Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-16 / 40. szám
NÉPÚJSÁG 1990. február 16., péntek fl Kereszténydemokrata Néppárt választási programja A Kereszténydemokrata jan az alábbi kérdésekre Néppárt választási prog- adott válaszokban foglalramját elméleti és gyakor- hatjuk össze: lati meggondolások alapI. Mit jelent a keresztény politika? Minden politika meghatározott ideológiára támaszkodik. Az ideológia a világnézet és a társadalom- elmélet területén vallott nézetek együttesét jelenti. A keresztény politika tehát azt jelenti, hogy az ideológiája a .keresztény világnézeten és keresztény társadalomelméleten alapszik. A politikailag és ideológiailag jelentős fő kérdésekre — az ember és a társadalom mibenlétére, céljára és egymáshoz való viszonyára — a keresztény bölcseiét alapján keresünk választ. Tehát nem a keresztény vallás dogmáin, hanem a tiszta ész alapján jutunk el olyan feleletekre, amelyek összhangban vannak a keresztény vallások hittételeivel. Ezért nem kell szükségszerűen vallásosnak lennie annak, aki ideológiánk alapkérdéseiben a keresztény bölcselet, világnézet, társadalom- elmélet talaján áll. Bölcseleti és ideológiai alaptételeink nagy részét már a kereszténység előtti nagy pogány bölcselők és az egyistenhitet valló vallások ideológusai is felismerték. Ezért valljuk őket világnézetünk előhírnökeinek, és ezért állíthatjuk, hogy politikánk ideológiája a krisztusi tanításon kívül a zsidó és az európai mediterrán bölcseletben, világnézetben, kultúrában gyökerezik. tűk tagjait, s rajtuk keresztül maguk határozzanak közösségük ügyeiről, választhassák meg tisztségviselőiket. A helyi ügyekben tehát a döntéseket a helyi önkormányzatokra kell bízni a törvények általános keretei között. önállóságuk anyagi alátámasztására az önkormányzatok tulajdonába kell adni a helyi jelentőségű termelő-szolgáltató állami vállalatokat, s jogot kell kapniuk újak alapítására. Az önkormányzatok egyenjogúsága elvének érvényesítése gátolja meg, hogy az egyes települések, községek alárendelt helyzetbe kerüljenek más településekkel, a városokkal, és különösen a megyékkel szemben. A megyéknek az önálló önkormányzatok szövetségévé keli átalakulniuk, és eddigi hatósági jogkörük helyett koordináló, összehangoló, információt szolgáltató feladatokat kell teljesíteniük. Ne a községek függjenek a megyétől, hanem a települések képviselői közösen alakítsák iki a megye tevékenységét. Minden téren a bürokrácia felszámolására törekszünk. A demokratikus jogállamisággal összeegyeztethetetlen a jelenlegi központi és helyi bürokratikus, hivatali, intézményi rendszer, továbbá ennek kiterjedt szabályalkotási és engedélyezési jogköre. Ezért következetesen küzdeni fogunk az államigazgatási szervezetek egyszerűsítéséért, rendeletgyártásuk és bonyolult engedélyezési eljárásuk korlátozásáért. Sokkal kevesebb, de szakmailag sokkai képzettebb igazgatási tisztviselőre van szükség. V. Értékálló nyugdíjat követelünk! II. Mi a kereszténydemokrácia? Kereszténydemokráciáról három elv együttes fennállása esetén beszélhetünk: — Olyan államban, amely gyakorlatilag megfelel az államról alkorntt keresztény felfogásnak, vagyis amelynek célja a közjó megvalósítása, polgárai emberi jogainak teljes érvényre juttatása mellett személyiségi kiteljesítésének a közösség érdekeivel összehangolt biztosítása; — a népfelség elvének teljes érvényesülése mellett; — parlamenti demokráciában. vagyis olyan államformában, amelyben a néphatalom gyakorlásának legfontosabb eszköze a nép által demokratikus úton, a pártok közreműködésével megválasztott parlament. A fenti elveinkből fakadó legfontosabb gyakorlati, politikai követeléseink: Az államhatalmi struktúra mielőbbi átalakítását célzó törvények gyors meghozatala az Országgyűlés által; az alkotmányból a pártállam és a gazdaságitársadalmi rend elavult formához való kötődések gyors kiiktatása; a politikai pártok működésének szabályozása; az alkotmánybíróság, a közigazgatási bíróság, a Legfőbb Állami Számvevőszék és az állampolgári jogok szószólója intézményeinek mielőbbi létrehozása. Ezek közül az alkotmánybíróság és az állami számvevő- szék intézménye már létrejött, azonban