Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám

1990. február 21., szerda Eddig kevés adóbevallás érkezett Ismét földreform előtt I. Még hetet alszunk, s el­érkezik a sokak által egy­általán nem várva-várt nap, az egyéni vállalkozók sze­mélyi jövedelemadó-beval­lásának határideje. Akik pe­dig nem vállalkozók, azok március 20-ig számolgathat­ják szja-jukat. De mik az eddigi tapasztalatok? — er­ről érdeklődtünk a Békés Megyei Adófelügyelőség ügy­félszolgálati irodájának cso­portvezetőjétől, Kiszely Györgytől. •— Alz elmúlt hét végéig beérkezett vállalkozói és szja-adóbevallások száma nem érte el a 10 ezret, hol­ott csupán a vállalkozók mintegy 12 ezren dolgoznak megyénkben —.mondotta. — Közülük mindössze 2 ezer juttatta el hozzánk a kitöl­tött nyomtatványát. Egyéb­ként egy esztendővel ezelőtt ilyenkor az összes adóbeval­lásnak a fele már rendelke­zésünkre állt. — Ezek szerint tehát csúcsforgalom várható a kö­vetkező egy héten, de vajon sokan keresik-e fel önöket díjtalan tanácsadásért, nem tudván eligazodni például az igen részletes, 30 oldalas szja-útmutatón? — Békéscsabán, Oroshá­zán,, Mezőkovácsházán és Szarvason folyamatosan, Bé­késen és Gyulán ideiglene­sen, s egy-egy alkalommal kistelepüléseken is végzünk ilyen szolgáltatást. Nos, Bé­késcsabán az áfás- ügyfele­ket is beleértve naponta 100 —150-en jönnek tanácsért. Az egyéni vállalkozók leg­gyakoribb kérdése a költség- elszámolással kapcsolatos, az szja-val összefüggésben pe­dig a lehetséges kedvezmé­nyékről, az összjövedelmet és az adót csökkentő tételek­ről érdeklődnek. — Milyen társadalmi cso­portokból kerülnek ki az ügyfelek? — Egy részük kevésbé is­kolázott, más részük pedig az idén készít először adó­bevallást. — A . mostani számolgatá­sok sok embernek okoznak nem kis fejtörést, de van­nak-e önöknek is gondjaik? — Igen. Véleményünk szerint a bevallások kitölté­se lényegesen egyszerűbb, mint tavaly, ám továbbra is gyakori a figyelmetlenség. Például egyes egyéni vállal­kozók az összegeket nem a meghatározott ezer forint­ban tüntetik"fel, olykor hiá­nyoznak az aláírások, pon­tatlanok a személyi és az adószámok, sok a másolási hiba. — Ezek mikor derülnek ki? — Ha személyesen jönnek el az ügyfelek, akkor lehe­tőség van azonnali korrek­cióra, azonban a bevallások 70-80 százaléka postán ér­kezik, s ilyenkor már komp­likáltabb a helyesbítés. — S mi a teendő akkor, ha valaki már beadta az adóbevallását, de rájön, hogy rosszul számolt, vagy más miatt van szükség módosí­tásra? — önellenőrzési lapon kell elvégeznie a korrekciót. E lap — akárcsak a többi nyomtatvány — díjtalanul rendelkezésre áll. Semmi­képpen sem szabad egy má­sodik adóbevallást készíte­ni, mert a számítógép azt úgysem veszi figyelembe. — Mit tud még tanácsolni az adózóknak? — Ha számítási gondjuk van, keressenek fel bennün­ket díjtalan tanácsért. Bé­késcsabán, a Kinizsi utca 1. szám alatt hétköznaponként reggel 8-tól délután 4-ig, de hétfőn este fél 7-ig rendel­kezésükre állunk. V. Z. fl történelem segíthet Az agrárviták idején, ak­kor, amikor minden párt és politikai tömörülés sze­retné megnyerni a magyar parasztság, egyáltalán, a 8 millió vidéki lakosság ro- konszenvét. az sem elha­nyagolható kérdés, hogy Magyarországon a XX. szá­zadban milyen szerepe volt a mezőgazdaságnak. Meny­nyire határozta meg törté­nelmét, gazdasági szerepét az a tény, hogy a Kárpát­medencében, a mezőgazda- sági termelés volt, van és lesz is túlsúlyban. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy az ökológiai és földrajzi sajá­tosságok figyelmen kívül hagyása olyan torz gazda­sági szerkezet kialakítását jelenti, amelynek áldozata egy egész nemzet sorsa le­het. A jövő útjának keresése közben célszerűnek látom át­tekinteni a mezőgazdaság múltját, mert kapaszkodót adhat, összefogásra szólít­hat, a döntések jó előkészí­tésére, a hogyan „ne csinál­juk” tisztázását segítheti. A mezőgazdaság a népgazda­ság egyik legfontosabb ága­zata. Feladata a népgazda­ság igényének megfelelő mennyiségű, összetételű és minőségű mezőgazdasági termény előállítása. Az egyes földhasználati formák változását a településfejlesz­tés, a legelők feltörése, a kert- és erdőterület lassú növekedése adta. A történe­lem tele volt és van forra­dalmakkal, melyek az ép­pen érvényes tulajdonviszo­nyok megváltoztatásának az igényével is járnak. Ér­vényes volt, és ma is az, a földtulajdonra vonatkozóan, hiszen így születtek a föld­reformok. A birtokviszo­nyokban az első jelentős változást az I. világháború után 1920-ban, az úgyneve­zett Nagyatádi (Szabó Ist­ván-féle) földreform jelen­tette, melyet az 1920. évi 36. törvénycikk alapján haj­tottak végre. Ez a földreform a külön­böző európai országokban megvalósítottak közül a leg- antidemokratikusabb volt. Országosan, a megművelhe­tő 9,3 millió hektárból '545 ezer hektárt (6 százalékot) osztottak szét, 411 ezer volt a földhöz jutottak száma, ebből 301 ezer volt a sze­gényparaszt. A földreform a nagybirtokosok által fel­ajánlott gyenge minőségű területekre korlátozódott. Európa mezőgazdaságá­ban ez idő tájt is nagy volt a technikai fejlődés. A ma­gyar mezőgazdaságban is számottevő volt az előrelé­pés a századfordulótól a II. világháborúig, de a legfon­tosabb növények termésát­laga a nyugat-európai or­szágokban kétszer annyi volt, mint hazánkban. AII. Birtokmegoszlás Magyarországon, 1935-ben: Megnevezés: Töredékföldei parasztok 0—2,85 hektár Kisparasztok 2,85—11,5 hektár Középparasztok 11.5— 57.5 hektár Gazdagparasztok és középbirtok 57.5— 287,7 hektár Nagybirtok 287.7 hektárnál nagyobb Összesen: Gazdaságok. száma összes százalék területből százalék 770 370 63,2 10,1 348 507 28,6 21.8 88 584 7,2 20,0 9 698 0,6 12,3 2 426 1 219 585 0,2 ioo,p 35,8 100,0 világháború előtt 4,5 millió ember élt a mezőgazdaság­ból, ebből 2,1 millióra te­hető (51 százalék) az aktív kereső. Az összes keresőből föld nélkül volt és megél­hetésre nem elegendő te­rülettel rendelkezett 1,5 mil­lió ember. Ilyen nagyszámú mezőgazdasági munkástö­megnek nem volt képes a magyar mezőgazdaság meg­felelő foglalkoztatottságot és keresetet adni. A számokból kitűnik, hogy a földterület 68 százaléka, a gazdaságok 8 százalékát ki­tevő 11,5 hektárnál na­gyobb területű gazdasá­gokhoz tartozott, és a tech­nikai eszközök is ott kon­centrálódtak. A kisterületiéi rendelkezők eladósodása nőtt. általános volt a tőke- szegénység. Terület hektárban 0—2.85 2.85—5,7 5,7—11,4 11.4— 28,5 28.5— 57 57—114 "~ 114—575 575 felett A földhözjutottak széles rétegének foglalkozás sze­rinti megoszlása, és az egy főre jutó terület ismerete is Földhözjutta toltak foglalkozása Gazdasági cseléd Mezőgazdasági munkái Törpebirtokos Kisbirtokos Falusi kisiparos összesen: A sokak megelégedésére történt földosztást, a több millió parcellán folytatott gazdálkodást, a küzdelmes háborús károkat helyreállí­tó munkát újabb fordulat, a kollektivizálás teszi nehe­zen átélhetővé. Az objektív szükségszerűségnek minősí­Kitört a II. világháború és a mezőgazdaságot ért kár kétszer annyi volt, mint a mezőgazdasági termelés 1938. évi nemzeti jövedelme. Ilyen körülmények között valósult meg az újabb föld­reform, az 1945. március 17-i döntés alapján. Ez volt az első igazi földreform, amely földosztást eredményezett és felszámolta a nagybirtok- rendszert. A földigénylők száma nagy volt, 730 ezer fő, ebből 642 ezren kaptak, házhelyet pedig 350 ezren. A földreform az ország területének 35 százalékát érintette. A földalapba 3,2 millió hektár került, ebből kiosztottak 1,87 millió hek­tárt, a többi, különösen az erdők, állami tulajdonban maradtak. Forradalmi gyor­sasággal indult az osztás, a kiosztott föld 80 százaléka május végére már meg is volt művelve. A birtokviszonyokban be­következett változásokat mutatja az alábbi táblázat a teljes terület százaléká­ban: 1935. 10.1 9,2 12.5 13.5 6,5 5.0 13,2 29,9 1946. 17,9 százalék 21.1 17.3 14.7 8,1 4.4 8.4 8,1 szükséges, ha az 1947-es tu­lajdonviszonyokról beszé­lünk. fő 110 000 261 000 214 000 33 000 24 000 642 000 Az egy főre juttatott terület, hektárban 4.8 2.8 2,2 2,5 2.0 tett tulajdonforma-változás indoklása a különböző szak­irodalmakban az, hogy a mezőgazdaság elegendő élel­met szolgáltasson a lakos­ságnak. (folytatjuk) Koltay Zsoltné, agrármérnök AGROBANK RT 4> 4/> V Biztos befektetés - Garantált biztonság Kössön velünk értékpapír-eladási és visszavásárlási szerződést! Az Agrobank Rt az általa eladott értékpapírokat magasabb, garantált árfolyamon vásárolja vissza. Az árfolyam növekedésének megfelelő éves hozamszintek: 15-30 nap 17,5% 31 -60 nap 22,0% 61-90 nap 24,0% 91-180 nap 26,0% 181-365 nap 28,0% Részletesebb felvilágosítással készséggel áll rendelkezésére szarvasi fiókunk: . békéscsabai fiókunk: 5540 Szarvas Szabadság u. 30. T.: 67/12-721, 13-549, ' 13-928 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 2. T.: 66/25-233, 21- 838, 22- 450 Kisiparosok, kiskereskedők, cukrászok, fagylaltpor-felhasználók figyelmébe! MOST RENDELJE MEG A PRÍM* (FAGYLALTPORT, amely stabilizáló és emulgáló anyagokkal dúsított, EZÉRT A LEGJOBB MINŐSÉGET ÉS KIHOZATALT BIZTOSÍTJA. Ha most rendeli meg, egész évben a jelenlegi legolcsóbb áron forgalmazunk az ön részére! MEGRENDELHETŐ: Győzelem Mgtsz, Gyomaendrőd, Tímár Mihály Ierakatvezetőnél, a (67) 31-802-es telefonszámon, valamint: Veszprém Megyei Tejipari Vállalat Jégkrémüzeme, Veszprém, Vörös Október u. 93. sz. Telefon: (80) 26-233. FŐKÖNYVI KÖNYVELÉSBEN JÁRTAS mérlegképes könyvelői vizsgával rendelkezők előnyben jelentkezés az UNIVERZÁL személyzeti osztályán Békéscsaba Szabadság tér 2 t: 22-844

Next

/
Thumbnails
Contents