Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-20 / 43. szám

NÉPÚJSÁG 1990. február 20., kedd Hidrometeorológiai jelentés — január Hőmérséklet: A Körösvidéki Környezet- védelmi és Vízügyi Igazga­tóság területén januárban száraz, az átlagosnál jóval melegebb volt az időjárás. Gyakori volt a hőmérséklet ingadozása. A hónap elején a hőmér­séklet hajnalra —13 foktól —15 fokig süllyedt, míg a hónap végén napközben a 14—16 fokot is elérte. A ha­vi középhőmérséklet —1,0 fok volt, amely 1,6 fokkal magasabb a sokéves átlag­nál. Csapadék: 1990. január hónapban 11,8 Sokéves átlag (mm) Tárgyi időszak (mm) Eltérés az átlagtól (mm) Hó viszonyok: Az igazgatóság területén az elmúlt hónapban nem volt hó. Folyóink hegyvidé­ki vízgyűjtője területét sem borítja hótakaró, kivéve a magasabban fekvő állomá­sokat. Biharfüreden a hónap folyamán 4—13 cm, Vigyá- zón 2—8 cm között válto­zott a hótakaró vastagsága. Talajvízszint: Az igazgatóság területén a talajvízszint — a vizsgált mip csapadék hullott. Ez a mennyiség — lényegesen — 17,5 mm-rel alacsonyabb 50 év január havi átlagcsapa­dékánál. A 'csapadékmérő. állomások közül a legna­gyobb csapadékmennyiséget, 16,8 mm-t Gyulán mérték. A legkevesebb csapadék Kó- ton hullott, amely 6,4 mm volt. 1989. november 1. és 1990. január 31-e közötti időszakban az igazgatóság területén 78,8 mm csapadék hullott. Ez a mennyiség 36,3 mm-rel alacsonyabb a sok­éves átlagnál. A havonként lehullott csapadékmennyiség és a sokéves átlag alakulása az alábbi: • XI. XII. I. Ossz. 46,8 39,0 29,3 115,1 52,5 14,5 11,8 78,8 5,7 —24,5 —17,5 —36,3 kutak adatai alapján — a sokéves átlagnál kissé ma­gasabban (14—40 cm) he­lyezkedik el, kivéve a zsa- dányi kutat, ahol a talaj­vízszint a sokéves átlag alatt áll 19 cm-rel. A te­repszint alatt 180—372 kö­zött ingadozik. Az elmúlt időszakban lényeges víz- szintváltozást nem észleltek. Folyóink vízállásai és víz­hozamai a határszelvények­ben 1990. január 31-én: Fehér-Körös, Gyula Fekete-Körös, Sarkad Sebes-Körös, Körösszakái H (CM) 13 159 —105 Q (M3 SEC.) 15,6 47,8 10,5 Mindhárom folyó vízállása 'apadó jellegű. Árvízvédelem: 1990 januárjában árvízi esemény nem történt. A hó­nap végén kisebb vízszint- emelkedés volt, elsősorban a Fekete-Körösön, amely a hegyvidéki vízgyűjtőn hul­lott csapadékból származott. A duzzasztóművek közül csak a gyulai fenékgát üze­melt és +110—115 centimé­ter vízszintet tartott. Vizminőség-védelem: Januárban rendkívüli szennyeződés miatt vízminő­ség-védelmi készültség el­rendelése nem történt. A Se­bes-Körös vízterében a fo­nalas gomba jelenléte vál­takozó intenzitásban egész hónapban regisztrálható volt. Ugyancsak fonalas gomba nagy tömegű jelen­létét regisztrálták az Élővíz­csatorna Gyula—Békéscsaba közötti szakaszán. Az ész­lelt jelenséget nem rendkí- vüli szennyeződés indukálta. A szarvasi hévízhasznosító gazdasági társulás január 22-e óta folyamatosan emeli át a termálvizet a Hármas- Körösbe. a vízjogi engedély­ben előírt feltételek, a 200- szoros hígítás mellett. Feszültségek a lengyel agrárpiacon Traktorokkal és teherjár­művekkel torlaszolták el a Katowice és Kielce közöt­ti fontos közutat helyi pa­rasztok, akik a vágóállat­felvásárlás átmeneti fel­függesztése mia(tt tüntettek. Az aznap felkínált 70 mar­hából a helyi felvásárláson csak hét állatot vettek át; a hústúlkínálatra hivatkoz­va, miközben immár a fel- vásárlási ár a gazdaságossá­gi szint alá süllyedt. A lengyel mezőgazdasági miniszter a parasztok előtt jelentette be, hogy eddig 200 milliárd zlotyt költöttek intervenciós húsfelvásárlás­ra, bár egész évre alig 870 milliárd zlotyt irányoztak elő. Az eddigi állami be­avatkozás azonban szemmel láthatólag nem tudta meg­állítani a felvásárlás vissza­esését. Az egyharmadára esett élelmiszerkereslet miatt Lengyelország, amely né­hány hete még élelmiszer­segélyként kapott vajat Nyu- gat-Európából, most 24 ezer tonna vaj exportjára készül, hogy megakadályozza az ajándékélelmiszer tönkreme- nését. Egy parasztszervezet szintén bejelentette, hogy az állampolgári jogok szóvivő­jéhez fordulnak: állapítsa meg. jogos-e a korábban kö­tött hitelszerződések kama­tainak utólagos, januári megváltoztatása. Januárban a kamatláb havi 40 százalék volt, míg februárban ennek fele, havi 20 százalék. Hitachi-megrendelés Csepelről Japán legnagyobb ipari, ke­reskedelmi és pénzügyi kong­lomerátuma, a Hitachi két acél­lemez-szállító berendezést vásá­rolt a Csepeli Vasműtől, vált ismeretessé Tokióban. A több mint l millió dollár értékű be­rendezés azonos színvonalú, vi­szont olcsóbb, mint a Dél-Ko- reából beszerezhető. A Hitachi választása ezért esett a magyar gyártmányra. A Hitachi újabb megrendelést is tervez Magyarországról. A berendezést egy, a japán cég által Kanadába szállított hen­gersorhoz kívánják felhasznál­ni. A Hitachi cégtől származó információk szerint egyébként az idáig Kelet-Európával egyál­talán nem foglalkozó, IS fő gyártó és kereskedelmi ma­mutcégből álló, az ipar egész területét felölelő profilú Hitachi külön kelet-európai osztályt ho­zott létre. Műszaki állomás létesül Orosházán Beszámolt az Butáklub ügyvezető elnöksége A Magyar Autóklub Bé­kés Megyei Szervezetének te­vékenységét az országos el­nökség — az ügyvezető el­nökségen keresztül — rend­szeresen figyelemmel kíséri és beszámoltatja a klub tag­ságának érdekében kifejtett munkájáról. Horváth Ferenc, a MÁK Békés Megyei Szer­vezetének elnöke nemrég adott számot arról, hogy a korábban meghatározott cé­lokat sikerült-e elérni? El­mondotta, hogy az elmúlt öt évre meghatározott fejlesz­tési koncepciót a megyei szervezet elérte. A törvény- szerű lemorzsolódások elle­nére a taglétszám több mint háromezerrel nőtt és jelen­leg eléri a tizenkét és fél ezret. Sajnos ez a megyében lévő személyautókhoz viszo­nyítva csak 21,8 százalékos szervezettséget jelent. Szá­mottevő a. műszaki szolgál­tatások színvonalának- javu­lása, a gazdálkodás, az irá­nyítás fejlődése. Teljesítették az oktatással kapcsolatos célkitűzést is. Eredményes volt a propa­gandamunka a klub szolgál­tatásainak megismertetésé­ben, a taglétszám növelésé­ben. Igen jó munkakapcso­lat alakult ki a megyei szer­vezet függetlenített appará­tusa és a társadalmi vezetés között. Horváth Ferenc el­mondotta, hogy a taglétszám növelésében még jobb ered­ményt lehetett volna elérni, ha az orosházi műszaki ál­lomás felépülhetett volna, „össze kell egyeztetni a vár­ható vállalkozásbarát kör­nyezetet, a megyei adottsá­gokat, a klubtagság igényeit, valamint a MÁK országos há­lózatából és egységes rend­szeréből adódó lehetőségeket és követelményeket, ezekre építve kell szolgálni az au­tóstársadalmat” — mondta befejezésül. Ezt követően az elnökség tagjai kérdéseket tettek fel. Dr. Ispánovits Imre arról érdeklődött, miként válik be a gyakorlatban, hogy az ügy­vezető elnök és a szervezet elnöke egy személy. Horváth Ferenc elmondotta, hogy ez már tíz éve így van, s ez megyei sajátosság. Ezt a tényt az ügyvezető elnökség tudomásul vette. Tóth Ist­ván kifogásolta a technikai sport hiányát a megyei au­tóséletben, Szini Béla pedig a szomszédos szervezetekkel való szorosabb együttműkö­désre hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy helyes lenne egyes típusproblémák megoldásában segítségére lenni az autósoknak. Az elnökség egyöntetűen úgy foglalt állást, hogy az orosházi műszaki állomás hiánya gátolja a Békés me­gyei szervezet hatékonyabb fejlődését. Ezért Balogh Ti­vadar főtitkár felkérte az ügyvezető elnökséget, támo­gassa azt a törekvést, hogy az orosházi műszaki állomás mielőbb megépülhessen. Megállapította, hogy a MÁK érdekelt abban, hogy a tag­ság igényeit minél jobban kielégítse. További jelentős taglétszám-növekedést csak az orosházi műszaki állomás felépülése után lehet elvár­ni. Walter Medárd, az or­szágos ügyvezető elnök fel­kérte az elnökséget, sza­vazzák meg, hogy 1991-ben kezdődjön el és lehetőleg még abban az évben feje­ződjön is be az orosházi mű­szaki állomás építése. Fel­kérte az országos appará­tust, hogy a jövő évi terv­be állítsa be a műszaki ál­lomás felépítését. Az ügyvezető elnökség egyhangúlag elfogadta a Bé­kés megyei szervezet beszá­molóját. Demény Gyula Újabb pénzügyi mentőöv Kelet-Európának Az EGK-+10Z tartozó ti­zenkét állam képviselői kö­zött. megegyezés jött létre arról, hogy az egyes orszá­gok milyen arányban vigye­nek tőkét a Kelet-Európa számára létesítendő Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankba (BERD) — közölték Brüsszelben, diplomáciai forrásból. A szakértők megállapodá­sa szerint, a közösség ..nagy” államai: az NSZK, Franciaország, Nagv-Britan- nia és Olaszország 8,58 szá­zalékkal járulnak a bank alaptőkéjéhez. A kisebb tag­államok, gazdasági erejük szerint. 3,15 százalék (Spa­nyolország) és 0,20 (Luxem­burg) százalék közötti mér­tékben venne részt a finan­szírozásban, míg maga az EGK hat százalékot jegyez­ne a tízmilliárd ECU-ra ter­vezett alaptőkéből. így, az egyes tagállamok és az EGK, mint szervezet, együttesen az alaptőke 51 százalékát tartanák kezükben. A szakértői javaslat sze­rint, az igazgatói tanácsban való döntéshozatalhoz az alaptőkét jegyzők 66 száza­lékának szavazatára lenne szükség. Japán és az Egye­sült Államok magasabb, 85 százalékos arányt szeretne kikötni e téren. Egyébként mindkét állam 8,5 százalék­kal járulna hozzá az alap­tőkéhez. A bank székhelye az EGK egyik tagországá­ban lenne és az elnöki tisz­tet betöltő személyt is az EGK valamelyik tagállama adná. A BERD hiteleivel első­sorban a magánszektort és a magánszektor számára szük­séges infrastruktúra kiépíté­sét kívánjgk támogatni a demokratizálódás útjára lé­pett kelet-európai országok­ban. A szakértői javaslatot március 11—12-én terjesz­tik a konstrukcióban részt vevő harminchat állam — köztük nyolc kelet-európai ország — képviselői elé. A BERD alapító okiratát ezt követően hagyják majd jó­vá. Továbbra is nyitott kér­dés, hogy az alaptőkének 8,5 százalékát adó Szovjetunió részesülhet-e a bank hitelei­ből. Az Egyesült Államok egyelőre elutasítja ezt. Nagy-Britannia pedig szigo­rú feltételekhez kötné a hi­telnyújtást, mondván, hogy a Szovjetunió gazdasági méreteinél fogva óriási hi­telszükségleteivel komolyan veszélyeztethetné a BERD működését. II remény mécsesei Ady szülőföldjén II. Monológok a bizakodás és a szorongás határáról Nem is tudom, hányadik alkalommal olvasom újra és új­ra Fényi István, Nagykárolyban élő költő a Sors virággal kötetében megjelent Néma című versét. „Nékem Európát, nekem is, viiágot nekem. / ...Engem Európának, engem is, ' engem a világnak. / Megint tavaszi ár / csobog a sán­cok fűvé közt, ne légy már néma, te rügy / ha kipattansz! A költő-ember mondja, Fényi István mondja: „Nekünk most elsősorban az a feladatunk, hogy az iskoláért tegyünk. Az utolsó évtizedben a magyar nyelvű oktatás jórészt ki­szorult. Volt olyan időszak, amikor a Károlyi középiskolá­ban, a líceumban öt magyar osztály indult, most már csak kettő van. De az úgynevezett második tagozaton, tehát a XI. osztálytól alig tudtak kiharcolni egy magyar osztályt, a többi román osztály volt. Hogy ez mit jelentett? Nem ne­héz végiggondolni... Az RMDSZ törekvése, hogy az anya­nyelvi iskoláztatás lehetőségét biztosítani kell. Úgy néz ki, hogy most már a XI. osztályban is lesz még egy osztály. Ez volt a legsürgetőbb. A másik dolog, ami foglalkoztat bennünket, ami az én feladatom is, ez a sajtó. Megtörtént az, hogy a kolozsvári Utunkban megjelent írásom, de én, az előfizető sem kaptam meg a hazai lapot. Kerestem a könyvtárban, a középiskolában, általános iskolákban, egyet­len helyen sem kaptam meg. Nem lehetett előfizetni sem, mert azt mondták, nincs rá pénz. De úgy volt az Igaz Szó és más magyar lapokkal is. Most az a fontos feladat, hogy a lapok és a folyóiratok jussanak el azokhoz is, akik nem tudják megrendelni. Ha az iskolák dolga rendeződik, akkor e másikban is lépnünk kell, meg a városi irodalmi kör és a színjátszás ügyében is. Addig az volt az elv, hogy együtt, ha másként gondoltuk, akkor megjelent a szeparatizmus bélyege. Most is kulcsszó még, amihez társul a dilettantiz­mus is. mert olyanok akarnak rendelkezni, akik nem ér­tenek a dolgokhoz.” A nagykárolyi Madisz (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség) két tagja, Czenter Tünde és Merker István mond­ja: „Könyvek kellenek nekünk, önismereti könyvek, tör­ténelmi munkák, és működésünkhöz az RMDSZ-szel együtt feltételek. Mi érdekvédelmi szervezet vagyunk, ami ben­nünket érint, mindenhol hallatjuk szavunk. Amit a forra­dalom idején megígértek, azt most már látni akarjuk. Fő­leg a magyar oktatásban akarunk eredményt látni. De ön­álló magyar könyvtárat akarunk működtetni, nyelvoktatást szervezni, szeretnénk táncházat. Az állóvizet fel kell ka­varni!” Benedek Zoltánná óvónő: „Iliescu úr azt mondta, hogy biztosítja a magyar gyerekek visszahatását anyanyelvű óvodákba, iskolákba. A napközi otthonos óvodákban itt ezt egy hónap alatt nem sikerült elérni. Kifogás, hogy nincs ma­gyar óvónő, aztán ha magyar anyanyelvű, akkor román óvónőképzőt végzett, így ilyen nem taníthat, pedig csak a napközis óvodákban 120 kérvény van.” Benedek Zoltán tanár, az RMDSZ tagja: „Gond, hogy mozgatni kellene embereket, mert ahol magyarok taníta­nak, ott könnyebben át lehet állni. Így Szatmárnémetiben, a Kölcseyben osztálycserékkel meg lehetett oldani a teljes magyar oktatást. Károlyban más helyzet alakult ki.” WVWWHWW „Nagykárolyban a mezőgazdasági szakközépiskolában jó­zanul és gyors cselekvéssel beindították a magyar osztályo­kat is, de a líceumban nem akarják, ott kemény harc fo­lyik. Sajnos egy félművelt réteg kapaszkodik a pozícióhoz, amit még táplálnak is, hiszen Lancranjan elvtárs (úr?!) ki­jelentette, hogy most kellene újból kiadni a könyvét. Ret­tenetes harc folyik. Rámegy az idegrendszerünk. Én, aki jó alvó vagyok, már napok óta nem alszom. Az érv, hogy mi­ért azonnal kell mindez. De hát, ha halogatjuk, akkor a szülők bizalma megint megrendül... Ezért óvatosak az em­berek még az RMDSZ-szel szemben is. Pedig a jogokat csak szervezetten vívhatjuk ki, s ha indulhatunk a válasz­tásokon, akkor igenis indulunk, mert erős képviselet kell nekünk.” Corneliu Bala romántanár a nagykárolyi agrárlíceumban, műfordító, és a Nemzeti Megmentési Front oktatási bizott­ságának tagja. Ez utóbbi megbízatását nemrég kapta, mert aki korábban képviselte a helyi bizottságban az iskolákat, román nacionalista nézetei miatt nem maradhatott a he­lyén. A tanár úr mondja: „A minap történt egy bolt előtt, beszélgetnek, s egy hölgy az iránt érdeklődött, hogy Ká- rolyban van-e röptér. Mondják neki, hogy nincs, csak Szat- máron. De miért? — kérdezték tőle. Csupán azért, mondá a hölgy, mert gyorsan haza akarok menni Ploestibe, mert az állomáson egy „doamna” (asszonyság) azt mondta, hogy nehogy bemenjek valahova és románul szóljak, mert itt ki­beleznek. Mire megdermedtek, akik körülötte voltak, s csak azután tudták nyugtatni, hogy nem történt és nincs is itt semmi ilyen jellegű románellenesség. De ilyen hihetetlen dolgot is művelnek egyesek. Az iskolák dolgát szerintem el lehet rendezni. Nálunk az agrárlíceumban azonnal meg is oldottuk. Nyitottunk magyar osztályokat, és találtunk ma­gyar szakembereket is. így kellene mindenhol. Egy a lényeg: itt együtt kell éljünk. Hiába mond bárki bármit, ha közös Európát akarunk, csak így lehet. Persze, ez még nehéz lesz.” Ieremi József a Nemzeti Megmentési Front kulturális és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó tagja, aki egyébként a titkári teendőket is ellátja. 1957-től 1962-ig börtönbünte­tésre ítélték magyar soviniszta magatartás miatt, pedig ro^ mán, és görögkatolikus vallású, de jól ismeri a magyar iro­dalmat, a nemzetközileg is elismert nagykárolyi fotóklub vezetője: „A nagykárolyi Nemzeti Megmentési Front Taná­csa 21 tagú, 11 román és 10 magyar az arány. Ebben vál­tozás lesz. Helyi lapot akarunk. Corneliu Bala kezdemé­nyezte, és már meg is beszéltük, hogy kétnyelvű lap kel­lene most. így a románok is tudják, hogy mit akarnak a magyarok és fordítva. A tervezett cím Agora. Szóval így van, hogy nehéz, de muszáj!” (Vége) Fülöp Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents