Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-05 / 30. szám

1990. február 5., hétfő 0 r Kner-centenárium Gyomaendrődön (Folytatás az 1. oldalról) lékbizottság és a Kner Nyomda. Erre az eseményre több mint százan jöttek el a városból és az ország más vidékeiről is. Az lelső felvonás a Kato­na József Művelődési Köz­pontban kezdődött, ahol az emlékbizottság társelnöke, a nyomda vezérigazgatója, Balog Miklós méltatta né­hány szóban a Kner-dinasz- tia jelentőségét, illetve az azóta bekövetkezett változá­sokat. Ezután Szilágyi Fe­renc, irodalomtörténész, a debreceni egyetem tanára tartott — ahogy ő nevezte — rendhagyó megemléke­zést Kner Imréről. Abban tért el a szokványostól, hogy maga is gyomai születésű, és a család ismerőse lévén számtalan olyan intim pil­lanatot, megkapó részletet őriz emlékezetében, mely­nek közreadása színessé, közvetlenné tették monda­nivalóját. Kirajzolódott előttünk a századforduló előtti, békebeli Gyoma ké­pe, ahol 1882-ben Kner Izidor, a könyvkötő nyom­dát alapít, és 1890-ben meg­születik a fia. Felidéződött előttünk a városkában ott­hont találó, idegen eredetű és hitű család szorgalma, megbeesültetése, majd a ké­sőbbi idők, amikor „köz­gyűlölet tárgya lett a nyom­da”. Megelevenedett Imre elhivatottsága, külföldi ta­nulmányai, majd autodidak­ta önképzése, szorgalma, mellyel — Tolnai Lajos sza­vaival élve — a betű poé­tája lett. Vallottak róluk le­velezéseik, híres kortársaik — Móricz Zsigmond, öccse, Móricz Miklós, a statiszti­kus, Móra Ferenc, Fülep Lajos —, műveik, de nem utolsó sorban az előadó iro-' dalomtörténész saját emlé­kei idézték fel a „csont­gombos sétapálcájú” Izidor bácsi alakját, és a „virrasz­tó szorgalmú” Imre éjsza­kába nyúló munkálkodásait. De kiadványaik, a Vizsolyi Biblia, a Kner Klassziku­sok és társaik jellemzik őket talán a legjobban. Kner Imre munkájában a hagyo­mány és a minőség volt a jelszó. A nyomdászatban és az irodalmi művek értéke­lésében, válogatásában is ez vezérelte — hallottuk Szi­lágyi Ferenc előadásában. Délután Jenei Bálint ta­nácselnök méltató szavai után a megjelentek virágo­kat és koszorúkat helyeztek el a városi Kner-emlékmű- nél, amelyet 1982-ben, a nyomdaalapítás 100. évfor­dulóján állítottak. Innen át­sétáltak a nyomdaipari mú­zeumba, ahol a kiállítási anyagokat — elsősorban a család segítségével — úgy egészítették ki és rendezték át, hogy az Kner Imre éle­tének és munkásságának minél teljesebb képét adja. Ezt Haiman György egyete­mi tanár nyitotta meg, aki rokona és tanítványa is Kner Imrének. Beszédében egy Mórának írt levelet idé­zett, melyben a nyomdász arról kesereg, hogy hiány­zik az emberekből az egy­más és a munkájuk iránti szeretet. A kiállítás megte­kintése után az érdeklődők meglátogathatták a mú­zeum melletti Kner Nyom­dát. Az ünnepi események­hez tartozik még, hogy az emlékbizottság és a nyomda megjelentette a Kner Imre emléke című könyvet. Ugyancsak az évforduló je­gyében látott napvilágot ezer példányban, mini- könyvalakban, Kner Izidor aforizmáinak két kötetbe rendezett gyűjteménye is. K. K. Betörések párthelyiségekbe (Folytatás az 1. oldalról) mondta, hogy a két tettest kizárták a szövetségből. A szabad demokraták az eset­től elhatárolják magukat, s megkövetik a sértett politi­kai pártot. Haraszti Miklós szerint eljárásuk bizonyítja, hogy szervezetük ragaszko­dik a törvényes eszközökhöz a választási kampányban is. Az MSZP igényt tart az eltűnt dokumentumok és hangfelvételek visszajuttatá­sára. Szóvivőjük elmondta: biztosítékot kérnek arra, hogy az ellopott anyagokról nem készült másolat. * * * A rendőrség vizsgálatot in­dított ismeretlen tettesek el­len, akik szombat este be­hatoltak a szocialista párt kőbányai választási irodájá­ba. A garázdák összetörték a berendezést, bezúzták az ablakokat. Az épületben rendezett szokásos aznap esti diszkó után 6-8 személy váratlanul berontott az irodába. A szo­cialisták által szervezett ren­dezvény két rendezőjét és egy harmadik személyt a vá­lasztási központban tettleg bántalmaztak, a berendezé­seket pedig tönkretették. Mindhárom fiatal megsérült, egyiküket a mentők szállí­tották el. * * * A Szabad Demokraták Szövetsége vasárnap arról értesítette az MTI-t, hogy betörtek veszprémi területi irodájukba. A tényt a dél­utáni órákban fedezték fel. Az üggyel kapcsolatban Schmieder Ferenc rendőr százados, a Veszprém Me­gyei Rendőr-főkapitányság ügyeletese elmondotta: a helyszíni vizsgálat eredmé­nye szerint az ismeretlen tet­tes, vagy tettesek valóban behatoltak az SZDSZ veszp­rémi, Szabadság tér 15. szám alatti irodahelyiségébe, amely az ottani irodaházban van. A betörés feltehetően a vasárnap hajnali órákban történt: ennek során felfe­szítették az iroda lemez- szekrényét, és abból 85 300 forint készpénzt vittek el. A szekrényben voltak elzárva a párt iratai és a kopogta­tócédulák is. Ezek, és az iro- \ da más tartozékai sértetle- hek maradtak. Az SZDSZ feljelentése alapján a rendőrség a vizs­gálatot folytatja. Emlékeztető kiállítás Szikla csúcsán a rabságot jelképező lánc, amelynek szárnyai már a szabadságot idézik. Alkotói, Fima Ches- nin és Serge Sarkis Ameri­kából. Ez a mű csak egy a sok közül a Történelmi Igazságtétel Bizottság pályá­zati felhívására beérkezett 95 makett és terv közül. A tavaly májusban kiírt felhí­vás célja az volt, hogy em­léket állítson a rákoskeresz­túri köztemető 301-es par­cellájában nyugvóknak, mindazoknak, akik az 1956- os forradalom utcai harcai­ban elestek, akiket ártatla­nul meggyilkoltak, vagy a forradalmat követő megtor­lásnak áldozatul estek. A beérkező tervek és ma­kettek gazdag művészeti gondolatvilágról tanúskod­nak. Nem volt könnyű a zsűri dolga. A magyar és határainkon túliról is érke­ző pályaművek közül csupán egyet fogadhatott el. Dön­tésüket tavaly novemberben hozták nyilvánosságra: Jo- vánovics György alkotása áll majd a temető 301-es par­cellájánál. Felavatására’ elő­reláthatólag június 16-án ke­rül majd sor, Nagy Imre és sorstársai kivégzésének év­fordulóján. A 95 pályaművet először a ’Budapest Galériában láthat­ták az érdeklődők. Ma Pécs és Szombathely után Békés­csabára, a megyei könyvtár­ba érkezett a kiállítás. A kiállításon két békéscsabai pályaterv is szerepel, közülük képünkön Varga Géza és Sziráczky Mihály közös alkotása látható Fotó: Gál Edit Áprilistól gyógyszerár­emelés , (Folytatás az 1. oldalról) mérséklődik például az ed­dig nagyon drágán árult Ul- ceran, Creon kapszula, Iso- prinosin tabletta, Doxium tabletta, Doxycyclin kapszu­la patikai ára. Ezentúl több olyan beteg­ségben szenvedőnek írhatja fel az orvos térítésmentesen a gyógyszert, akinél az lét­fontosságú, mert a folyama­tos szedés megszakadása ká­rosan befolyásolná a szer­vezet működését; például különböző hormonhiányban szenvedők (Addison-kór, Hy- potyreosis), immunrendszeri betegséggel küszködök (vese- elégtelenség) esetében. A konkrét készítmények áráról szólva a miniszteri biztos leszögezte: nagyobb mértékben emelkednek az árak az orvosi javallat nél­kül alkalmazott orvosságok­nál, a nyugtátoknál, a fo­gamzásgátlóknál, a testépí­tésre használatos gyógysze­reknél. A szegényekre, a nagycsa­ládosokra gondolva bővítik azon gyógyszerek körét, ame­lyek vény nélkül teljesáron, vényre 80 százalékos társa­dalombiztosítási támogatás­sal szerezhetők be. Erre fő­ként az idősek, a nyugdíja­sok által alkalmazott medi­cináknál lesz lehetőség, ilye­nek a Rutascorbin, &z arany­érkenőcsök, a Glicerin kúp Az egész támogatási rend­szert — mint a miniszteri biztos mondotta — igyekez­tek úgy módosítani, hogy az idős emberek, a nagycsalá­dosok, a krónikus betegek folyamatos gyógyszerkiadása csökkenjen, és az egyéb gyógyszereknél érvényesül­jön a térítési díjak emelke­dése. A gyógyszerrendelet mó­dosításával kapcsolatban Matejka Zsuzsanna rámuta­tott: javasolják, hogy a ha­záinkban állomásozó szovjet alakulatok tagjainak és hoz­zátartozóinak szükséges gyógyszereknél a társada­lombiztosítási támogatás szűnjön meg. Ezen javasla­tok tárcaközi egyeztetése fo­lyamatban van — mondotta végezetül a miniszteri biztos. * * * Hétfőtől átlagosan 25 szá­zalékkal emeli a gyorsfa­gyasztott kész- és félkész­termékeinek árát a Buda­pesti Miréltte Hűtőipari Vállalat. Település a megyehatár szélén: Bucsa Bucsa község Békés megye legészakibb települése Jász- Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Békés megye határainak találkozásánál. Területe az őskortól lakott. Karácsonyi Já­nos szerint Bucsa neve erősen szláv hangzású, 1214-ben vi­szont Bihar megyében személynévként fordul elő, így fel­tételezhető, hogy személynévi eredetű. A török időkben például 1571-ben a szolnoki ríahijéhoz 12 házzal és templommal írták össze. Templomos hely volt; papja 1552-ben 2 forintot fizetett a tridenti zsinatra utazó követek számára. Templom az 1571. évi defterben is szerepel. A község 1941-ben lett önálló település, addig Füzesgyar­mat Bucsa-telep néven szerepelt. A mai arculata ebben a században alakult ki, jobbára 1945 után. A község lakóinak száma a legutóbbi — 1980-as — népszámlálás szerint: 3100 fő — azóta a lakosok száma csökkent, melynek legfőbb oka, hogy sajnos nem megoldott a teljes helybeni foglalkoztatás. Az emberek egy része a településen dolgozik; az Új Baráz­da Mg. Termelőszövetkezetben, a községi tanács intézmé­nyeinél, a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ-nál, valamint a bé­kési Fontex és a Gyomaendrődi Háziipari Szövetkezet ki­helyezett részlegeinél. Az eljárók közül vannak, akik a környéken (Karcag, Fü­zesgyarmat, Szeghalom) vállalnak munkát, és mindennap hazatérnek, mások a távolra eljáró dolgozók, akik csak hét Végén térnek haza családjukhoz. Bucsa község fejlődését is behatárolta a helytelen tele­pülésfejlesztési politika. Ha nagy nehézségek árán is — a lakosság nagy mértékű segítségével mégis előrébb jutottak. Fejlődésünk értékelésekor nem árt visszatekinteni a múlt­ba. 1944-ben még járda sem volt a községben, nem voltunk bekapcsolva a villanyhálózatba sem. Községünkben 980 lakóház van, melynek 60 százaléka az utóbbi 20 esztendőben újjáépült; komfortfokozata is meg­felel a mai igényeknek. 1973-ban a községben élők többségének egyetértésével megszerveztük az ivóvízmű-társulást, amelynek eredménye­ként ma már minden lakóház ellátható egészséges ivóvíz­zel. Megoldódott a víz gáztalanítása és arzénmentesítése. Kialakult intézményhálózatunk az oktatásban és az egész­ségügyben. Az intézményeink vezetői a megfelelő szakmai képzettséggel rendelkeznek, munkájukat a nehezedő körül­mények között is igyekeznek jól végezni. A község ellátását szolgáló kereskedelmi egységek kielégítik az emberek igé­nyeit. Megoldandó feladataink között szerepel a telefonhá­lózat korszerűsítése és bővítése, amely folyamatban van. Ugyancsak lépéseket tettünk a község gázellátásának meg­oldására. Elkészült a gázellátás tanulmányterve, melynek alapján az Ipari Minisztérium a gázbekötést engedélyezte. 1990-ben épül meg Ecsegfalván 6 település részére a gázát­adó állomás, mely beruházás kivitelezéséhez az anyagi fe­dezet rendelkezésre áll. 1991-ben kerülhet sor az Ecsegfal- va—Bucsa gázvezeték megépítésére, ezután a község ge­rincvezetékét alakítanánk ki, ehhez viszont nincs anyagi fe­dezet. Gazdaságilag elmaradott térség településünk, nagyobb segítséget várunk a kormányzattól. A község csapadékvíz-elvezetése csak részben megoldott, korszerűsítését éves beruházási keretünkből, valamint me­gyei tanácsi támogatásból éves ütemterv szerint végezzük. A község szennyvizének zártrendszerű formában történő el­vezetéséhez az összes költségvetés 5 évi összege sem lenne elegendő. A gondok enyhítésére a községi tanács MTZ-trak- tort és szippantótartályt vásárolt, ami az útviszonyok vál­tozásától függően jár a magánházakhoz és a közületekhez; Ezenkívül nagyon sok apróbb, de fontos, megoldásra varó feladat áll előttünk (közintézmények felújítása, járdafelújí­tás, az úthálózat javítása). Az 1990. évi költségvetés és az azt követő évek informá­ciói szerint — ha nem lesz változás — beruházást saját erőnkből nem tudunk megvalósítani. A mi községünk polgárai sem rendelkeznek kevesebb jog­gal, mint mások. A kötelességüket is megteszik az emberek, de a központi szervektől is több segítséget várnak. — Földesi György, tanácselnök Második alkalommal Irodalmi kávéház Békéscsabán Itt aztán tényleg nem té­ved el az idegen. Békéscsa­bán, a Luther utca 1. szám alatt ugyanis fehér vászo- non színes felírás igazítja el a bizonytalankodót: jó he­lyen jár, ha az irodalmi kávéházat keresi. Az evan­gélikus egyház nagytermé­ben ibeléptünkkor gyertya­fényes a hangulat: sötét van, csak néhány kis, csil- lagnyi pont világít a közön­ség soraiban. A szín a te­rem elején világos. Épp he­lyet cserél a Békés Banda és Farkas László. A 40 éves, tolókocsihoz kötött férfi verseket mond a szerelem­ről. A közönség úgy hall­gatja, hogy' néha el is fe­lejtenek tapsolni, egy-egy mű után. A teremben vagy 150-en lehetnek. Ránézésre nehéz megállapítani, ki, ho­va tartozik. A 18 éves Sit­kéi Péter gimnazista csak a kávéházakra szokott eljárni, de a mellette álló ismerőse, Hegedűs Márta, az evangé­likus „ifi” tagja. A tömeg­ben néhányan a Szivárvány alkotókor jelvényét viselik. Egyet közülük megállítok és a szervezés részleteiről kér­dezem: — Nem olyan nagy dolog ez az egész — mondja. — A lányok elkészítették a süte­ményt, a teát, a kávét. Ma festettük meg a dekorációt. Néhány nap alatt elkészül­tek a szórólapok is. A fel­lépők pedig ismerőseink, nem pénzért jönnek. Az irodalmi kávéháznak, dacára, hogy még csak má­sodik alkalommal jelentke­zik, már vannak hagyomá­nyai: például az, hogy be­lépéskor nem kell fizetni, kilépéskor pedig mindenki annyit tesz be az ajtó mel­lett lévő dobozba, amennyit érzése szerint megért neki az itt eltöltött néhány óra. A november 25-i első ren­dezvény után, a bevételből fedezni tudták a rendez­vény összes költségeit. Szeverényi Mihály, az al­kotóikor vezetője, az irodal­mi kávéház egyik létreho­zója így fogalmazta meg céljukat: — Szeretnénk nyitottak lenni az emberek, a más gondolkodásúak felé. Hogy ne csak magunkban legyünk, olyan programokat akarunk idehozni, ami érdekli a fia­talokat. Az esteket továbbra is kéthavonta rendezzük, mindenkit szeretettel vá­runk rá. November óta ugyancsak itt a nagyterem­ben megnyitottuk a Szivár­vány galériát, ahol az al­kotókor tagjai fognak kiál­lítani legközelebb. Megje­lent az újságunk első szá­ma is. Persze, nem hagy nyu­godni a kérdés, mitől iro­dalmi és mitől kávéház ez az együttlét? Szeverényi mosolyogva válaszol: — Annak idején így ta­láltuk 'ki, de — és mutatja a szórólapot, —, most már úgy szerepel a toborzónkon, hogy irodalmi kávéház cí­mű rendezvényt tartunk. Végül is kulturálisak a programjaink és kávét is le­het inni. A Békés Banda újabb fellépésre készülődik. Elsö­tétül a terem, a nézők ér- döklődéssel várják az újabb produkciót. A falon hatal­mas, Luther Mártont ábrá­zoló olajfestmény. Az egy­házdoktor komoly tekintet­tel nézi a megjelenteket, de szája sarkában mintha mo­soly játszadozna... K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents