Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-19 / 42. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIK«! Kft Pl LIP 1990. FEBRUÁR 19., HÉTFŐ Ára: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 42. SZÁM Népfőiskola Békéscsabán Voltak kiélezett viták—de kulturáltan... A Közéletfejlesztési Népfőiskola záróelőadását és diplomaosztását tartották a hét végén Békéscsabán, a nemzetiségi klubházban. — Mit jelent önnek ez a szó, hogy népfőiskola? — kérdeztem Ogrincs Pálnét és Réti Bélát. Ogrincsné a fiatalabb korosztályhoz tartozik: — Nagyon sokat jelent, hiszen az elmúlt időkben borzasztóan hiányzott a felnőtt ember permanens képzése. Éppen ezért olvastam nagy örömmel a felhívást a népfőiskola beindításáról. Nem szeretnék nagy szavakat használni, de itt igazán a demokráciára tanítottak. Sikerült remekül összehangolódnunk, kortól, nemtől és pártállástól függetlenül. — Már az remek kezdés volt, hogy mi határozhattuk meg, miről szeretnénk előadásokat hallani. Állíthatom, olyan információkat kaptunk, amilyeneket sehol máshol. S ezeket én kétszeresen kamatoztathatom, mert műszaki oktató vagyok, tehát hallgatóim is profitálhatnak az általam megszeretett népfőiskola anyagából. Azt hiszem, a többiek nevében is mondhatom, hogy továbbra is együtt maradunk, valamilyen szervezett formában. Tulajdonképpen a megyében mi tanultuk meg az önkormányzati szintet elsőként... Réti Béla beruházási előadó, a középkorosztály tagja. — Hogy mit jelent nekem a népfőiskola? Mint mozgalmi, mint társadalmi szükségesség jelenik meg. Óriási feladatot szánnék ennek a képzési formának. Két pontban határoznám meg feladatát. Elsősorban a tömegek igényének felkeltése a tudásvágyra, pontosabban annak kielégítése. Sajnos, hiányzik az emberekből a tudásvágy, pedig ebben áll a jövőnk. Több helyen elmondtam már, hogy a felnőttoktatásban hiányosságok vannak. A hátunk mögött lévő 11 foglalkozás olyan hasznos ismeretanyagot adott, amitől mindahányan gazdagabbak lettünk. (Folytatás a 3. oldalon) „A zene nem ismer határokat” — az Aradi Állami Filharmónia szimfonikus zenekara és énekkara is bizonyította ezt szombaton este Békéscsabán, a Jókai Színházban, ahol „In memóriám” címmel ünnepi hangversenyt adtak. Ionéi, Glück, Mozart, Enescu, Händel és Beethoven egy-egy művéből' állt a komolyzenei csokor, amit köszönetképpen nyújtottak át (Dórin Frandes és DoruSer- ban karmesterek vezényletével) mindazoknak, akik a nehéz napokban mellettük voltak és segítséget nyújtottak. A nemes gesztus^ és a kellemes perceket a közönség hatalmas tapssal és virágkosárral köszönte meg. Komolyzenei élményekben sajnos, elég ritkán lehet része a zenét szerető csabai közönségnek, ezért is érthetetlen a sok üresen maradt szék a nézőtéren... Az OBT kilép a Békevilágtanácsból Lehet, hogy japán telefonunk is lesz? Helybe jön a képzés, több lehetőség A Kiosz OSZK békéscsabai kirendeltsége várja az érdeklődőket Az Országos Béketanács szombaton Budapesten megtartott választmányi ülése úgy határozott, hogy az OBT felfüggeszti a Békevilágtanács-beli tagságát, mert ez a nemzetközi szervezet a Gorbacsov előtti időszakot képviseli ma is. A vitában egyesek azonnali szakítást akartak, hivatkozva arra, hogy a többszöri magyar kezdeményezés — így például az elmúlt heti athéni is — kudarcot vallott a harcos antiimperialista politikát képviselő országok mozgalmaival szemben. Mások megfontoltságot javasoltak. A választmány tagjai végül két tartózkodással úgy döntöttek, hogy felfüggesztik az OBT Békevilágtanács-beli tagságát, és felhatalmazzák az elnökséget a további lépésekre. Barabás Miklós főtitkár az ülésen rámutatott, hogy az OBT a választásokon önálló jelölteket nem állít, és egyetlen koalícióhoz sem csatlakozik. A mozgalom számára sem közömbös viszont az első szabad választások eredménye, mert olyan békés átmenetben érdekelt, amelynek eredményeként az állampolgárok nem kerülhetnek az egyik kiszolgáltatottságból egy másik fajta alávetettségbe. Az OBT szerint a kölcsönös tisztelet, valamint