jugoszláv állampolgároknak pedig 50-65 százalékos vámot kell fizetniük minden olyan, poggyászukban lévő áruért, amely nem tekinthető sze­mélyes holminak. Mindezek hatására a hét végén a horgosi, a kelebiai és a tom­pái határátkelő magyar ol­dalán szinte állandósult a 10-12 órás várakozás. Gya­korlatilag szinte nem is akadt olyan beutazó, akinél csak apróbb ajándékot ta­láltak volna a mindent át­kutató vámosok. Szombaton Kelebiánál 800, Horgosnál 4000 turistát nem engedtek át, mivel nem voltak haj­landók arra, hogy csomag­juk többletét, a rendeletnek megfelelően, letétbe helyez­zék. Röszkénél, a jugoszláv határhoz vezető út mentén és a betorkolló földutakon több száz szovjet, lengyel és román gépkocsi vesztegel. Az ottani vámhivatal pa­rancsnoka az MTI tudósító­jának elmondta, hogy akad­tak olyanok, akik négyszer is megpróbáltak átjutni Ju­goszláviába, de mindannyi­szor eredménytelenül. A sza­bálytalan parkolások miatt megnőtt a balesetveszély, több esetben csak a rendő­rök segítségével tudták hely­reállítani a rendet. Az átjut­ni szándékozók értetlenül, felháborodva, de tovább vá­rakoznak. Fizetési rend az ünnepek idején A Magyar Nemzeti Bank elnökének 1/1990. (III. 9.) MNB rendelkezése értelmé­ben az 1990. március 15-én, 16-án és 17-én esedékes bé­reket március 13-án, a már­cius 18-án és 19-én esedéke­seket március 14-én, míg az április 4-én és 5-én esedéke­seket április 3-án kell a munkáltatóknak kifizetniük. A rendelkezés részletesen a Magyar Közlöny 21. számá­ban jelenik meg. Gípkocsitulajdonosok, figyelem! Ha a lejárt hatósági műszaki vizsgás gépkocsiját ma reggel behozza, másnap délben megjavítva, levizsgáztatva átveheti, amennyiben az életkora 0—6 év között van. Minden más esetben is rövid áitfutási idővel vállalunk zárttechnológiás műszaki vizsgára előkészítés.t és levizsgáztatást. VÁRJUK ÉRDEKLŐDÉSÜKET. Lázár István ügyintéző. Telefon: 21-377. Békéscsabai Autójavító Vállalat, 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 62.

Next

/
Thumbnails
Contents