Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-20 / 43. szám

T 1990. február 20., kedd NÉPÚJSÁG Moszkvában is a hatalomért folyik a harc Az SZKP egységes egészként kimerült Litvánia még az idén független lesz „Itt az ideje, hogy hig­gadtan felfogjuk és elfo­gadjuk az egyértelmű tényt: nem egyszerűen vélemé­nyek, nézetek harcának va­gyunk tanúi, hanem a ha­talomért folyik a harc” — írja Jurij Sabanov, a Prav­da hétfői számában. A szov­jet pártlap vezető munka­társa terjedelmes cikkben tekinti át egy olyan kerek- asztal-beszéligetés néhány ta­nulságát, amelyre a közel­múltban több alternatív szervezet képviselőit is meghívták. A hatalomért folyó harc természetes állapot egy nyi­tott társadalom számára, a haliadás útján való mozgást jelenti. Olyan állapot, amelyben a hatalmi struk­túrának megvan az ellenzé­ke, és az a néptömegek vá­Brit megfigyelők a Lon­don és Bonn között támadt feszültség további fokozódá­sára számítanak Margaret Thatcher asszony vasárnap elhangzott beszéde nyomán, amelyben a brit kormányfő minden eddiginél élesebb megfogalmazásban figyel­meztetett a két Németország „összejövetelében” rejlő ve­szélyekre. Jelentőségteljes­nek tekintik, hogy a mi­niszterelnök-asszony most először ismerte el nyilváno­san Németország közeli egyesülésének elkerülhetet­lenségét, s hogy ezzel kap­csolatos mondanivalójának kifejtésére a brit zsidóság küldötteinek testületét vá­lasztotta közvetlen hallgató­ságának. Megfigyelők három külö­nösképpen aláhúzott mozza­natot emelnek ki Thatcher asszony beszédéből: 1. Nyomatékosan elutasí­totta az „újraegyesítés” fo­galmát, amelybe szerinte be­leérthető Németország 1937­gyait kifejező politikai dön­tések irányába_ ösztökéli a hatalmat — írja. Majd kifejti: — A ma haltaimon lévő párt, az SZKP, a kongresszusi ál­lásfoglalás tervezetében ki­jelenti, hogy hű a szocialis­ta úthoz, Október eszméi­hez. Más társadalmi erő — hiszen a ‘többpártrendszer de jure elismerése nem kés­lekedhet —, azonban ajánl­hat kapitalista fejlődési utat, vagy valamilyen más társadalmi berendezkedést. Akinek a programját a nép támogatja, annak az útján halad majd a társadalom. Idézi az SZKP-n belül nemrég megalakult demok­ratikus platform egyik kép­viselőjének véleményét. A képviselő szerint az SZKJP egységes egészként kime­rült, ezért elengedhetetlen, es határai közötti újraegye­sülés igénye is; hangsúlyoz­ta, hogy csakis a két létező német állam, az NSZK és az NDK „egyesítéséről” lehet szó jelenlegi határaik kö­zött: a határok sérthetetlen­ségét illetően megfelelő biz­tosítékokat kell kapniok a szomszéd országoknak, Len­gyelország nyugati határait szerződésileg kell garantálni. 2. Németország egyesítésé­nek nem szabad arra vezet­nie, hogy Kelet- és Nyugat- Európában, vagy a Szovjet­unióban bárki is kevésbé érezze magát biztonságban Németország egyesítése kö­vetkeztében : ezért Német­országnak a NATO kereté­ben kell maradnia, terüle­tén állomásozó amerikai és más (brit) csapatokkal. Ke- let-Németországban külön­leges elrendezéssel kell gon­doskodni a Szovjetunió biz­tonsági igényeinek kielégí­téséről, esetleg úgy. hogy bi­zonyos szovjet katonai egy­ségek ott maradnának, leg­hogy a hatalmi struktúrából demokratikus, parlamenti típusú párttá alakítsák át. amelyen belül, a vélemények széles pluralizmusa érvé­nyesül. Szerinte az sem el­képzelhetetlen, hogy ezen a platformon új párt létesül­jön, ha sokáig késlekedik az SZKP radikális megújulása. Mivel a demokratikus platformot azzal vádolták, hogy ultimátumot intézett a párt egészéhez, Jurij Saba­nov erről is kifejti állás­pontját: valóban vannak olyanok, akik pártkönyvvel a zsebükben is készek el­temetni a pártot, kisöpörni a politikai színtérről!, de a platformhoz tartozók több­sége aggódik a párt sorsá­ért, becsületének és tekin­télyének helyreállítását akarja. alábbis egy átmeneti idő­szakra. 3. A „kettő plusz négy” tárgyalási formulával követ­kezetesen szembeállította a „négy plusz kettő” formu­lát, ezzel is nyomatékosan aláhúzva azt az álláspont­ját, hogy a második, világ­háborúban győztes négy nagyhatalomnak mindmáig érvényes és elsődlegesen ér­vényesítendő előjogaik van­nak a Németország határa­it, nemzetközi, politikai és katonai jogállását, illetve Berlin státusát érintő kér­désekben. Brit kormánykörök han­goztatják, hogy Thatcher asszonyt „nem vezette kon- frontációs szándék”, hanem csupán leszögezni kívánta: Németországnak számolnia kell az Európai Közösség és a NATO más tagállamainak álláspontjával is. A vezető brit lapok egy­behangzóan „feszültségter­hes” csúcstalálkozót jósol­nak március második felé­re Thatcher asszony és Kohl kancellár között, amikor — a kelet-németországi válasz­tások után — személyesen is megvitatják nézeteltéré­seiket Németország egyesí­tését. illetve az „új mély­pontra jutott brit—nyugat­német viszonyt” érintő kér­désekben. Litvánia még az idén ki­kiáltja függetlenségét — je­lentette ki vilniusi nyilatko­zatában Litvánia Független Kommunista Pártjának két vezető tisztségviselője. Ro- mualdas Ozalas, a párt KB PB tagja szerint nem kérdé­ses, hogy a szombaton meg­választandó új litván parla­ment ebben az évben kinyil­vánítja a balti köztársaság függetlenségét. Algimantas Cekuolis, a KB tagja úgy véli, hogy a litván Legfel­sőbb Tanács talán már jú­liusban — egy történelmi évfordulóhoz, a litván füg­getlenség elismeréséről 1920- ban kötött orosz—litván szerződés évfordulójához idő­zítve — megteszi ezt a lé­pést, Mindketten valószínűnek tartják, hogy a függetlenné nyilvánított Litvánia azon­nal tárgyalásokat kezd Moszkvával a területén ál­lomásozó szovjet csapatok kivonásáról. Cékuolis kijelentette: a függetlenné válás nem je­lenti a kereskedelmi kap­csolatok megszakítását, a független Litvánia eleget tesz a Szovjetunió iránti ke­reskedelmi kötelezettségei­nek. Litvánia balti kikötői a függetlenség kikiáltása után is hozzáférhetőek ma­radnak a Szovjetunió számá­ra. A két tisztségviselő azt is kifejtette a brit Reuter hír- ügynökségnek adott nyilat­kozatában, hogy Litvánia Független Kommunista Párt­ja a többi közép- és kelet­európai kommunista párt példáját követve hamarosan megváltoztatja a nevét. Cekuolis szerint Litvánia csák akkor állna el a Szov­jetunióból való kiszakadás­tól, ha Moszkva számos fel­tételt teljesítene. A legfon­tosabb ezek közül az, hogy a Szovjetuniót alakítsák át független államok föderáció­jává. Cekuolis úgy vélekedett, hogy a közhangulat a balti köztársaságban akkor for­dult végérvényesen az álla­mi függetlenség követelésé­nek irányába, amikor a szovjet központi pártvezetés elítélte a litván kommunis­ták kiválását az SZKP-ból. 1.AUSOAM flEH3Etf in ftyi sz ,*,***Í£’ MAJD ÖT ÉS FÉL PERCET TÖLTÖTT VÍZ ALATT Claude Chapuis francia búvár új világrekordot ért el, mert öt perc 24 másod­perc és 40 századmásodper­cig maradt a víz alatt lé­legzetvétel nélkül. Az előző rekordot szintén egy fran­cia búvár tartotta, 5 perc 13 másodperc és 20 századmá­sodperccel. FÁRAÓK KIKÖTŐJÉT FEDEZTÉK FEL LUXORBAN Egyiptomi régészek Luxor­ban, a valamikori Thébá- ban, a Nílus partján nagy kőtömböket találtak, ame­lyekről feltételezik, hogy ki­kötő maradványai, ahol a fáraók hajóikat kötötték ki. (Feltételezik, hogy a kikötő éppen a főszentély alatt volt. A régészek szerint 3300 évvel ezelőtt építették, mi­előtt Théba Egyiptom fővá­rosává vált volna a XI. di­nasztia idején. MEGHALT AZ ELSŐ MÜTÜDÖS Amerikában meghalt az első páciens, egy 16 éves lány. akinek szervezetébe először ültettek be műtüdőt. Ez egy 51 centiméter hosz- szú, porózus műanyag szá­lakból készült készülék, amelyet behúznak a szívbe vért szállító egyik vénába. A páciens vérét oxigénnel látja el és eltávolítja belőle a széndioxidot. Az operáció két órán át tartott. A páci­ens azért halt meg, mert a tüdő megszűnt működni. A MINISZOKNYÁK BETILTÁSA ELLEN Hondurasban a feminista egyesületek felhívták az ál­lami tisztviselőnőket, ne tartsák magukat a kormány új előírásához, mely szerint munkahelyükön nem jelen­hetnek meg miniszoknyában, mert ez megcsorbítja embe­ri .fogaikat. SIKERES FÖLDETÉRÉS Hétfő reggel sikeres le­szállást hajtott végre a szov­jet Szojuz TM—8 űrhajó le­szállóegysége, fedélzetén Alekszandr Viktorenko és Alekszandr Szerebrov űrfia- iósokkal. A két szovjet űrpilóta 166 napot töltött a Mir űrállo­más fedélzetén, s első ízben próbálták ki azt az új szov­jet egyéni űrközlekedési esz­közt, amelynek segítségével az űrhajósok a világűrbe ki­lépve az űrállomástól füg­getlenül mozoghatnak. A FENOBARBITONUM KÁROSÍTJA AZ AGVAT A New England Journal of Medicine ismert amerikai or* vostudományi folyóiratban ta­nulmány jelent meg, amely óvatosságra inti az orvosokat, amikor az úgynevezett febrilis konvulsióban szenvedő gyere­keknek (lázas, görcsös állapot) fenobarbitoinumot írnak fel. A tanulmány szerint ez a szer nemcsak, hogy nem gyógyítja a betegséget, hanem meg is ká­rosítja az agyat. 217 olyan nyolc hónap és három év közti gyereket vizsgáltak meg, akik az említett betegségben szen­vedtek, és ezt a szert szedték. A fenobarbitonum hatására intelligenciakoeficiensük nyolc­cal kisebb volt, mint a többi gyereknek. Hat hónap után in­telligenciahányadosuk még min­dig öttel kisebb vált, mint a többi gyereknél. Az orvosok most azt kutatják, vajon meg lehet-e idővel szüntétni a feno­barbitonum káros hatását az agyra. Fenobarbitonummal egyébként az epilepsziát is gyó­gyítják. AZ AMERIKAIAK TÍZ SZÁZALÉKA Írástudatlan Az Amerikai Statisztikai Intézet szerint az Egyesült Államok lakosságának 10 százaléka írástudatlan. Az országnak ebből évente 200- 250 milliárd dolláros kára származik. Az írástudatlan­ság csökkentésére az elkö­vetkező négy évben kétmil­lió dollárt fordítanak. MEGTÁMADJÁK A HASTÁNCOSNÖKET Az iszlám fundamentalis­ták terrorista akciókat szer­veznek az egyiptomi has­táncosnők ellen, mivel sze­rintük a hastánc ellenkezik az iszlám vallás előírásai­val. A fundamentalisták már megtámadtak néhány has­táncosnőt, akik esküvőkön léptek lel, s az ünnepsége­ket emiatt meg kellett sza­kítani. Az éjjeli mulatók tu­lajdonosai meg akarják győzni a fundamentalistá­kat, hogy az iszlám nem tiltja az Egyiptomban ha­gyományos hastáncot. Thatcher figyelmezteti Bonnt A szomszéd országoknak biztosítékokat kell kapniuk A most fejlődő demokráciák számíthatnak az Egyesült Államok támogatására Lawrence Eagleburger interjúja európai körútja előtt Az Egyesült Államok gazdaságilag és politikailag nö­vekvő mértékben kívánja támogatni Magyarországot és a többi átalakuló kelet-európai országot. Washington egyúttal célszerűnek tartaná azt, ha ezek az országok egyfajta laza társulásban együttműködve növelnék politikai súlyukat, és fejlesztenék gazdaságukat. Az amerikai támogatásnak rend­kívül fontos feltétele, hogy az abban érdekelt államok biz­tosítsák a nemzetiségi jogokat is. Erről szólt Heltai And­rásnak, az MTI washingtoni tudósítójának és a Magyar Te­levízió Panoráma-műsorának adott interjújában Lawrenée Eagleburger, az amerikai külügyminiszter első helyettese. Eagleburger — aki ezen a héten Budapesten, Varsó­ban, Belgrádban és Bécsben tesz látogatást — George Bush elnök megbízásából, mint a Kelet-Európának nyújtott amerikai segítség összehangolója érkezik Bu­dapestre. Ezúttal is kormá­nya támogatásáról kívánja biztosítani a magyarországi demokratizálás folyamatát. Célja a tájékozódás, hogy felmérje: hogyan látják Bu­dapesten az ország gazda­sági és politikai helyzetét, miként alakulhat a gazda­sági helyzet a választások után, s milyen támogatásra lehet szüksége az országnak a jövőben. Arra a kérdésre, hogy Wa­shingtonban tudatában van­nak-e annak: a magyar köz­vélemény az eddiginél na­gyobb amerikai támogatásra számít, a miniszterhelyettes kijelentette, hogy a segítség mértéke növekedhet, de for­mái aligha változnak. Arra a megjegyzésre, hogy Wa­shington (anyagi korlátáitól függetlenül) támogathatja Magyarországot a Nemzet­közi Valutaalapban, illetve abban, hogy hozzájárulhas­son a gazdasága számára nélkülözhetetlen csúcstech­nológiához. a diplomata ki­jelentette: jóllehet nem irá­nyítják a' Valutaalapot, ké­szek segíteni annak érdeké­ben, hogy Magyarország sza­badabb, nyíltabb gazdasági rendszer felé haladhasson. A technológiakivitel korlátozá­sainak teljes feloldása nem várható, de fokozatos eny­hítése igen, abban az irány­ban, ahogy Kínát kezelik. Maga a tény, hogy Magyar- ország vállalta: nem adja tovább az átadott terméke­ket, technológiát, s hogy ez ellenőrizhető is, előnyösen megkülönbözteti másoktól — mondotta. — Az erdélyi magyarság, de valamennyi kelet-európai kisebbség kezelése amerikai szempontból rendkívül fon­tos emberi jogi ügy, hang­súlyozta Eagleburger arra, hogy mennyire tartja jelen­tősnek Washington ezt a kérdést. „Történelmi problé­mákról van szó, amelyek nem tűnnek el egyik napról a másikra. Készségünket, hogy új típusú kapcsolato­kat alakítsunk ki a térség országaival, befolyásolja majd, hogyan kezelik az adott államok a kisebbsé­geiket.” A magyar újságíró a mi­niszterhelyettes véleményét kérte azokról a hírekről, hogy Washington szívesen látná a független kelet-eu­rópai országok egyfajta ösz- szefogását, laza társulását. A válasz: „Sokkal kevésbé fon­tos, miben érdekelt az Egye­sült Államok, mint amilyen fontos az, hogy miben érde­keltek a térség népei. Ezt előre bocsátva, nagyon meg­győző érvek szólnak amel­lett, hogy a szabadságukat, függetlenségüket most el­nyerő országoknak töreked­niük kellene arra, hogy ha­tékonyabban léphessenek fel a nemzetközi porondon. Ugyanakkor igen-igen fon­tos volna, hogy hosszabb tá­von valamilyen módon ösz- szehangoltan közelítsék meg gazdasági és kereskedelmi problémáikat. Kelet-Európa — akárcsak az Egyesült Ál­lamok — szembekerült a mind szilárdabb európai kö­zösségekkel, amelyek 1992- re a teljes egységet tűzték ki célul. Ez mind számunk­ra, mind az Önök számára egyszerre jelent gazdasági, kereskedelmi problémákat, egyúttal pedig lehetőségeket. Tudom, hogy különböző for­mákban felmerül (a kelet­európai országoknak) az EK-hoz való társulása, de egyúttal felmerül az a kér­dés is: hogyan alakul az Önök kereskedelme Cseh­szlovákiával, Lengyelország­gal? Feltételezem, hogy az idő múlásával megváltozik régi típusú gazdasági kap­csolatuk a Szovjetunióval, a gyakorlatban e változások már folyamatban vannak. Ez is olyan tényező, ami ar­ra készteti Önöket. vala­mennyiünket, hogy előre nézzünk, eldöntsük: hogyan lehet a legjobban felkészül­ni a változásokra, s végül is úgy vélem, hogy valami­fajta társulás (a kis kelet­európai országok között) ésszerű lenne”. — A politikai és a gazda­sági átalakulást egyébként a térség országainak maguk­nak kell végbevinniük, az Egyesült Államok nem szol­gál ehhez tervekkel, javas­latokkal, de támogatására számíthatnak — tette hozzá a miniszterhelyettes. Arra a kérdésre, hogy amerikai vélemény szerint miért fogadta el a szovjet vezetés — méghozzá ilyen gyorsan — az európai csa­patcsökkentésre, illetve a német egyesülésre vonatko­zó nyugati javaslatokat, Lawrence Bagleburger rá­mutatott, hogy Moszkva „új realitásérzékéről” van szó. — A szovjet vezetés felis­merte, hogy Kelet-Európa, ahol Magyarország az egyik, de nem az egyetlen példa, világosan igényli a szovjet csapatok szintjének leg­alább a csökkentését, rá­adásul az állomásoztatás költséges. „A lélektani és a gazdasági tényezők párhu­zamosan jelentkeztek, s a szovjetek úgy döntöttek: jobban szolgálja érdekeiket, ha lényegesen kevesebb csa­patot állomásoztatnak * Eu­rópában. Azt hiszem, ez bölcs döntés, s nyilvánvaló, hogy mi Nvugat-Európában viszonozzuk majd a gesz­tust.” A most folyó „kényes tár­gyalások” közepette nem tud választ adni a kérdésre: ho­gyan maradhat majd 195 000 szovjet katona az egységes, a NATO-hoz tar­tozó Németország keleti fe­lén — folytatta a minisz­terhelyettes. „Az viszont tel­jesen világos, hogy a szov­jet csapatok száma a követ­kező hónapokban, években, igen jelentősen csökkenni fog.” Azzal kapcsolatban, hogy mennyire tekintheti a ma­gyar közvélemény végleges­nek a Mihail Gorbacsov kezdeményezte történelmi változásokat, az amerikai politikus így válaszolt: „A változások valódiak, még ha ma senki nem is tudja meg­mondani, milyen lesz a helyzet, amikor befejeződ­nek. Vailóság az, amii Ma­gyarországon történik (bár a magyar nép ezt sokkal jobban látja, mint mij; az ország liberalizálódik, de­mokratizálódik, s a magyar nép életé, amint nagyon re­mélem, sokkal jobb lesz, mint korábban. És különböző mértékben ugyan, de hasonló a helyzet, szerte Kelet-Euró- pában, a változások való­diak. Gorbacsov folytatja útját, valamennyiünket meglepett azzal, hogy mi­lyen mértékben és ütemben halad előre. Ügy hiszem, felismerte, hogy lényeges, alapvető változásokra van szükség. Valamennyiünk fel­adata az együttműködés, hogy biztosítsuk: a folyamat eredményeként szilárd, sza­bad és független Európa születik” — mondotta Eagle- burger.

Next

/
Thumbnails
Contents