Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-06 / 31. szám

NÉPÚJSÁG 1990. február 6., kedd Még egyszer a „recski iigyrör Napjaink kiéleződött közéleti, politikai hangulatában vol­taképpen nem csodálkozhatunk azon, hogy Vastagh Pálnak az elmúlt hétfőn Battonyán tett, Recskkel kapcsolatos meg­jegyzését indulatoktól hevített botrány kísérte. Hogy most újra keli vele foglalkoznunk, sajátos körülmények teszik indokolttá. Többék között az, hogy a téma feldolgozásával összefüggő belső szerkesztőségi ügyek egyoldalúan kerültek — a rádió 168 óra című műsorában — nyilvánosságra. Emiatt mindenképpen szükségesnek tartjuk néhány kiegé­szítéssel pontosítani a történteket. Az esetről — jelentőségénél fogva — lapunk mindenkép­pen tájékoztatni kívánta az olvasókat. Emlékeztetőül azon­ban szólni kell a pártokkal néhány hete kötött, s a választá­sok időszakára szóló megállapodás egy kitételéről. Jelesül arról, amely rögzíti: a pártok az általuk meghatározott eseményekről tudósító újságíró személyére javaslatot tehet­nek. Megjegyezzük, hogy a téma feldolgozásáról az SZDSZ egyik megyei ügyvivője és szerkesztőségünk újságíró gya­kornoka — néhány nappal korábban —, egymás között ál­lapodott meg. Ugyancsak lényeges, hogy a tudósítás más­nap este az SZDSZ megyei ügyvivőjének lakásán készült! Nem elhanyagolható az sem, hogy a Vastagh Pál beszédé­ről készült felvételt — mint első számú bizonyítékot —, szerkesztőségünk vezetői csak csütörtökön délben kapták meg- _ , • Mindezek után nem véletlen, hogy a szerkesztoseg fo- sgerkesztő-helyettese — a tudósítás tisztázatlan körülmé­nyei miatt — kérdőre vonta a gyakornokot, aki ezt a rá­dióműsorban „kihallgatásnak” nevezte. A történtekkel és a szerkesztőségre vonatkozó megjegyzésekkel nem értünk egyet. Újabb logyasztóiár-emelések (Folytatás az 1. oldalról) mos babapiskóta ára 33,30- ról 45 forintra, a kecske­méti linzerkarikáé 26,50-ről 43 forintra nőtt. Az Abonyi Üj Világ Tsz 38 forintról 46,70 forintra emelte a do­bozos extrudált kenyér árát, a gofriét pedig 22,50-ről 28,70 forintra. A Heves Megyei Sütő- és Édességipari Válla­lat 9-féle termékének árát növelte: a 40 dekagrammos Tere-fere keksz ára az ed­digi 34 forinttal szemben, ezentúl 46 forint, a mézes linzeré pedig 30,50 forint helyett 41 forint. A Sasad Tsz-ben csomagolt gyors­rizst 16,20 helyett ezután 20,20 forintért lehet megvá­sárolni, míg a Hóvirág két­szersült árát 14,40-ről 20 forintra emelték. A Budapesti Mirelité Hű­tőipari Vállalat több, m'nt félszáz kész- és félkész-cöí- mékének árát emelte, hét­főtől átlagosan 25 százalék­kal. A grízgaluska ára 25 forintról 30 forintra, a saj­tos pizzáé 32,40-ről 39 fo­rintra, a milánói pizzáé 39,20-ról 47 forintra nőtt- Egy adag mirelit sertéspör- köit ára az eddigi 98,40 he­lyett 116 forint, a pirított sertésmáj ára 69,10 helyett 81 forint lett. A Balatonboglari Mező­gazdasági Kombinát 12-féle bor árát emelte, így a 33,50 forintos Zöldszilvánit ezután 41 forintért, a Bogiári Mus­kotályt 53 forint helyett 60.50 forintért, a Bogiári Merlot-t 78,50 helyett 87 fo­rintért lehet megvenni. Azzal kapcsolatban, hogy drágábban kapható az étolaj és a margarin, Kollár Lajos, a Növényolajipari és Mosó­szergyártó Vállalat keres­kedelmi igazgatója elmon­dotta: ha a fogyasztók hét­főn bárhol, a korábbinál magasabb áron vásároltak margarint vagy étolajat, ar­ról a vállalat nem tehet. Cégük ugyanis decemberben bejelentette, hogy e termé­kek termelői árát csak feb­ruár 10-étől emeli meg 30 százalékkal. Így, amennyi­ben az értékesítő vállala­tok, szövetkezetek, magán- kereskedők a jelenlegi kis- és nagykereskedelmi árrést érvényesítik, akkor február 10-től kerülnek ezek az áru­cikkek többe, vagyis a lite­res étolaj fogyasztói ára 55 forint, a kocka alakú Rá­ma margariné 27 forint, a dobozos Ráma margariné 34.50 forint, a Liga marga­riné 15 forint lesz. Tőkés László Gyulán (Folytatás az 1. oldalról) pártja megyei listáján több nemzetiségi politikus is sze­repel. „Elegendő vér folyt a Kárpátok alatt, ezért próbál­junk meg testvéri viszonyt ápolni Romániával” — fe­jezte ki meggyőződését a beszélgetés lezárásaképpen Durkó Károly, a Fidesz gyu­lai képviselőjelöltje. E szűkre szabott találkozó után a temesvári lelkész, a gyulaiák spontán rokon- szenvnyilvánítása mellett, ellátogatott Erkel Ferenc szülőházába, majd koszorút helyezett el a ’48-as honvéd­tiszti emlékhelynél. A dél­előtti programja végén mun­kaebéd keretében találko­zott Murányi Miklós megyei tanácselnökkel. Híveivel és a város pol­gáraival délután 4 órakor találkozott a református templomban megtartott há­laadó istentiszteleten. A sok­ezres tömeg sajnos kívül re­kedt, így csak az utcára ki­helyezett hangszórókon ke­resztül követhette figyelem­mel az eseményeket. Igehirdetésében a lelkész kiemelte, hogy Közép-Kelet- Európa mély politikai, tár­sadalmi, gazdasági válsága mellett e népek erkölcsi le­pusztulását tartja a legsú­lyosabbnak. Gyógyírként — bibliai példákat említve — a keresztény hitet ajánlotta. Szinte prófétai hevülettel os­torozta a téveszmék által el­nyomorított társadalmakat, amelyek „orwelli" módon még a Károlyi Gáspár által használt szép magyar nyel- 'vet is kiürítették. Az emberi lét értelmét a megalkuvás nélküli bátor kiállásban lát­ja. Mint elmondta, térsé­günk magányos harcosai be­bizonyították, hogy az igaz, őszinte szónak ■ igenis van hitele, és csakis ez hat moz­gósító erővel az elnyomottak körében. „Hisszük azt, hogy eljön a letisztulás, eljön a béke” — fejezte be igehir­detését Tőkés László. t Az esti órákban Tőkés László a város polgárainak üdvözlése után megyénk egy­házainak képviselőivel ta­lálkozott. Krausz N. Tamás Hz MSZP tájékoztatója a Tisza-gate ügyről Székelyudvarhelyi delegáció Békéscsabán Az MSZP szolnoki irodá­jában elkövetett betörés, a Tisza-gate néven ismertté vált ügy részleteiről, illetve a Szocialista Párt sérelmé­re elkövetett más betöré­sekről tájékoztatta a sajtó képviselőit hétfőn Polgár Viktor, az MSZP szóvivője. A szóvivő elöljáróban hangoztatta, hogy a Szocia­lista Párt egyedül nem le­het a békés átmenet ga­ranciája és felelőse. A párt azt szeretné, ha a választá­si kampány demokratikus viszonyokhoz méltó módon, kulturáltan és etikusan folyna. Aggódik azonban a választások tisztaságáért, azok jogi garanciáinak ér­vényesüléséért. Teszi ezt azért, mert a kulturált po­litikai versengés helyett a választási politikai hisztéria tünetei is érzékelhetőek. Ezt támasztja alá az is, hogy megszaporodtak a Szocialis­ta Párt irodái elleni atroci­tások. Medgyesegyházán de­cember utolsó napjaiban több párt nevében fellépő aktivisták elfoglalták a he­lyi szocialista pártszervezet irodáját- Szigetszentmikló- son január 11-én törtek be a városi tanácstól bérelt MSZP-helyiségbe. Decem­ber 12-én és január 6-án, a párt zuglói szervezetének épületébe, január 31-én éji­jei pedig, a XV. kerületi, Száraznád utcai helyiségbe törtek be ismeretlen tette­sek. Február 2-án éjjel az újpesti Fóti úti iroda abla­kait zúzták be, a tettesek — feltehetően iratokat keres­ve — feldúlták az irodát. A legnagyobb visszhangot kiváltott esetről, a Tisza- gate ügyről Iváncsik Imre, az MSZP szolnoki városi irodájának vezetője számolt be. Elmondta, hogy ő volt, aki péntek este bezárta az iroda ajtaját, s erről egy kézmozdulattal meg is győ­ződött. Az üggyel kapcsolat­ban sok még a tisztázatlan körülmény — hangsúlyozta. Utalt annak a szemtanúnak a vallomására, aki vasárnap éjfélkor négy személyt lá­tott az iroda ajtaja előtt, majd fél óra múlva két sze­mélyt látott hurcolkodni. Az elvitt iratok összsúlya körülbelül 15 kilónyi volt. Az autóban négyen utaztak, kettejüknek állítólag fogal­muk sem volt arról, hogy mit szállítanak. Később ál­lítólag kirakták az iratokat valahol az út mentén. A dokumentumok több mint 12 órán át voltak az árok­ban, később keresték, de a köd miatt nem találtak rá­juk, ennek ellenére — ér­dekes módon, amikor meg­lettek — a papírok nem voltak nedvesek, s szennye­ződést sem találtak rajtuk. Sántít az egyik elkövetőnek az az érvelése is, hogy mi­közben a matricát az ajtóra ragasztotta, akkor nyílt ki az ajtó. A bejárati ajtó ugyanis kifelé nyílik- Polgár Viktor hangoztatta, hogy az MSZP tisztességes gesztusnak tartja az SZDSZ bocsánatkérését, jónéven vette azt, azzal azonban nem elégszik meg, hogy a két elkövetőt kizárták so­raikból. (Folytatás az 1. oldalról) a területen nem éreztetik hatásukat. Az aláírt szerző­dések kötelezik az új veze­tés tagjait is. A delegáció magával hoz­ta azt a videokazettát, amely az idei, február el­sejei székelyudvarhelyi tün­tetésen készült. — Mit követeltek a fel­vonulók? — kérdeztük Ko- lurmbán Gábortól. — A magyar kisebbség egyenjogúságáért emelték fel szavukat a tüntetők. Kö­vetelték a magyar nyelvű oktatás visszaállítását és til­takoztak a hátrányos társa­dalmi megkülönböztetések ellen. — Erős a magyarellenes­ség a megmentési fronton belül? — Tapasztalható vala­mennyire, de nagyon nehéz tetten érni. A józanul gon­dolkodó románok tudják, a nemzetiségiek nélkül nem lehet kiépíteni a demokrati­kus államot. Ugyanakkor a magyarságnak is óvatosan kell az egyébként jogos kö­veteléseiket megfogalmazni­uk, mert a Ceausescu-dikta- túra mélyen ültette el a na­cionalizmus gyökereit a ro­mán népben. Éppen ezért ebből a népből hiányzik a kisebbségek életérzésének megértése. Eddig csak sa­ját maguk számára léteztek, a kisebbségekről nem vettek tudomást. Papp János Egy levél a testvérvárosból Kedves Békéscsabai Testvérek! Úgy iértesültünk, Jiogy Békéscsaba testvérvárosának vá­lasztotta Székelyudvarhelyt. Ez nekünk nagy örömünkre szolgál, annál is inkább, hogy nem csak üres formaságról van szó, hanem a /testvériség, ß szeretet gyakorlásáról is. Nehéz időket éltünk át az elmúlt évtizedekben, de a szent­írás szavaival élve mondhatjuk, „mindeddig megsegített minket az Űr”. Megőriztük hitünket, anyanyelvűnket és most, amikor a szabadság napsugara ránk ragyog, szeretnénk új életet ikezdeni, szeretetben, békességben és jó egyetértésben élni. Nagyon meglepett bennünket a békéscsabai nép szerete- te, valóságos örömmámorban voltunk, amikor átvettük az önöktől kapott küldeményt. Mindenre nagy szükségünk volt, és mindent nagyon szépen köszönünk. Reméljük, hogy a két város között ki tfog alakulni egy szorosabb kapcsolat, ami sok tekintetben áldást fog jelenteni úgy a kulturális, gazdasági, mint az egyházi életre nézve. Sok szeretettel tköszöntünk minden kedves jóakaratú, bé­kességre törekvő embert. A Baptista Egyház nevében: Both József lelkipásztor MSZP-nagygyűlés Gyulán II nép gerince és akarata nem tört meg Ellenzéki nagygyűlés Gyulán „Március 25-e a rendszerváltozás napja lesz” Jelölttgyűlés Gyomaendrűdűn Nehezen áll talpra megyénkben a szociáldemokrata párt (Folytatás az 1. oldalról) mára kifejlődtek. Politikai­lag, történelmileg érett nem­zet él e hazában, s ennek az érettségnek jegyében fog dönteni a közelgő politikai eseményeken. A nép képes — ahogy az MSZP jelszava mondja — a haza és hala­dás, a haladás és a bizton­ság összekapcsolására. Hosz- szú idő után először adatik ez meg neki. A politikai harchoz nem tartozik hozzá — s ezt üzenjük partne­reinknek, ellenfeleinknek is —, hogy úgy kívánjanak ma­guknak a tisztaság, az er­kölcsi és a közjó nevében hatalmat, és politikai befo­lyást, hogy közben igaztála- nul, méltatlanul és méltány­talanul aláássák mások er­kölcsi alapját. S arra ké­rünk minden, a politikai életben a nemzet javáért küzdeni akaró erőt, hogy ne az ítélöbíró szerepében lép­jen fel. Akadnak ugyanis némelyek, akik úgy vélik, hogy nekik joguk van meg­mondani pártokról, embe­rekről, embercsoportokról, hogy gyehennára, tisztítótűz­re termettek-e, avagy a mennyország lesz a jussuk. Ilyen szerepet régi hitünk szerint a mindenhatónak tu­lajdonítottunk. Én a népfel­ség elvét vallom azzal, hogy akkor valóban döntsön a nép. De a nép akkor tud dönteni, ha megismeri azo­kat, akik felől döntenie kell. Ahhoz a tiszta és tisztes csapathoz sorolom magam, akik a szocialista párt megyei jelöltjeiként vannak itt, s a szocialista párt prog­ramjával indulnak neki, jobb jövőt és felemelkedést ígérni ennek az országnak. Anélkül azonban, hogy el­rugaszkodnának attól a ta­lajtól, amely nélkül csak il­lúziókat, s később esetleg csupán csalódásokat lehet okozni. K. A. J. (Folytatás az 1. oldalról) lajdonában levő termelőesz­közöket a vállalatoknál' dol­gozóknak osszák szét, lágy, hogy -a dolgozói részesedés elér je a 75 százalékos arányt. Durkó Károly azon el­mélkedett: vajon kik ülhet­nek az utca másik oldalán lévő művelődési központ­ban, az MSZP választási nagygyűlésén, és mit gon­dolhatnak magukról és jö­vőjükről, majd megjegyez­te: „Március 25-e a rend­szerváltozás napja lesz”; dr. Lipták András azt hang­súlyozta, hogy a mostani választások még nem a de­mokrácia jegyében zajlanak le. pártja sem lép koalíció­ra az MSZMP-vel, és az MSZP-vel: dr. Futaki Géza arról beszélt: ha nem mű­ködött vplna nálunk a de­mokratikus ellenzék, akkor valószínűleg még most is Grósz Károly lenne Magyar- ország miniszterelnöke. A gyűlés résztvevői végül az alábbi nyilatkozatot fo­gadták el: „Az ellenzéki pártok 1990. február 5-én, Gyulán tartott nagygyűlésén a következő megállapítást tették: Herpai Attila, a Békés Megyei Népújság munka­társa Vastagh Pál recski ki­jelentésének nyilvánosságra hozatalával bátor magatar­tást tanúsított. Ezzel hozzá­járult a lakosság valósághű informálásához. Nem en­gedhetjük meg, hogy a le­leplező cikk megírása miatt sérelem érje munkahelyén, a Békés Megyei Népújság­nál. Szolidaritásunkról biz­tosítjuk, s ha szükséges, jo­gi védelemről is gondosko­dunk. Dr. Zsíros Géza (Független Kisgazdapárt), Durkó Károly (Fiatal Demokraták Szövetsége), Lévai István (Politikai Foglyok Szövetsége), Dr. Lipták András (Magyar Demokrata Fórum), Dr. Futaki Géza (Szabad Demokraták Szövetsége) á. b (Folytatás az 1. oldalról) még nem sikerült a szüksé­ges mennyiségű kopogtató - cédulát beszerezni, de min­den remény megvan airra, hogy néhány napon béliül meglősz az induláshoz nél­külözhetetlen 750 ajánlási szelvény. A helyi gabona­forgalmai vállalat dolgozója egyúttal bejelentette, hogy hétfőn megnyitják az 5-ös számú választókerület SZDP- kampányirodáját Gyoma- endrődön, a Szabadság té­ren. Ezután hozzászólások kö­vetkeztek. Fekete Lajos fel­idézte 1978. október 23-át, mikor is Gyomán hárman titokban megalakították a szociáldemokrata pártot. Tí­már Mihály azt fejtegette, hogy a pártnak nem szabad felelőtlenül ígérgetnie, majd — a szervezési hiányossá- •gokról szót ejtve — szorgal­mazta a pártközponttal való kapcsolat erősítését Az is elhangzott a gyűlésen, hogy a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt a 2-es számú választókerületben (Gyula és környéke) a Vállalkozók Szövetségével közösen Mik­lós Pál pártonikívüli vállal­kozót indítja. Visszatérve a szociálde­mokrata-mozgalom jelenlegi helyzetére, Sánta Gábor rá­mutatott: út tálán utakon kell járni a mai szoed emeknek, mindenhol falakba ütköz­nek a szervezők. Mindamel­lett kifejezte azon meggyő­ződését, hogy a kisemberek, a dolgozók előbb-utóbb meg fogják keresni a pártot, mert rájönnek a létűnt és s£ ér­telmiségiek által1 újonnan létrehozott pártokban nem lehet keresnivalójuk. Az MSZDP a politikai centrum baloldalán elhelyezkedő nép" pártként fogalmazza meg önmagát — elsősorban a' munkásság, a dolgozó embe­rek érdekeit képviseli. A gyűlés utolsó napirendi pontjaként Ganai Jánost is­mét megválasztották a me­gyei szervezőbizottság elnö­kének, Kiss Imrét pedig a párt megyei sajtófelelősé- r.ek. D. L.

Next

/
Thumbnails
Contents