Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-06 / 31. szám

1990. február 6., kedd o Felháborodott a falu Méltó végtisztességet Bucsa halottainak! A bucsaiak felháborodva mesélték, hogy településü­kön nincs halottaskocsi, magán- vagy téeszfuvarosok lovaskocsival szállítják ki az elhunytakat. Egy-egy fu­var közben váratlanul szól­nak nekik, gyorsan lesöprik a kocsit, és máris a halott kerül rá. A temetkezési vál­lalat volt megbízottjánál ugyan megmaradt a régi gyászkocsi, de azt rendbe kellene hozni. A ravatalo­zóból hiányzik a hűtőkam­ra is. A gyászszertartás kel­lékeit csak Karcagon sze­rezhetik be. ez időbe kerül, főleg, ha a hét vége is közbeesik. A halottat a te­metés előtt a hozzátartozói már nem nézhetik meg, mert a nyári melegben már bomlásnak indul, és a ko­porsót le kell zárni. Ezzel még nincs a pa­naszáradatnak vége. A te­metőtől 2-3 száz méterre esik a szeméttelep. Sokan a sírok mellé teszik le a ház­tartási hulladékokat. Senki sincs, aki a száraz virágo­kat, koszorúkat elhordaná. A temető kopár, hiányoznak a fák, a ligetes részek. Ä panaszokat továbbítot­tuk Földesi György tanács­elnökhöz, aki az alábbiakat válaszolta: — A bucsai idősek a kar­cagi kórházban hunynak el, legalábbis a nagyobb ré­szük. Innen a temetkezési vállalat gyászkocsija szállít­ja ki őket a bucsai halottas­házba. Ha a hozzátartozók kérik, a kocsi a temetés al­kalmával is a rendelkezé­sükre áll. Ezzel a lehetőség­gel — a költségek miatt —, kevesen élnek. Inkább va­lamelyik fuvarost kérik meg, hogy az elhunytat a sírhoz szállítsa. A meglévő régi halottaskocsi felújítá­sát a Füzesgyarmati Univer- zál Ipari Kisszövetkezet ta­valy nem vállalta, ráadásul ez több százezer forintba ke­rülne. és jelenleg a tanács­nak erre nincs pénze. Gon­dunkkal hiába fordulunk a Szolnok Megyei Temetkezé­si Vállalathoz — ugyanis hozzájuk tartozunk —, ők sem tudtak segíteni, annak ellenére, hogy megítélésem szerint, ez az ő feladatuk lenne. — A ravatalozó felújítása­kor — vette sorra a pana­szokat Földesi György — szóba került a hűtőkamra is. Mivel hűtésre csak azok esetében lenne szükség, aki­ket itthon ért utol a halál — ilyen évente átlagban egyszer fordul elő —, így erre nem tudtunk közel százezer forintot szánni. A hulladék gondja ismert a helybeliek előtt. A terme­lőszövetkezet a szemetet rendszeresen eltakarítja a régi vályogvető gödörbe, de az erős szél innen is a te­metőbe hordja a műanyag tasakokat. Hosszabb távon máshol szeretnénk kialakí­tani a szeméttelepet, rövid távú megoldásként pedig védő fasor ültetését tervez­zük. — Hogy a temetőben ke­vés a fa? — tette föl önma­gának is a kérdést a tanács­elnök. — Oda nem is aka­runk fát ültetni — adta meg a választ —, véleményünk az, hogy a temető csakis te­mető legyen. Hogy ki, milyen temetést és temetőt szeretne Bucsán, ezt egy gyűlésen tisztázhat­nák a falubeliek, és ott azt is megbeszélhetnék, hogy azért ki hajlandó tenni is valamit. m. 1. A községi tanács a közelmúltban újította fel a ravatalozót Fotó: Oravszki Ferenc A GYULAI KÖRÖSTÄJ Mg. Termelőszövetkezet AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVÉTELRE KERES növényvédíí szakmérnököt. Díjazás megállapodás szerint. Jelentkezni lehet a termelőszövetkezet elnökénél, vagy főmezőgazdászánál, GYULA, Kerecsényi u. 27. Telefon: 61-188. A Békéscsabai Lakásszövetkezet, Békéscsaba, Hunyadi tér 6. sz., FELAJÁNLJA SZABAD KAPACITÁSÁT épületek felújítása, lakás belső hibaelhárítása, karbantartás munkáinak elvégzésére. Intézmények, társasházak, egyéb létesítmények karbantartására, esetleg üzemeltetési feladatainak ellátására éves szerződés keretében is. Ügyintéző: Szabó János műszaki vezető. . Telefon: (66) 24-022. II munkanélküliség demoralizálhat Hogyan segíthet a munkaerő-szolgálat? Szociális intézmény, szer­vezőiroda, vagy koordináló szerv? Valójában hová so­rolhatjuk a Munkaerőszolgá­lati