Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-03 / 29. szám

0 1990. február 3-, szombat SPORT SPORT SPORT SPORT Akár bele se vágjunk Labdarúgó EB-sorsolás Pénteken délben a stock­holmi városházán elkészítet­ték az 1990—1992-es labda­rúgó Európa-bajnokság cso­portbeosztását. A magyar válogatott számára sikerül­hetett volna jobban is a sor­solás, hiszen a 3. csoportban az idei nyári vb-döntő egyik favoritja, az olasz válogatott mellett a fináléban szintén érdekelt Szovjetunió lesz az ellenfél, továbbá Norvégiá­val és Ciprussal is meg kell küzdenie Mészöly Kálmán szövetségi kapitány váloga­tottjának. Érdekesség, hogy az 5. cso­portban az NDK és NSZK egymással néz majd farkas­szemet, és a címvédő hol­land válogatott viszonylag könnyű jövő elé néz, hiszen csak Portugália ígérkezik ke­mény ellenfelének. Ismere­tes, a svéd nemzeti együt­40. perc: Horváth bevere- kedte magát a 16-oson be­lülre, visszajátszott Keme- nesnek, aki 8 méterről la­posan a kapu jobb sarkába lőtt, 1—0. 53. perc: Szabó A. labdá­jából Fodor lőtt közelről a hálóba, miután a hazai vé­dők késlekedtek a közbe­avatkozással, 1—1. tes a rendező jogán kvalifi­kációs mérkőzések megvívá­sa nélkül résztvevő, és a hét csoportból csak az első he­lyezett jut el a skandináviai fináléba. A csoportbeosztások: 1. csoport: Spanyolország, Csehszlovákia, Franciaor­szág, Izland, Albánia. 2. csoport: Románia, Skó­cia, Bulgária, Svájc, San Marino. 3. csoport: Olaszország, Szovjetunió, Magyarország, Norvégia, Ciprus. 4. csoport: Jugoszlávia, Dá­nia, Ausztria, Észak-íror- szág, Feröer-szigetek. 5. csoport: NSZK, Belgi­um, NDK, Wales, Luxem­burg. 6. csoport: Hollandia, Por­tugália, Görögország. Finn­ország, Málta. 76, perc: Mracskó a 16- oson belül elhúzta dr. Var­ga lábát, 11-es. Szabó A. büntetőjét Baji a jobb alsó sarok elől kiöklözte. Gyors, iramos játékot ho­zott a két csapat találkozó­ja. miként volt ez a múlt­ban is. Egyenrangú partner­nek bizonyultak a debrece­niek, a védekezésben és a 7. csoport: Anglia, Íror­szág, Lengyelország, Török­ország. Dr. Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke a következőket nyilatkozta a sorsolásról: — Nagyon nehéz dolgunk' lesz, mivel az olaszok és a szovjetek a jelenlegi erővi­szonyok alapján feltétlenül esélyesebbek a magyaroknál. El tudtam volna képzelni kedvezőbb beosztású csopor­tot is. hiszen két világ- klasszis válogatottal kerül­tünk szembe. Ha ma kez­dődnének a selejtezők, ak­kor a legjobb esetben is csak a harmadik helyet tud­nánk megszerezni, de szep­temberig még van időnk. Szerintem előfordulhat, hogy az olaszok például kudarcot vallanak a vb-döntőben, s ez az Európa-bajnoki sze­replésükre is kihat. támadásban is állták a ver­senyt. Kemenes bokája a 65. percben egy rúgás során megsérült. De a maródiak listáján van Zsinka is, aki szőrtüszőgyulladással bajló­dik, Kanál bokasérüléssel, Zahorán pedig meghúzódott. Örömteli viszont, hogy a decemberben műtött. Ottla- kán visszatért a pályára, s már csereként szóhoz is ju­tott. Jók: Szenti, Fabulya, Csa­tó, ill. Till, Pipó, Fodor. Végül Vígh Tibor vélemé­nye a látottakról: — A vé­dőjátékunk sok kívánnivalót hagyott maga után. A mér­kőzés során többször elő­fordult. hogy egyik-másik labdarúgó ellentétben játszott a megbeszéltekkel. Ezen vál­toztatnunk kell! (gyurkó) Iramos mérkőzésen... Békéscsabai Előre Spartacus—DMTE 1-1 (1-0) Előkészületi