az erőszak kizárása nélkül nem lehetséges a választások európai szellemű megtartása, ezért az OBT etikai kódex szövegének elfogadásával és kinyomtatásával kíván hozzájárulni a választások sikeréhez. A japán kormány távközlési szakemberekből álló delegációt küld március elején Lengyelországba, Magyarországra és Jugoszláviába. A március 4-től 11 napig Kelet-Európábán tartózkodó küldöttség a három országban a távközlés terén való műszaki együttműködés lehetőségeiről tárgyal majd, különös tekintettel arra, hogy mód lenne-e az érintett országokban bevezetni az integrált digitális hálózati szolgáltatást (ISDN). Az ISDN egyetlen digitális áramkör alkalmazásával lehetővé teszi a hang, adat és kép egyidejű gyors továbbítását. Az ISDN-szolgáltatást már bevezették Japánban, az Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban . és az NSZK-ban is. Nemcsak megyénkben, de országszerte is sok ember szeretne (vagy kényszerül) vállalkozni, új szakmát tanulni, életpályát módosítani. A különböző, iskolán kívüli át-, tovább- és kiképzésekre, tanfolyamokra jelentkezők újabb lehetőséget kapnak. Miután 1984-ben létrejött a Kiosz Oktatási és Szakma- fejlesztési Központja, február 1-jétől megnyílt a békéscsabai kirendeltségük is. A központ igazgatóhelyettese, Kiss István a közelmúltban erről tartott tájékoztatót a békéscsabai Kiosz-székház- ban. Nyolcvanháromféle — természetesen különböző szintű — képesítés, sok esetben szakmunkásképző-bizonyítvány kiadására is van joguk. A tájékoztatóra, több meghívót is küldtek, elsősorban az érdekelteknek: ott volt a megyei, illetve a városi tanács művelődési osztályának képviselője, a Gépipari Tudományos Egyesülés, a Pedagógiai Intézet, a különböző iskolák, intézmények, szövetkezetek néhány munkatársa. Mindannyian örömmel üdvözölték ezt a régi hiányosságot pótló lehetőséget. Mivel azonban többen már régóta foglalkoznak átképző tanfolyamok szervezésével, szükségesnek tartják a koordinációt, a megfelelő párbeszédet. Abban megegyeztek, hogy a legkorszerűbb módszerekkel, legolcsóbban, az igényeknek leginkább megfelelő szervező legyen a győztes ebben a versenyben. A koordináció mellett a másik fontos kérdés a gyorsaság, a felkészültség biztosítása, mert bár a képzési idő tényleg nem mondható „maratoninak”, sok esetben, mire a jelentkező elvégzi a tanfo- lyámot, már újra átképzésre szorul. A továbbiakban speciális igényekről, a gyakorlat lehetséges helyéről, az együttműködés mibenlétéről esett szó Kiss István és a Békés megyeiek között. Valódi érdekegyeztető fórummá vált ez a találkozás. Főleg azt volt jó hallani, hogy mindenekelőtt azt tartják szem előtt, hogy ezek az iskolán kívüli tanfolyamok ne váljanak bizonyítványgyártó lehetőségekké, hanem valódi, minőségi oktatást tudjanak nyújtani, mert legyen az címfestő, fodrász, talpmasszírozó vagy video- recorder-javító, az igazi verseny majd közöttük, a vevőkért folyik. K. K. Dr. Orbán Viktnr: „Nem békés átmenet, hanem békés átmentés folyik hazánkban!” Dr. Zsíros Géza: „Magyarország legnagynbb nehézipara Varga Zoltán: „A magyar nép most próbál felegyenesedni” A Fiatal Demokraták Szövetsége kampányának újabb állomásaként Mezőhegyesen mutatkozott be a polgároknak Fülöp Zoltán. Az általános művelődési központban múlt hét szombaton rendezett gyűlésen a jelölt rövid, lényegretörő bemutatkozása után a szervezet talán legjobban felkészült politikusa, dr. Orbán Viktor korteskedett mellette. — Nem igaz — kezdte helyzetelemzését a szónok —, hogy a kommunista diktatúrát az úgynevezett reformkommunisták és az el- le; jki pártelitek egyezkedése döntötte meg. A rendszer feletti ítéletét a magyar nép az utcán mondta ki. Az elmúlt másfél év négy nagy tüntetése kártyavárként döntötte romba a kádárista rezsimet. A rendszerösszeomlás tényleges kezdetének időpontjául az 1989. március 15-i országos tüntetéseket jelölte meg. Bebizonyosodott, hogy az ő követeléseik mögött áll a nemzet. Morálisan — mondta — június 16- án semmisült meg a diktatúra, hiszen mintegy 250 ezres tömeg temette el az ’56- os forradalom és szabadság- harc mártírjait. Ezután már sem jogi, sem erkölcsi alapja nem maradt a hatalom gyakorlásának. A nép nyilvánosan kifejezte, hogy a . rendszer vezetőinek hatalma lánctalpakon alapszik. Az ezt ■ követő kerekasztal-tárgyalá- | sokon az ellenzéknek immár ; semmi más dolga nem akad t, mint következetesen ragaszkodni az utcán megfogalmazottakhoz. — Megetettek minket — tért rá a közelmúlt eseményeire Orbán Viktor. — Nem békés átmenet, hanem békés átmentés folyik hazánkban. Az MSZMP és utódpártja nem egyszerűen átmenti hatalmát, hanem megpróbálja velünk elhitetni, hogy tényleges változások is vannak. Ehelyett valójában nem tör(Folytatás a 3. oldalon) a föld” A kisgazdapárt agrárprogramot hirdet a saját jogán gazdálkodni szándékozó vidéki parasztság számára. Képes megteremteni a választások után azokat a feltételeket, amelyek nemzedékeken át garanciát jelentenek a magántulajdonjoghoz? Ké- pesek-e utat törni a magyar agrárvertikum monopol hatalmasságainak fojtó dzsungelében? Mindenesetre tény, hogy ma a pesszimista emberek számára a „lehetetlenre” vállalkozást jelenti a párt programja. Ám, hogy ez mégsem így van, ikülönösen akkor fiem, ha a rendszerváltás egyben piacgazdaságot és a vállalkozók szabadságát is jelenti, azt dr. Zsíros Géza, a párt elnöke szombat délutáni előadásakor Békéscsabán, a kisgazdapárt székházában, a Balassiban logikus érvek sorozatával cáfolta. Programjuk lényege ugyanis egy olyan radikális tulajdonreform, amely mindenképpen garancia arra, hogy a magyar gazdaság a piaci feltételek között is eredményesen működjön. Nyíltan hirdetik, hogy például termelőszövetkezeteknél a vagyonnevesítés 50 százalékban a tsz-alapításkor bevitt vagyon, illetve töke arányában történjen, míg a másik 50 százalék az elvégzett munka arányában. Állami gazdaságok esetében a vagyon 75 százalékát kell felosztani a dolgozók között. A föld, amely ma egyben a hatalom jelképe is, kerüljön vissza a ’47-és földtulajdonreform gazdáihoz. Az állami tartalékot, valamint a közös földeket a tulajdonjoggal nem rendelkező mezőgazdasági dolgozók kapják. — Akinék még áll a tanyája, az ott kapja vissza földjét — hangsúlyozta dr. Zsíros Géza, majd érvként arra vonatkozóan, hogy miért kell a parasztságot földhöz juttatni, a következőket mondta el: — A szarvas(Folytatás a 3. oldalon) Vasárnap délután Gerendáson — ahol még nem működik MDF helyi szervezet — Varga Zoltán orosházi képviselőjelölt és Szokodi Sándor menedzser találkozott a művelődési" házban a Magyar Demokrata Fórum választási programja iránt érdeklődőkkel. Először Varga Zoltánt, az orosházi Táncsics Mihály alapszervezet vezetőségi tagját, a 6. sz. választókörzet jelöltjét, országos, vidéki szóvivőt, az országos választmány tagját mutatta be a menedzser. A képviselőjelölt az MDF programjáról tartott tájékoztatót, végül a jelenlevők kérdései alapján élénk beszélgetés alakult ki. — Ebben az országban harmincegynéhány nap múlva választások lesznek. Március 25-én remélhetőleg valóban megtörténik a rendszerváltás. Pontosan kell tudnunk, mit jelent nekünk ez a nap! Valaki itt már kérte tőlem, ne beszéljünk a múltról, amikor közvetlenül itt van a fortyogó jelen, a válság ezer tünetével kell naponta szembenéznünk, és itt van a nagyon bizonytalan jövő. Véleményem szerint azonban: míg a múltat nem tisztítottuk meg azoktól a hazugságoktól, amelyeket az elmúlt évtizedekben szőtt belé az állampárt — a társadalom vezető erejének nevezett kommunista párt —, addig nem ismerhetjük igazán sem jelenünket. sem jövőnket — kezdte beszédét Varga Zoltán. Példákat sorolt a diktatórikus államforma több téves, bűnös intézkedésére. Utána arról beszélt, hogy a háború után, illetve . 1956 őszén a magyar nép megmutatta: képes lett volna felzárkóztatni hazánkat Európához, ha idegen erő meg nem akadályozza. Keményen bírálta a megtorlást, és az utóbbi évtizedek oktatási rendszerét, amely nem tárta fel a diákság előtt a történelmi tényeket. (Folytatás a 3. oldalon)