Irodát? A megyei ta­nács v. b. munkaügyi osz­tályának „leányvállalata” létfontosságú, napjaink egy­re keservesebb valóságát ellensúlyozni próbáló szol­gáltatást végez. Szolgáltatás­ként határozta meg tevé­kenységüket Selmeczi László igazgató is. Vele beszélget­tünk, s munkatársai, Berecz- kiné Túri Irén főelőadó és Horváth Istvánná előadó egészítették ki információit. Azt kutattuk, hogyan pró­bálnak és tudnak a bajba­jutottakon, a munkanélkülie­ken, az álláskeresőkön. a pá­lyakezdőkön segíteni? — Tavaly még azért küld­tek el a vállalatok, intéz­mények egyes dolgozókat, hogy megtarthassanak má­sokat — tájékoztat Selmeczi László. — Azóta még több a gondjuk, nincs piacuk, újabb dolgozóktól kell búcsút ven­niük. Decemberben már éreztük ezt a hatást. Lét­számleépítés volt például a mezőkovácsházi Evignél, a szeghalmi ÁÉV-nél, a gyo- maendrődi Éneinél. Míg ko­rábban elsősorban a szak- képzettség nélküliek kerül­tek az utcára, most már megjelent a képzettséggel, akár felsőfokú iskolai vég­zettséggel is rendelkezők ré­tege. A tavalyi módszereink kö­zé tartozó képzés, átképzés egyre kevésbé hatásos gyógy­szer. Egyrészről többen ala­csony iskolai végzettségűek, egészségi állapotuk, viharos munkaügyi előéletük, embe­ri magatartásuk miatt se ta­nulni, se dolgozni nem akar­nak igazán. Kevés az ilyen álláslehetőség, nem tudjuk őket elhelyezni, még köz­hasznú munkát sem tudunk biztosítani számukra. Más­felől nincs igazán igény a munkáltatók részéről arra sem, hogy milyen szakirányú képzést szervezzünk, kiket tudnak elhelyezni. A tervek szerint Csongrád és Heves megyében már az idén befejezik az ivóvíz ar­zénmentesítését, s lényege­sen javul a helyzet Békés, valamint Szolnok megyében is — tájékoztatták a Kör­nyezetvédelmi és Vízgazdál­— Tudomásom szerint az országos foglalkoztatási alap anyagi támogatásával mégis szerveztek és szerveznek tanfolyamokat... — A közép- és általános iskolát végzetteknek hét, il­letve öt tanfolyamot indí­tottunk. Többek között vám­kezelést, számítógép-progra­mozást, adóügyi tudnivaló­kat, idegenforgalmi ügyinté­zést, vendéglátóipari ismere­teket tanítunk nekik. Ezek a gyerekek még sehol nem dolgoztak. A munkanélküli­segély feltételeinek nem fe­lelnek meg. Garanciát ugyan nem tudunk vállalni, de mindent elkövetünk az el­helyezésükre. Amint a tan­folyamszervezésnek híre ment, úgy megnőtt a jelent­kezők száma, hogy a terve­zettnél többet kellett fel­vennünk. — Az emberek többsége nem segélyből akar élni, ha­nem munkát és ezért járó tisztességes bért- szeretne. Beláthatatlan morális és lel­ki következményei lehetnek a pályakezdők munkanélkü­liségének. Melyek a feltéte­lei a segélyre jogosultság­nak? — Aki nem áll munkavi­szonyban és nem jogosult még semmilyen nyugdíjra, az kaphat, ez az egyik fel­tétel. Tizennyolc hónapos folyamatos munkaviszonnyal kell rendelkeznie három éven belül és nem telhetett el egy évnél hosszabb idő az utolsó munkaviszonya óta. Ha a munkaerőközvetítő nem tud megfelelő' munka­helyet ' biztosítani számára, nem rendelkezik a minden­kor; minimális bért biztosí­tó rendszeres jövedelemmel és együttműködik a közve­títővel. Az egy évig adható segély összege az első fél­évben a kereset 70 százalé­ka (ha a dolgozónak fel­mondtak), vagy: 65 százaléka (ha a dolgozó mondott fel), vagy 60 százaléka (ha „kilé­pett” a munkakönyvi be­jegyzés). A munkanélküli­segély a második félévben 60, 55 és 50 százalék. A se­kodási Minisztériumban az MTI munkatársát. Csaknem egy évtizede már, hogy nemzetközi felmérés­hez kapcsolódva vizsgálták meg a Dél-Alföldön néhány település vizét, s szinte vé­letlenül derült ki. hogy a gély folyósításának időtar­tama munkaviszonynak szá­mít, ha valaki beteg ez idő alatt, táppénz nem jár (csak a segély megszüntetését kö­vetően). a_ munkanélküli családi pótlékra jogosult. A közvetítőnél rendszeresen jelentkezni kell és ha szá­mára megfelelő munkát ta­lálnak, el kell fogadnia, mert különben nem jár a segély. Nagyvonalakban így fogalmaz a jogszabály. — Néhány megyei adat... — 1989 decemberben 1353 munkanélküli volt a megyé­ben, közülük 780 a nő, se­gélyt 387-en kaptak. Január 30-án már 540 segélyest tar­tottunk nyilván Egy hónap alatt a munkáltatók 32 fér­fit és 15 nőt küldtek el. Alapvető cél, hogy a mun­kanélkülieket, a pályakezdő­ket lehetőleg megyén belül helyezzük el, de a remény az elég kevés erre. Gyűjt­jük az információkat, pél­dául rendszeresen találko­zunk a felnőttképzéssel fog­lalkozókkal és megpróbálunk együttműködni velük. Kér­jük a vállalatokat, hogy je­lentsék nekünk a létszámle­építést és a munkaerőigé-V nyűket egyaránt. — Önöket nyomasztja a rehabilitált, ötven százalékos rokkantsági fokú emberek sorsa is. — Sok embernek meg­szűnt a 67 százalékos rok­kantsági foka, ezzel együtt a társadalombiztosítási ellátá­sa is. Próbáljon valaki a jelenlegi munkaerőpiacon munkát találni az 50 száza­lékos munkaképességű, nem teljes egészségű emberek­nek! A megoldás csak szo­ciális foglalkoztató üzemek létesítésével képzelhető el, vagy marad a munkanélküli­segély. — Igen ám, de vannak emberek, akiknél letelik az egy év és mégsem tudnak elhelyezkedni. Velük mi lesz? — Nemrégiben döntött a Minisztertanács az átmeneti munkanélküli-járadék intéz­megengedett mértéket jóval meghaladja az arzéntarta­lom. Az alaposabb elemzés után csaknem 70 települé­sen minősítették a vizet ma­gas arzéntartalmúnak. 1984- ben kezdődött meg egy prog­ram, amelynek során több mint 1 milliárd forint fel- használásával új kutakat fúrtak. tisztítóberendezése­ményéről, ez újabb egy év haladékot jelent. Február 1-jétől várhatóan módosul a minimális bér és a mun­kanélküli-segély vagy -jára­dék alsó határának fogalma. Eddig ugyanis voltak olyan emberek, akik háromezer forint alatti segélyt kaptak. Erről bővebbet majd a fel­sőbb irányítónktól, az Or­szágos Munkaerőpiaci Köz­ponttól február 8-án tudunk meg. Az érintett ügyfelein­ket értesítjük erről. Békés­csabán például öt olyan em­berről tudunk, aki már a járadékra lesz jogosult. — Az újrakezdési kölcsön összege is a munkanélkülie­ket hivatott segíteni, össze­ge háromszázról négyszáz- ezer forintra módosult. — Ezzel az összeggel fő­ként azok boldogulnak, akik" nek van már valamennyi tő­kéjük. Az igazolást — hogy munkát nem tudunk bizto­sítani nekik — mi adjuk, az engedélyt a megyei tanács munkaügyi osztálya. Ezután tárgyalhat a kérelmező va­lamelyik pénzintézettel. Tu­domásunk szerint a kölcsön­nek igen szigorú feltételei vannak. — Hallottunk munkaerő- szolgálati körzetközpontok alakításáról... — A megyében Szeghal­mon, Orosházán, Szarvason, Gyomaendrődön, Gyulán, Békésen és Mezőkovácshá- zán lesznek körzetközpon­tok, amelyek helyben és a hozzájuk tartozó területen bírálják el a munkanélküli­segélyre jogosultságot, kiad­ják az újrakezdési kölcsön engedélyeztetéséhez szüksé­ges igazolást, összegyűjtik a munkaerőigényeket, a kíná- látot, számítógépen rögzítik, információt adnak és vesz­nek. Ez a szervezet országos hálózattá épül, így a megyei központ és az Országos Mun" kaerőpiac megismeri majd a helyi sajátosságokat, esetleg más településen, netán me­gyén kívül is tud kínálni munkát a keresőknek. Bede Zsóka két szereltek fel. így mint­egy 20-szal csökkentették a magas arzéntartalmú vizet használó települések számát. A nagy költségigényű fej­lesztés tovább folytatódik, s a tervek szerint ez év vé­gére a leginkább veszélyez­tetett települések számát 10- re csökkentik. mmm m mmmmam mm Egészséges ivóvizet a Dél-Alföldre Emberi sorsok Hz apai szeretet ereje Vékony, fekete férfi, félénken ül a szék szélén. Egész ki­csire húzza össze magát, pedig amúgy is apró termetű. Sze­mét lesütve ismételgeti: nem igaz, hogy rosszak az embe­rek! Ö aztán csak tudja — magyarázza —■, hisz’ mindig akadt valaki, aki felé nyújtotta a kezét, mielőtt még a teljes reményvesztettség állapotába került volna. Nemrég perforált vakbélgyulladással kórházba került a középső fia, aki kitűnő tanuló. Az általános iskolai diákott­hon lakója a gyerek, s a nevelők vállalták az ápolását. Nagy terhet vettek Le ezzel a válláról. Persze, szívesen gondozta volna otthon a kis beteget, de hát a táppénzből negyedma­gával nem lehet megélni. Korán megtanulta ismerni a pénz értékét. Újszülött korá­tól az állam vette gondjaiba, s tudjuk, egy intézet — leg­jobb szándéka ellenére is — képtelen pótolni a meleg, szü­lői ölelést. Sajnos, annak a házaspárnak sem állt ez szán­dékában, aki vállalta nevelését — no, persze, nem ingyen. Nevelőszülei elsősorban pénzforrást láttak benne, főleg mi­után dolgözni kezdett, mint lakatos. Amúgy kitűnő tanuló volt, s ha jó sorsa máshová veti, talán ma orvos, tanár vagy jogász lenne. Nem, dehogy is elégedetlen ő a szakmájával! Jó szakma az, meg lehet élni belőle, sőt ha forgolódik, ügyeskedik, meg is becsülik a jó szakembert. Szerették ab­ban a keletnémet gyárban is., ahová a Zala megyei faluból két évre elszerződött, s ahol újabb szakmát tanult. Titokban abban reménykedett, hogy így végre nagy jelenetek nélkül megszabadul a piócaként rajta élősködő nevelőszülőktől. Ezért jött Békésbe is, no és vonzotta a felkínált jó állás. Megszerette ezt a vidéket. Találkozott egy lánnyal, össze­házasodtak, és sok-sok várakozás1, spórolás után birtokba vehették első otthonukat. Az aprócska bérházi lakásban megszaporodott a család. A két fiút egy kislány követte, s kertes ház is lett nemsokára. Pár évig úgy tűnt, hogy Sán­dornak sikerült az, ami a legtöbb állami gondozottnak csak vágyálom marad: családban, családért élni. Itt hepienddel végződhetne a történet, ám a valóság több­nyire távol esik a mesék .romantikus világától. A drámai fordulatot ez esetben a feleség betegsége okozta. A asszony ugyanis enyhe értelmi fogyatékosságban szenved, amely az évek során egyre inkább hatalmába kerítette. Ivott, csavar­góit, nem törődött sem a háztartással, sem a gyerekeivel. A pénz elfolyt a keze között, jószerivel ételre sem maradt. Veszekedtek, hát persze! Végül békével elváltak. Az asz- szony hazaköltözött a szüleihez, a férfi maradt a házban a három gyerekkel és sok-sok gonddal. Nem a háztartással van baj, hisz főzött, mosott, takarított 14 éven át. Minden percét be kell osztania. Reggelente óvodába viszi a kislányt, így — külön engedéllyel —, csak hétre jár munkába. Dél­után rohan haza, hisz várja a kert, a háztartás. A,z iskolás fiúk a válás után diákotthonba kerültek, ám a hétvégét mindig otthon töltik. Ilyenkor takarítás, főzés, mosás közben akad idő arra is, hogy megbeszéljék, m_i minden történt az elmúlt héten. Legtöbb a baj a legnagyobb gyerekkel. Sajnos, örökölte anyja betegségét, s ez súlyos magatartási zavarokban nyil­vánul meg. Az apa egyik iskolából a másikba íratta, egyik tanár után a másikat kellett meggyőznie arról, hogy ez a kisfiú nem kezelhető úgy, mint a többiek. A legtöbben ér­tetlenül néztek rá, s motoszkált bennük a gyanú: biztos, az otthoni rossz példa! És persze, az sem számított jó pontnak, hogy a bőrük sötétebb egy árnyalattal ... Végül italált egy alkalmas iskolát, ahol — bár nélkülöz­ték a korszerű oktatás teljes kelléktárát — nem hiánycikk az emberség'. A csonka család sorsa ezzel nyugvópontra ju­tott. De meddig? Az apa — sajnos — nem egészséges. Túl sokat akart: családot, otthont, anyagi biztonságot. Nemrég kórházban kezelték, s évek óta gyötri a gyomorfekély. Ta­lán összeroppanna, ,ha nem volnának a jó emberek — ismé­telgeti. A legnagyobb gyerek nemrég átmenetileg kikerült a diák­otthonból. „Veled akarok lenni!” — motyogta az apjának, és az félrefordulit, mert szerinte egy apa sohasem sírhat a fia előtt Gubucz Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents