Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

1990. február 1., csütörtök o Korbács Fonalas gomba az Élövfz- csatornán Olyan önfeledten ostorozzuk macunkat elmúlt idők mulasztásaiért, mintha különös gyönyörűségünk telne a verésben. Mindig akad fel nem tárt fekély, amely már régen megérett az értő sebész beavatkozására, ám resz­kető kezekkel nem lehet operálni, s hogy el ne tévedjen a szike, inkább csak paskolgatjuk, csipkedjük a sebeket. Jobb esetben gyógyító hatásúnak hitt porokat hintünk a fájdalmas részekre, ám a porhintésről is rossz tapaszta­lataink vannak. Marad a megvert katona utolsó mene­déke: fegyvert lábhoz, imára! Közben pedig fojtogató, áporodott bűzök terjengenek. Ég óvjon, hogy megbolon­dult vihar söpörje ki az elhasznált, szennyezett levegőt. Törékeny ez a kis hazánk, /nem viselne el pusztításokat, de a jófajta pezsgés nagyon kellene már, tiszta szó, okos beszéd, és főként az értelmes cselekedet. Botorság lenne tagadni, hogy évtizedek során semmi jó nem történt ebben az országban. Éltünk, talán |nem is rosszul, s hittük, hogy majd a holnapok hozzák a fel­hőtlen boldogságot. Körülményeinkhez képest gyarapod­tunk is, csupán arról feledkeztünk meg, hogy milyen áron tudtuk fenntartani a szakadatlan fejlődés látszatát. Aki magának kapart, megszakadt az önkínzó hajszában, hogy egyről kettőre jusson. Aki pedig a krőzus állam­bácsi kenyerét ette, nem is gondolt rá, hogy a nagy ke­mencébe nem vetettek be annyi tésztát, amennyi cipót próbáltak kiszedni. Ha jól számolom, 1955 nyarán voltam először, mint gimnazista diák, egy Balaton-parti állami gazdaságban. Szép idő volt, jó idő volt, lányok, szerelem, ifjúság. Ép­pen csak a munka volt nevetségesen értelmetlen. Kisvas- útón vittek bennünket a földekre, finom tőzeges talaj, öröm volt itapickolni rajta. Derékig nőtt gazból kellett volna kitotózni a dohánypalánták sorát, de palánta egy szál se, csak a dudva. Napokon át egy ifillér hasznot se hajtottunk, mégis etettek, sőt fizettek is valamicskét. Kérdem egyszer az agronómustól, nem fél, hogy lecsuk­ják, amiért pocsékolja itt velünk a drága időt, a pénzt? Nem olyan egyszerű ez, fiatal barátom — okított ki a férfiú. Ez itt állami gazdaság, ahol tervek vannak. Tel­jesítettük a szántási, a palántázási tervet, jól halad a szakszervezeti bélyegek beszedése, kultúrcsoportunk is kiváló. Legfeljebb a betakarítási tervet nem hozzuk, at­tól még nem dől össze a világ. Majdnem összedőlt a világ. Hasonló szemléletek miatt megindult a föld, recseg-ropog alattunk, szédülünk bele, fejünket kapkodjuk, és lessük a gazdag országokat, ad­nak-e segítséget, hitelt, működő tőkét, és fejlett techno­lógiát. Az ám, a technológia! Beszélgettem egyszer egy öreg kőművessel, aki éppen .valamely nyugati cég szál­lodáját építette. Kérdem tőle, mi az a nagy különbség, amiért itt serényen dolgoznak az emberek, s a hazai építkezéseken csak mímelik a munkát. A korbács uram, a korbács! Igaz, jól megfizetnek bennünket, de öt perc késés, vagy egy kis cigarettaszünet, és úgy kiraknak, mint a macskát egerészni. Tehát egyszerű a recept: kül­kereskedőinket korbácsimportra kell ösztökélni, ha már az itthoni gyártás nem megy. Van persze jóféle fegye­lem, ami értelmes munkára serkent, s amely a tisztes megélhetés alapja volna. Ezt is kitalálták már, reméljük, a demokráciával együtt majd csak „begyűrűzik” hoz­zánk. És remélem, nem kell túl nagy árat fizetni azért, hogy e sorsverte, önostorozó nép a „működő tőkével” is vesszőzteti magát. Bár, bár. 'Az ország árusítgatása köz­ben néha azzal vigasztalnak, hogy például Hongkongban már semmi sincs a helyi lakosság tulajdonában, csak a magas életszínvonal. Bármily csábos ajánlat, mégiscsak egy fokkal jobb, mint ami nálunk megesett, ahol sem­mink sincs, csak a szegénység. Andódy Tibor Január 22-étől fonalas- gomba-szennyeződés jelent meg az Élővíz-csatornán. Ez azért figyelemreméltó, mert ehhez hasonló jelenség a korábbi években még nem fordult elő. A fonalas gomba a csa­torna Gyula belterületi alsó szakaszán és Gyula—Békés­csaba között látható első­sorban. A Körösvidéki Környezet- védelmi és Vízügyi Igazga­tóság a levonuló vízi gamba okainak tisztázására és a ke­letkezés lehetséges helyének lokalizálására teljes körű vizsgálatot végzett. Megálla­pították, hogy a fonalas ví­zi gomba megjelenésének nincs külföldi szennyeződés­re és a gyulai szennyvízte­lepre visszavezethető erede­te. Keletkezése, megjelené­se több tényező együttes 'ha­tásának eredménye. Az idei tél jellemzője, hogy a rövidebb hideg idő­járási szakaszokat hirtelen erős felmelegedések követik, mely időszakban a napi kö­zéphőmérséklet például de­cemberben több napon ke­resztül meghaladta a 10 Cel- sius-fokot, miként január­ban is. Mindez kedvezően hatott a vízigomba-produk- ció kialakulására. A téli időszakban az Élő­víz-csatorna rendszeres kar­bantartási munkáit végezte az igazgatóság. A meder le­ürítése alkalmával az ala­csony vízszintek „segítették” — a meleg időszakokban a szerves anyagok rothadását. Az időjárás és a külső té­nyezők együttes hatása okoz­ta tehát a fonalas gomba el­terjedését, mely a csatorna- szakaszok átöblítésével azonnal megszüntethető, de a jelenség bármikor vissza­térhet. A fonalas gomba önmagá­ban a víz minőségére ve­szélyt nem jelent, de töme­gesség esetén a hal kopol- tyújára tapadva pusztulást okoz. Ezért kell azonnal a meder átöblítésével felosz­latni a gombatelepeket, mely most is megtörtént a meg­növekedett Fehér-Körösi vízhozam segítségével. Így a vízi gomba Békéscsaba belterületi szakaszán már nem jelent meg. Dr. Goda Péter Magyar-olasz kapcsolathoz Megyei partnerek, vállalkozók kerestetnek A megye gazdálkodó szer­vezetei és olasz vállalkozók közti kapcsolat bővítésének gondolata 1989 elején me­rült fel. A megyei tanács felmérte a magyar vállal­kozók együttműködési, ter­mékfelajánlási készségét, és az érdeklődő magyar gazdál­kodók név-, illetve termék- jegyzékét eljuttatta a nagy- követségen keresztül külön­böző olaszországi gazdasági kamarákhoz, kérve az olasz vállalkozók felé azok ismer­tetését. Az érdeklődő olasz vállal­kozók vagy személyesen ke­resték meg a megyei taná­csot, vagy levélben tájékoz­tatták a lehetséges kapcso­latokról. illetve azok módjá­ról. Ennek alapján a szóba jöhető magyar felek részvé­telével szerveztük meg a tár­gyalásokat. így került sor például bútoripari, könnyű­ipari, élelmiszeripari szak­emberek. egyéni v411alko- zók megbeszélésére — idén. A levélben érdeklődő olasz vállalkozók körét a megyei tanács a hasonló ér­deklődő magyar gazdálko­dóknak továbbította, és a le­hetséges partnerekről tájé­koztatta az olasz felet is. A konkrét kapcsolatfelvétel ezek után már megy én > gaz­dálkodó egységein múlik. 1989 végén az olasz kormány döntött arról, hogy anyagi­lag is támogatni kívánja a magyar kapcsolatokat létesí­tő vállalkozókat. Az olasz kormány össze­sen 150 millió dollárt bizto­sít vállalkozóinak, üzletem­bereinek magyarországi ke­reskedelmi, termelési kap­csolatok kiépítéséhez. Éppen ezért fokozottan figyelmébe ajánljuk a megye vállalko­zóinak (vállalatok, szövetke­zetek, magánvállalkozók), hogy konkrét ajánlataikkal, elképzeléseikkel, pályázatok elkészítésével keressék az olasz üzletembereket. Olasz érdeklődés elsősor­ban a következő területeken nyilvánul meg: — élelmiszeripari termék- import, feldolgozóipari együttműködés, közös válla­latok létesítése kisméretű (50-100 fős) magánszerveze­tekkel, társaságokkal. A kül­kereskedelmi kapcsolatokban törekvés tapasztalható a közbenső nagy külker, szer­vezetek kiiktatására, köny- nyűipari együttműködésre. A magyar vállalkozók ré­széről eddig a következő főbb tapasztalatok összegez­hetők : — nagy az érdeklődés, de kevés a konkrétan megfo­galmazható elképzelés (pél­dául közös vállalat tevé­kenysége, a partnertől várt hozzájárulás formája, mér­téke. és sorolhatnánk). Egy- egy ajánlatra időnként ne­hézkesen, későn reagálnak, amiben közrejátszik a nyelv- ismeret hiánya, továbbá, hogy az olasz vállalkozók ál­tal igényelt gazdálkodói mé­retek kisebbek, mint ami­ben a magyar egységek gon­dolkoznak. A megyei tanács az eddi­gi tapasztalatok és a foko­zódó érdeklődés alapján a mezőgazdasági, ipari és ke­reskedelmi osztályt bízta meg az olasz gazdasági kap­csolatok összefogásával, szer­vezésével. Az osztály a me­gyei gazdálkodókkal már meglevő kapcsolatain túl egyéni vállalkozókat, újon­nan alakult gazdasági tár­saságokat is be kíván von­ni a lehetséges partnerek körébe. Ezért minden érdek­lődőnek készséggel áll ren­delkezésére, és meglevő, va­lamint újonnan érkező in­formációkkal kívánja segí­teni a magánvállalkozói kez­deményezéseket is. Klaukó Mátyás Kedvezmény a megrendelőnek Fixáras félkész lakások Az élet bizonyította: a nagyvállalatok nem tudnak mindig gyorsan, rugalmasan alkalmazkodni a piacok­hoz, mint ^hogyan teszik azt a kis- és közepes méretű gazdálkodó szervezetek. Ráadásul la kisebb megrende­lésekkel a nagyok túlgépesítettségük, túlszervezettségük miatt nem képesek gazdaságosan megbirkózni, míg a nagy munkákra iá Ikis cégek többsége ráfizet, Inert tech­nikailag, technológiailag nincs meg a felkészültségük. Különösen érvényes mindez az építőiparra, az építő­ipari szolgáltatásokra. Az ilyen jellegű munkák­ra próbált szakosodni a bé­késcsabai Átrium Kisszö­vetkezet, mely egy éve ala­kult. Az elmúlt esztendő elején csaknem százan ki­váltak a Hajdú-Bihar me­gyei Szoliváll Békés megyei ágazatából, s létrehozták a jelenlegi kisszövetkezetet. Sokrétű vállalkozással igye­keznek a piac fehér foltjait kitölteni, megélni. — Munkánk kétharmadát az építőipari jellegű mun­kák, javítások, karbantartá­sok, felújítások, s természe­tesen új létesítmények, fő­ként kislakások kivitelezése adja. Jelentős a faipari te­vékenységünk, ezen belül is az egyedi tervezésű és meg­valósítású belsőépítészeti munkák sora. Számottevő még a speciális tevékenysé­günk, a fogorvosi berende­zésék karbantartása és a precíziós szerszámok készí­tése — sorolja Ábelovszki László elnök, majd azzal folytatja: — Az elmúlt év­ben csaknem 35 millió fo­rint értékű anyagmentes ter­melést produkáltunk, nyere­ségünk közelíti az 5 millió forintot. A kisszövetkezet legna­gyobb vállalkozása a me­gyeszékhely városi tanácsa által biztosított területen a Hargita Ifjúsági Lakásépítő Szövetkezet lebonyolításában az a hatvannégy, egyenként átlagosan 65 négyzetméte­res, szerkezetkész, tetőtéri beépítésű, két-három szobás, előkertes lakás volt, mely­nek költségei négyzetméte­renként — ÁFA nélkül — csupán néhány forinttal ha­ladták meg a 4600 forintot. — Napjainkban a fiatalok egyik legnagyobb gondja az otthonteremtés, ami takaré­koskodás, a család segítsége nélkül szinte elképzelhetet­len. Ezért is vágtunk bele Békéscsabán, a nyugati kert­városban a félkész lakás­építésbe, vagyis a saját munkán alapuló otthonte­remtésbe. A lakások befeje­zését a tulajdonosok önerő­ből, saját maguk, saját el­képzeléseik szerint valósí­tották meg — kapcsolódik a témához Lévai István mű­szaki vezető. Megtudtuk még, hogy ezeket a lakáso­kat minimális, öt-hat száza­lékos nyereséggel építették, ugyanakkor, mint ahogyan mondják, a tisztesség úgy kívánta: az anyagmegtaka­rításból származó 2 millió forintot visszatérítették a megrendelőknek. Az idei építőipari mun­kákról elmondták: a nyugati kertvárosban a tavaly épül­tekhez hasonlóan 16 lakás kivitelezésére tettek fixáras ajánlatot. A megyeszékhely központjában készülő 19 la­kás szerkezetének építését a Mezóberényi Építőipari Kis­szövetkezettel közösen ter­vezik, most készülnek a versenytárgyalásra. A két kisszövetkezet vezetőinek A faipari részleg tetszetős, a városképbe illő munkája nem titkolt reménye ennek megnyerése, s későbbi tár­gyalások során a befejező munkálatok vállalása. Új szolgáltatásként ez év­ben vezették be az energia­őrszolgálatot, aminek lé­nyege: elméleti és gyakorla­ti szakemberekkel közösen felmérik a lakóépületek, in­tézmények és vállalatok mindenfajta energiavesztesé­gét. De nem csak megoldást javasolnak a veszteségfor­rás megszüntetésére, hanem gazdaságosabbá tételére is vállalkoznak. A kisszövetkezet a közel­jövőben a megye egész te­rületére kiterjedő kedvezmé­nyes lakossági gáz- és fűtés- szerelési akciót indít, mely szeptember végéig tart. En­nek lényege, hogy sorsolás útján az Átrium Kisszövet­kezet kivitelezésében készü­lő gáz- és fűtésszerelési munkák minden tizenötödik megrendelőjének visszatérí­tik a munkadíj felét. — sz — Félkész házak Békéscsabán Fotó: Veress Erzsi Értesítjük a tisztelt ügyfeleinket, hogy emelkednek a kamatok a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezetnél 1990. február 1-jétől: kamatozó takarékbetétek nettó kamat % Látnaszóló 12 Egy évre lekötött 19 Két évre lekötött 19,5 Három évre lekötött 20 Takaréklevél, hat év után 20,8 Elszámolási (bánik) számla 12 Lakáscélú betétek, öt éven túl, lakáscélú felhasználás esetén 22 öt éven túl, nem lakáscélú felhasználás esetén 17,6 Letéti jegy kamata bruttó 25%. Egyedüli és rendkívüli ajánlatunk: gépkocsi-fedezeti betétnél: a takarékszövetkezet a letét összegére — éven túli felhasználás esetén — a 6% kamaton felül térítést nyújt az infláció letétre eső részének aliens úly ozására*. A kamat és a térítés együttes mértéke 18,5%. Lehetőség van arra is, hogy ügyfeleink a más pénzintézetnél elhelyezett letétet takarékszövetkezetünkhöz utaltassák. Bővebb felvilágosítást a takarékszövetkezet helyi kirendeltségei adnak. Takarékszövetkezetünk a kamatadót ez évben is magára vállalja. NÁLUNK HELYEZZE EL BETÉTJÉT, MERT MEGÉRI! Növelik a kistraklorok gyártását Már a farmergazdaságok szük­ségleteire gondolva növeli a 15 lóerős kistraktorok gyártását a győri Rába gyár. Erre az évre eddig 600 kistraktorra érkezett rendelés, de az esetleg növekvő keresletnek is eleget tudnak tenni. A többféle mezőgazdasá­gi művelet elvégzésére alkalmas kistraktor gyári termelői ára 154 ezer, az ÁFA-val együtt mint­egy 200 ezer forint. Győrött 1984- ben kezdték meg a kistrakto­rok gyártását, és eddig 2600 ilyen erőgép készült. A hagyományos, nagy telje* sítményű Rába traktorokat az igényeknek megfelelően tovább gyártják, de a mezőgazdaság is­mert gondjai miatt ezek az Igé­nyek egyre inkább csökkennek. Ezért a 250 lóerős Rába trakto­rokból 1990-re mindössze 150 gyártását tervezik. Ezek a gé­pek AFA nélkül is több mint 2 millió forintba kerülnek. Üj kezdeményezése a Rába gyárnak, hogy a Világ egyik ve­zető traktorgyárától, az USA- beli J. I. Case cégtől megren­delt 50 darab 170 lóerős univer­zális nehéztraktort.

Next

/
Thumbnails
Contents