Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-03 / 29. szám

1990. február 3., szombat NÉPÚJSÁG A magyar nemzetiség nem kiváltságos jogokat kér Hz RMDSZ tiltakozó nyilatkozata A román nyelvű sajtóban félrevezető és rágalmazó kampány kezdődött. A meg­jelent írások szerzői védel­mére kelnek a diktatúra évei alatt tervszerűen kiépített, a nemzetiségi, kisebbségi ok­tatást felszámoló s ugyanak­kor a román nemzetre néz­ve is kártékony struktúrá­nak. Erre hívta fel a figyel­met a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ideig­lenes intézőbizottsága abban a nyilatkozatban, amelyet pénteken tett közzé. A tiltakozó nyilatkozat ki­fejezésre juttatja, hogy a szövetség fenntartja a jogot arra, hogy az alaptalan rá­galmakra a nyilvánosság előtt válaszoljon, mivel „az egyéni és kollektív kisebb­ségi jogok gyakorlása nem képezheti alku tárgyát”. A dokumentum leszögezi: a szövetség igényt tart arra, hogy a romániai magyarsá­got érintő kérdésekben „tud­ta és beleegyezése nélkül” ne hozzanak határozatokat, mert az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pon­tatlan információk alapján hozott intézkedések feszült­ségeket okoznak a nemzeti­ségi területeken. Beszámol a nyilatkozat arról, hogy az RMDSZ veze­tői tárgyalásokat folytattak a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának vezetőivel, s le­szögezték: szolidaritást vál­lalnak Pálfalvi Attila pro­fesszorral abban a munká­ban, amelyet a magyar és más nemzeti kisebbségek önálló oktatási hálózata megszervezésében kifejtett. Elismeréssel nyugtázza az RMDSZ az oktatásügyi mi­nisztérium helyzetjelentését a kisebbségi iskolahálózat­nak az utóbbi hetekben vég­bement megújhodásáról, és arról, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlan. Elégté­tellel veszi tudomásul a szö­vetség, hogy Pálfalvi Attila a kormánytól újabb, felelős­ségteljes megbízatást ka­pott. A szövetség vezetői a tárgyalásokon kinyilvánítot­ták: a magyar nemzetiség nem kiváltságos jogokat kér, hanem természetes jo­gokat, amelyeknek megléte a román néppel való barát­ság, a kölcsönös megismerés és tisztelet alapfeltétele, s záloga annak, hogy szilárd együttműködés jöjjön létre a diktatúra által kiépített struktúrák és gyakorlatok felszámolásában, a demok­ratikus megújhodásban. Végezetül a nyilatkozat közli: az RMDSZ ideiglenes intézőbizottsága elégtétellel vette tudomásul, hogy a kormány az oktatásügyi mi­nisztérium nemzetiségi ok­tatásért felelő miniszterhe­lyettesévé dr. Demény Lajos történészt nevezte ki, aki tudományos munkásságával, közéleti tevékenységével és erkölcsi magatartásával a romániai magyarság bizal­mát és teljes támogatását él­vezi. Kinnock megelűzi Thatchert Növekszik a Munkáspárt előnye A legutóbbi 16 év legnagyobb előnyét mutatta ki a brit Mun­káspárt javára a Gallup Köz­véleménykutató Intézet pénte­ken közzétett felmérése. Esze­rint a munkáspárti ellenzék 48:32,5 arányban győzné le a kon­zervatív kormánypártot, ha most lennének általános választások. Ennél is érzékenyebben érinti a tory vezérkart a kormányhoz közel álló The Daily Telegraph számára végzett közvélemény­kutatásnak az a megállapítása, hogy Neil Kinnock munkáspár­ti vezér most először megelőz­te Margaret Thatcher asszonyt a kormányfői alkalmasság meg­ítélése tekintetében is. A 15,5 pontos munkáspárti ve­zetést a Gallup mindenekelőtt a gazdasági gondok elhatalmaso­dásának tulajdonítja. A kor­mány gazdaság- és szociálpoli­tikája iránti bizalom csökkené­sének arányait a tavaly május óta folyamatosan kimutatott munkáspárti vezetés fokozatos növekedésénél is drámaibb mértékben jelzi a miniszterel­nök-asszony és az ellenzéki ve­zér népszerűségi mutatójának megfordulása. A Gallup 1989. januári felmé­rése szerint egy évvel ezelőtt a brit választóknak csupán 19 százaléka vélte úgy, hogy Neil Kinnock jobb kormányfő lenne, mint Thatcher asszony, akit ak­kor 45 százalékuk ítélt legal­kalmasabbnak az ország kor­mányzására. Arra a kérdésre, hogy ki lenne a „legjobb mi­niszterelnök”, a most közzétett Gallup-felmérés szerint a meg­kérdezettek 34 százaléka vá­lasztotta a munkáspárti ellen­zék vezérét, és 33 százalékuk a tisztség jelenlegi betöltőjét. A hetekig tartó összecsapások után nórmalizálódik a helyzet Azerbajdzsánban. A katonák (az oda vezényelt rendfenntartó erők tagjai) békésen beszélgetnek a falubeli lakosokkal A DER SPIEGEL-ben olvastuk: Boszorkányhadjárat a törökök ellen — avagy: mire jó a nemzetiségi ellentét Bulgáriában? Bulgáriában az új pártvezetés igyekszik a török kisebb­ség jogait biztosítani, de a pánikhangulat és a hisztéria a polgárháború veszélyével fenyeget. Tízezrek vonultak Szó­fiában a Parlament előtti térre, zárva maradtak az üzemek és a hivatalok, személykocsik gyűrűje zárta le a belvárost. A hatalmuktól megfosztottak az utcán akartak élni újon­nan kivívott jogaikkal — nyomást gyakoroltak a hatalom birtokosaira. Ám ezúttal nem a több demokráciáért tüntet­tek, ahogyan korábban. Most ilyen feliratokat emeltek táb­láikon a magasba: „Bulgáriát a bolgároknak!", „Mi, bolgá­rok nem akarunk többé a törökök rabszolgái lenni!”, „Egyik hibát nem lehet a másikkal jóvá tenni”. A nacionalista tüntetés válasz volt az új pártvezetés, a Minisztertanács és az Államtanács közös, múlt év decem­ber 29-ei határozatára, amely a Parlamentnek javasolta, hogy vizsgálják felül és módosítsák a kereken egymillió tö­rök származású bolgárt sújtó intézkedéseket. Ennek értel­mében az iszlám kisebbségnek vissza kellene kapni a régi nevek használatának jogát, és a saját vallás gyakorlásához a szabadságot. A törvényjavaslatot a november elején megbuktatott 78 éves Todor Zsivkov pártvezér által kitalált, több évtizedes elnyomás jóvátételi gesztusának szánták. A sztálinista ura­lom ugyanis 35 éven keresztül a törökök és a muzulmánok erőszakos beolvasztására törekedett, sőt tavaly azt hirdette, hogy már nem is létezik ez a két nemzetiségi kisebbség. Alig hozták nyilvánosságra a törököket sújtó törvények felülvizsgálatát, nemzeti viszály robbant ki. A bolgárok, akik az egész ország „iszlámosításától”, azaz „törökösítésé- től” tartanak, kivonultak az utcákra. Így tettek a törökök is a déli országrészben, a diszkrimináció végét ünnepelték hangosan az utcákon, és azt kiabálták: „Ki a keresztények­kel!”. A hatvan százalékban törökök által lakott Kurdzsa- liban az ünneplők napokig üresen hagyták a termelőüze­meket. Krdzalában pedig, ahol főleg bolgárok élnek, az or­dítozó tömeg rohadt krumplival dobálta meg Andrej Luka- novot, a Politikai Bizottság tagját. A miniszterelnök, Georgi Atanaszov is igyekezett meg­nyugtatni az elégedetlenkedőket a Parlament épülete előtt, de túlharsogták, lehurrogták, amikor így fordult honfitár­saihoz: „Ha mi, bolgárok szabadok akarunk lenni, akkor az egész népnek szabadnak kell lennie”. Az 53 éves Petar Mla- denovot teljesen váratlanul érte a konfliktus. A közte és a mindenható Zsivkov közötti ellentét a bulgáriai törökök ügyében november elején kirobbantotta a palotaforradal­mat, és az vezetett tulajdonképpen a zsarnok megbukta­tásához. Mladenov, aki korábban külügyminiszter volt, megtagad­ta, hogy képviselje Zsivkov soviniszta elveit. Mint az or­szág egyetlen világjáró diplomatája, nem volt hajlandó ál­landóan azokat a súlyos vádakat hallgatni, amellyel az em­beri jogok bulgáriai megsértését illették. A török problé­ma — így kalkulál az új ember az élen — lehet az a kö­zös téma, amelyben egyetértésre juthatnak az újonnan ala­kult ellenzéki csoportosulásokkal, amelyek főleg értelmisé­giekből állnak. A további témák — a kommunisták jövő­beli szerepe, a szocialista tervgazdálkodás leépítése — még kérdésesek. A figyelmeztetéseket, hogy ez a stratégia könnyen kudarc­ba fulladhat, Mladenov elengedte a füle mellett. Az Aka­démia Szociológiai Intézetének közvéleménykutatása szerint a bolgároknak csak 1,1 százaléka áll az etnikai konfliktus gyors megoldása mellett. A többség, 42,7 százalék a jobb életkörülmények megteremtését tartja sokkal fontosabbnak. Az elnyomás, a bizalom hiánya és a gyűlölet az ötszáz éves oszmán uralom öröksége. Csak 1878-ban és csak az oroszok segítségével tudtak a bolgárok megszabadulni a tö­rök uralomtól. A bolgár történetírás szerint azokból az időkből örökölték az ország muzulmán kisebbségét is. El­lent mond ennek az a török felfogás, mely szerint a 19. szá­zad második felében több mint egymillió török vándorolt ki Bulgáriába. Velük szemben olyan „különleges gondoskodási jogot” tart fenn Ankara, ami dühíti a bolgárokat. Zsivkov, hogy pontot tegyen az ügy végére, megpróbálta — még az elmúlt évben is — a muzulmánokat három kite­lepítési hullámban kiűzni az országból. Bezáratott minden török nyelvű iskolát, mecsetet, az iszlám nevű bolgároknak be kellett olvadni, különben csak a kivándorlás állt előt­tük. Több mint 300 000 török származású bolgár hagyta el az országot; csak kézi csomagot és 500 levát vihettek ma­gukkal. Minden más vagyonukat, a házat, a kertet, az ál­latokat elárverezte a párt. A kivándorlási hullám óriási gondokat okozott a bolgá­roknak is, és a most népszerű törökgyűlölet java része azok­ból az időkből származik. Több mint 120 000 munkaerő hi­ányzott hirtelen az országból. A földeken, a gyárakban, de még a kórházakban is nyugdíjasoknak, tanulóknak, kato­náknak kellett felvenni á munkát. A legtöbb bolgár szemé­ben a kivándorlás hazaárulást, szökést jelentett. Közben a kivándorlók közül mintegy 100 000 visszatért Bulgáriába. A régi-új haza, Törökország szintén a gazdasági csőd előtt áll, így a rózsás ígéretek ellenére nem tudott a hazatérőknek mást, csak nyomort, munkanélküliséget és menekülttábori szállást biztosítani. A reformerek véleménye szerint a törökellenes tüntetések hátterében meghúzódik még valami, talán az előbbinél is veszélyesebb erő: a hatalmuktól megfosztott funkcionáriu­sok. Zsivkov hívei és a reformok által veszélyeztetett vi­déki apparátus tagjai a nemzetiségi ellentétet használják ki, hogy fellépjenek az átalakítások ellen. Kalandos, horror jelentésekkel szolgálnak minden mennyiségben a török ki­sebbség állítólagos támadásairól, szeparatista terveiről, s így szítanak polgárháborús hangulatot. A törökök, legalábbis ezt suttogják Szófiában, kiűzik a keresztényeket a falvakból. Mindenféle hírek terjengnek megmérgezett kutakról, megerőszakolt asszonyokról, meg­babonázott állatokról. Petar Danailov író a televízióban for­dult honfitársaihoz: „Előttünk a szakadék. Ha így folytat­juk, letörölnek bennünket a civilizált népek listájáról.” Az országos méretű uszítás célt ért még a pártreformerek kö­rében is, a Politikai Bizottság tagjai javasolták a népsze­rűtlen intézkedés visszavonását. Mladonov azonban nem akárja feladni, az a célja, hogy a bajt kerékasztalnál orvosolják. A nacionalisták, akik a „Nemzeti Érdekek Védelmének Népi Bizottságában” tömö­rültek, jogi garanciát követelnek arra, hogy a török több­ség által lakott területekről ne űzhessék el a bolgárokat. Mladonov elutasította azt a javaslatot, hogy népszavazást tartsanak a török kérdésről. „Természetes emberi jogokról nem lehetnek eltérő vélemények” — mondotta. De talán mégis: a katonai vezetés, amely Zsivkov meg­buktatásakor feltűnően tartózkodóan viselkedett, most ki-* jelentette: „a fegyveres összecsapást nem nézné tétlenül”. Arra csak egyetlen választ tudna: „a rendkívüli álíapot ki­hiidetését . Fordította: Niedzielsky Katalin Í1EH3EH< ifiSE KÖLTÖZŐ NYUGDÍJASOK ÉS EGYETEMISTÁK Az Európai Közösség 12 tagállama megállapodott ar­ról, hogy az egyetemisták és nyugdíjasok 1992 után bár­melyik közös piaci ország­ban szabadon letelepedhet­nek. A döntés értelmében, az egyetemisták bármely or­szágban tanulhatnak, amíg a tanulmányok folytatásához szükséges pénzzel rendelkez­nek, és nem kérnek pénz­ügyi segélyt attól az állam­tól amelyben letelepedtek. A nyugdíjasok számára szin­tén engedélyezik, hogy új hazában él jenek, azzal .a fel­tétellel, hogy nyugdíjuk ösz- szege magasabb legyen, mint a befogadó ország rendelke­zései szerint járó támogatás. NEMKÍVÁNATOS SKODA Az új-zélandi vámosok ta­nakodnak arról, hogy be­tiltsák-e a csehszlovák Sko­da exportját, mert tudomá­sukra jutott, hogy a Skoda Müvekben bizonyos alkatré­szeket foglyok készítenek. Húsz autó vesztegel a hatá­ron, nem tudni, mi lesz a sorsuk, ugyanis Űj-Zéland- ban még 1921-ben törvényt hoztak arról, hogy olyan árut nem hozhatnak be kül­földről, amelyet rabok állí­tottak elő. ÉS JÖTT AZ ELEFÄNTCSORDA Egy bangladesi falun ele­fántcsorda vágtatott keresz­tül, s hihetetlen pusztítást okozott. Az elefántok háza­kat, szántóföldeket tapostak el és a legnagyobb szerencse az volt, hogy bármennyire hihetetlen is, a csorda átha­ladása során senki sem sé­rült meg. A Daccatól észak­ra lévő falvakban nagy gon­dot okoz az elefántok kö­zelsége, mert igen gyakran előfordul, hogy a lakott te­rületeken áthaladva nagy károkat okoznak. A becslé­sek szerint Bangladesnek ezen a részén legalább 1000 elefánt él. SZIGORÜ VÉGRENDELET Derek Simons angol üz­letember végrendeletében 1,3 millió fontot hagyott gyer­mekeire azzal a feltétellel, hogy a pénzt nem szabad el­herdálni, csak tanulmánya­ik folytatására fordíthatják, vagy be kell fektetniük va­lamilyen vállalkozásba. Gyermekei kijelentették, nem fogják megtámadni a vég­rendeletet. FIGYELEM! Szövetkezetünk különféle ipari tevékenység folytatására átalányelszámolásos rendszerben üzemelő dolgozókat és részlegeket VESZ FEL. Érdeklődni: Hódmezővásárhely és Vidéke Méhész Szakszövetkezet, Rárósi u. 10. Telefon: 44-499 Termelőszövetkezetünk műanyag-feldolgozó ágazata fő- és mellékállású ÜZLETKÖTŐKET KERES TERMÉKEIK ÉRTÉKESÍTÉSÉRE. Fő profiljuk: Pe-tasakok, -zsákok, Pe és PVC feliratos és feliirat nélküli szatyrok, vákuumformázott csomagolóeszközök készítése. A jelentkezéseket írásban az alábbi címre kérjük elküldeni: Lenin Mgtsz, Szerencs, Salzmann Zoltán főmérnök, 3900 Szerencs, Rákóczi u. 16. Elkészült! Megjelent! Már vásárolhatá az első magyar szexfilm. Miről szól? Gyönyörű szép szerelem története. Forró a történet, a szerelem, és izzik a szex. Egy magyar lány kálváriája a nyugati szex- és pornófilm világában. Megrendelőlap Megrendelem a Pornósztár volt őnagysága című műsoros kazettá/t — 1950,— Ft-os áron —, a FLOTTÁ Kisszövetkezettől (1145 Budapest XIV., Mexikói u. 36/B) — utánvéttel. A megrendelő neve: .............................................. A megrendelő címe:' .............................................. A megrendelt darabszám:......................................... K érem a megrendelt kazettát címemre elküldeni. Ellenértékét az átvételikor egyenlítem ki. A megrendelő aláírása A megrendelő címe, irányítószáma A megrendelőlapot kérjük, vágja ki, és címünkre küldje el, vagy fenti címünkön készpénzért személyesen megvásárolhatja.

Next

/
Thumbnails
Contents