Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-05 / 30. szám
1990. február 5., hétfő 0 r Kner-centenárium Gyomaendrődön (Folytatás az 1. oldalról) lékbizottság és a Kner Nyomda. Erre az eseményre több mint százan jöttek el a városból és az ország más vidékeiről is. Az lelső felvonás a Katona József Művelődési Központban kezdődött, ahol az emlékbizottság társelnöke, a nyomda vezérigazgatója, Balog Miklós méltatta néhány szóban a Kner-dinasz- tia jelentőségét, illetve az azóta bekövetkezett változásokat. Ezután Szilágyi Ferenc, irodalomtörténész, a debreceni egyetem tanára tartott — ahogy ő nevezte — rendhagyó megemlékezést Kner Imréről. Abban tért el a szokványostól, hogy maga is gyomai születésű, és a család ismerőse lévén számtalan olyan intim pillanatot, megkapó részletet őriz emlékezetében, melynek közreadása színessé, közvetlenné tették mondanivalóját. Kirajzolódott előttünk a századforduló előtti, békebeli Gyoma képe, ahol 1882-ben Kner Izidor, a könyvkötő nyomdát alapít, és 1890-ben megszületik a fia. Felidéződött előttünk a városkában otthont találó, idegen eredetű és hitű család szorgalma, megbeesültetése, majd a későbbi idők, amikor „közgyűlölet tárgya lett a nyomda”. Megelevenedett Imre elhivatottsága, külföldi tanulmányai, majd autodidakta önképzése, szorgalma, mellyel — Tolnai Lajos szavaival élve — a betű poétája lett. Vallottak róluk levelezéseik, híres kortársaik — Móricz Zsigmond, öccse, Móricz Miklós, a statisztikus, Móra Ferenc, Fülep Lajos —, műveik, de nem utolsó sorban az előadó iro-' dalomtörténész saját emlékei idézték fel a „csontgombos sétapálcájú” Izidor bácsi alakját, és a „virrasztó szorgalmú” Imre éjszakába nyúló munkálkodásait. De kiadványaik, a Vizsolyi Biblia, a Kner Klasszikusok és társaik jellemzik őket talán a legjobban. Kner Imre munkájában a hagyomány és a minőség volt a jelszó. A nyomdászatban és az irodalmi művek értékelésében, válogatásában is ez vezérelte — hallottuk Szilágyi Ferenc előadásában. Délután Jenei Bálint tanácselnök méltató szavai után a megjelentek virágokat és koszorúkat helyeztek el a városi Kner-emlékmű- nél, amelyet 1982-ben, a nyomdaalapítás 100. évfordulóján állítottak. Innen átsétáltak a nyomdaipari múzeumba, ahol a kiállítási anyagokat — elsősorban a család segítségével — úgy egészítették ki és rendezték át, hogy az Kner Imre életének és munkásságának minél teljesebb képét adja. Ezt Haiman György egyetemi tanár nyitotta meg, aki rokona és tanítványa is Kner Imrének. Beszédében egy Mórának írt levelet idézett, melyben a nyomdász arról kesereg, hogy hiányzik az emberekből az egymás és a munkájuk iránti szeretet. A kiállítás megtekintése után az érdeklődők meglátogathatták a múzeum melletti Kner Nyomdát. Az ünnepi eseményekhez tartozik még, hogy az emlékbizottság és a nyomda megjelentette a Kner Imre emléke című könyvet. Ugyancsak az évforduló jegyében látott napvilágot ezer példányban, mini- könyvalakban, Kner Izidor aforizmáinak két kötetbe rendezett gyűjteménye is. K. K. Betörések párthelyiségekbe (Folytatás az 1. oldalról) mondta, hogy a két tettest kizárták a szövetségből. A szabad demokraták az esettől elhatárolják magukat, s megkövetik a sértett politikai pártot. Haraszti Miklós szerint eljárásuk bizonyítja, hogy szervezetük ragaszkodik a törvényes eszközökhöz a választási kampányban is. Az MSZP igényt tart az eltűnt dokumentumok és hangfelvételek visszajuttatására. Szóvivőjük elmondta: biztosítékot kérnek arra, hogy az ellopott anyagokról nem készült másolat. * * * A rendőrség vizsgálatot indított ismeretlen tettesek ellen, akik szombat este behatoltak a szocialista párt kőbányai választási irodájába. A garázdák összetörték a berendezést, bezúzták az ablakokat. Az épületben rendezett szokásos aznap esti diszkó után 6-8 személy váratlanul berontott az irodába. A szocialisták által szervezett rendezvény két rendezőjét és egy harmadik személyt a választási központban tettleg bántalmaztak, a berendezéseket pedig tönkretették. Mindhárom fiatal megsérült, egyiküket a mentők szállították el. * * * A Szabad Demokraták Szövetsége vasárnap arról értesítette az MTI-t, hogy betörtek veszprémi területi irodájukba. A tényt a délutáni órákban fedezték fel. Az üggyel kapcsolatban Schmieder Ferenc rendőr százados, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletese elmondotta: a helyszíni vizsgálat eredménye szerint az ismeretlen tettes, vagy tettesek valóban behatoltak az SZDSZ veszprémi, Szabadság tér 15. szám alatti irodahelyiségébe, amely az ottani irodaházban van. A betörés feltehetően a vasárnap hajnali órákban történt: ennek során felfeszítették az iroda lemez- szekrényét, és abból 85 300 forint készpénzt vittek el. A szekrényben voltak elzárva a párt iratai és a kopogtatócédulák is. Ezek, és az iro- \ da más tartozékai sértetle- hek maradtak. Az SZDSZ feljelentése alapján a rendőrség a vizsgálatot folytatja. Emlékeztető kiállítás Szikla csúcsán a rabságot jelképező lánc, amelynek szárnyai már a szabadságot idézik. Alkotói, Fima Ches- nin és Serge Sarkis Amerikából. Ez a mű csak egy a sok közül a Történelmi Igazságtétel Bizottság pályázati felhívására beérkezett 95 makett és terv közül. A tavaly májusban kiírt felhívás célja az volt, hogy emléket állítson a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában nyugvóknak, mindazoknak, akik az 1956- os forradalom utcai harcaiban elestek, akiket ártatlanul meggyilkoltak, vagy a forradalmat követő megtorlásnak áldozatul estek. A beérkező tervek és makettek gazdag művészeti gondolatvilágról tanúskodnak. Nem volt könnyű a zsűri dolga. A magyar és határainkon túliról is érkező pályaművek közül csupán egyet fogadhatott el. Döntésüket tavaly novemberben hozták nyilvánosságra: Jo- vánovics György alkotása áll majd a temető 301-es parcellájánál. Felavatására’ előreláthatólag június 16-án kerül majd sor, Nagy Imre és sorstársai kivégzésének évfordulóján. A 95 pályaművet először a ’Budapest Galériában láthatták az érdeklődők. Ma Pécs és Szombathely után Békéscsabára, a megyei könyvtárba érkezett a kiállítás. A kiállításon két békéscsabai pályaterv is szerepel, közülük képünkön Varga Géza és Sziráczky Mihály közös alkotása látható Fotó: Gál Edit Áprilistól gyógyszeráremelés , (Folytatás az 1. oldalról) mérséklődik például az eddig nagyon drágán árult Ul- ceran, Creon kapszula, Iso- prinosin tabletta, Doxium tabletta, Doxycyclin kapszula patikai ára. Ezentúl több olyan betegségben szenvedőnek írhatja fel az orvos térítésmentesen a gyógyszert, akinél az létfontosságú, mert a folyamatos szedés megszakadása károsan befolyásolná a szervezet működését; például különböző hormonhiányban szenvedők (Addison-kór, Hy- potyreosis), immunrendszeri betegséggel küszködök (vese- elégtelenség) esetében. A konkrét készítmények áráról szólva a miniszteri biztos leszögezte: nagyobb mértékben emelkednek az árak az orvosi javallat nélkül alkalmazott orvosságoknál, a nyugtátoknál, a fogamzásgátlóknál, a testépítésre használatos gyógyszereknél. A szegényekre, a nagycsaládosokra gondolva bővítik azon gyógyszerek körét, amelyek vény nélkül teljesáron, vényre 80 százalékos társadalombiztosítási támogatással szerezhetők be. Erre főként az idősek, a nyugdíjasok által alkalmazott medicináknál lesz lehetőség, ilyenek a Rutascorbin, &z aranyérkenőcsök, a Glicerin kúp Az egész támogatási rendszert — mint a miniszteri biztos mondotta — igyekeztek úgy módosítani, hogy az idős emberek, a nagycsaládosok, a krónikus betegek folyamatos gyógyszerkiadása csökkenjen, és az egyéb gyógyszereknél érvényesüljön a térítési díjak emelkedése. A gyógyszerrendelet módosításával kapcsolatban Matejka Zsuzsanna rámutatott: javasolják, hogy a hazáinkban állomásozó szovjet alakulatok tagjainak és hozzátartozóinak szükséges gyógyszereknél a társadalombiztosítási támogatás szűnjön meg. Ezen javaslatok tárcaközi egyeztetése folyamatban van — mondotta végezetül a miniszteri biztos. * * * Hétfőtől átlagosan 25 százalékkal emeli a gyorsfagyasztott kész- és félkésztermékeinek árát a Budapesti Miréltte Hűtőipari Vállalat. Település a megyehatár szélén: Bucsa Bucsa község Békés megye legészakibb települése Jász- Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Békés megye határainak találkozásánál. Területe az őskortól lakott. Karácsonyi János szerint Bucsa neve erősen szláv hangzású, 1214-ben viszont Bihar megyében személynévként fordul elő, így feltételezhető, hogy személynévi eredetű. A török időkben például 1571-ben a szolnoki ríahijéhoz 12 házzal és templommal írták össze. Templomos hely volt; papja 1552-ben 2 forintot fizetett a tridenti zsinatra utazó követek számára. Templom az 1571. évi defterben is szerepel. A község 1941-ben lett önálló település, addig Füzesgyarmat Bucsa-telep néven szerepelt. A mai arculata ebben a században alakult ki, jobbára 1945 után. A község lakóinak száma a legutóbbi — 1980-as — népszámlálás szerint: 3100 fő — azóta a lakosok száma csökkent, melynek legfőbb oka, hogy sajnos nem megoldott a teljes helybeni foglalkoztatás. Az emberek egy része a településen dolgozik; az Új Barázda Mg. Termelőszövetkezetben, a községi tanács intézményeinél, a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ-nál, valamint a békési Fontex és a Gyomaendrődi Háziipari Szövetkezet kihelyezett részlegeinél. Az eljárók közül vannak, akik a környéken (Karcag, Füzesgyarmat, Szeghalom) vállalnak munkát, és mindennap hazatérnek, mások a távolra eljáró dolgozók, akik csak hét Végén térnek haza családjukhoz. Bucsa község fejlődését is behatárolta a helytelen településfejlesztési politika. Ha nagy nehézségek árán is — a lakosság nagy mértékű segítségével mégis előrébb jutottak. Fejlődésünk értékelésekor nem árt visszatekinteni a múltba. 1944-ben még járda sem volt a községben, nem voltunk bekapcsolva a villanyhálózatba sem. Községünkben 980 lakóház van, melynek 60 százaléka az utóbbi 20 esztendőben újjáépült; komfortfokozata is megfelel a mai igényeknek. 1973-ban a községben élők többségének egyetértésével megszerveztük az ivóvízmű-társulást, amelynek eredményeként ma már minden lakóház ellátható egészséges ivóvízzel. Megoldódott a víz gáztalanítása és arzénmentesítése. Kialakult intézményhálózatunk az oktatásban és az egészségügyben. Az intézményeink vezetői a megfelelő szakmai képzettséggel rendelkeznek, munkájukat a nehezedő körülmények között is igyekeznek jól végezni. A község ellátását szolgáló kereskedelmi egységek kielégítik az emberek igényeit. Megoldandó feladataink között szerepel a telefonhálózat korszerűsítése és bővítése, amely folyamatban van. Ugyancsak lépéseket tettünk a község gázellátásának megoldására. Elkészült a gázellátás tanulmányterve, melynek alapján az Ipari Minisztérium a gázbekötést engedélyezte. 1990-ben épül meg Ecsegfalván 6 település részére a gázátadó állomás, mely beruházás kivitelezéséhez az anyagi fedezet rendelkezésre áll. 1991-ben kerülhet sor az Ecsegfal- va—Bucsa gázvezeték megépítésére, ezután a község gerincvezetékét alakítanánk ki, ehhez viszont nincs anyagi fedezet. Gazdaságilag elmaradott térség településünk, nagyobb segítséget várunk a kormányzattól. A község csapadékvíz-elvezetése csak részben megoldott, korszerűsítését éves beruházási keretünkből, valamint megyei tanácsi támogatásból éves ütemterv szerint végezzük. A község szennyvizének zártrendszerű formában történő elvezetéséhez az összes költségvetés 5 évi összege sem lenne elegendő. A gondok enyhítésére a községi tanács MTZ-trak- tort és szippantótartályt vásárolt, ami az útviszonyok változásától függően jár a magánházakhoz és a közületekhez; Ezenkívül nagyon sok apróbb, de fontos, megoldásra varó feladat áll előttünk (közintézmények felújítása, járdafelújítás, az úthálózat javítása). Az 1990. évi költségvetés és az azt követő évek információi szerint — ha nem lesz változás — beruházást saját erőnkből nem tudunk megvalósítani. A mi községünk polgárai sem rendelkeznek kevesebb joggal, mint mások. A kötelességüket is megteszik az emberek, de a központi szervektől is több segítséget várnak. — Földesi György, tanácselnök Második alkalommal Irodalmi kávéház Békéscsabán Itt aztán tényleg nem téved el az idegen. Békéscsabán, a Luther utca 1. szám alatt ugyanis fehér vászo- non színes felírás igazítja el a bizonytalankodót: jó helyen jár, ha az irodalmi kávéházat keresi. Az evangélikus egyház nagytermében ibeléptünkkor gyertyafényes a hangulat: sötét van, csak néhány kis, csil- lagnyi pont világít a közönség soraiban. A szín a terem elején világos. Épp helyet cserél a Békés Banda és Farkas László. A 40 éves, tolókocsihoz kötött férfi verseket mond a szerelemről. A közönség úgy hallgatja, hogy' néha el is felejtenek tapsolni, egy-egy mű után. A teremben vagy 150-en lehetnek. Ránézésre nehéz megállapítani, ki, hova tartozik. A 18 éves Sitkéi Péter gimnazista csak a kávéházakra szokott eljárni, de a mellette álló ismerőse, Hegedűs Márta, az evangélikus „ifi” tagja. A tömegben néhányan a Szivárvány alkotókor jelvényét viselik. Egyet közülük megállítok és a szervezés részleteiről kérdezem: — Nem olyan nagy dolog ez az egész — mondja. — A lányok elkészítették a süteményt, a teát, a kávét. Ma festettük meg a dekorációt. Néhány nap alatt elkészültek a szórólapok is. A fellépők pedig ismerőseink, nem pénzért jönnek. Az irodalmi kávéháznak, dacára, hogy még csak második alkalommal jelentkezik, már vannak hagyományai: például az, hogy belépéskor nem kell fizetni, kilépéskor pedig mindenki annyit tesz be az ajtó mellett lévő dobozba, amennyit érzése szerint megért neki az itt eltöltött néhány óra. A november 25-i első rendezvény után, a bevételből fedezni tudták a rendezvény összes költségeit. Szeverényi Mihály, az alkotóikor vezetője, az irodalmi kávéház egyik létrehozója így fogalmazta meg céljukat: — Szeretnénk nyitottak lenni az emberek, a más gondolkodásúak felé. Hogy ne csak magunkban legyünk, olyan programokat akarunk idehozni, ami érdekli a fiatalokat. Az esteket továbbra is kéthavonta rendezzük, mindenkit szeretettel várunk rá. November óta ugyancsak itt a nagyteremben megnyitottuk a Szivárvány galériát, ahol az alkotókor tagjai fognak kiállítani legközelebb. Megjelent az újságunk első száma is. Persze, nem hagy nyugodni a kérdés, mitől irodalmi és mitől kávéház ez az együttlét? Szeverényi mosolyogva válaszol: — Annak idején így találtuk 'ki, de — és mutatja a szórólapot, —, most már úgy szerepel a toborzónkon, hogy irodalmi kávéház című rendezvényt tartunk. Végül is kulturálisak a programjaink és kávét is lehet inni. A Békés Banda újabb fellépésre készülődik. Elsötétül a terem, a nézők ér- döklődéssel várják az újabb produkciót. A falon hatalmas, Luther Mártont ábrázoló olajfestmény. Az egyházdoktor komoly tekintettel nézi a megjelenteket, de szája sarkában mintha mosoly játszadozna... K. K.