labdarúgó-mérkőzés, Békéscsaba, 200 néző. V.: Roxin. Békéscsaba: Gulyás (Baji) V— .Szenti, Csató, Mracskó, Fabulya *— Belvon (Major S.), Takó )(Ottlakán), Csanálosi, Horváth (Kaslk) — Miklya, Kemenes. Edző: Vigh iTibor. DMTE: Szabó L. (Holp) — Novák jErdei), >Zsupos, Till, Pipó — Fodor, Dienes, Szabó A., Rozsnyói — Szabó, dr. Varga. Edző: Makray Balázs. fl Mundial jegyében „Taníts engem jégázni!” A te tested a te lovad... — Nem is hiszed, mi min­dent megpróbáltam már? Aerobic, jazzbalett, body­building, de valami miatt mindegyiket hamar abba­hagytam. Láttam, hogy a flanc, a divat fontosabb, mint hogy a mozgással, a gyakorlatokkal foglalkoz­zunk ... a jóga az első, ami mellett hosszabb ideje ki­tartok, mondhatnám ez az „első nagy szerelem” — mondta J. Tímea (23 éves). Jóga. Van, akinek mond is valamit ez a szó, van, aki­nek semmit. Bár — szeren­csére — manapság nemcsak világszerte, hanem hazánk­ban is egyre több helyen in­dítanak jógatanfolyamokat a klubok. — „Mit érhetünk el a gyakorlatokkal?” — kérdez­hetik. A jóga többek között egészségesebb, kiegyensúlyo­zottabb élethez segít. A gya­korlatokat indiai bölcsek, jógik fejlesztették évszáza­dokon át, a mai formájára. — Jól emlékszem, 1980- ban pont a televízió előtt ültem. A képernyőn jóga- gyakorlatokat mutatott be egy úr — áll meg egy pil­lanatra légzésgyakorlat köz­ben S. Ferencné (34 éves). — Izgatott a téma. Ezért az­tán Békéscsabán, ahol csak lehetett, kutattam, ki tanít­hat meg jógázni? Akkoriban a megyeszékhelyen senki sem foglalkozott a „keleti tudománnyal”. Végre, 1985- ben lehetőségem, nyílt a jó­ga tanulására. Azóta lénye­gesen nyugodtabb, kiegyen­súlyozottabb, nyíltabb va­gyok ... — A jóga nem cél, ha­nem eszköz. Az élés eszköze — tette a megállapítást —, többek között Zoltán Miklós, „jóga-gyógyászat” előadásában. — A termé­szet,, az élet, az ember meg­ismerése bölcseleti mód­szer ... „A tested a te lo­vad. Adj meg neki mindent, amire szüksége van, és ak­kor oda visz, ahová aka­rod” — idézett előadásában egy indiai mestert. Palotai István (17 éves) gimnazista: — Másfél éve hódolok a jógának. Ki­egyensúlyozottabb vagyok, nagyobb az önbizalmam, de fizikai állapotom is sokkal kielégítőbb, mirtt korábban. (A jógik megállapítása sze­rint, a folyamatos gyakorlás növeli az általános erőnlé­tünket, önbizalmunkat, és ellenállóképességünket. De segít a betegségek, lelki pa­naszok gyógyításában is ...) Dr. S. András, és felesége (68, 60 évesek), 1985-ben kezdtek jógázni. S. András- né: — Egészségügyi okokból kezdtem el a gyakorlatokat. Hallottam, olvastam, hogy mi mindenben segít a jóga. Ma mór magamon tapasz­talhatom ennek igazát. Sok­kal frissebb vagyok, köny- nyebben mozgok és kevésbé támadnak meg a betegsé­gek. Arról nem is beszélve, milyen jó hatással van rám a kollektíva, amelynek tag­jai nem azt lesik, kinek, ho­gyan sikerülnek a gyakorla­tok, mert mindenki önma­gával van elfoglalva, vagy szurkol a másiknak. És ez nagyon jó! Az ifjúsági és úttörőház­ban ketten is tanítanak jó­gázni. Flender Lea (16 éves) a haladókat, édesapja pedig a kezdőket oktatja. — Nem érzed magad túl fiatalnak ahhoz, hogy a ne­héz gyakorlatokat tanítsd, felnőtteknek? Egyáltalán, mikor kezdtél jógázni? — kérdeztem a fiatal oktatót a minap. — Tizenegy éves lehettem, amikor utánozni kezdtem a szüléimét, akik nap mint nap jógáztak, öt éve tehát annak, hogy az életemet je­lenti a rendszeres gyakorlat. Nem tudom, fiatal vagyok-e ahhoz, hogy továbbadjam, amit a szüleimtől tanultam? Ezt talán nem nekem kel­lene eldöntenem. Minden­esetre most olyan korban élünk, amikor mindenkinek kevés az ideje, sokan túl­terhelik magukat. Olyan életstílust visznek, ami igen távol áll a jógaél'etmódtól. Szeretnénk az egészséges életmódra tanítani minden­kit, aki megkeres minket. Nem csak én és édesapám, hanem olyan elismert jógik is, mint például Zoltán Miklós. B. V. Fotó: Gál Edit A kép nem a megszólaltatottak csoportfoglalkozásán készült Semmit sem bízunk a véletlenre” Sportcsarnok a Körös partján Ha a tavalyi év úgymond a sárkány éve volt a jósok szerint, pontosabban a kelet­európai sárkányfejek lehullásának az esz­tendeje, szinte biztos, hogy az idei esz­tendő az Italia ’90, azaz a labdarúgó­világbajnokság, illetve az arra való fel­készülés jegyében telik el. Ezért a Mun- diallal kapcsolatos híreket a fenti cím alatt közöljük. Tény, hogy az olaszok' nagyon készül­nek. Az igaz, hogy a vb-n szereplő válo­gatottkeretnek egyelőre csak a körvona­lait látja még Azeglio Vicini edző, s egész Olaszország azon siránkozik, hogy a Sampdoria sztárja, Lombardia ördöge, Gian Luca Vialli lábára gipszburok ke­rült, azonban mindez a vb szervezőbi­zottságának elnökét mit sem zavarja, mi­közben kijelenti: „Semmit sem bízunk a véletlenre”, mármint a szervezés terén, s a jelek szerint lehet is valami igaza. Már maga a megnyitó is a császárkori Róma fényűzését idézi majd (szerencsére a bölcsebb nemzetek a sportban, illetve a kultúrában ismétlik meg egykori hadi di­csőségüket). Milánóban már felszerelték azt a nagy órát, amely visszafelé pergeti az időt, el egészen az ebben a városban sorra kerülő megnyitóig. A június 8-i nyi­tány pedig minden eddigit felülmúl majd: erre utal az a tény is, hogy pusztán csak a San Siro stadion rekonstrukciójára is potom egymillió 200 000 dollárt költenek, s Európa legmodernebb labdarúgó-kolosz- szeumává változtatják. Aztán itt lesz ma­ga a megnyitó, amelyre a szervezőknek már sikerült „leszerződtetni a világhírű tenoristát, Luciano Pavarottit, Placido Do- mingot, és más világhírű előadókat. A pá- j lyán pedig a Milánói Scala balettkara fog ! élő sorfalat képezni, s úgy lép pályára az í „isteni” Diego Maradona, akiről azt írták a nápolyi lapok 1984-ben — ugyanis le­szerződtetésekor Nápoly városának sze­mére vetették, hogy a „tűzgolyóra 10 mil­lió dollárt puskáztak el, miközben a ná­polyiak egy része nyomortanyákon él —; jobb Nápolyban Maradonával éhezni és nyomorogni, mint nélküle. ( Na és itt vannak a tévéközvetítések. Valószínű, hogy a pálya minden oldalán elhelyezett kamerák, az összes jelenetek sokoldalú kivetítése a legtökéletesebb tévé- közvetítést biztosítják majd a világnak. Arról már nem is beszélve, hogy a világ- bajnokság helyszínéül szolgáló tizenkét város tízperces bemutatását olyan hírne­ves filmrendezők állítják össze, mint Vis­conti, Antonioni, Fellini, hogy csak néhá­nyat említsünk. Mindez valószínűleg el­simítja a vb idejére az olasz hírközlés 90 százalékát birtokló sajtómágnás, Silvio Be- rusconi körüli botrányt, akit azzal vádol­nak, hogy monopolizálja az olasz hírköz­lést. s a vb idején legfeljebb elmereng­nek rajta, hogy a Gracchusok demokrá­ciája elsüllyedt a Cézárok zsákutcájában. Egyébként még az oly harcos olasz szak- szervezetek is bejelentették, hogy a vb idejére elássák a csatabárdot munkaadó­ikkal, s nem követelik szerződéseik meg­újítását. Egy biztos: a méregdrága hely­jegyekért a labdarúgáson kívül is minden szempontból igyekeznek a szervezők ked­vére tenni az „ezerfejű Cézárnak”. Való­színű, hogy a politikai pártok is inkább szurkológárdákká vedlenek át egy hónap­ra, Cossiga elnök pedig leckét vesz Per­tinitől, aki megmutatta, hogy válhat egy­szerű szurkolóvá egy köztársasági elnök. Minden halad a maga útján, csak egy aggasztó jelenség van: a maffia és a ca- morra még nem nyilatkozott... Békés Sándor, Arad Nagyon látványos szaka­sza zárul le hamarosan a szarvasi sportcsarnok építé­sének. A mezőgazdasági fő­iskola udvarán lévő külső és belső megjelenésében egyszerű, csak a prakti­kumra törekvő épület, tu­lajdonképpen „egy kicsincr sított mezőgazdasági acél­vázszerkezet. A tervek sze­rint, február végéig befeje­ződnek a magasépítési, a fű­tési, világítási és a küzdőtér parkettázásának munkálatai A továbbiakban először a sportolókat kiszolgáló öl­tözők, fürdők, utána pedig a nézők részére az előcsarnok és a pénztár készül el. Na­gyon nagy szükség volt már Szarvason egy ilyen létesít­ményre, és nemcsak azért, mert a város NB I-es női kosárlabdacsapata a legjob­bak közé tartozik, férfi ké- zilabdásai az NB I/B él­mezőnyében vannak, hanem azért is, mert a település tornaterem-ellátottsága rendkívül siralmas. A sportcsarnok üzembe­helyezése után, alapvetően megváltoznak a Vajda Pé­ter Gimnázium, a szakmun­kásképző intézet és a 2-es sz. általános iskola testne­velési lehetőségei. — mond­ta Pataki György, a csarnok igazgatója —, mivel két tér­elválasztót is beépítünk, így egy időben három tornaórát is meg lehet tartani. Ez he­ti kilencven órát jelent. Ezenkívül, természetesen* itt tartják meg edzéseiket a kosár- és kézilabdások, va­lamint a szeptemberben in­duló sportosztály tanulói is. Sajnos, a nézőterünk nem lesz nagy. Megpróbálunk ezen úgy segíteni — a vár­hatóan sok embert vonzó ko­sárlabda-mérkőzéseinken —, hogy a pályától egy méterre mozgatható paravánokat fo­gunk elhelyezni. Így jut hely a nézőknek a küzdőtéren is. De nemcsak ezért lesz ez praktikus, hanem azért is, mert megnöveli a pénzért eladható reklámfelületet. Rengeteg tervünk van még, tehát alig várjuk. hogy a már kész épületet birto­kunkba vehessük. Ha a hát­ralévő munkálatok során is sikerül a határidőnket olyan pontosan betartani, mint ed­dig, akkor itt ősztől reggel­től estig „nagyüzem” lesz. F. R. A csarnok speciális szerkezetű 1200 négyzetméteres belső burkolatát a Békés Megyei ÁÉV parkettázói készítik el Fotó: Veress Erzsi BÉKÉS MEGYEI IgN^MTci Politikai napilap, szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc, dr. Serédi János. Igazgatóhelyettes: Adamik Tibomé. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat. A szerkesztőség és a kiadó címe: Békéscsaba, Munkácsy u. 4. sz. Pf. ni. 5601. A szerkesztőség telefonszáma: (66) 27-844, szerkesztőbizottság: (66) 21-401, a kiadó telefonszáma: (66) 26-395. Telexszám: 83312. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlap­kézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 105 forint, egy évre 1260 forint. Készül: a Kner Nyomda lapüzemében, Békéscsaba, Lenin út 9—21., 5600. Vezérigazgató: Balog Miklós. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents