Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-07 / 32. szám
1990. február 7., szerda Út a vállalkozások felé fl falut elkerülte a reform szele? Beszélgetés Dénes Istvánnal, a Csorvási Lenin Tsz elnökével Tavaly decemberben, új elnököt választott a Csorvási Lenin Tsz tagsága, miután a korábbi elnök nyugdíjba vonult. Dénes István negyvenéves, nős, két gyermeke van, egy lány és egy fiú. Orosházán járt iskolába, majd a mezőgazdasági technikum elvégzését követően meliorációs üzemmérnöki diplomát szerzett a szarvasi főiskolán. Erőssé vált a tagság nyomása — Hol helyezkedett el ezután? — Először gyakornokként dolgoztam az Orosházi Béke Tsz-ben, egy évig — válaszolja Dénes István. — Később a Békéscsabai Állami Gazdaságba mentem, ahol, mint növénytermesztési ágazatvezető tevékenykedtem, 1979-ig. Ekkor megkeresett a Csorvási Lenin Tsz egyik vezetője, és jobb anyagi feltételeket ígérve, átcsábított Csorvásra, hasonló munkakörbe. Még ebben az évben szolgálati lakást kaptam, és családostól letelepedtünk. — Milyen út vezetett a tsz-elnökké választásáig? — Először tavaly nyáron került szóba a nevem, amikor elnökhelyettest kellett választani. Akkor nem volt bennem elég bátorság, nem vállaltam a jelölést. Decemberben elődöm, Kovács János, nyugdíjba ment és többen megkerestek: jelölnének elnöknek, ne kéressem magam. Persze, szó sem volt itt kéretésről, inkább az önbizalom hiányáról lehetne beszélni. Nekem, mint középvezetőnek, korábbi beosztásomban nem sok betekintésem lehetett a szövetkezet vezetésébe. Ma is rengeteg energiám elmegy a hiányos ismeretek pótlásával. A lényeg: olyan erőssé vált a tagság nyomása, hogy el kellett vállalnom a jelölést. Már a közgyűlési jegyzőkönyvből tudjuk: tényleg közakaratként kívánták vezetőjüknek a csorvásiak Dénes Istvánt, mert a választáson megjelent 398 szövetkezeti tag a két jelölt közül, titkos szavazásai, nagy többséggel (320:40 arányban) őrá voksolt. A Lenin Tsz hatezer hektáron gazdálkodik, évek óta eredményesen. Errefelé úgy tartják, ha tavasszal nem felejtenek el vetni, akkor az év már nyereséges. Talán éppen a jó gazdálkodási hagyományok egy kicsit kényelmessé is tették a szövetkezet vezetőit. Csorvást elkerülte az agrárreform szele. Átalánydíjas vállalkozási forma — Valóban így van — gondol vissza a múltra az újdonsült elnök —, itt nincs semmilyen belső vállalko• zási forma, de egyéb hatékony érdekeltségi rendszer sem került eddig kidolgozásra. Pedig ma a téeszek jelenlegi formájukban nem életképesek. Dolgozóink csupán bérmunkások, az egyéb anyagi részesedésük minimális. Nem is csoda, hogy a második gazdaság felé orientálódnak. Munka után igyekeznek a háztájiba. Szorgalmasan serénykednek a saját portájukon. — ön hogyan próbál anyagi helyzetükön változtatni? — Nálunk, főként a növénytermesztés és az állat- tenyésztés a meghatározó, más melléküzemág, vagy ipari tevékenység nincs. A tavalyi árbevételünk a növénytermesztésből 154 millió forint, az állattartásból 88 millió forint. Tehát, vállalkozást serkenteni főként e két területen próbálunk. És ami még szóba jöhet, az a géppark üzemfenntartása. Itt sok pótolnivalónk lesz. Konkrétan, első lépésként, az átalánydíjas vállalkozási formával próbálkozunk. Ami annyit jelent, hogy 40-50 tagú kiscsoportokat önelszámoló egységként, adott területen gazdálkodóvá teszünk. Például a természetet, a sertéstelepet, a szárítót, az ott dolgozók irányítása, kezelése alá helyezzük. Ha a megállapított jövedelem felett termelnek, akkor ez a szövetkezet és közöttük, valamilyen, szerződésben megfogalmazott arányban megoszlik. Az érdeklődés nagy, remélem, a gyakorlat igazolni fogja a várakozást. fl tagság megélhetésének biztosítása A földtulajdonjoggal kapcsolatos dilemmák Csorvá- son is lázban tartják a téesz-tagokat. A termelő- szövetkezet hatezer 'hektárjából háromezer hektár valamilyen áron megváltott föld, nyolcszáz tagi tulajdon, ezerötszáz kívülállók nevén szerepel és hétszáz hektár állami tartalékföldként van nyilvántartva. — Mi a véleménye a földvisszaadás kérdéséről? — Nekünk első rendű feladatunk a tagság megélhetésének biztosítása, de nem zárkózunk el az elől, hogy aki igényli, annak a törvény előírása szerint kimérjük a földjét. Bár személy szerint inkább híve vagyok az osztható vagyonnak, amely lehetőséget teremt a szövetkezeti összes vagyon ötven százalékának vagyonjegy alapján történő nevesítésére. Ma én ezt látom járhatónak, de hangsúlyozom, nem zárkózunk el semmilyen más törvényes megoldástól. Aki egyedül, vagy társas módon kíván a jövőben vállalkozni, az is partnerének tekinthet bennünket. Papp János Fotó: Fazekas Ferenc Február 10-én tiltakozó felvonulás Budapesten Ózonnal szüntessék meg a földeladásokat! A Független Kisgazdapárt a lehető legerélyesebben tiltakozik az Országgyűlés azon döntése ellen, melynek értelmében nem fagyasztják be a földforgalmazást a választásokig, továbbra is értékesíteni kívánják a magyar parasztság ősi jussát, jogos tulajdonát, a földet. A földeladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való visszatérés megakadályozása. Dr. Zsíros Géza. a kisgazdapárt Békés megyei elnöke elmondta, hogy a Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de ennek legfontosabb előfeltétele az állami és a tsz-földek elidegenítésének felfüggesztése — majd így folytatta: — őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem vette komolyán figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel saját erejét, és alábecsülte' a Független Kisgazdapárt által képviselt emberek politikai súlyát. Erőnk megmutatása érdekében a földeladások felfüggesztését követelő országos aláírásgyűjtő kampányt indítottunk, Budapesten pedig tiltakozó felvonulást és tüntetést tartunk február 10- én. Békés megyéből különvonatot indítunk. A vonat Mezőkovácsházáról 5 óra 20-kor, Békéscsabáról 6 óra 30-kor, Gyo- maendrődről 7 óra 10-kor, Mezőtúrról pedig 7 óra 30-kor indul. Visszafelé pedig 14 óra 10-kor. A Hősök terén lesz a gyülekező 10 órakor, onnan pedig a Parlamenthez indulunk. A kormány elnökének és az ideiglenes államelnöknek petíciót adunk átA Független Kisgazdapárt felhívja a magánszemélyek és a jogi személyek figyelmét arra, hogy bojkottálják a jelenlegi és immáron tiszavirágéletű hatalom földeladási szándékait, mert akik ma el akarják adni a termőföldet, azok annak nem jogos tulajdonosai. Aki ma termelőszövetkezetektől termőföldet vásárol, az nem válik jogos tulajdonossá. Csak azt kérjük a földet vásárolni szándékozóktól, hogy néhány hónapig legyenek türelemmel. Lesz földpiac Magyarországon, de azt kizárólag a demokratikusan megválasztott, új Ország- gyűlés által elfogadott új földtörvény hivatott megteremteni. A magyar paraszt tudja, hogy mit akar. És célját el fogja érni, mert ez a cél az egész társadalom törekvéseivel összhangban van. S. J. Amerikai költségvetés Előirányzat Kelet-Európa segélyezésére Háromszáz millió dolláros programot javasol a demokratizálódás útjára lépett kelet-európai országok támogatására George Bush amerikai elnök az 1991-es költségvetésben. „Az Egyesült Államoknak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy támogassa a kelet-európai országokat a demokráciára és piacgazdaságra történő átmenetben” — hangoztatja a Költségvetés benyújtott tervezete. A kezdeményezésről egyelőre semmi egyéb nem ismeretes. Bush azt ígérte, hogy részletes törvénytervezetet nyújt be a kelet-európai országok támogatásáról. A Vetőmag Vállalat békéscsabai, Szarvasi úti telepén ez évtől nem termesztenek virágmagokat, hanem a piaci viszonyokhoz alkalmazkodva, elsősorban a lakosság részére és a város üzemeinek ellátására, virágzó és zöld cserepes növények, valamint egynyári virágpalánták nevelésével foglalkoznak. A virágok mii sem éreznek a profilváltásból, szin- pompásan tárulkoznak ki a február eleji tavasznak, az itt dolgozó kollektíva nem kis örömére. Képünkön a melegágyban viruló primulákat készítik elő piaci lértékesitésre Fotó: Veress Erzsi Enyém? Tied? Kié? — dg rá rpr i vatizá lás 1. fl szövetkezeti vagyon nevesítése megyénkben A Termelőszövetkezeti Törvény tavalyi módosítása lehetőséget nyújt arra, hogy a belső szabályzatban — alapszabályban — meghatározott mértékig juttassanak a szövetkezetek vagyonrészt tagjaiknak. fl bevitt föld is vagyonként — A szövetkezeti vagyonrész 25 százalékát osztottuk fel, noha a teljes vagyon felére lenne lehetőség — kezdi Stafíra Sándor, a Szarvasi Dózsa Tsz elnöke. — Mindezt olyan megfontolásból tettük, hogy erre tisztességes osztalékot is tudjunk majd fizetni. A testületi ülések után a közgyűlés úgy döntött, hogy 100 millió forintot tagsági • alanyi jogon oszt fel: a dolgozó tagok részére 80 millió forintot, a nyugdíjas tagok részére pedig 20 millió forintot. Ezenkívül 20 millió forin+'t a tagi részjegyekhez, célrészjegyekhez rendel. A termelőszövetkezet elnökétől megtudtuk: a dolgozó tagoknál a munkában töltött éveket, az utóbbi 5 esztendő összkeresetét és a behozott földterületet vették alapul. A nyugdíjasoknál a közös gazdaságban ledolgozott évek száma és a szövetkezetbe bevitt föld iszámított alapul. A részjegyhez, a célrészjegyhez rendelt vagyon felosztásának elvei között szerepel a tagság megtakarított, legalább kéthavi keresetének megfelelő összeg öt esztendőre történő lekötése, melyhez 30 százalékot a szövetkezet hozzáadott- Ha a részjegy tulajdonosa az öt év letelte előtt kiveszi pénzét, akkor a 30 százalékos vagyonrészt elveszti, de a kamatokat megkapja. — Mi lesz a jövőben a vagyonnövekménnyel ? — Minden évben a közgyűlés dönt a gazdálkodás figyelembevételével, hogy milyen arányban részesülnek az érintettek az osztalékból. A tsz vezetőségének egyébként az az elképzelése, hogy mindenki saját ágazatába vigye be vagyonjegyét, azért, hogy a tulajdonosi érdekeltség még jobban érvényesüljön, s az osztalékot annak függvényében kapja, ahogyan gazdálkodtak. — Személyenként milyen nagyságú vagyonrészről beszélhetünk? — A dolgozó tagoknál átlagosan 160 ezer forintról van szó, de van olyan alapító tagunk, akinél ez az összeg milliós nagyságrendű, míg másoknál, akik csupán néhány éve tagok, ott ez az összeg lényegesen kisebb. A nyugdíjasok esetében átlagosan 70 ezer forintról van szó, de ez is változó, ugyanis a ledolgozott évek és a behozott földterület nagysága erősen szelektál. A részjegyek és a célrészjegyek változó összegűek, nagyságuk a keresettől és a betett összegtől függ. A szövetkezet gazdálkodását illetően megnyugtató, hogy mindenki kedvezően fogadta a vagyonjegyről szóló döntéseket, ami azt is mutatja, hogy bíznak a tsz eredményességében, a kamatokon túl az osztalékban, s abban, hogy öt év elteltével a 30 százalékos vagyonrészt is megkapják — mondotta a Szarvasi Dózsa Tsz elnöke. Színesebb termelési szerkezet A Zsadányi Magyar—Lengyel Barátság Tsz-ben a vagyonfelosztás gondolata jó négy hónappal ezelőtt fogalmazódott meg a tagokban, vezetőségben. Az azóta történtekről Matuska Sándor tsz-elnök mondja: — Napjainkban az előkészítő megbeszélések idejét éljük. A vagyonfelosztás módjáról a február végére tervezett küldöttgyűlésünkön döntünk. A tagság véleményét a munkahelyi megbeszéléseken, tanácskozásokon gyűjtjük össze. Nyugdíjasainkkal is tárgyaltunk a dologról, ennek eredményeként ők egy öttagú bizottságot alakítottak meg, hogy megfelelően képviselhessék véleményüket a döntés előkészítéséről. — Jelenleg hogyan képzelik el a vagyon felosztását? — Még egyszer hangsúlyozom, hogy végleges döntés nincs, de az már biztos, hogy a szövetkezetben munkával eltöltött évek száma, illetve a keresetek alapján. Alapul az 1977-től eltelt időt vesszük, tudniillik ekkor jött létre mostani gazdasági egységünk. — A törvény a^yagyon 50 százalékának prrvatizálását engedélyezi. Önöknél milyen összegről van szó? — Nyolcvan millió forintot írhatunk a 127 nyugdíjas és 180 aktív tagunk nevére. (Átlagosan 260 ezer forintot személyenként-) — Foglalkoznak-e a föld hasonló szellemben való nevesítésével? — Nem. Tsz-ünkben 902 hektár föld van tagjaink nevén. az összes többi tsz-tu- lajdon. A megváltott földek sorsa attól függ, hogy mit hoz az esetleges új földtörvény. A föld nevesítésére csak a vitatott kérdések végleges lezárása után kerülhet sor. — Tételezzük fel, hogy az országgyűlési választások után valóban módosítják a földtörvényt, és lehetőség lesz a vagyonhoz hasonló privatizálásra, azaz minden földet a tagok nevére lehet írni. Személy szerint ön hogyan fogadna egy ilyen döntést? — Mielőtt válaszolnék, tisztáznunk kell, hogy kiket is értünk tagok alatt. Én tagnak azt tekintem, akik annak idején belépési nyilatkozattal lettek szövetkezeti tagok, és 'a mai napig is azok maradtak. Tehát nyugdíjasaink vagy dolgozóink. Tudniillik, a földmegváltás azokat érintette, akik valamilyen módon kikerültek a tsz-ből. Ha az általam említett tagok nevére írhatnánk a földet, akkor az szerintem semmiféle gondot nem okozna. Biztosan lennének, akik saját maguk gazdálkodnának elkülönített földjükön, de a döntő többség a szövetkezést választaná így is. Valószínűleg kialakulna egy színesebb termelési skála, egy valódi tulajdonosokat tömörítő termelési társulás. A szövetkezeti mozgalmunk legnagyobb baja onnan ered, hogy felülről vezényelve alakították ki a termelő egységeket. A tulajdonosi szemlélet megjelenése éppen ezt oldaná meg. Nem járna „robbantással”. mert annak semmiféle racionális értelme nincs. De, ha egy több évtizeddel korábbi állapotot vennénk kiindulási alapnak, akkor valós veszélyt látok a termelőszövetkezetek széttöredezéséreSzekeres — Lovász (Folytatjuk)
