Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-27 / 49. szám
1990. február 27., kedd o Kiss Imréék, Budapestről Régi vágy: Gyula — Pulóver az unokának — Krupié Hévízről — Még harmincszor itt üdülni Akár június is lehetne. A várost körülöleli a napsugár. Rövid ujjú ruhát viselő hölgyek sétálnak, karjukon kabáttal. Szokatlanul meleg van ebben a február végi „nyárban". A gyulai üdülők igazán nem panaszkodhatnak az időre. És az ellátásra? Idős házaspár böngészi a város térképét a vár bejáratánál. — Csak nem a SZOT-ban pihennek? — szólítom meg őket a nem túl eredeti kérdéssel. — Ördöge van — válaszol a férfi, Kiss Imre, — Budapestről jöttünk. Régóta pályázunk arra. hogy eljussunk Gyulára. Most összejött. — Még a környéket sem ismerjük — veszi át a szót Kiss Imréné. — Most legalább arra is volt lehetőség, hogy Békéscsabát, Szegedet, sőt Szabadkát és Nagyváradot is megnézzük. — Az idén többet fizettek a beutalóért? — Nem tudom, eddig mennyi volt. Mi 4700 forintot fizettünk a két hétért, és éppen azt beszéltük a feleségemmel, hogy ebből a kevés pénzből vajon hogyan tudják kihozni a minőségileg, mennyiségileg egyaránt finom ételkínálatot? Kitűnő a fürdési lehetőség is ... Egyszóval, ha akarnék. sem tudnék rosszat mondani kéthetes pihenésünkről. — El ne felejtsük — nagyban hozzájárult B. Nagy Ferencné felkészültsége is, aki végigkísért bennünket a kirándulásainkon — mondja búcsúzóul Kissné. * * * A SZOT-szálló halijában ezen a szombat délelőttön viszonylag kevesen vannak. Gerencsér Jánosné elmé- lyülten kötöget. — Nagykanizsáról jöttünk a párommal, aki most éppen áztatgatja magát. Én meg, látja, pulóvert kötök. Az unokámnak már küldtem egyet, amit itt kötöttem. i — Vétek ezen a télvégi- nyári napon bent ülni, nem gondolja ? — Ebéd után mindenképp járunk egyet. — Hogyan választották Gyulát, hiszen így az orr szág másik végéből kellett eljönniük? — Sok jót hallottunk, nem csalódtunk. Kitűnő az ellátás, jók a programok, és még az „időjárás-felelős” is velünk van ... * * * Gyönyörű a SZOT presz- szója. Elegáns, tiszta. Jólesik itt meginni egy kávét. Az egyik kis asztalnál középkorú férfi egy üveg sör társaságában újságot olvas. Mellé telepedek. — Nem vagyok beutalt. Ismerősöm révén — aki SZOT-alkalmazott — jutottam el ide. Ez azt jelenti, hogy 60 forintot fizetek a szállásért. Tíz éve, hogy nem jártam Gyulán. Nem mondanám, hogy a város előnyére változott. Sokszor jártam itt gyermekkoromban, és jól emlékszem például a gyönyörű rózsákkal szegélyezett Béke sugárútra. Tudom: akkor szinte mindegyik házra kitették a „Tiszta udvar, rendes ház” táblát, és azt bizony ki is érdemelték. Ügy emlékszem, annak idején május 1-jén minden gyulai lakos ingyen mehetett a fürdőbe. Most meg — mondják — ezt is törölték. — Honnan érkezett? — Messziről. Hévízen dolgozom, egy játékkaszinóban. Krupié vagyok. — Megtudhatnám a nevét? — Szabó György vagyok. * * * A fedett fürdőben nagy a hangzavar. Teltház van. A fürdőköpenyes társaság már elhagyni készül a medencéket. Horváth Ferenc és felesége Balatonkeneséről. Hídvégi Béláék Zsámbékról érkeztek. — Éppen hatodszor vagyok a gyulai SZÓT-ban — tájékoztat Horváth Ferenc. — És nekem elhiheti, ez azt jelenti, maximálisan meg vagyok elégedve mindennel. 40 éve, hogy az ország egyik legnagyobb üdülőjében, a Honvédban dolgozunk feleségemmel együtt. így aztán szakmai szemmel nézünk mindent. — Mi is hatodszor járunk itt, és még harmincszor szeretnénk eljönni — mondja nevetve, Hidvéginé. — Remek emberek dolgoznak a SZOT-ban — megírhatja ... * * * Gellért Márta igazgatóhelyettes látható büszkeséggel nyugtázza a dicséreteket: — Hatszázan pihennek jelenleg nálunk az ország minden részéből. Pedig az elmúlt évhez képest 30 százalékkal emelkedtek a beuta- lójegyek árai. Igyekszünk újítani szolgáltatásainkon, s úgy látszik, ez kamatozik abban 1 is, hogy vendégeink — ahogy tapasztalta — jól érzik itt magukat. ... és vannak, nem is kevesen, akik visszatérnek. b. v. Egy kis tercfere. A Horváth és a Hídvégi házaspár Liba- és kacsatömők figyelmébe! Az Aranykalász Mgtsz, Újkígyós, iparizsírüzeme folytatja az ipari zsír eladását. Befizetés: a központi iroda pénztárában. Ár: 25,— Ft kg. A zsír folyékony állapotú, ezért zárható edényben szállítható el az üzemből. Edényt biztosítani a vevőnek kell. Eltűnt jószágok nyomában... Kinn a bárány—hol a farkas? — Tényleg azt állítja, hogy birkát loptam Tótkomlóson? — szögezem a kérdést Mitykó Mátyásnak. — Igen, ezt hallottam. Sőt, tanúk is vannak rá, akik látták a szerkesztőség Volgáját a juhtelepen. Az egyik juhász azt is elmondta, nem volt elég a két anyabirka, ezért a téesz Barkasa hozott a telepről egy harmadikat is — meséli Mitykó. Innentől nehéz az újságírónak a helyzete, nem köny- nyű leküzdeni az indulatot. De elég nyugodt természetű vagyok. Üjra felkeresem a téeszelnököt, aki egy cseppet sem lepődik meg. — Legalább ön is látja — nevet Hajdú József —, hogy milyen ember a panaszosa. Üjra kimegyek a Kossuth Termelőszövetkezet juhtele- pére, de nem sikerül megtalálnom Mitykó Mátyás tanúit. Révész György, a jelenlegi telepvezető engem sosem látott, de a Daciámat — állítása szerint — nem tévesztené össze a Volgával. Egyébként a szerkesztőségnek nincs Volgája, sőt, szolgálati kocsija sincs. Az újságírók többsége saját személygépkocsiját használja. Ennyit a személyes dolgokról. Nem áll szándékomban (és nem is állhat) a panaszos lejáratása. Mindenki tévedhet, akár jó-, akár rosszhiszeműen. De sajnos, Mitykó Mátyás állításai nemcsak a fenti esetben bizonyultak hamisnak. Munkatársai, volt kollégái és a kíméletlen tények további adalékot szolgáltattak személye ellen. Kövessük az eseményeket időrendi sorrendben. Visszatérve a juhászati ágazatvezető áthelyezésére, el kell mondani: a Kossuth Tsz vezetősége első ízben 1989. szeptember 4-én valóban jogtalanul irányította Mitykó Mátyást növénytermesztői munkakörbe. Ugyanis a Minisztertanács 7/1977- es rendelete értelmében tisztségviselőt (az ágazatvezető vezetőségi tag volt) csak a közgyűlés helyezhet át. A termelőszövetkezet döntőbizottsága ennek megfelelően szeptember 29-én visszahelyezte a panaszost eredeti munkakörébe. Ebben az ügyben a Gyulai Munkaügyi Bíróság is Mitykó Mátyás javára döntött. Mitvkó gyanúba keveredett — Mi erről a véleménye a téesz elnökének? • — Űj nekem ez a munkakör — veszi át a szót Hajdú József. — Bevallom őszintén, nem voltam tisztában a jogszabályokkal. Az áthelyezést, amit az ágazat megszüntetése indokol, most már a törvény szerint a december 28-i közgyűlés elé vittük. Átolvastam a decemberi közgyűlés jegyzőkönyvét. Ebből kitűnik, a téesz tagsága egyetért a juhászati ágazat megszüntetésével, és az ágazatvezető növénytermesztési munkakörbe helyezésével. (Az érintett a döntés ellen 1990. január 23-án fellebbezett.) Bár a közgyűlésen többen „méltatták” Mitykó Mátyás tevékenységét, finoman szólva jót nemigen mondtak róla. Sajnos, az érintett nem jelent meg a tanácskozáson. De tavaly ősz óta a munkát sem vette fel a téesznél, írásbeli felszólítás ellenére sem. Leginkább úgy adhatok elfogulatlan képet főszereplőnk vezetői módszereiről, ha égy hivatalos okirat megállapításaiból idézek tényeket. Történt ugyanis; még tavaly szeptember elsején, a Kossuth Tsz vezetése öt anyajuh ellopása miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az orosházi rendőrkapitányságon. A nyomozók több dolgozót kihallgattak, köztük a két telepvezetőt, Mitykó Mátyást és Révész Györgyöt is. A rendőrség megállapította, a két telepvezető szinte semmiről nem tájékoztatta egymást. A bizonylatokat kizárólag csak Mitykó vezette, ehhez Révész hozzá sem fért. így nem csodálkozhatunk azon, hogy gyanúba keveredett. A juhászok elmondták, ők maguk sem tudják pontosan a birkaállomány létszámát. „Fü alatti” gazdacsere Becslések szerint 1988-ban közel 100 birka hiányzott a leltárból, azaz cserélt gaz-, dát fű alatt. A hiányt mindig leírták valahogy. A tárgyévi leltár papírjai tele vannak javításokkal. A telepen úgynevezett „analitikus nyilvántartást” nem vezettek. Mitykó Mátyás kockás füzetén kívül a falkák számáról nincs bizonylat. A vizsgálat felfedte a kettős könyvelést és felelőtlenséget állapított meg, amelyre felhívta' a téeszvezetés figyelmét. Az eredeti feljelentésben szereplő öt birka közül hármat megtaláltak az egyik juhásznál, akinek az állatokat Mitykó Mátyás adta el, s mint mondta: az erről kiállított írást elfelejtette a téesz könyvelésére feladni. Ezzel a rendőrségi eljárás megszűnt. A Kossuth Tsz-nél azonban még nem zárulhatott le az ügy. A szövetkezet fegyelmi és kártérítési eljárást indított a volt ágazatvezetö ellen. A négytagú fegyelmi bizottság több érintettel beszélt. Idézet — név nélkül — néhány tanú meghallgatási jegyzőkönyvéből. D. P.: — Aki nem állt be a sorba, azt Mitykó kinyírta. — ’88 júliusában 97 hízóbárány hiányzott. B.-né: Mi nem tudtuk, hogy a három birka, amit eladott nekünk a telepvezető, nem került fel a könyvelésre. R. Gy.: — Az egyik juhász, R. László falkájában papíron 425 anyajuh szerepelt, a valóságban viszont 477 volt. Búcsú a közöstül Lehet, hogy a különbözet (52) új gazdára várt? A választ nem nekünk kell megadni, és nem is vállalkoztunk rá. A múlt héten pénteken a téesz közgyűlése előtt ismertette a fegyelmi és kártérítési eljárás megállapításait dr. Zvara Ferenc jogtanácsos. A bizottság vétkesnek találta Mitykó Mátyást többek között: a bizonylati fegyelem többszöri és folyamatos megsértésében, a nyilvántartási kötelezettség elmulasztásában, jogos munkabérek visszatartásában és jogtalan munkabérek kifizetésében. A fegyelmi bizottság javasolta Mitykó Mátyás kizárását a szövetkezetből. A termelőszövetkezet tagsága egy tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést. Előfordul, hogy nem mindig a panaszosnak van igaza. Ám a tényékhez hozzátartozik az is, milyen módszereket honosítunk meg, vagy tűrünk el a házunk portáján. A Kossuth Tsz vezetése és maga az elnök számos intrikát elkerülhetett volna, ha nem cserél birkáért sört, vagy egyéb portékát. Még akkor sem, ha az árucsere úgymond, a közösség érdekeit szolgálta. Rajtunk is múlik, mekkora támadási felületet hagyunk magunkon. Papp János Ha ez a kos beszélni tudna ... Fotó: Fazekas Ferenc
