Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-19 / 42. szám

1990. február 19., hétfő o OTP-kölcsön „fészekrakéknak” Elsőbbség az első lakásnak Irányi Dániel-hét Békésen „Vidióta” és a Kommandó a szakmunkásképzőben A versengés legjobbjainak jutalma: palacsinta Fotó: Kovács Erzsébet A Békési Fehér Lajos Me­zőgazdasági Szakközépisko­la és Szakmunkásképző In­tézetben hagyományosan, évről-évre megrendezik az Irányi Dániel-hetet. A ren­dezvénysorozat első napja — február 12-én — a sport jegyében telt, hiszen a lá­nyoknak kézilabda-villám- torna és teremlabdarúgó-baj­nokság egyaránt volt ezen a napon. Másnap, kora délután választották meg diákigazga­tójukat az iskola tanulói, majd szavalóverseny volt, ililletve „Ki tud többet Ma­gyarországról?” címmel ren­deztek vetélkedőt. A sport ezen a napon sem maradt el; este 7 órakor teremlab­darúgó-bajnokságot rendez­tek ismét. Szerdán Marik Mihály, Szegedi Sándor re­pülőmodellezők és Tímár Vince ejtőernyős tartott él­ménybeszámolót. Az Irányi Dániel-hét utolsó előtti nap­ján „Vidióta lettem” cím­mel Maksa Zoltán humoráns szerepelt a programban, s nagy érdeklődéssel várták a fiatalok a Kommandó rock- együttes koncertjét is. Pénteken, a fordított na­pon többek közt Dancsó Ti­bor és Búzái Zsolt gitáros egyvelegét hallhatták az ér­deklődők. Végül Juszt Lász­ló, a televízió szerkesztőri­portere találkozott a fiatal­sággal. A közelmúltban tett ígé­retéhez híven dr. Szekeres István, az OTP Békés Me­gyei Igazgatóságának igaz­gatóhelyettese lapunk ren­delkezésére állt az ez évi lakásépítési és lakásvásárlá­si kölcsönfeltételek áttekin­téséhez. 150 ezer — csak fiataloknak — Kedvezőbbek-e a ta­valyinál az 1990-re érvényes szabályok? — érdeklődtem valamiféle eredendő bizako­dással. — Talán úgy kellene fo­galmazni, hogy nem súlyos­bodtak a hitelezési feltéte­lek, azonban emelkedtek az építőanyag- és lakásárak — mondotta az igazgatóhelyet­tes. — Az új szabályok a korábbi évek gyakorlatától eltérően február 1-jétől vál­toztak, s ezek szigorúbban bírálják el a szociálpolitikai kedvezmények odaítélését. Aki már igénybe vett ilyet, nem kaphat újra. Például, ha valaki új lakásra cseréli a régit, s a korábbi és a je­lenlegi kedvezmény összege között eltérés van, akkor a jövőben a különbözetet nem kaphatja meg. A kedvez­mény összege egy gyerek után 50 ezer, a második után további 150 ezer, a harmadik után pedig még 400 ezer fo­rint. A szerződéskötéskor meglévő minden további gyerek után 100-100 ezer fo­rint a járandóság. A szoci­álpolitikai kedvezményt leg­feljebb két gyermekkel szá­molva meg is előlegezzük. A múltkor már szóltam egy kedvezőtlen változásról: ja­nuár 1-jétől 24,5+1 százalék kamatot kell fizetni. Nem Kötegyánban február 22- én tartja a község tanács- testülete soron következő ülését. Ezen többek között arról is dönteni kell, támo­gatják-e az MSZP sarkadi szervezetének javaslatát. Nevezetesen: legyen újra ha­csak az új szerződőknek, ha­nem azoknak is, akik tavaly 18,5+1 százalékot fizettek, hiszen ők már változó ka­mattal kötöttek szerződést. A módosításról természetesen értesítjük őket. — Van esetleg valami ked­vezőbb híre is? — Az első lakását vásárló fiatal — 35 év alatti — há­zaspároknak 150 ezer forin­tos egyszeri, vissza nem té­rítendő támogatást utalunk ki, feltéve, hogy addig egyi­küknek sem volt lakástulaj­dona, vagy résztulajdona, to­vábbá egyikük sem rendel­kezett bérlakással. Ezt a pénzt természetesen csak la­kásvásárlásra, -építésre használhatják fel, azzal a megszorítással, hogy a la­kást az OTP, a tanács, vagy az ingatlankezelő vállálat kijelölése alapján kell meg­kapniuk. Tehát e lehetőség­gel a magánforgalomban vásárlók nem élhetnek. A szociálpolitikai kedvezmény és a külön állami támogatás akkor is jár, ha valaki kész­pénzért, kölcsön nélkül épít, vagy vásárol lakást. Ha azonban az adásvétel ma­gánforgalomban történik, ak­kor egyik juttatás sem fo­lyósítható. Továbbra is meg­kaphatják ügyfeleink a tör­lesztési támogatást, amely igen jelentős állami segítsé­get jelent. Ennek mértéke a gyerekek számától függ, s az első öt évben ez a ked­vezmény három gyerek ese­tén eléri a 80, két gyereknél az 70, egynél pedig a 40 szá­zalékot. A kedvezményre a tavaly vagy azóta szerződést kötöttek jogosultak. E szá­mottevő kamatkedvezménye­ken túl továbbra is adunk magánforgalmi vásárlás, fel­újítás, korszerűsítés esetén tárátkelőhely Kötegyán! Mert valamikor az volt. Erről árulkodnak a falu szélén a régi kövesút maradványai. Mára mindössze egy reggel és este, Nagyszalontáig köz­lekedő személyvonatpár ma­radt. Ellenben, ha közúti át­30 százalékos kamatkedvez­ményt. Ilyen mértékű ka­matkedvezményt kapnak az egyedülálló, gyermektelen személyek is. Júliustól: előtakarékosság — Sejtésem szerint lassan egy újabb szigorítás követ­kezik. — Valóban. Ha az ügyfél­nek és kiskorú családtagjai­nak tulajdonában együttesen legalább egy lakásnak a fe­le van, csak piaci kamato­zású — 26+2 százalékos — hitelt vehetnek fel, és tá­mogatást nem kaphatnak. Talán nem korai arról szól­ni, hogy 1991. július 1-jétől csak azok kaphatnak ki­emelt törlesztési támogatást, akik 1990. júliusától — leg­alább havi 1000 forinttal — hozzákezdenek a lakáscélú takarékossághoz. Az előtaka- rékossági kötelezettség 1992- ben kettő, később három-, négy-, ötéves lesz. — Ki és milyen feltételek­kel kaphat építési, lakásvá­sárlási hitelt? — A hitelfelvevők hitel- képességének arányában tu­dunk kölcsönt adni. Másik szempont: a gyerekek szá­ma. Például egy gyerek ese­tében a törlesztés első öt évében 40 százalékos tör­lesztési támogatással 300 ezer forintot tudunk nyújtani, ha két gyerek van, akkor pedig 70 százalékos törlesztési tá­mogatással 400 ezer forintot. Ha viszont három meglévő gyerekkel számolhatunk, ak­kor az első öt év törlesztési támogatása 80 százalékos, a hitel nagysága pedig 500 ezer forint lesz. Ez eddig is így volt. Ha e hitel nem ele­kelőhely is nyílna! Jót ten­ne a rokoni kapcsolatok ápo­lásának, hisz nagyon sok kötegyáni, újszalontai csa­ládnak él hozzátartozója odaát. Ahogyan Balogh Já- nosné vb-titkár fogalmazott: „Nem mi lennénk az a vég­ső pont, ahonnan már nem lehet tovább menni.” Akik­hez eljutott Kötegyánban a gendő, az ügyfél további 30 százalékos törlesztési támo­gatású hitelt vehet fel. En­nek feltétele: a beköltöző családtagok nettó jövedel­mének egyharmadát nem haladhatja meg az összes havi törlesztő részlet. Mennyit vállal az állam? — Lehet ma ’ ennyi pénz­ből lakáshoz jutni? — Kétségtelen, hogy a kedvezményes hitel maxi­mumai az elmúlt évek so­rán nem tartottak lépést a lakásárak növekedésével. Az idén a szabályozók az első lakáshoz jutás feltételeit ja­vították. Nehéz eldönteni, hogy e támogatás — jelen­legi lehetőségeinkhez viszo­nyítva — sok-e vagy kevés. Például a 24,5 százalékos kamat 20, 40, 60 százalékát az ügyfél fizeti, a többit pe­dig az államH Ha egy két­gyermekes család tavaly 10 évre 400 ezer forint kölcsönt vett fel, akkor — a csak el­méletileg számításba vehető, változatlan kamattal szá­molva — a 70 százalékos törlesztési támogatás birto­kában havonta 2540 forintot törleszt, s