Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-28 / 50. szám

Hazánkba érkezett a brit külügyminiszter Horn Gyula külügyminisz­ter meghívására kedd este hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezett Doug­las Hurd, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Ki­rályság külügyminisztere. A brit diplomácia irányítóját magyarországi útjára elkí­sérte felesége, Judy Hurd is. Douglas Hurd ma kezdi meg hivatalos tárgyalásait a magyar politikai és állami vezetőkkel. Reggel vendég-* látójával, Horn Gyulával ül tárgyalóasztalhoz, majd Szű­rös Mátyás, ideiglenes köz- társasági elnök fogadja a Parlamentben. A brit kül­ügyminisztert ezután Né­meth Miklós kormányfő fo­gadja. Douglas Hurd talál­kozik a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demok­raták Szövetségének vezetői­vel is. * * * A brit külügyminiszter megérkezése után rövid nyi­latkozatot tett a Ferihegyi repülőtéren a magyar és a brit sajtó képviselői előtt. Az újságírók megkérdez­Az elnöki kormányzás be­vezetéséről döntött kedden este a szovjet parlament. A Legfelsőbb Tanács a sors­döntő lépést névszerinti sza­vazás útján, szavazattöbb­séggel hozta meg. Az elnök megválasztása, valamint a szovjet alkotmány ilyen ér­telmű módosítása céljából az LT döntése értelmében már­cius 12—13-ára összehívták a népképviselők rendkívüli kongresszusát. Az elnöki rendszer beve­zetésére vonatkozó javasla­tot Vlagyimir Kudrjavcev akadémikus, neves alkot­mányjogász terjesztette elő. Az elnöki kormányzás beve­zetését a végrehajtó hatalom elégtelenségével indokolta. Mint mondotta, a kollektív államfői testület nem bizo­nyult elég hatékonynak, ami­kor gyors döntésekre volt szükség. Az állam egységét meg­testesítő elnök legfőbb fel­adata a törvények megvaló­sításának figyelemmel kísé­rése. A javaslat szerint az elnököt maximum kétszer ötéves periódusra népszava­Felhördülést okozott az NSZK-ban az a jugoszláviai (legfelső politikai és tör­vényhozási szinten felvetett) ötlet, amely szerint a né­met újraegyesítés nyomán rendezni kell a háborús jó­vátételek fizetésének prob­lémáját. De már ennél ko­rábban is Lengyelországban olyan befolyásos személyiség jelentkezett ugyanezzel az igénnyel, mint a római ka­tolikus egyház ottani legma­gasabb méltósága, J ózéf Glemp bíboros. A népszerű és befolyásos főpap kijelen­tette: Lengyelországot elzár­ták attól, hogy részesülhes­sen a német jóvátételben, s ez is okozta az ország gaz­dasági elmaradását. A Stuttgarter Nachrichten főcímben tudatta: „Már ma­ga Kadhafi is benyújtotta számláját”. A tudósítás sze­rint a líbiai vezető elsősor­ban annak a veszélyes tevé­kenységnek a fejében óhajt pénzt bevasalni az egyesü­lendő Németországtól, ame­lyet a Rommel vezette afri­ték a brit diplomácia veze­tőjének véleményét a német egységről. Douglas Hurd úgy válaszolt, hogy Nagy-Britan­nia mindig azon a vélemé­nyen volt, hogy a német népnek joga van saját jö­vendőjének meghatározásá­ra. Amennyiben a szabad választások után a német nép úgy dönt, hogy Német­ország két részét egyesítsék, akkor Nagy-Britannia támo­gatja ezt a döntést. Ugyanakkor a német egy­ségnek vannak bizonyos kül­ső vonatkozásai is, amelye­ket szintén meg kell .vitatni. Kedvező fejlemény, hogy e problémák megvitatására már kezd kirajzolódni a megfelelő tárgyalási keret. Érdeklődtek az újságírókar­ról is, hogy a brit külügy­miniszter miként vélekedik Horn Gyula külügyminisz­ternek arról, a napokban el­hangzott véleményéről, mi­szerint Magyarország esetleg részesévé válna a NATO po­litikai együttműködésének. Douglas Hurd lakonikus tö­mörséggel csak annyit vála­szolt: erről a témáról is sze­retne tájékozódni. zással választanák több je­lölt közül. KudrjavceV ugyanakkor azt indítványoz­ta, hogy a jelenlegi helyzet­re való tekintettel kivétele­sen a népképviselők kong­resszusán a testület mandá­tumának lejártáig, azaz négyéves időtartamra válasz­szák meg az első elnököt. A tervezet előterjesztését követően heves vita bonta­kozott ki. A felszólaló nép- képviselők többsége az or­szág súlyos helyzetére te­kintettel támogatta az elnö­ki rendszer mihamarabbi bevezetését. Velihov akadémikus nép- képviselő szerint az elnök által megtestesített erős vég­rehajtói hatalom nélkül le­hetetlen a Szovjetunió bél­és külbiztonságát szavatol­ni. Több, radikális nézeteiről ismert reformpárti képvise­lő, köztük Sztankevics és Anatolij Szobcsak szerint viszont csak erős parlamen­ti ellenőrzés mellett szabad az elnököt felruházni a min­den eddigit meghaladó mér­tékű hatalommal, s nézetük kai expedíciós hadtest, az Afrika-Corps aknáinak ha­tástalanítása céljából kel­lett a líbiaiaknak kifejte­niük. Az ezredes emellett a Líbiának általában is széles körben okozott háborús ká­rokért úgyszintén követel pénzbeni kiegyenlítést. A kérdés komoly: az em­beriség történetének legpusz­títóbb, legembertelenebb há­borúja után a világégés egy­kori okozójának egyesített utódállama köteles-e még ma is fizetni jóvátételt? Bi­zonyos okokból ugyanis an­nak idején némely fizetések elmaradtak. A puszta tények a két né­met állam szempontjából a következők: kétségtelen, hogy a háború után az egy­kori szovjet megszállási öve­zet, illetve később az NDK húzta a rövidebbet a szó szoros értelmében; becslések szerint a kisebb és főleg sze­gényebb Kelet-Németország összesen körülbelül 65 és 100 milliárd márka között szol­gáltatott különböző jóvátéte­Egyenlőre nem épül tovább a munkácsi radarállomás Felfüggesztették a Mun­kács melletti radarállomás építési munkálatait — adta hírül kedd esti számban az Izvesztyija. A szovjet lap ismerteti Dmitrij Jazov honvédelmi miniszternek az ukrán Leg­felsőbb Tanácshoz intézett levelét (a kijevi parlament képviselői a közelmúltban külön táviratban követelték a munkálatok felfüggeszté­sét), mely szerint a kárpátal­jai lakosok panaszainak, ag­godalmainak kivizsgálására szakértői különbizottság ala­kult Jevgenyij Velihov aka­démikus vezetésével. A szov­jet honvédelmi miniszter utasítást adott a rakétatá­madást előrejelző radarállo­más építésének szünetelteté­sére, mindaddig, amíg a bi­zottság nem tisztázza az ob­jektum környezeti hatásait. szerint pontosan el kell ha­tárolni, hogy mely kérdések­ben nem dönthet az elnök a parlament nélkül. A bal­tikumi képviselők a maguk részéről közölték, hogy nem vesznek részt az új hatalmi intézmény létrehozásában, mivel parlamentjeiktől csak a baltikumi köztársaságok függetlenségéről folytatandó tárgyalások előkészítésére van felhatalmazásuk. A délutáni vitában is éle­sen különbözött az elnöki rendszer híveinek és a fenn­tartásokat hangoztató, lénye­gében ellenzékként működő régióközi képviselőcsoport­nak a véleménye. Többük szerint az elnöki rendszert csak a köztársasági parla­mentek beleegyezésével vol­na szabad bevezetni. A vitát Mihail Gorbacsov zárta le. Egyebek közt hang­súlyozta, hogy az elnöki in­tézmény bevezetése a refor­mok meggyorsítását, a de­mokrácia védelmét, és a szö­vetségi rendszer forradalmi átalakítását szolgálja. Mint mondotta, meg kell erősíte­ni a végrehajtói hatalmat, hogy érvényesülhessenek a törvények. A Legfelsőbb Tanács szer­dán a nap első felében foly­tatja a földtörvény vitáját, míg délután zárt ülésen a kaukázusi helyzetről lesz szó. leket Moszkvának. A hábo­rúban a legtöbb kárt szen­vedett Szovjetunió az 1946- os párizsi jóvátételi konfe­rencián kapta meg a jogot, hogy ezt az igényt a meg­szállási övezetében érvénye­sítse belátása szerint. A Szovjetunió aztán 1954-ben hivatalosan bejelentette, hogy lemond az NDK részé­ről nyújtandó további kár­térítésekről. (A Szovjetuniót illette volna meg a nyugati megszállási övezetekben le­foglalt javak egytizede is, amit Moszkva 10 milliárd dollárra becsült.) Arno Peters brémai tör­ténész szerint — aki leg­utóbb Hans Modrow, kelet­német miniszterelnökkel is találkozott Bonnban — az NSZK összesen 727,1 mil­liárd márka jóvátételi ki- egyenlítéssel tartozik az NDK-nak. Nem kevesen va­lóban úgy látják, hogy az NDK-t az NSZK-hoz képest súlyos anyagi és történelnji hátrányok érték, már csak történelmi helyzete folytán is. Az érvelés alapja, hogy az NDK-ra erőszakkal rákény- szerítettek egy olyan gazda­sági-társadalmi rendszert, amelyben elesett a nyugati rendszerbe integrálódott NSZK minden előnyétől, FELFEDEZTÉK AZ ÉRELMESZESEDÉS FÖ OKOZÖJÁT Egy amerikai tudóscsoport laboratóriumban szintetikus úton előállította azt a pro­teint (fehérjét), amely az ér­elmeszesedés fő okozója. Ez a felfedezés segíti majd ki­deríteni, miért halmozódnak fel a zsírmolekulák a vér­erekben. A tudósok felfede­zését az ismert Nature ter­mészettudományi folyóirat közölte. NAPPALI VENEZUELÁBAN — HÄLÖ KOLUMBIÁBAN A venezuelai rendőrség nemrég utasítást kapott, hogy tartóztasson le egy köz­ismert bűnözőt, akinek háza Venezuela és Kolumbia 'ha­tárán van. Amikor a rend­őrök behatoltak a házba, a gengszter átment a nappali­ból a hálószobába, ott be­zárkózott, és felhívta ügy­védjét. Az megmagyarázta a rendőröknek, hogy a háló­szoba már Kolumbiában van, és ebben az országban azt a vétséget, amivel a geng­sztert vádolják, nem bünte­tik. így a rendőrök kényte­lenek voltak elhagyni a há­zat. ELÁTKOZOTT ÓRA * Franciaországban, Cher- bourgban senki sem hitt a Subbay családnak, hogy órá­juk el van átkozva. Ez az ingaóra néha 12 óra helyett 13 órát vagy éjfél után egy órát ütött. Amikor a család­fő először észlelte, hogy az köztük a milliárdos Mar- shall-segélytől. Kétségtelen viszont, hogy az NSZK, az elpusztult „harmadik biro­dalom” jogutódaként eddig csak a nemzetiszocialista rémuralom és népirtás bél­és külföldi áldozatainak ösz- szesen 80 milliárd márka kártalanítást fizetett, szem­ben az NDK-val, amely csak a közelmúltban vállalta a reá nehezedő erkölcsi társfe­lelősséget. Így Bonn 1952-től kezdődően hárommilliárd márkát fizetett áruszállítá­sok és szolgáltatások formá­jában Izrael államnak is. A már korábban is han­goztatott jugoszláv, lengyel és más kártérítési igényeket elutasítva az NSZK eddig arra az 1953. február 24-én Londonban aláírt egyez­ményre hivatkozott, amely szabályozta a külföldi német adósságokat. Ennek értelmé­ben az NSZK arról biztosí­totta a három nyugati ha­talmat és harminc további országot — a keleti tömb tagállamai a hidegháború körülményei között nem vol­tak jelen —, hogy kiegyen­líti a háború előtti és alatti időszak külföldi német adós­ságait. A szerződéses part­nerek azonban a háborús kártérítési követelések tel­jesítésének kérdését elnapol­óra 12 helyett 13-at ütött, legurult a lépcsőről, és kór­házba kellett szállítani. Egy más alkalommal felesége forró zsírral öntötte le ma­gát, és szintén kórházi ke­zelésre szorult. Egy szom­szédjuk nem hitt abban, hogy az óra el van átkozva, s meg akart érről győződni. Amikor az óra ismét 13-at ütött, a hitetlen Tamásnak a fejére zuhant a csillár, és ő is a kórházban kötött ki. AZ ÖNGYILKOS FELESÉG Vera Csermák prágai há­ziasszony elhatározta, hogy leugrik a harmadik emele­ten levő lakásából, mert megtudta, hogy férje meg­csalta. Ki is ugrott az abla­kon és — férje fejére esett, aki belehalt sérüléseibe. Az asszony életben maradt. NEM DOLGOZNAK A MÉRKŐZÉS NAPJÁN A római Fiat-gyár mint­egy 100 ezer dolgozója java­solta, hogy idejében beszél­jék meg, milyen módon tá­vozzanak munkahelyükről, amikor az azzurik játszanak ták a Németországgal való békeszerződés megkötése utáni időre. Az NSZK mindamellett már az egyezmény időpont­jáig is fizetett jóvátételt, méghozzá külföldi német va­gyonból, bizonyos üzemek le­bontásából és megmaradt kereskedelmi hajók átadásá­ból, s ez az összeg mintegy kétmilliárd márka volt. A nyugatnémet sajtó sze­rint a jóvátétel problémája nehezebb mint a határkér­dés. Itteni vélemények sze­rint az egyesülés kapcsán a londoni egyezményben em­lített békeszerződésre már aligha lesz szükség. Az új Németország oly szorosan ágyazódik majd be az új eu­rópai békerendbe, s oly mér­tékben lesz a közös európai ház egész emeletének lakó­ja, hogy elmaradhat a ha­gyományos békeszerződés, s így jogilag elesik az ehhez kötött jóvátételek kérdése is. De erkölcsi-politikai szem­pontból is feleslegessé vál­hat. Hiszen már maga az NSZK is — több évtizedes bevált • demokráciájával, megbízható és Európát tény­legesen stabilizáló politikai és segítőkész gazdasági ere­jével — ennyi év aligha késztethető valamiféle újabb elszámolására. És most már a mundialon. Azoknak a dol­gozóknak, akik ott akarnak lenni a mérkőzésen, már májusban be kell jelenteni­ük kívánságukat. Olyan ja­vaslat is van, hogy május­ban három munkaszombat legyen azzal, hogy 22 óra helyett 18 óráig dolgozza­nak. A Fiat munkásai min­denáron ott akarnak lenni az azzurik mérkőzésén. A gyáróriásnak ezt a lépését a sajtó forradalminak, a szak- szervezet pedig korszerűnek tartja. VÁLASZTÁS NÉMI CSALÁSSAL Charles King libériái el­nök annak idején kijelentet­te, hogy a választásokon 600 ezres szavazattöbbséggel győzött. Ellenlábasa, Thomas Faulkner megvádolta, hogy meghamisította a választá­sok eredményét. Amikor Faulknert megkérdezték, ho­gyan tudja ezt bizonyítani, azt válaszolta, nagyon nehéz 600 ezres szavazattöbbséggel győzni egy olyan országban, amelyben csak 15 ezer vá­lasztópolgár van. FELTÁMADT ÉS ELGÁZOLTA EGY AUTÓ Romániában, Minesti vá­ros temetőjében pánik ke­letkezett a gyászoló tömeg­ben, amikor kinyílt a kopor­só és kilépett belőle az „el­halálozott” asszony, ö is megrémült, kirohant a te­metőből az útra — ahol ha­lálra gázolta egy autó. olyasmiért, amihez lakossá­ga túlnyomó többségének ko­ránál fogva még csak köz­vetve sem volt semmi köze. Egy tekintélyes bajororszá­gi lap megállapította: az el­jövendő európai békerend­szer valóban csak akkor lesz tartós, ha érvényesül az egyenjogúság alapelve és le­mondanak egyes tagjainak megaláztatásáról. Ennek ellenére némely jelből, akár szovjet megnyi­latkozásokból is, Bonnban arra következtetnek, hogy a kérdés esetleg mégis napi­rendre kerülhet hivatalosan. Tárgyalni — mint minden­ről — erről is lehet, a lé­nyeg, ly>gy méltányos le­gyen a megoldás. Annak azonban mindenki előtt vi­lágosnak kell lennie: a nem­zeti egyesítés amúgy is ne­héz és~ a gazdagabb fél szá­mára is anyagi terhekkel já­ró folyamatában áldatlan dolog lenne éppen most megterhelni azt a németsé­get, amely nemcsak példás módon tanult szörnyűséges •múltjából, hanem meghirde­tett és immáron régóta cse­lekvőén alakított célja sze­rint szilárd tényezője kíván lenni az európai biztonság­nak és együttműködésnek, sőt, az európai anyagi kiegyenlítődésnek és Kelet- Európa felemelésének is. Szovjetunió Elnöki kormányzás Fizet-e jóvátételt az egyesült Németország? íme a PANDA ELECTRA, az első elektromos meghajtású FIAT gépkocsi. Az autó hatótá­volsága 70 km órás sebesség mellett 70 km. A jelenlegi tér vek szerint a kb. 20 000 ameri­kai dollárért árusított autót Olaszországban már forgalmazzák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents