Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám

BÉKÉS MEGYEI II HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. FEBRUÁR 7., SZERDA POLITIKAI NAPILAP Ars: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 32. SZÁM Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Csaknem egyharmaddal csökkentenék az osztályok pénzét — Új titkára van a területi választékerületi bizottságnak Ebédidőbe nyúló gyűlést tartott tegnap a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. A tanácskozás Murányi Miklós megyei tanácselnök tájékoztatójával kezdődött, amelyben áttekintést adott az Arad megyei politikai, kereskedelmi és művelődési delegációkkal folytatott tár­gyalásokról, illetve az olasz és a Magyar 'Szocialista Párt által szervezett és támogatott gazdasági megbeszé­lésekről. Míg a román féllel közösen nagy erőfeszíté­sekre van szükség — eltérő gazdasági rendszereink mi­att — a kapcsolatok megindításához, annál ígéreteseb­ben fejlődik az olaszokkal kialakított együttműködés. (Máris 60 megyebeli vállalkozó kereste meg ez ügyben a megyei tanácsot.) Szükségtanteremből szükséghelyzetbe Négy osztály kálváriája A legtöbb időt és töpren­gést az 1990. évi megyeköz­ponti költségvetés előirány­zatainak ismételt felülvizs­gálata igényelte. E koránt- • sem hálás feladat elvégzé­sével a megyei tanács bízta meg legutóbbi ülésén a vég­rehajtó bizottságot. Kovács Mihály megbízott pénzügyi osztályvezető a számokba zárt tényeket a testület elé tárta, Murányi Miklós pe­dig a korábbi beidegződés­sel akár gyökeresen is sza­kító döntésre biztatta a vb tagjait. Szűcs Lajos mező- berényi tanácselnök, a számvizsgáló bizottság nevé­ben a megyei tanács osztá­lyainak költségvetését mint­egy 25 százalékkal javasolta csökkenteni. A vita végén kiderült, hogy igaza volt: a vb az osztályok 61 milliós keretét 18 millió forinttal csökkentette. Ezt a pénzt intézmények, illetve egyes célfeladatok támogatására használják majd fel. Egyben döntöttek a nem tanácsi szervek megsegítéséről is. Dr. Pataki István, a me­gyei tanács vb-titkára rövid áttekintést adott a közelgő országgyűlési képviselői vá­lasztások szervezésének helyzetéről, tapasztalatairól. Az eddig közismertté vált történéseken túl megtudtuk, hogy a választási értesítések és ajánlóívek kézbesítése megtörtént. Sajnálatos, hogy hatezer békéscsabait érintett az Állami Népességnyilván­tartó Hivatal mulasztása, ugyanis a tanács által ré­szükre időben eljuttatott szavazóköri változásokat nem vezették át. Az ajánlási szelvények kö­rüli huzakodás miatt lemon­dott a 6-os számú (orosházi) egyéni választókerületi bi­zottság titkára és két tagja. A vb — két tanácsülés kö­zötti döntési jogosultsága alapján — Zuberecz András tsz-elnökhelyettes személyé­ben új titkárt választott. Ugyancsak új titkára van a területi választókerületi vá­lasztási bizottságnak: Rat- kai Imréné békéscsabai is­kolaigazgató váltja fel tiszt­ségében a családi okok mi­att megbízólevelét visszaadó dr. Erdmann Gyulát. A végrehajtó bizottság ag­godalommal állapította meg, hogy a pártok által elfoga­dott választási etikai kódex rendelkezései ellenére az ab­ban foglaltakkal ellentétes jelenségeknek lehetünk nap mint nap szemtanúi. A végrehajtó bizottság vé­gül zárt ülésen személyi kérdésben alakított ki tes­tületi véleményt. K. A. J. Létszámcsökkentés a határőrségnél A következő öt évben 22 ezerről 9 ezerre csökken a határőrség létszáma — je­lentette be sajtótájékoztatón kedden Székely János ve­zérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka. Az államhatár őrizetét és a ha­tárforgalom ellenőrzését 1995-től kizárólag hivatásos határőrök látják majd el. Je­lenleg 3 ezer hivatásos ha- . tárőr, 1600 polgári alkalma­zott és 17 ezer sorállomá­nyú katona teljesít szolgá­latot, míg 1995-ben 5 ezer hivatásos, 1600 polgári és 2000-2500 sorállományú tag­ja lesz a határőrségnek. Utóbbiak Budapesten telje­sítenek majd _ szolgálatot, feladatuk a belügyi objek­tumok őrizete, építési, mű­szaki feladatok ellátása lesz. A sorállományúak ezen kívül a Ferihegyi repülőtér őrzé­sét is biztosítják­Emlékeztetett arra is, hogy már az elmúlt évben jelen­tős változások történtek a határőrség munkájában-; megszűnt a műszaki zár, a határsáv; fegyvert csak ön­védelemből szabad használ­ni: s bűncselekmény helyett szabálysértésnek minősül a tiltott határátlépés. Ilyen az elmúlt évben 33 ezer tör­tént, huszonötször több, mint 1986-ban, Végezetül elhangzott: a ha­tárőrségnél szolgálatot telje­sítő sorkatonák február 23- áig legalább egy alkalommal hazautazhatnak, hogy lehe­tőségük nyíljon a képviselő­jelölt-ajánlási szelvény ki­töltésére, illetve elkérhessék az állandó lakóhelyük sze­rinti illetékes tanácstól azt az igazolást, amellyel szol­gálati helyükön szavazhat­nak a törvény értelmében a területi listára. Hányatott sors jutott Gyulán, négy általános is­kolai osztálynak. A 3-as számú iskola 1986. óta min­denkori harmadikos és ne­gyedikes C-s, D-s tanuló- csoportjai szükségtanter­mekben tanultak az öreg Árpád utcai iskolaépület­ben. A városban ez a meg­oldás nem volt egyedi, évek óta az oktatás kényszerű ve­lejárója. 1988. nyarán azon­ban megrepedt az Árpád ut­cai épületszáimy. Az év vé­gére már életveszélyessé vált, alá kellett dúcolni, az itteni tanulócsoportot pedig az udvaron kialakított ebéd­lőbe költöztetni, a gyerekek az aládúcolt kapualjon jártak Azonos elmélet, egyforma gyakorlat és fokozott együtt­működés a folyók vízgyűjtő­jében a vízgazdálkodás, a környezetvédelem, valamint a hidromelioráció terén — ez a felismerés és elhatáro­zás a kiinduló alapja annak a megállapodásnak, amelyet a romániai Arad megye, va­lamint megyénk vízgazdál­kodási és meliorációs szer­veinek vezetői írtak alá teg­nap délután Gyulán, a Kö­rösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szék­házában. Mielőtt sorra ven­nénk, mit is foglal magába ez a megállapodás, röviden át nap, mint nap tantermeik­be. A látvány riasztó volt, de a szakértők megállapí­tották, életveszély nincs, legalább is az udvari ré­szen, amely még átmeneti­leg használható. — Én tanítottam falun, de ott még az istálló is különb volt — jellemezte az okta­tás itteni körülményeit az ősszel az egyik pedagógus. Az átmeneti használható­ság decemberig tartott. Ek­kor leszakadt a Kálvin utcai bejárat melletti, sarki tan­terem mennyezetének egy része. Szerencsére a gyere­kek tornaórán a tornaterem­ben voltak. (Folytatás a 3. oldalon) az előzményekről: Arad me­gyében járt február 1-jén egy Békés megyei hivatalos delegáció, melynek tagja­ként Aradon találkozott az ottani vízgazdálkodási és me­liorációs szervek vezetőivel dr. Goda Péter, a Körköviz- ig igazgatója. Az akkori megbeszélések alapján, a teg­napi napon Gyulán befeje­ződött tárgyalások eredmé­nyeként született a tegnap aláírt megállapodás. Ez az első olyan hivatalos doku­mentum á két fél között, amely saját kezdeményezé­sükből, közvetlen együttmű­(Folytatás a 3. oldalon) BÉKÉS MEGYEI fl Bucsán Bucsán kisgyerekekben nincsen hiány. Ezért sem ma­rad munka nélkül a fél éve idekerült fiatal védőnő. fTöbb mint 100 kisgyereket gondoz és látogat nap mint nap. Kerül utánpótlás is, hiszen terhes kismamák is vannak a községben.* A védőnő munkájáról, egy kis család legnagyobb örö­méről olvashatnak lapunk 4. oldalán. Arad—Békés megye Közvetlen és konkrét hivatalos vízügyi megállapodás Szíj a hátunkból A közgazdász azt mondta: nálunk, Ma­gyarországon „automatikusan cserélik le” a vezetőket. Vagyis aki eddig az élen volt, most mennie kell, akár tehetséges, akár nem, akár alkalmas, akár nem. A közgaz­dász természetesen különböző vállalatok­ról beszélt, de kijelentése alighanem igaz más területekre is: a közéletre, a kultú­rára, az oktatásra. Manapság az automa­tikus cserék korszakát éljük, s nem az igazságos, nem a reális, nem a tisztessé­ges megfontolások alapján születik a dön­tés — valaki ellen és valaki javára. A szociológus szerint: a sajtó a hatalom kiszolgálója volt, az uraság cselédje. Má­ra eltűnt az úr, és a magára maradt cse­léd azt hiszi, íme a szabadság, most kitom­bolhatja magát, mondhat, írhat azt, amit akar. A hangnem már önmagában ellen­szenves, taszító, de ez lenne a kisebb baj. A nagyobb az, hogy a hirtelen 180 fokos fordulatot vett hangoskodóknak egyszerű­en nem lehet hinni. Vagyis hiába változ­tak meg a körülmények, a szolga a régi, ezért mennie kell. A régi? A szociológus szerint igen. Mi ez, ha nem „az automa­tikus csere” elve? Ahelyett, hogy meg­néznénk: pontosan mit prédikált és mit ivott az a szolga régen? És mit prédikál, mit iszik ma? Milyen alapon kérnek bizalmat azok, akiket a politikai hullámok most vetettek fel? Hol voltak eddig? Mit csináltak? Hogy ők már régen tudták, megjósolták, előre megmondták? Hol és kinek? Távol a tűztől és némán, így vagy úgy, de ele­fántcsonttoronyban könnyű tisztának ma­radni- Már aki ezt tisztaságnak nevezi. De a toronyból leereszkedőnek van-e jo­ga most vádolni, elszámoltatni azt, aki nem menekült el, nem tartózkodott, nem maradt kívül? Jogról, erkölcsi fedezetről aligha lehet szó az éppen fent levők, át­meneti közszereplők esetében, legfeljebb arról a bizonyos automatikus elvről. A politikus magyarázza a bizonyítvá­nyát, azaz korábbi kijelentését. Azzal, hogy tényleg „nem publikus”, nem is a sajtóba szánta, csak úgy említette, és egyébként is más összefüggésekben. Szó elhangzik, írás megmarad? Az is igaz. de hát valamiféle önkontroll csak működik bennünk?! Elvégre felnőtt emberek va­gyunk, vagy nem eléggé? Én bizony nem találok abban semmi kivetnivalót, ha az ember másképp társalog bizalmas barát­jával, mint a nyilvánosság előtt. Az vi­szont meglep, hogy egy gyakorló politikus utólag magyarázkodásra kényszerül. Ha másra nem, arra legalább gondolhatott volna idejében, hogy a mai magyar sajtó mindenre képes. S a mindenhez képest ugyebár semmiség egy fél mondatot szö­vegkörnyezetéből kiragadni. A másik po­litikus is magyarázza a bizonyítványát, s rengetegen sietnek segítségére. Hogy ak­kor nem a szervezetének tagja, nem a po­litikus, hanem az író szólt belőle. Ez a kijelentés tehát nem az a kijelentés, tes­sék kérem különválasztani! Milyen naiv vagyok én! Most döbbenek rá: eszembe sem jutott az elején leszögezni, hogy mint nő, mint magyar vagy mint újságíró fo­gok bele mondandómba. Eddig mindig azt hittem, hogy mindez csak együtt le­hetséges, hogy egy vagyok, azonos önma­gámmal. A filmrendező utólag azt mondja saját művéről: ilyen keményen talán nem kel­lett volna fogalmaznom. Miért? Mi vál­tozott? Ha igaz, amit elmond, ha hisz filmjében, a hatásban, miért kell hátrál­nia? A fogadtatás miatt? Pontosabban egyesek reagálása miatt? Miért csatta­nunk fel azonnal? Miért esett a tűrésha­tár a minimumra? Miért? Miért? Miért? „Nemzetet és fejedelmet ha egymáshoz közelebb hozzák, a szíjat hozzá mindig a nemzet hátából hasítják.” Lehet, hogy Kner Izidor aforizmájának van némi kö­ze a válaszhoz? Mivel aforizma, nem kí­noz a lelkiismeret, hogy az idézetet ki­szakítottam a környezetéből, de amiatt annál inkább, hogy sosem fogom megtud­ni: mint nyomdász, mint férfi vagy mint zsidó mondta-e Kner ezeket a bölcs sza­vakat •.. Niedzielsky Katalin „...ne feledje szemüvegét elvinni a választásra!” MSZMP választási gyűlés Orosházán Az orosházi pártszékház előcsarnokában gyülekeztek az elmúlt hét végén a részt­vevők. Könyveket vásárol­tak, s a Szabadságot, az MSZMP hetilapját. Aztán lassan mindenki elfoglalta helyét a nagyteremben, s megkezdődött a gyűlés. A város párttagjait, a községi pártszervek képviselőit, va­lamint az érdeklődőket An­tali Károly, a választói kör­zeti koordinációs bizottság elnöke köszöntötte, majd is­mertette a napirendeket. A kongresszuson végzett munkáról Dobi Imre, a vá­rosi koordinációs bizottság elnöke tartott tájékoztatót. Röviden ismertette a két fordulón történteket. Az új szervezeti szabályzat megvi­tatásának, elfogadásának kö­rülményeiről, annak új vo­násairól szólt, majd arról, hogy a második fordulóra már elkészült a programnyi­latkozat tervezetének nyers változata is. Természetesen nagy érdeklődéssel hallgat­ták a résztvevők hozzászólá­sának azon részét, melyben kitért arra, hogy a helyi alapszervezetek — a prog- raimny i latkozat-ter vezetről szóló — észrevételeit már eljuttatták a titkársághoz, s azokat bedolgozták az anyag­ba. Ezt követően Dobi Imre részletesen idézte Thürmer Gyulának, az MSZMP or­szágos elnökének a kong­resszuson elhangzott szava­it. Akkor még kérdésként vetődött fel — folytatta —, hogy részt vegyen-e a párt az országgyűlési képviselő- választásokon ? Felkészül­tek-e rá? Van-e pénzük elég? Végül — ezt a szom­bat délelőtti rendezvény is bizonyítja — igéiméi vála­szoltak, hiszen legfőbb szán­dékuk az, hogy kellő szám­ban kerüljenek a Parlament­be a baloldali értékeket fel­vállaló politikusok. Végül Dobi Imre tájékoztatta a résztvevőket arról az, MDF által kezdeményezett párt­közi megbeszélésről, melyen az MSZMP-t képviselte. Második napirendi pont­ként dr. Vági József szólt a képviselőválasztás aktuális kérdéseiről. Szavai a harma­dik napirendnek mintegy bevezetőjéül is szolgálhat­tak, hiszen e délelőttön a résztvevők megismerhették képviselőjelöltjüket, Zalai Antal tanárt is. ö életrajzá­nak, ismertetése után szólt az ajánlócédulák gyűjtésének — a sajtóban is megjelent — tapasztalatairól. „Baj van az etikával” — mondta, majd hozzátette: „Mindkét felet meg kell hallgatni ah­hoz, hogy megítéljük, mi is történt tulajdonképpen?” A választási gyűlés végén vélemények, észrevételek hangzottak el. Volt, aki ap­ró, " ám annál praktikusabb tanáccsal állt elő: „Az agi­táció során hívjuk fel a fi­gyelmet arra, hogy akinek szüksége van rá, ne feledje szemüvegét is elvinni a vá­lasztásokra!” Mások, az Orosházán is tapasztalható fenyegetések, zaklatások el­len szóltak. Antali Károly javaslattal zárta a gyűlést. Kérte a jelenlévőket, adja­nak felhatalmazást egy be­advány megfogalmazására, mellyel a városi tanácshoz fordulnak azzal a kéréssel, hogy az MSZMP-nek bizto­sítson megfelelő körülmé­nyeket a politikai munka végzéséhez. Most, egy tag­gyűlés húsz forintunkba ke­rül tagonként, ha nem vál­tozik a helyzet, a jó idő be­álltával, kénytelenek le­szünk a szabadban tartani taggyűléseinket — mondta. A résztvevők szavazással ad­tak hangot egyetértésüknek. Ezzel a gyűlés bezárult. N. A.

Next

/
Thumbnails
Contents