Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-08 / 33. szám
fl HAZA MINDEN ELŐTT BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. FEBRUÁR 8., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 33. SZÁM BÉKÉS MEGYEI A HS2223 Bucsán Augusztusban frissen végzett református lelkésznő került a bucsai gyülekezethez. Korábban csak férfiak látták el ezt a hivatást a faluban, de most már megszokták az új helyzetet. Kevés a fiatal, bár konfirmálni elküldik a szülök a gyermekeiket, később azonban ők már nem járnak templomba. A fiatal lelkésznőről szóló írás lapunk 5. oldalán olvasható. Konzultáció a pártok és az ország vezetői között Vita az árak befagyasztásáról és a kopogtatócédulák sorsáról Tizenhat politikai párt képviselői, valamint Szűrös Mátyás, Németh Miklós és Fodor István szerda délután a Parlamentben konzultációt tartott. Az elnöklő Szűrös Mátyás elöljáróban emlékeztetett a korábbi megbeszélésekre, a politikai egyeztető tárgyalásokra, s ennek kapcsán jegyezte meg: az összejövetelre a decemberi tanácskozás résztvevői kaptak meghívást. Ismertette az SZDSZ levelét, amelyben a szabad demokraták kifejtik: szükségesnek vélik ugyan az egyeztető tárgyalást, de a jelenlegi konzultációt nem tartják megfelelően elóké- szítettnek. Szűrös Mátyás hozzátette: hasonló tartalmú levelet kapott a Fidesztől is. Áttérve a konzultáció tárgysorozatára, az ideiglenes köztársasági elnök úgy vélte: a békés átmenet választásokig terjedő időszakának legfontosabb kérdéseit kellene megvitatni a fórumon. Ugyancsak a tárgysorozathoz kapcsolódóan kért szót Csengey Dénes, aki az MDF elnökségének napirendi javaslatait tolmácsolta. Szerintük a konzultáción három nagyobb kérdéskört kellene megvitatni. Az első ilyen lényeges kérdésnek ítélte, hogy március 25-ig rendeljenek el árstoppot az alapvető élelmiszerekre, hogy az áremelkedések miatt ne alakuljon ki olyan helyzet, amely veszélyeztetné a választások légkörét. Hasonló fajsúlyú megvitatandó kérdésnek tartotta a nemzeti, önkormányzati vagyon védelmének megoldását, valamint azt, hogy a választási kampány idején semmilyen hadgyakorlatot ne engedélyezzenek az ország területén. A konzultáción részt vevő pártok képviselői Szűrös Mátyás javaslatára megállapodtak 'abban, hogy az Országgyűlés előtt álló feladatokról, ehhez kapcsolódóan a (Folytatás a 3. oldalon) Gázra várva Észak és Dél egyet akar Az energia, ezen belül is a földgáz és a kőolaj — ez a közvetve-közvetlenül valamennyiünket érintő kérdéskör — volt a központi témája annak a feladategyeztető megbeszélésnek, amelyet tegnap délelőtt folytattak az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint Békés Megye Tanácsának vezetői, Murányi Miklós megyei tanácselnök irányításával. Mielőtt a tárgyalásra javasolt témákat sorra vették a szakemberek, bevezetőképpen Zsengellér István, az OKGT vezérigazgatója az ország energiahelyzetéről adott összefoglaló tájékoztatást. Sok más mellett elmondta, hogy az idén 6 millió 480 ezer tonna kőolaj illetne meg bennünket a Szovjetunióból, továbbá 6,3 milliárd köbméter földgáz és másfél millió tonna egyéb feldolgozott kőolajipari termék. Az import részaránya a magyar energiaellátásban hozzávetőlegesen 50 százalék, és — miután a hazai földgáz-, kőolaj-, valamint várhatóan a széntermelés is csökken a jövőben, sőt a villamosenergia-import növelésére sem lehet számítani — az ország még nagyobb arányban importra szorul. A nagy kérdés, hogy honnan hozhatunk be több szénhidrogént. A szovjet fél olajszállításai nyugtalanítóan -alakulnak, az első negyedévre a kilátásba helyezettnél is kisebb mennyiséget jelentettek be, nincs egész éves kereskedelmi szerződés, és a második negyedévre vonatkozó szállítások ütemezéséről sem sikerült a szovjet féllel tárgyalni. Ilyen helyzetben a kormány hozzájárulásával tőkés piacról szerzett be a tröszt 210 ezer tonna olajat iraki vásárlásból, amely a napokban érkezik az Adria-kő- olajvezetéken. A tárgyalófelek ezután áttértek Békés megye energia- ügyeire, kezdve a sort az északi térség gázellátásával. Szeghalom, Bucsa, Ecsegfal- va, Dévaványa, Vésztő, Kö- rösladány települések tervei „sínen vannak”, ezeket az elképzeléseket a tröszt támogatja, ám a tetemes költségek rtiiatt — mindezt már dr. Győrfy László, a Dégáz igazgatója mondta el — a szakaszos kivitelezésre kell berendezkedni. Ami a déli térséget illeti, Kis- és Ma- gyardombegyház fogyasztását még elbírja a battonyai vezeték, így ez a két település rövidesen bekapcsolódhat a gázellátásba. A térségben fekvő további hét település bekapcsolására — a megyei tanács vezetőinek nyomatékos kérésére — átte(Folytatás a 3. oldalon) A határokat az ember teremtette Delegációk jönnek, delegációk mennek Arad és Békéscsaba között, ma pedig végleges formába öntik, aláírják a két megye közötti együttműködési megállapodást. A közelség nem jelentett mindig jószomszédságot, különösen az utóbbi években nem. A szálak akkor sem szakadtak szét véglegesen, s ez elsősorban nem a politikának, hanem az emberi, rokoni, munkatársi kapcsolatoknak az érdeme. A forradalom óráiban, majd a felszabadult Romániában elsők voltak a Békés megyeiek, s ezt — tanúsíthatom — nem felejtik el az önzetlen segítséget elfogadók. A minap aradiakkal beszélgetve erősítették meg, hogy győzelmük bölcsője, érlelője; Tőkés László tiszta embersége, a nép fiataljainak hősiessége, s a magyar hírközlő eszközök szemtágító világlátásá volt. A háztetőkön minden antenna Ma- /arország felé fordul, s a rádiókat sem tudták elhallgattatni a némaságot parancsolok. — Sokan azért tanultak meg magyarul, hogy értsék a magyar televízió szavát — bizonygatták barátaink. — A mi népünk életében ez volt az utóbbi évszázadok egyetlen hiteles forradalma. Most azután nehéz eligazodnunk, ha a változtatás fontos elveit érezzük, értjük is, a megvalósításban, a részletekben bújik el az ördög. A harcunk nem fejeződik be, hiszen az ígéretekből itt már mindenkinek elege van. Az évtizedekig ható beidegződések élnek, hatnak, visszahúznak ... Nem egy döntés előtt hangzik el ma is a mondat: ne kérdezzük meg Bukarestet? Nap mint nap százak kopogtatnak az új vezetők ajtaján, kora hajnaltól késő estig meghallgatásra várva. Azt hiszik, hogy egyik napról a másikra mindenki jobban él majd, lakást, kocsit, garázst és gázpalackot kap. És persze azok kiabálnak a leghangosabban, kémek, követelnek, akik eddig bizony nemigen tülekedtek, ha bárhol munkát osztogattak. Igaz, velünk Magyarországon magyarokkal próbálták elhitetni — sokakkal talán sikerült is —, hogy ha a szomszédból a klán feje és vezetői eltűnnek, minden jóra fordul, akárcsak a mesében. Megszűnnek a nemzetiségi problémák, hús és fehér kenyér jut mindenki asztalára, nem dideregnek majd a jéghideg lakások sötétjében. A történelem változásai, a hétköznapok azt bizonyítják, bár az események máig