ezt ugyancsak ha­vonta 4670 forinttal egészíti ki az állam. Magyarán: ál­lami támogatás nélkül havi 7210 forintot kellene fizetni­ük a példában szereplő ügy­feleinknek. Számolják ki, hogy ilyen feltételek mel­lett az ügyfélnek 10 év alatt 467 ezer forintot, az állam­nak ezen túl 389 ezer forin­tot kell fizetnie. Enélkül ilyen célú hitelezési lehető­ségeink tulajdonképpen nem is lennének. Kiss A. János javaslat híre, helyeslik és terveket szőnek az esetleges átkelőhely kulturált körül­ményeinek kialakítására. Persze, hogy lesz-e, az nem­csak a helybelieken múlik. Mindenesetre a legelső lé­pés a megvalósítás felé az ő támogató egyetértésük. (sz. m.) Határátkelőhely Kötegyánban ? II remény mécsesei Ady szülőföldjén I A nagykárolyi utcákon járva, kettős érzés kerített hatal­mába. Egyrészt a történelmi levegőt ízlelgettem, amely raa- ■ gyár vonatkozásait oly módszeresen irtották az elmúlt év­tizedekben, amely valóságát ismételten meg kell tanítani. I bizakodás és a szorongás határán Nagykárolyban A város, Nagykároly, amelyhez annyi kötéssel ragaszko­dom, Nagyváradtól mintegy 100 km-re fekszik. Terebélyes történelmi levegőjű alföldi város, amely most a bizakodás és a szorongás határán él, keresi új helyét, vagy inkább hajdani létét szeretné újjáteremteni, különösen a város ma­gyarságában van aggodalom és eltökélt cselekvési szándék, mert korábbi létük kialakult formáit szeretnék visszasze­rezni, anyanyelvűk egyértelmű szabad használatát akarják újra elérni, csupán azt, ami egyetemes emberi jog, ami minden embert megillet a Földön. Nagykároly vívódik és reménykedik, küzd, hogy visszaszerezze mindazt, amit az elmúlt 40 év, az ún. „aranykor” elvett tőle. Kora délután. A határ — úgy tűnik — európai határ lett. Mogorvák, egykedvűek a hivatalukat végzők, alig szólnak, csak intenek, s az edzett utazó tudja, mit kell tennie. Nincs turkálás, nincs zaklató kérdés, hogy kihez miért megyünk, nincs lista, amely alapján eldöntik, hogy az utazó átléphe­ti-e a határt. A feszültség, amely évtizedek alatt felgyü­lemlett az emberben (az emlékek a személyi motozásról, a külön szobában való vizsgálatról talán elfelejtődnek?) ol­dódik. Köszönnek az embernek, és a kiskatona még jó utat is kíván. Ami szembeötlő az úton, hogy itt-ott már megjelentek a kétnyelvű névtáblák, az első Cadea—Nagykáta, aztán Se- cueni—Székelyhíd, majd Valea lui Mihai—Érmihályfalva. Szívet melengető dolgok ezek, különösen azután, hogy az utóbbi időben még a mindennapi szóban is tilos volt kiej­teni a magyar megnevezést. De a romániai Szatmár me­gyébe érve még minden változatlan, Piscolt, Petresti, Cáréi (Piskolt, Mezőpetri, Nagykároly), még csak egynyelvűek a helységnévtáblák. Nagykároly. Este lett, mire elértük a város határát. Mel­lettünk a Klára-major, s a dombról a város körvonalai: a gyönyörűséges Károlyi kastély sziluettje, meg az újkori épí­tészet otromba „csodái”, a panellházak és tornyok merede- ző, tömör tömbjei, az elsivárosodás kelet-európai jelképei. És égnek az utcai lámpák. Ha ritkítva is,' de fény van az utcákon. Ez már biztató. lUHMHHMWM Miközben Mezőpetri felől végiggördülünk az utcán, pereg bennem a város történelme. A ma is használatos Nagykároly név a Váradi Re- gestrumban 1333-ban fordul elő először. A Károlyi család oklevéltárából kiderül, hogy előbb Karul néven volt isme­retes, része volt a szaniszlói Karul pusztának. Később a szaniszlói részt Kis-Karulnak, eme város helyét Nagy-Ka- rulnak nevezték el. Nagykároly alapítása, mezővárossá té­tele Károlyi Simon műve, aki családjának nevéről nevezte el. A Károlyi család a honfoglaláskori Koplon-nemből szár­mazott. A régi, múlt századbeli Nagykároly földbirtoka 15 000 kát. holdat tett ki, melyből a károlyi polgárság 10 ezret, a Károlyi család pedig 5 ezret birtokolt. Kiváló le­gelője volt a „Sziknek” nevezett részen, szőlője, gyümöl­csöse és zöldségesei messze földön híressé tették a város piacát. Nagykároly város szülötte Károlyi Gáspár, a bibliafordí­tó, aki 1592-ben halt meg, s talán itt is van eltemetve. Az impozáns kastély, amely végső formáját 1907-ben nyerte el, helyén valamikor 1480-ban emelkedett az első kőépület. A későbbiek során többször is átépítették, amely valaha várszerű építmény is volt. A kastélyt hatalmas park vette körül, ennek egy része még ma is megvan, bár több ápolásra szorulna. A város a kastély körül épült, *s mai for­máját, amelynek történelmi levegőjét még érezni, a múlt században s a század elején nyerte el. Jelentős része úgy áll, ahogyan egykoron Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre is láthatta. A nagy „átépítési terv” azon­ban már több helyen belemart a városba, de remélhetőleg e városfalás, múltpusztítás már nem fog folytatódni. Most már Nagykároly is fellélegzik, kezd újjáéledni. Bala Corneliu tanár úr, a román szellemi élet egyik helyi és országos kiválósága úgy fogalmazott, hogy egymás szel­lemi értékeit ismerni kell, csak így kerülhetünk közel egy­máshoz. A pusztítás, mások megalázása csak terrort, nyo­mort szülhet. Reménységet éreztem a történelmi múlt is­mételt tiszteletében. Bár azt is hozzá teszi, hogy a magyar­sági jogok gyakorlásának még nagy ellenzői is vannak. Egy folyamat beidegződéseit nehéz kiirtani, egy hazug ideoló­giából fakadt gőgösséget nehéz megváltoztatni. így alakult ki bennem a másik érzés is. amely a féltés és vergődés bi­zonyosságát táplálta bennem. A szegénységből fakadó si­várság, a város kopottsága még nem is annyira aggaszt, ám a lelki sivárság, a kicsinyesség, a türelmetlenség, a gőg, a félelem alakváltozatai már-már zokogásra késztettek. Lopa­kodó félelem sétálgat az utcán, saját jövőjükért való küz­delem alig vállalása azt erősítgeti bennem, hogy rögös lesz ez az út. Minden kis jogért meg kell küzdeni. Mert nem tudják felejteni mindazok, akiket érintett volna, ha nem jön a változás, hogy elviszik. Közszájon olyan történetek keringenek, hogy a hatalom jó néhány embert készült be­gyűjteni. Szinte kellett már az, hogy találkozzam a város egyik első emberével, mert szükséges volt a jóakaratú szán­dékkinyilatkoztatás. A városházán (a volt pártház) fogadott Brise Craciun pol­gármester, szerényen berendezett irodájában. Reggel volt, de úgy tűnt, ez a nap is mozgalmas lesz számára. Az em­berek jönnek-mennek, a telefon állandóan cseng, a beszél­getés románul és magyarul folyik. így többször elakad be­szélgetésünk fonala. Amint elmondta, a decemberi forrada­lom itt csendes, vértelen volt. A váltás megtörtént, de hir­telen szakadt a szabadság ide, s így néha még bizonytala­nok. Idő kell az ellentétek megoldásához, mert a demok­ráciához türelem szükséges, és egy lényeges dolog: dolgozni! Azt is elmondta, hogy egy olyan város, mint Orosháza kapcsolatteremtése sokat segítene. Ebben mindenki, az egy­házak, a különféle szervezetek, a gazdasági egységek nagy lehetőséget látnak. Bizakodva mondta, hogy reméljük, a közöttünk levő országhatár csak jelkép lesz, mert az em­beri találkozások teremthetnek csak jövőt. Egymás értéke­it kell megismerjük. Ezért Nagykároly várja Orosházát. (Folytatjuk) Fülöp Béla

Next

/
Thumbnails
Contents