Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-20 / 43. szám
T 1990. február 20., kedd NÉPÚJSÁG Moszkvában is a hatalomért folyik a harc Az SZKP egységes egészként kimerült Litvánia még az idén független lesz „Itt az ideje, hogy higgadtan felfogjuk és elfogadjuk az egyértelmű tényt: nem egyszerűen vélemények, nézetek harcának vagyunk tanúi, hanem a hatalomért folyik a harc” — írja Jurij Sabanov, a Pravda hétfői számában. A szovjet pártlap vezető munkatársa terjedelmes cikkben tekinti át egy olyan kerek- asztal-beszéligetés néhány tanulságát, amelyre a közelmúltban több alternatív szervezet képviselőit is meghívták. A hatalomért folyó harc természetes állapot egy nyitott társadalom számára, a haliadás útján való mozgást jelenti. Olyan állapot, amelyben a hatalmi struktúrának megvan az ellenzéke, és az a néptömegek váBrit megfigyelők a London és Bonn között támadt feszültség további fokozódására számítanak Margaret Thatcher asszony vasárnap elhangzott beszéde nyomán, amelyben a brit kormányfő minden eddiginél élesebb megfogalmazásban figyelmeztetett a két Németország „összejövetelében” rejlő veszélyekre. Jelentőségteljesnek tekintik, hogy a miniszterelnök-asszony most először ismerte el nyilvánosan Németország közeli egyesülésének elkerülhetetlenségét, s hogy ezzel kapcsolatos mondanivalójának kifejtésére a brit zsidóság küldötteinek testületét választotta közvetlen hallgatóságának. Megfigyelők három különösképpen aláhúzott mozzanatot emelnek ki Thatcher asszony beszédéből: 1. Nyomatékosan elutasította az „újraegyesítés” fogalmát, amelybe szerinte beleérthető Németország 1937gyait kifejező politikai döntések irányába_ ösztökéli a hatalmat — írja. Majd kifejti: — A ma haltaimon lévő párt, az SZKP, a kongresszusi állásfoglalás tervezetében kijelenti, hogy hű a szocialista úthoz, Október eszméihez. Más társadalmi erő — hiszen a ‘többpártrendszer de jure elismerése nem késlekedhet —, azonban ajánlhat kapitalista fejlődési utat, vagy valamilyen más társadalmi berendezkedést. Akinek a programját a nép támogatja, annak az útján halad majd a társadalom. Idézi az SZKP-n belül nemrég megalakult demokratikus platform egyik képviselőjének véleményét. A képviselő szerint az SZKJP egységes egészként kimerült, ezért elengedhetetlen, es határai közötti újraegyesülés igénye is; hangsúlyozta, hogy csakis a két létező német állam, az NSZK és az NDK „egyesítéséről” lehet szó jelenlegi határaik között: a határok sérthetetlenségét illetően megfelelő biztosítékokat kell kapniok a szomszéd országoknak, Lengyelország nyugati határait szerződésileg kell garantálni. 2. Németország egyesítésének nem szabad arra vezetnie, hogy Kelet- és Nyugat- Európában, vagy a Szovjetunióban bárki is kevésbé érezze magát biztonságban Németország egyesítése következtében : ezért Németországnak a NATO keretében kell maradnia, területén állomásozó amerikai és más (brit) csapatokkal. Ke- let-Németországban különleges elrendezéssel kell gondoskodni a Szovjetunió biztonsági igényeinek kielégítéséről, esetleg úgy. hogy bizonyos szovjet katonai egységek ott maradnának, leghogy a hatalmi struktúrából demokratikus, parlamenti típusú párttá alakítsák át. amelyen belül, a vélemények széles pluralizmusa érvényesül. Szerinte az sem elképzelhetetlen, hogy ezen a platformon új párt létesüljön, ha sokáig késlekedik az SZKP radikális megújulása. Mivel a demokratikus platformot azzal vádolták, hogy ultimátumot intézett a párt egészéhez, Jurij Sabanov erről is kifejti álláspontját: valóban vannak olyanok, akik pártkönyvvel a zsebükben is készek eltemetni a pártot, kisöpörni a politikai színtérről!, de a platformhoz tartozók többsége aggódik a párt sorsáért, becsületének és tekintélyének helyreállítását akarja. alábbis egy átmeneti időszakra. 3. A „kettő plusz négy” tárgyalási formulával következetesen szembeállította a „négy plusz kettő” formulát, ezzel is nyomatékosan aláhúzva azt az álláspontját, hogy a második, világháborúban győztes négy nagyhatalomnak mindmáig érvényes és elsődlegesen érvényesítendő előjogaik vannak a Németország határait, nemzetközi, politikai és katonai jogállását, illetve Berlin státusát érintő kérdésekben. Brit kormánykörök hangoztatják, hogy Thatcher asszonyt „nem vezette kon- frontációs szándék”, hanem csupán leszögezni kívánta: Németországnak számolnia kell az Európai Közösség és a NATO más tagállamainak álláspontjával is. A vezető brit lapok egybehangzóan „feszültségterhes” csúcstalálkozót jósolnak március második felére Thatcher asszony és Kohl kancellár között, amikor — a kelet-németországi választások után — személyesen is megvitatják nézeteltéréseiket Németország egyesítését. illetve az „új mélypontra jutott brit—nyugatnémet viszonyt” érintő kérdésekben. Litvánia még az idén kikiáltja függetlenségét — jelentette ki vilniusi nyilatkozatában Litvánia Független Kommunista Pártjának két vezető tisztségviselője. Ro- mualdas Ozalas, a párt KB PB tagja szerint nem kérdéses, hogy a szombaton megválasztandó új litván parlament ebben az évben kinyilvánítja a balti köztársaság függetlenségét. Algimantas Cekuolis, a KB tagja úgy véli, hogy a litván Legfelsőbb Tanács talán már júliusban — egy történelmi évfordulóhoz, a litván függetlenség elismeréséről 1920- ban kötött orosz—litván szerződés évfordulójához időzítve — megteszi ezt a lépést, Mindketten valószínűnek tartják, hogy a függetlenné nyilvánított Litvánia azonnal tárgyalásokat kezd Moszkvával a területén állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. Cékuolis kijelentette: a függetlenné válás nem jelenti a kereskedelmi kapcsolatok megszakítását, a független Litvánia eleget tesz a Szovjetunió iránti kereskedelmi kötelezettségeinek. Litvánia balti kikötői a függetlenség kikiáltása után is hozzáférhetőek maradnak a Szovjetunió számára. A két tisztségviselő azt is kifejtette a brit Reuter hír- ügynökségnek adott nyilatkozatában, hogy Litvánia Független Kommunista Pártja a többi közép- és keleteurópai kommunista párt példáját követve hamarosan megváltoztatja a nevét. Cekuolis szerint Litvánia csák akkor állna el a Szovjetunióból való kiszakadástól, ha Moszkva számos feltételt teljesítene. A legfontosabb ezek közül az, hogy a Szovjetuniót alakítsák át független államok föderációjává. Cekuolis úgy vélekedett, hogy a közhangulat a balti köztársaságban akkor fordult végérvényesen az állami függetlenség követelésének irányába, amikor a szovjet központi pártvezetés elítélte a litván kommunisták kiválását az SZKP-ból. 1.AUSOAM flEH3Etf in ftyi sz ,*,***Í£’ MAJD ÖT ÉS FÉL PERCET TÖLTÖTT VÍZ ALATT Claude Chapuis francia búvár új világrekordot ért el, mert öt perc 24 másodperc és 40 századmásodpercig maradt a víz alatt lélegzetvétel nélkül. Az előző rekordot szintén egy francia búvár tartotta, 5 perc 13 másodperc és 20 századmásodperccel. FÁRAÓK KIKÖTŐJÉT FEDEZTÉK FEL LUXORBAN Egyiptomi régészek Luxorban, a valamikori Thébá- ban, a Nílus partján nagy kőtömböket találtak, amelyekről feltételezik, hogy kikötő maradványai, ahol a fáraók hajóikat kötötték ki. (Feltételezik, hogy a kikötő éppen a főszentély alatt volt. A régészek szerint 3300 évvel ezelőtt építették, mielőtt Théba Egyiptom fővárosává vált volna a XI. dinasztia idején. MEGHALT AZ ELSŐ MÜTÜDÖS Amerikában meghalt az első páciens, egy 16 éves lány. akinek szervezetébe először ültettek be műtüdőt. Ez egy 51 centiméter hosz- szú, porózus műanyag szálakból készült készülék, amelyet behúznak a szívbe vért szállító egyik vénába. A páciens vérét oxigénnel látja el és eltávolítja belőle a széndioxidot. Az operáció két órán át tartott. A páciens azért halt meg, mert a tüdő megszűnt működni. A MINISZOKNYÁK BETILTÁSA ELLEN Hondurasban a feminista egyesületek felhívták az állami tisztviselőnőket, ne tartsák magukat a kormány új előírásához, mely szerint munkahelyükön nem jelenhetnek meg miniszoknyában, mert ez megcsorbítja emberi .fogaikat. SIKERES FÖLDETÉRÉS Hétfő reggel sikeres leszállást hajtott végre a szovjet Szojuz TM—8 űrhajó leszállóegysége, fedélzetén Alekszandr Viktorenko és Alekszandr Szerebrov űrfia- iósokkal. A két szovjet űrpilóta 166 napot töltött a Mir űrállomás fedélzetén, s első ízben próbálták ki azt az új szovjet egyéni űrközlekedési eszközt, amelynek segítségével az űrhajósok a világűrbe kilépve az űrállomástól függetlenül mozoghatnak. A FENOBARBITONUM KÁROSÍTJA AZ AGVAT A New England Journal of Medicine ismert amerikai or* vostudományi folyóiratban tanulmány jelent meg, amely óvatosságra inti az orvosokat, amikor az úgynevezett febrilis konvulsióban szenvedő gyerekeknek (lázas, görcsös állapot) fenobarbitoinumot írnak fel. A tanulmány szerint ez a szer nemcsak, hogy nem gyógyítja a betegséget, hanem meg is károsítja az agyat. 217 olyan nyolc hónap és három év közti gyereket vizsgáltak meg, akik az említett betegségben szenvedtek, és ezt a szert szedték. A fenobarbitonum hatására intelligenciakoeficiensük nyolccal kisebb volt, mint a többi gyereknek. Hat hónap után intelligenciahányadosuk még mindig öttel kisebb vált, mint a többi gyereknél. Az orvosok most azt kutatják, vajon meg lehet-e idővel szüntétni a fenobarbitonum káros hatását az agyra. Fenobarbitonummal egyébként az epilepsziát is gyógyítják. AZ AMERIKAIAK TÍZ SZÁZALÉKA Írástudatlan Az Amerikai Statisztikai Intézet szerint az Egyesült Államok lakosságának 10 százaléka írástudatlan. Az országnak ebből évente 200- 250 milliárd dolláros kára származik. Az írástudatlanság csökkentésére az elkövetkező négy évben kétmillió dollárt fordítanak. MEGTÁMADJÁK A HASTÁNCOSNÖKET Az iszlám fundamentalisták terrorista akciókat szerveznek az egyiptomi hastáncosnők ellen, mivel szerintük a hastánc ellenkezik az iszlám vallás előírásaival. A fundamentalisták már megtámadtak néhány hastáncosnőt, akik esküvőkön léptek lel, s az ünnepségeket emiatt meg kellett szakítani. Az éjjeli mulatók tulajdonosai meg akarják győzni a fundamentalistákat, hogy az iszlám nem tiltja az Egyiptomban hagyományos hastáncot. Thatcher figyelmezteti Bonnt A szomszéd országoknak biztosítékokat kell kapniuk A most fejlődő demokráciák számíthatnak az Egyesült Államok támogatására Lawrence Eagleburger interjúja európai körútja előtt Az Egyesült Államok gazdaságilag és politikailag növekvő mértékben kívánja támogatni Magyarországot és a többi átalakuló kelet-európai országot. Washington egyúttal célszerűnek tartaná azt, ha ezek az országok egyfajta laza társulásban együttműködve növelnék politikai súlyukat, és fejlesztenék gazdaságukat. Az amerikai támogatásnak rendkívül fontos feltétele, hogy az abban érdekelt államok biztosítsák a nemzetiségi jogokat is. Erről szólt Heltai Andrásnak, az MTI washingtoni tudósítójának és a Magyar Televízió Panoráma-műsorának adott interjújában Lawrenée Eagleburger, az amerikai külügyminiszter első helyettese. Eagleburger — aki ezen a héten Budapesten, Varsóban, Belgrádban és Bécsben tesz látogatást — George Bush elnök megbízásából, mint a Kelet-Európának nyújtott amerikai segítség összehangolója érkezik Budapestre. Ezúttal is kormánya támogatásáról kívánja biztosítani a magyarországi demokratizálás folyamatát. Célja a tájékozódás, hogy felmérje: hogyan látják Budapesten az ország gazdasági és politikai helyzetét, miként alakulhat a gazdasági helyzet a választások után, s milyen támogatásra lehet szüksége az országnak a jövőben. Arra a kérdésre, hogy Washingtonban tudatában vannak-e annak: a magyar közvélemény az eddiginél nagyobb amerikai támogatásra számít, a miniszterhelyettes kijelentette, hogy a segítség mértéke növekedhet, de formái aligha változnak. Arra a megjegyzésre, hogy Washington (anyagi korlátáitól függetlenül) támogathatja Magyarországot a Nemzetközi Valutaalapban, illetve abban, hogy hozzájárulhasson a gazdasága számára nélkülözhetetlen csúcstechnológiához. a diplomata kijelentette: jóllehet nem irányítják a' Valutaalapot, készek segíteni annak érdekében, hogy Magyarország szabadabb, nyíltabb gazdasági rendszer felé haladhasson. A technológiakivitel korlátozásainak teljes feloldása nem várható, de fokozatos enyhítése igen, abban az irányban, ahogy Kínát kezelik. Maga a tény, hogy Magyar- ország vállalta: nem adja tovább az átadott termékeket, technológiát, s hogy ez ellenőrizhető is, előnyösen megkülönbözteti másoktól — mondotta. — Az erdélyi magyarság, de valamennyi kelet-európai kisebbség kezelése amerikai szempontból rendkívül fontos emberi jogi ügy, hangsúlyozta Eagleburger arra, hogy mennyire tartja jelentősnek Washington ezt a kérdést. „Történelmi problémákról van szó, amelyek nem tűnnek el egyik napról a másikra. Készségünket, hogy új típusú kapcsolatokat alakítsunk ki a térség országaival, befolyásolja majd, hogyan kezelik az adott államok a kisebbségeiket.” A magyar újságíró a miniszterhelyettes véleményét kérte azokról a hírekről, hogy Washington szívesen látná a független kelet-európai országok egyfajta ösz- szefogását, laza társulását. A válasz: „Sokkal kevésbé fontos, miben érdekelt az Egyesült Államok, mint amilyen fontos az, hogy miben érdekeltek a térség népei. Ezt előre bocsátva, nagyon meggyőző érvek szólnak amellett, hogy a szabadságukat, függetlenségüket most elnyerő országoknak törekedniük kellene arra, hogy hatékonyabban léphessenek fel a nemzetközi porondon. Ugyanakkor igen-igen fontos volna, hogy hosszabb távon valamilyen módon ösz- szehangoltan közelítsék meg gazdasági és kereskedelmi problémáikat. Kelet-Európa — akárcsak az Egyesült Államok — szembekerült a mind szilárdabb európai közösségekkel, amelyek 1992- re a teljes egységet tűzték ki célul. Ez mind számunkra, mind az Önök számára egyszerre jelent gazdasági, kereskedelmi problémákat, egyúttal pedig lehetőségeket. Tudom, hogy különböző formákban felmerül (a keleteurópai országoknak) az EK-hoz való társulása, de egyúttal felmerül az a kérdés is: hogyan alakul az Önök kereskedelme Csehszlovákiával, Lengyelországgal? Feltételezem, hogy az idő múlásával megváltozik régi típusú gazdasági kapcsolatuk a Szovjetunióval, a gyakorlatban e változások már folyamatban vannak. Ez is olyan tényező, ami arra készteti Önöket. valamennyiünket, hogy előre nézzünk, eldöntsük: hogyan lehet a legjobban felkészülni a változásokra, s végül is úgy vélem, hogy valamifajta társulás (a kis keleteurópai országok között) ésszerű lenne”. — A politikai és a gazdasági átalakulást egyébként a térség országainak maguknak kell végbevinniük, az Egyesült Államok nem szolgál ehhez tervekkel, javaslatokkal, de támogatására számíthatnak — tette hozzá a miniszterhelyettes. Arra a kérdésre, hogy amerikai vélemény szerint miért fogadta el a szovjet vezetés — méghozzá ilyen gyorsan — az európai csapatcsökkentésre, illetve a német egyesülésre vonatkozó nyugati javaslatokat, Lawrence Bagleburger rámutatott, hogy Moszkva „új realitásérzékéről” van szó. — A szovjet vezetés felismerte, hogy Kelet-Európa, ahol Magyarország az egyik, de nem az egyetlen példa, világosan igényli a szovjet csapatok szintjének legalább a csökkentését, ráadásul az állomásoztatás költséges. „A lélektani és a gazdasági tényezők párhuzamosan jelentkeztek, s a szovjetek úgy döntöttek: jobban szolgálja érdekeiket, ha lényegesen kevesebb csapatot állomásoztatnak * Európában. Azt hiszem, ez bölcs döntés, s nyilvánvaló, hogy mi Nvugat-Európában viszonozzuk majd a gesztust.” A most folyó „kényes tárgyalások” közepette nem tud választ adni a kérdésre: hogyan maradhat majd 195 000 szovjet katona az egységes, a NATO-hoz tartozó Németország keleti felén — folytatta a miniszterhelyettes. „Az viszont teljesen világos, hogy a szovjet csapatok száma a következő hónapokban, években, igen jelentősen csökkenni fog.” Azzal kapcsolatban, hogy mennyire tekintheti a magyar közvélemény véglegesnek a Mihail Gorbacsov kezdeményezte történelmi változásokat, az amerikai politikus így válaszolt: „A változások valódiak, még ha ma senki nem is tudja megmondani, milyen lesz a helyzet, amikor befejeződnek. Vailóság az, amii Magyarországon történik (bár a magyar nép ezt sokkal jobban látja, mint mij; az ország liberalizálódik, demokratizálódik, s a magyar nép életé, amint nagyon remélem, sokkal jobb lesz, mint korábban. És különböző mértékben ugyan, de hasonló a helyzet, szerte Kelet-Euró- pában, a változások valódiak. Gorbacsov folytatja útját, valamennyiünket meglepett azzal, hogy milyen mértékben és ütemben halad előre. Ügy hiszem, felismerte, hogy lényeges, alapvető változásokra van szükség. Valamennyiünk feladata az együttműködés, hogy biztosítsuk: a folyamat eredményeként szilárd, szabad és független Európa születik” — mondotta Eagle- burger.