hihetetlennek tűmnek, a megoldás nem ilyen „egyszerű”. Ez a hosszú folyamat, ez a metamorfózis megrázkódtatásokkal terhes lesz. A határokat az ember teremtette. A folyó vize, a madár hangja, a szél fuvallata egyformán kedves románnak és magyarnak. Egy lépéssel ma is közelebb jutunk egymás megértéséhez, a határok leomlásához ... Bede Zs6ka Megbukott a költségvetési terv Bohózatba illő jelenetek a Békéscsabai Városi Tanács ülésén Mázán Mátyás elnökletével, Békéscsaba tanácsa tegnap csaknem négy és fél óráig tartó, maratoni ülést tartott. Legfontosabb napirendi pontként az 1990. évi költségvetési terv elfogadása szerepelt. Kazár János társadalmi tanácselríök-helyettes felszólalásában előzetesen arra kérte a tanácstagokat, hogy vegyék figyelembe: a tanácsi dolgozók kemény munkát végeztek a terv összeállítása során. Felhívta a figyelmet, mindenekelőtt arra törekedtek a pénzek elosztásánál, hogy a források határozzák meg a kiadásokat, és ne fordítva. A tavalyi évi működési kiadásokat 4 százalékkal megnyirbáló előterjesztés elfogadására buzdította a jelenlévő 49 tanácstagot, s mondandójának végén — Békési László pénzügyminiszter nyomán — Luther Márton szavait idézte: „Itt állok, másként nem tehetek. Isten engem úgy segéljen.” Ámen. mondták a tanácstagok, de nem mondtak igent a költségvetési tervre. Többen (elsősorban az oktatásügy dolgozói), ugyanis azt kifogásolták: miért akarják csökkenteni több millió forinttal az óvodák és az iskolák költségvetését, amikor — egyebek között — 2 millió 136 ezer forintot irányoznak elő a Fenyves Szálló és Étterem, 2 millió 826 ezer forintot a várostörténeti monográfia, 4 millió forintot a várostörténeti (egykor munkásmozgalminak indult) múzeum és 3 millió 865 ezer forintot a Napóra Könyvkiadó * támogatására. A Csabai Hírmondó 2 millió 553 ezer forintos támogatottságáról már nem is beszélve ... Szokolay Zoltán (MDF) — Népújsággal is kapcsolatos — azon felvetésére, hogy az MSZP nem is indulhatna a választásokon, mivel nem számolt el az elődpárt vagyonrészét képező megyei lapkiadó vállalatokkal, azok épületeivel, a tanács nem tudott érdemben reagálni. A bohózatba illő jelenetekkel tarkított szavazási procedúra során (többször is rosszul számolták össze a szavazatokat, ráadásul az ülés végére változott a tanácstagok száma), az előterjesztés végül is nem kapta meg a minőségi többséget, vagyis a szükséges kétharmados szavazati arányt. Külön pikantériája az esetnek, hogy a sétálóutcára kiírt tervpályázat rajzaival körbedíszített tanácsteremben mindössze egy szavazaton múlott a költségvetési terv elfogadása. Folytatás február 28-án, a munkaterv szerint akkor ül össze ismét a megyeszékhely tanácsa. (dányi) Napirenden a vagyonnyilatkozatok Megtartotta első ülését szerdán, az egyes állami és pártfunkciót betöltött, illetőleg betöltő vezetők vagyonnyilatkozatát értékelő országgyűlési bizottság. A testület elnökévé Eke Károly független képviselőt választották meg. A bizottság tagjai önként vagyonnyilatkozatot tettek. A Magyar Közlöny 12. számában található 1990. évi III. törvény és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozat alapján a bizottság meghatározza munkamódszerét. A törvényben megfogalmazottak szerint: „Akik az 1980. június 8-ától számított két parlamenti ciklus idején magas állami, illetőleg párttisztséget töltöttek, vagy töltenek be —, az Elnöki (Folytatás a 3. oldalon) Forró hangulatú gyűlés Csorváson A kisgazdák nem engednek a ’47-ből Zsúfolásig megtelt kedden este a csorvási művelődési ház nagyterme. A majdnem négy órán át tartó kisgazda- párti gyűlésen Oláh Illés (a párt csorvási elnöke) megnyitó szavait követően dr. Zsíros Géza, a kisgazdapárt megyei szervezetének elnöke lépett a mikrofonhoz. Elöljáróban felidézte a néhány hónappal ezelőtti időszakot, mikor még csak száz-száz- húsz párttag, illetve érdeklődő jelent meg ugyanazon a helyen. Egyre inkább megmutatkozik, hangsúlyozta, hogy a magyar paraszt kezébe akarja venni sorsának irányítását. Nincsen szükség többé a gazdálkodók nyakán ülő tsz-irodára, Teszövre, a TOT utódjára és a hozzájuk hasonló szervezetekre. A mezőgazdasági nagyüzemek jelenlegi vezetőire célozva pedig kijelentette: ha annyira szeretik a sarlót és a kalapácsot, akkor kezükbe kell azokat adni. A kisgazdapárt mindig is gazdát akart látni és a gazdaság alapegységének a családot tekintette és védelmezte. Sem a Horthy-rend- szernek, sem a Rákosi-dik- tátúrónak nem tetszett politikai felfogása. Mindkét hatalom veszélyt látott abban, ha a paraszt gondolkodik és önállóan cselekszik. — Hát kérem, most megint mi jövünk. Azzal a különbséggel, hogy nem szeretnénk szuronyt a hátunkba — mondta. Ugyanakkor rámutatott arra: nem feltétlenül a kisgazdapártnak kell nyernie a választáson, hanem annak a szemléletnek, amelyet képvisel. A feltételek mindehhez adottak. A sertésállomány 60 százalékát, a szarvasmarha- álilomány több mint 50 százalékát, a baromfiállomány 80 százalékát és a zöldség-, gyümölcstermesztés 80 százalékát a magánszektor adja. Egyetlenegy eszköz nincs a paraszt kezében — a termőföld. — Nahát, akkor, azt is ide! De nem mindegy, hogy mikor és hogyan — emelte fel hangját. Újra bejelentette: a márciusban megválasztandó Parlament első ülésszakán pártja benyújtja a földtörvénytervezetet, hogy már ez év tavaszától kezdve mindenki visszakaphassa törvényes tulajdonát. Javasolta, mindenki szedje elő a ládafiából a papírt, mellyel igazolni tudja tulajdonjogát. — Mondhatják Önök, szét kell verni a tsz-t? — kérdezte. — Nem egészen — jegyezte meg. — Folyamatosan végzik majd a területkimérést. Vonzóvá kell tenni erősen elöregedett megyénket; mind az ország más részéről idejövő emberek, mind a fiatalok önállóan szeretnének majd gazdálkodni. Most az a dicsőség, ha rendületlenül lopunk a gyárban, meg a földön, ha, úgymond, „élelmesek” vagyunk. Na, de ki akart először élelmesnek lenni? A hatalom — fejezte be nagy tetszéssel kísért előadását. Bakos István, a kisgazda- párt megyei szervezetének titkára (a 7-es számú választókerület képviselőjelöltje) arról beszélt, hogy ki kell rázni a fejekből az elmúlt negyven év alatt elhintett téveszméket, mert másképp nem lehet a jövőt megérteni. Tudomásul kell venni: ez az ország privatizálás nélkül nem tud megszabadulni attól a hatalmi gúlától, mely agyonnyomja. A gazdaság jelenlegi vezetőit pedig nem szükséges elzavarni, mert a valóban piaci viszonyok között úgysem lesz rájuk szükség; A választások után a munkahelyeken demokratikus módon új vezetőket kell választani, és azonnal ki kell írni a helyhatósági válásztásokat. Végezetül Domokos Tibor, a 6-os számú választókerület képviselőjelöltje kapott szót. Felszólalásában elutasította a Magyar Demokrata Fórum és az SZDSZ azon álláspontját, hogy felelőtlenség az 1947-es földbirtok- viszonyokat visszaállítani. D. L.
