Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-02 / 28. szám
BÉKÉS MEGYEI a Haza minden előtt NÉPÚJSÁG 1990. FEBRUÁR 2., PÉNTEK POLITIKNI NNPILHP Ára: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 28. SZÁM A felelősök vagyoni elszámoltatásáról A Parlament csütörtöki munkanapjának kezdetén foghíjas széksorok árulkodtak az ülésteremben arról: hiányzik a szükséges kétharmados többség az előző napon függőben maradt, a képviselők jogállásáról szóló alkotmányerejű törvény elfogadásához. A szerdai vita folytatásaként Hámori Csaba és Raf- fay Ernő fejtette ki több ponton eltérő véleményét az ország jelenlegi helyzetéért felelős politikusok listáját összeállító bizottság kérdésében. Álláspontjuk fokozatosan közeledett egymáshoz, s végül már csak annyiban tért el, hogy míg Raffay Ernő 1968-ig, addig Hámori Csaba 1980-ig visszamenőleg kérte a felelősök vagyoni elszámoltatását. A vitában mindkét megoldás mellett elhangzottak támogató és ellenző érvek, a határozathozatalkor azonban a képviselők többsége az utóbbi indítványt támogatta egyetértő szavazatával. Kiemelésre érdemes, hogy Vass József- né. Békés megyei képviselő különvéleményének hangot adva, módosító indítványt tett, kérve a gazdasági vezetők elszámoltatását is. Ezt a javaslatot az Országgyűlés elutasította. A soros elnök javaslatára a honatyák ismét visszatértek a képviselőjelöltek állami támogatásáról szóló — a szerdai ülésen már leszavazott — országgyűlési határozattervezet tárgyalására. A beterjesztés elfogadására újólag Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár próbálta rávenni a képviselő- testületet. Érvelése ezúttal célba talált, mert az Ország- gyűlés túlnyomó szavazattöbbséggel a képviselőjelöltek anyagi támogatása mellett voksolt. Az interpellációk sorát megszakítva a képviselőtestület visszatért az előző napon tárgyalt népi kezdeményezésre, nevezetesen arra, hogy módosítsa-e az Ország(Folytatás a 3. oldalon) Év végéig? Magyar—szovjet tárgyalások a csapatkivonásról Budapesten, csütörtök .délután megkezdődtek a magyar—szovjet tárgyalások a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. A magyar delegációt Somogyi Ferenc, külügyminisztériumi államtitkár vezeti, míg a szovjet küldöttség élén Ivan Aboimov külügyminiszter- helyettes áll. * * * A várhatóan kétnapos megbeszélésen a tárgyaló felek minden bizonnyá) kifejtik a két ország álláspontját a csapatkivonással kapcsolatban, illetve megvitatják az ezzel kapcsolatos részletes ütemtervet. Ismeretes, hogy az Országgyűlés is felhatalmazta a magyar kormányt: a folyamatban lévő tárgyalásokon szorgalmazza a szovjet csapatok teljes kivonása menetrendjének mielőbbi kidolgozását. A cél az, hogy — a technikailag szükséges időtartamot és a kérdés nemzetközi vonatkozásait figyelembe véve — a teljes kivonásra még az idén, de legkésőbb 1991- ben sor kerüljön. Pénteken jószolgálati körútra hazánkba érkezik Tőkés László Gyulára is ellátogat a református lelkész Pénteken az esti órákban Magyarországra érkezik Tőkés László temesvári református lelkész, hogy csaknem két hétig tartó jószolgálati körútja során Krisztus evangéliumának hirdetésével erősítse a megbékélési folyamatot. A lelkész magyarországi programjának összeállítói csütörtökön az MTI debreceni tudósítójának elmondták, hogy a szombat esti, a Budapest sportcsarnokbeli rövid hálaadó megemlékezés után Tőkés László rendkívül zsúfolt programja vasárnap Debrecenben, a nagy református hagyományokkal rendelkező városban folytatódik. A református nagytemplomban istentisztelet keretében díszközgyűlést tart a Debreceni Református Teológiai Akadémia, amely Honoris Causa doktorává fogadja és avatja Tőkés Lászlót. A Hajdú-Bi- har megyei Létavértesen a település és a romániai Székely- híd közötti határátkelő újbóli megnyitásáról írnak alá szándéknyilatkozatot ezen a napon. A dokumentumot — a tervek szerint — Tőkés László adja majd át Németh Miklós miniszterelnöknek. Debreceni programját befejezve a „kálvinista Rómából” a nemzetiségek példás együttéléséről ismert Gyulát-» vezet a református lelkész útja. Ott „Temesvár szellemének” jegyében felkeresi a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének képviselőit is. Utjának következő állomásán, Sárospatakon a város díszpolgárává avatják Tőkés Lászlót, aki ekkor találkozik Habsburg Ottóval, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnökével is. Tőkés Lászlót, a romániai Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagját magyarországi látogatása során fogadja Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök, Németh Miklós miniszterelnök és Pozsgay Imre államminiszter. A temesvári lelkész ezenkívül megbeszéléseket folytat majdSzo- kai Imre külügyminiszter-helyettessel és Tabajdi Csabával, a kormány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma titkárságának vezetőjével is. Muzsikaszó Erdélyért Nemrég adtunk hírt a Békéscsabáról Székelyudvarhelyre küldött, több kamiont kitevő segélyszállítmányról. Akkor került szóba, hogy üdvös lenne a szorosabb, intézmény—intézmény közötti kapcsolat, együttműködés kiépítése. Alig telt el néhány hét, máris beszámolhatunk egy ilyenről. Vasárnap délután 4 órakor jótékonysági hangverseny lesz Békéscsabán az evangélikus kistemplomban, melynek bevételét a székelyudvarhelyi zeneiskolának juttatják el. A koncertet közösen szervezi az evangélikus egyház, illetve a Bartók Bé(Folytatás a 2. oldalon) MSZP-sajtótájékoztatö Elefánt-bolha szindróma a A sziklaszilárdnak vélt nagyüzemi föld- tulajdonjog fellazulása óta, mint a történelem során már annyiszor, ismét ádáz vita tárgya a föld, de fogalmazhatunk úgy is, politikai kulcskérdés. A különböző pártok véleménye, sokszor merevnek is tűnő álláspontja többnyire hűen tükrözi azt, hogy a 8 milliós vidéki 'Lakosság melyik rétegét szeretnék maguk mögé állítani. Nincs is ebben semmi megvetendő dolog, hiszen nyiladozó demokráciánk szabályai szerint a szavazópolgárok véle- ménytöbbsége dönti el, hogyan tovább. Talán ezért van az is, hogy minden ring- be szálló párt és szervezet érvek sokaságát zúdítja a „fejét kapkodó” népre. Ám érdekes módon, legfőképpen azt fejtegetik, mi várható, ha a földtulajdonjog nem az ő elképzelésük szerint rendeződik. Arról viszont már kevesen beszélnek, milyen előnyöket hozhat, ha a saját koncepcióban meghatározott rétegek válnak tulajdonossá. Persze az is igaz, hogy éppen most, a magyar választás farsangi kaval- kádjában célszerűbb az ellenfelek programját sötét jövőként ecsetelgetni. Bár végül ezért sem kritizálhatunk, hiszen ez is egy politikai fogás a sok közül, még akkor is, ha nem a legkorrektebbek közé tartozik. Számomra azonban az egyik földtulajdonjoggal kapcsolatos, ma már szlogensze- rű érv nem csupán elfogadhatatlan, hanem egyenesen dühítő. Éppen ezért úgy gondolom, azt is megnevezhetem, melyik politikai csoportosulásról van szó. A hajdani nagyüzemi érdekképviseletből mu- ■‘■^lódott pártokra gondolok ... Lassan már egy éve, hogy elvtelenül rémisztgetik a lakosságot. Eszmefuttatásaik szerint abban az esetben, ha a megváltott földek mezőgazdasághoz ma már nem kötődő tulajdonosai kezeibe kerül, a „kincs”, akkor kénytelen-kelletlen, de egy piaci földár épül be a termelési költségekbe. Ez viszont olyan drasztikus élelmiszerár-emelkedést indukálna, amelyet a mai fogyasztó képtelen lenne elviselni. Persze az már más kérdés, hogy a piaci földforgalmat féltők, ma a kizárólagos földértékesítők, s a legtöbb esetben ellenőrizhetetlen áron adnak, vesznek. De térjünk vissza a földár kérdésére. Tény, hogy minden olyan országban, ahol nem diktátumok alakítják az árakat, a költségeket' pedig a verseny tartja kordában, a földár valóban beépül az árakba. Azt azonban valószínűleg kevesen tudják, hogy mennyit is jelenthet ez a vásárlónak. Erről ugyanis a lakosság felett bábáskodók érdekes módon nem beszélnek. Pedig a következőkről van szó: Hektáronként 90-100 ezer forintos földérték esetén — amely egyébként a várható földpiaci ár — a földtőke 3-5 százalékos kamata az árakba beépülő földérték. Nyilvánvaló az is, hogy a termelési költség- növekedés ez esetben egységnyi területen körülbelül háromezer-ötezer forintig terjedhet, amely a fogyasztóiár-módosulást illetően nem több, mint 0,5-1 százalék. Közgazdasági számítások támasztják alá, hogy például a kilogrammonkénti terme- lőiár-növekedés brojlercsirke esetében 3- tól, 3,50 forint, sertésnél 5-5,50 forint, kenyérnél mindössze 1,20-1,50, a tej pedig literenként 0,5-0,6 forinttal kerülne többe. Úgy gondolom, az inflációban akarva-aka- ratlanul is edzett magyar lakosságot ilyen nagyságrendű élelmiszerár-emeléstől kár annyira óvni. Különösen annak az érdek- csoportnak, amelyik röpke fél év alatt 40- 60 százalékra 'tornázta fel az alapvető élelmiszerárakat. Bár az is lehet, hogy ideg- rendszerünket próbáljak kímélni, óvni bennünket a láthatatlanul begyűrűződő, újabb és újabb áraktól, védeni a kúszó tej-, kenyér-, 'húsáraktól, De elképzelhető, hogy a helyzet, amit felvázoltam, nem is oly tragikus, mint ahogyan én gondolom. Leltet, hogy így kell manapság politizálni. Csak én vagyok olyan, hogy elefántot csinálok a bolhából, éppen akkor, amikor aranyszabály: vagy mindenki bolha, vagy mindenki elefánt. S hogy ón, mint egyszerű választó- polgár melyiknek a prédájától félek jobban, az egyébként sem központi kérdés a választások előtt. — rákóczi — Bemutatkoztak a Békés megyei képviselőjelöltek A sajtótájékoztató résztvevői Fotó: Fazekas Ferenc Tegnap délután, a Magyar Szocialista Párt sajtó- tájékoztatón mutatta be Békés megye hét választókerületében induló országgyűlési képviselőjelöltjeit. A rendezvény vendégeként megjelent Polgár Viktor, a párt országos szóvivője, Pataki István, a Szocialista Párt megyei koordinációs bizottságának titkára. Dr. Simon Imre tudományos kutató az 1-es választókerület (Békéscsaba) jelöltje. A területi érdekek érvényesítését, az al'földiség képviseletét tűzte ki célul maga elé, a választási programjában, elsősorban az itt élők anyagi körülményeinek javítását, és a piacgazdaság lehetőségének megteremtését helyezi előtérbe. Dr. Árpási Zoltán, a Népújság igazgató főszerkesztője, 2-es választókerület (Gyula). A gödöllői agrár- tudományi egyetemen végezte tanulmányait, előbb az egyetemen, később Budapesten az ifjúsági mozgalomban tevékenykedett, 1979-ben lemondott politikai funkcióiról és visszajött Gyulára. ' A lapkiadó vállalat igazgatója, majd 1985-től a Népújság főszerkesztője lett. 1989. októberétől igazgató főszerkesztőként dolgozik. Mióta képviselőjelölt — a választások időszakára — lemondott főszerkesztői feladatköréről, ezt a munkát egy szakmai szerkesztő bizottság végzi. Dr. Jánky Béla. igazgató főorvos, 3-as sz. választókerület (Békés). Zalaegerszegről származott megyénkbe, pályázat útján került jelen-» légi beosztásába. Szakképzettsége szülész-nőgyógyász, és egészségügyi szervezést és vezetést is tanult. A kisemberek sorsa iránt érez felelősséget, az ő érdekükért kíván többet tenni. L ehoczki Mihály agrármérnök, 4-es választókerület (Szeghalom). Képzettségéből adódóan a mezőgazdaság problémái foglalkoztatják. A kedvezőtlen adottságú térségek védelmét látja a legfontosabbnak. Híve a nagyüzem és a kisgazdaság egymás mellett élésének. Az MSZP programját megvalósíthatónak tartja, ezért vállalta el a jelölést. Kovács Péter elnök vezér- igazgató, 5-ös választókerület (Szarvas). Harminchárom éve kötődik a mozgalomhoz. Sokáig a Szarvasi Dózsa Téesz elnöke, jelenleg egy izraeli—osztrák—angol— magyar közös vállalkozás tiszteletbeli elnök vezér- igazgatója. Hazánk gazdaságának felemelkedését, a különböző vállalkozások fellendítésében látja. Olajos Imre tsz-elnök, 6- os választókerület (Orosháza). Kardoskúti születésű, a falusi élet jó ismerője. Gödöllőn végzett, agrármérnök. Jelenleg Orosházán lakik, a közeli kardoskúti termelő- szövetkezet elnöke. A rendszerváltás folyamatában a gazdaság fellendítését tekinti elsődlegesnek. A mező- gazdaságban rejlő vidéki (Folytatás a 3. oldalon)