ezeknek hatásköre és eljárási módja távolról sem kielégítő. Pártunk erkölcsi kötelességének tudja és politikai feladatként vállalja az elmúlt években leginkább háttérbe szorított rétegek létérdekeinek képviseletét. Elsősorban a nyugdíjasok, a többgyermekes családok és a szegények helyzetének javítása nem tűr halasztást. Megalázónak tartjuk, hogy a társadalom kérvé- nyezésre és segélyre kárhoztassa azokat, akiket állampolgári jogon szociális ellátás, megélhetést biztosító nyugdíj és megfelelő családi pótlék illet. * Gyors és hatékony intézr kedések szükségesek. Követeljük — és hatalomra jutásunk esetén megvalósítjuk —, hogy a nyugdíjakat felemeljék az infláció mértékével azonos arányban. Erkölcstelennek és igazságtalannak tartjuk, hogy a gazdaság csődjét azok vállára terheljék, akik egész életük becsületes munkájával érdemelték ki a biztonságos öregséget. Politikánk nem szegénységtámogató, hanem szegénységellenes politika. A gazdaságpolitikát úgy kell alakítani, hogy minél kevésbé legyen szükség szociálpolitikai beavatkozásra. Meg kell változtatni a jelenlegi adórendszert is! Csak az olyan adórendszer igazságos, amely meghagyja a jövedelmet azok kezében, akiknek nagyobb a társadalmi kötelezettségük (pl. nagyobb a családjuk). Elsősorban azoktól kell elvonni a jövedelmet, akiknek a jövedelemszínvonala azt lehetővé teszi. Pártunk felfogása szerint a család alapításával és az önálló lakás biztosításával, a családfenntartással járó kiadásokat a közösségnek nem támogatásokkal és szociális juttatásokkal, hanem adó- kedvezmények nyújtásával kell megteremteni. III. Elveink és eszményeink A Kereszténydemokrata Néppárt eszmei alapja a keresztény világnézet, nemzetünk Szent Istvánig visz- szanyúló történelmi öröksége. Világnézetünk az egyetemes emberi értékek elismerésén, tiszteletén nyugszik, azok szolgálatára. megvalósítására kötelez bennünket. Értékrendünk középpontjában a felebaráti szeretet áll. A „szeresd felebarátodat” krisztusi parancs olyan társadalmi-politikai berendezkedés felé irányít, amely tiszteletben tartja minden egyes ember személyiségét, szabadságjogait, lehetőséget ad képességei kibontakoztatására, részvételére a közösség életének alakításában. A másik ember tiszteletéből következik a türelem, a mienktől eltérő világnézetekkel, politikai felfogásokkal szemben. Ezért elutasítjuk az erőszakot, a társadalmi-politikai nézet- eltérésekben és hiszünk a meggyőző vita erejében. Ebben a vonatkozásban vállaljuk a legnehezebb feladatot is. Az eddig elkövetett politikai bűnökért nem ütünk vissza. El kell érkezni annak az időnek, amikor a politikailag és jogilag sértett fél nem emeli fel büntetésre kezét a hatalom birtokában. Pártunk a demokráciát Vallja politikai hitvallásának. Hitünk szerint minden hatalom a néptől származik. „A nép szava, Isten szava” — és ezért csak az ország népe határozhatja meg társadalmi-politikai rendszerét, alkotmányát, kormányformáját, államéletének alakulását. Az alkotmánynak és a hozzá kapcsolódó törvényeknek kell szavatolniuk, hogy az ország valamennyi állampolgára szabadon kifejthesse és közölhesse politikai nézeteit, gyakorolhassa jogait az állami ügyek befolyásolására, és e célra pártok, társadalmi szervezetek létrehozásában, tevékenységében részt vegyen. Pártunk néppárt. Nem valami szűk réteg, csoport vagy osztály érdekeit védi, hanem az egész nép érdekeit szolgálja. Az egyszerű emberekét, akikből — belőlünk — a társadalom túlnyomó többsége áll. Keresztényi elhivatottságunkból következik, hogy a nyugdíjasok, többgyermekes nagycsaládok és a ma már milliós létszámú szegénység életkörülményeinek javítását erkölcsi kötelességünknek tartsuk. IV. Rlketmányos jogállamot akarónk! Pártunk arra ' törekszik, hogy az új alkotmány tartalmazza a községek és városok helyi önkormányzata kiépítésének új alapelveit, s ezt a hozzá kapcsolódó alaptörvények részletesen szabályozzák. A községek és a városok lakosságának joga legyen, hogy maga válassza meg önkormányzati szervezeVI. Inflációellenes gazdaságpolitikát vállalunk! Országunk gazdaságának legsúlyosabb problémája a tartós és növekvő infláció, amely egyre nagyobb mértékben csökkenti -a dolgozók keresetének vásárlóértékét. Amely különösen sújtja a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelműeket. Az infláció egyre áttekinthetetlenebbé teszi a költségvetési és a vállalati, továbbá az egyéni gazdálkodást. A jelenlegi infláció a kormány által gerjesztett szükségtelen és messzemenő politikai célokat sejtető gazdaságpolitika. Az infláció nem azoktól veszi ei az életszínvonalat, akiknek korábban nem adta azt meg. A külföldről felvett kölcsönöket nem az ország népe fogyasztotta el, hanem annak nagy részét a hatalom vitte ki az országból, népünktől idegen célok megvalósítása érdekében. A külföldről felvett kölcsönöket — amelyeket más irányba ugyancsak külföldre továbbított a hatalom — nem népünknek kell megfizetni. Erre van is gyakorlati lehetőség, csak élni keli vele tudni. Elsődleges feladatunknak tekintjük tehát az infláció gyors megszüntetését, viszonylag rövid időn belül. Nélkülözhetetlennek tartjuk az állami kiadások azonnali nagyarányú csökkentését. Kategorikusan fel kell számolni a gazdaságtalan vállalatokat, radikálisan le kell építeni a túlburjánzott állami bürokráciát és pazarló költekezéseket. VII. Mezőgazdasági politikánk Pártunk mezőgazdasági politikája azon alapszik, hogy a termőföldek képezik egyben az ország területét, a nemzet életének terét, s a közöttük fekvő falvakban él az ország lakosságának mintegy a fele. A falvak, települések lakosai részére ezért olyan politikai, gazdasági, művelődési és környezeti feltételeket akarunk teremteni, amelyek megszüntetik hátrányos helyzetüket, saját gazdáikká teszik őket, és biztosítják boldogulásuk, gazdagodásuk lehetőségét. A jogállam kialakításának feltétele, hogy orvosoljuk az elmúlt évtizedek jogsértéseit. A falvaknak vissza kell kapniuk az eredetileg tulajdonukat képzett községi, illetve közbir- tokossági földeket és erdőket. Lehetőséget akarunk adni arra, hogy a közigazgatásilag összevont falvak visszanyerjék korábbi önállóságukat és ehhez az államnak anyagi segítséget kell nyújtania. Azt akarjuk, hogy az egyes falvak eredetileg önálló termelő- szövetkezetei — amennyiben tagjai is úgy kívánják — újra önállósulhassanak, eredeti földterületükkel együtt kiválhassanak az összevont szövetkezetekből. Lehetővé kell tenni az életképes magángazdaságok kialakítását. Részükre termelési kölcsönöket kell nyújtani kamatmentesen, és működésük első éveiben adómentességet kell élvezniük. El kell érni, hogy a magángazdaságban a család önálló erejével művelhesse meg a földeket. Az 1947. december 31-én fennállott földtulajdoni állapotokat jogilag vissza kell állítani. Meg kell állapítani, hogy a termelőszövetkezetek használatában lévő és állami tulajdonban lévő földekből milyen tulajdoni arány illeti meg azokat, akiktől — akik iog- elődeitől — törvénytelenül elvették a földet. A tulajdonarány megállapítása után pedig gondoskodni kell arról, hogy a károsultak megfelelő kártérítésben részesüljenek, ebben a vonatkozásban figyelembe kell venni a termelőszövetkezetek és a társadalom teherbírását. Tehát a tulajdonviszonyok rendezését később is követheti a tényleges kártérítés. Az egyéni gazdaságok földtulajdonának felső határát 60 hektár körül akarjuk meghatározni. Ez felel meg a korlátozott magán- tulajdon elvének, és meggátolja egyéni nagybirtok kok kialakulását, valamint gátat szabhat a spekulációknak. Jogszabállyal kell megakadályozni, hogy külföldi állampolgárok és jogi személyek tulajdonába földek kerüljenek. Az új földtörvényben kell rögzíteni a mezőgazdasági földek tulajdonának jogi szabályait és korlátáit. A mezőgazdaságban az iparéval és a kereskedelmével azonos jövedelem- és adószínvoinal kialakítására törekszünk. Fel keli számolni az egyéni gazdaságokkal szembeni hátrányos adó- és pénzügyi megkülönböztetéseket. Az egyéni gazdaságok számára lehetővé kell tenni az átalányadózást, hogy mentesüljenek a könyvelési kötelezettség alól. IX. R realitások külpolitikáját követjük Pártunk a nemzetközi kapcsolatokban is az egyetemes keresztény erkölcs alapelveit vallja irányadónak. A „békét adok nektek” krisztusi tanítása, az országokra, népekre kiterjesztett emberszeretet biztosíthatja a Föld lakóinak fönnmaradását. A béke és a békesség felel csak meg a józan ész követelményeinek, a jószándékú emberek óhajának, és erre keli törekednie országunk külpolitikájának is. Külpolitikánkat — amely az egyetlen követhető külpolitika — az ország geopolitikai helyzete határozza meg. A geopolitikai helyzet az utóbbi időben már más értelmet nyert, mint akár egy évvel korábban is gondoltuk. Formailag ma még két világ- hatalmi és egyben két különböző társadalmi-gazdasági rendszer között élünk és mindkettőhöz kötődünk. Kelethez egyelőre gazdaságunk, Nyugathoz kultúránk, szellemiségünk és ezeréves történelmünk kötelékei kapcsolnak. A Nyugathoz azonban egyre több gazdasági kapcsolat is fűz bennünket. Politikai célunk európaiságunk visszanyerése és ki- teljesítése. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a két világhatalom békében és a kölcsönös bizalom légkörében él. Európába való visszatérésünk záloga a nyugateurópai országokhoz fűződő gazdasági és kulturális kapcsolataink dinamikus fejlesztése, amelynek érdekében minden adódó lehetőséggel élnünk kell. Szolidaritásunkkal támogatjuk azokat a kelet-európai országokat, amelyek hozzánk hasonlóan függetlenségük és nemzeti létük visszanyeréséért küzdenek. Szomszédainkkal összeköt bennünket közös történelmi múltunk, gazdasági és kulturális egymásrautaltságunk és hasonló gazdaságpolitikai helyzetünk. Kapcsolatainkat immár 70 éve terheli az idegenbe szakadt magyarság sorsa. E magyarság érdekeinek képviseletét nem adhatjuk fel még akkor sem, ha ez lenne a jószomszédi kapcsolatok ára. Az utóbbi hónapokban Romániában igen jelentős változások történtek. A jelenlegi helyzetet ki kell használni arra, hogy az erdélyi magyarság visszanyerje és megszerez- ze — mint politikai egység — a nemzeti kisebbségeket megillető korlátlan kisebbségi jogokat. A többi szomszédos állammal jobb a kapcsolat és jobb a magyarság helyzete is. Törekvéseinket azonban náluk is folytatni kell. X. R Szovjetunióhoz való viszonyunk A fentebbiekből nyilvánvalóan következik, hogy legnagyobb szomszédunkkal is a legnagyobb barátságban akarunk és fogunk élni. A jelenlegi politikai és gazdasági kapcsolatok rendszere azonban lényegesen megváltozik. A hatályban lévő politikai és gazdasági szerződéseket be kell tartanunk. A változás az új szerződések kötésében fog realizálódni. Ekkor és ezekben szuverén és egyenrangú partnerként akarunk szerepelni. Elsősorban a gazdasági kapcsolatok átalakítására kerüljön sor. Az árucseréknek a világpiaci árakon kell lebonyolódnia. El kell érnünk a Szovjetunióval szemben, hogy az egyes szerződéseket be kell tartania. A késedelmes és a hibás teljesítések esetén megfelelő gazdasági következményeket kell a konkrét magatartáshoz fűzni. A gazdasági kapcsolatokon belül az első feladat az egymilliárd rubeles adósság megfizetésének elérése. Nem fogadjuk el, hogy a Szovjetunió „nem tudja ellentételezni” a szállításainkat. Devizával kell tudnia fizetni, vagy ha ezzel sem, akkor színarany- nyal mindenféleképp tudnia kell fizetni. Meg keli szüntetni azt az állapotot, hogy mi — egy végletekig eladósodott ország — nyújtson igen nagy összegű kölcsönöket a világ legnagyobb és leggazdagabb országának. Ezek a konkrét fizetések azonnali hatást eredményeznének az infláció megállításában. A politikai kapcsolatunk első követelménye a szovjet csapatok rövid időn belül való kivonása. Emlegetik. hogy 2000-re kivonják a csapatokat. Az 11 év. Addig nem várhatunk. A szovjet csapatok ittlétének nincs meg a katonai és politikai alapja. Ezért egy, vagy másfél év alatt a kivonulásukat be kell fejezni. Nem fogadjuk el azt az indokot, hogy nem tudják otthon elhelyezni . őket. Tudjuk, hogy Moszkva környékén az otthonok tízezrei állanak üresen, mert a Brezsnyev-korban az orosz lakosságot széttelepítették a határos köztársaságokba. Nem fogadjuk el azt a hivatkozást, hogy a gyors kivonulás úgy megterhelné a vasúti és közúti forgalmat, hogy az nagy áldozatokat követelne lakosságunktól. Ezekkel érvelt a főparancsnok. Biztosíthatom a szovjet tábornokot; a magyar nép szívesen meghozza ezt az áldozatot. R fenti írás nem a szerkesztőség, hanem a párt álláspontját képviseli
