Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-15 / 39. szám

1990. február 15., csütörtök EE22E3­I választási bizottság vizsgálata Munkahelyen, munkaidőben, diákokkal A szeghalmi székhellyel működő 4-es számú válasz­tási bizottság 199Ó. február 14-i ülésén a független kis­gazdapárt, az SZDSZ, a Ma­gyarországi Szociáldemokra­ta Párt dévaványai szerve­zeteinek bejelentésére —eb­ben a nevezett pártok kifo­gásolták a Független Szoci­áldemokrata Párt színeiben induló Ágoston Sándor is­kolaigazgató választási kam­pányát —, az alábbi döntést hozta: A bizottság megalapozott­nak találta a bejelentők ál­lítását, miszerint Ágoston Sándor, iskolaigazgató 'mun­kahelyen, munkaidőben vá­lasztási kampányt folytatott. Bebizonyosodott, hogy az igazgató a választási prog­ramját népszerűsítő szóróla­pokat tanítási idő alatt, óra közben adta át kiosztásra. A fenti tényeket Ágoston Sán­dor a 'bejelentők és a bi­zottság előtt elismerte. A bizottság az igazgató el­járását etikailag elítélendő­nek tartja. Felhívja a fi­gyelmet, hogy jelen esetben gyermekeket használtak fel politikai érdekek érvényre juttatásához. A bizottság megítélése szerint a peda­gógusoknak fokozott felelős­ségük van a törvénytisztelő ifjúság fölnevelésében és a példamutatásban. A bejelentő pártok a vár lasztásd törvény maradékta­lan betartása és betartatása mellett, az esélyegyenlősé­get szem előtt tartva, vál­lalják a választási megmé­rettetést Ágoston Sándorral szemben is. Jelen közle­ményt a választási bizottság továbbítani fogja a Függet­len Szociáldemokrata Párt országos vezetéséhez. 4-es számú választási bizottság, Szeghalom Gépjavítás zökkenőkkel (Folytatás az 1. oldalról) békéscsabai Agroker igazga­tójától érdeklődtünk. — Egyértelműen kijelent­hetjük, hogy a mezőgazda- sági gépekhez az alkatrész- választók a megyében sem kielégítő — kezdte az igaz­gató. — Az import erőgé­pekhez, az MTZ és a Zetor itraktorokhoz mi sem ka­punk elegendő alkatrészt. Pontosabban a Szovjetunió­ból mostanában semmit nem szállítottak az MTZ trakto­rokhoz. Egyáltalán nincs fő­tengely, de hiánycikk a go- íyóscsapágy, a gumiköpeny és a tömlő is. Hiába sürget­jük állandóan partnerein­ket, a szállítmányok nem érkeznek. — Milyen a kombájnok, illetve a magyar gyártmá­nyú gépek alkatrészellátása? — A magyar gépeknél lé­nyegesen jobb az alkatrész­utánpótlás, de a kombáj­noknál ilyesmiről már nem beszélhetünk. Az NDK kombájnokhoz a motorikus alkatrészek hiányoznak. — A szövetkezetek és a mezőgazdasági üzemek idő­ben leadták rendeléseiket? — Sajnos nem jelezték előre igényeiket. Ez azon­ban nem okozna fennaka­dást, ha lenne alkatrész. Mi ugyanis állandó kapcsolatot tartunk a szövetkezetekkel, és így tudjuk, mit keresnek leginkább. — Egyszóval, hogyan jel­lemezné a jelenlegi helyze­tet? — Elkeserítő — mondta valóban tömören Farkas Já­nos. (ny. 1.) Hz ajánlás nyilvánossága törvényességi garancia (Folytatás az 1. oldalról) A kopogtató cédulán sze­replő adatok tekintetében az Alkotmánybíróság — több­ségi vélemény alapján — úgy foglalt állást, hogy . a személyi-szám és a lakcím feltüntetése nem sérti az ál­lampolgárok személyi adatvé­delemhez való jogát. A vá­lasztási törvény módosítása (az 1990. évi II. törvény) to­vábbi törvényes biztosítéko­kat nyújt az ajánlási szel­vényekkel való visszaélések ellen. E kérdés kapcsán dr. Sólyom László alkotmány- bíró — a testület elnökhe­lyettese — kisebbségi külön­véleményét is tartalmazza a határozat. Ö úgy vélekedik, hogy a személyi szám és a lakcím ilyen értelmű nyilvá­nosságra hozása a szüksé­gesnél jobban korlátozza a személyes adatok védelmé­hez való alkotmányos jogot. Alapvető jogot pedig csakis akkor lehet korlátozni, ha egy másik alapvető jog ér­vényesülése semmilyen más módon nem biztosítható. Dr. Sólyom László szerint ebben ez esetben erre nincs szük­ség, mert az ajánlási szel­vény hitelességének megál­lapításához elegendő például az azon feltüntetett kód­szám. A „többségi vélemény” indokait dr. Solt Pál alkot­mánybíró foglalta össze. Eszerint: az, hogy az elmé­letileg szükségesnél több adat szerepel az ajánlási szelvényen. törvényességi garancia. A két jog konku­renciáját — a választás tör­vényessége, illetve ezen ösz- szefüggésben ‘állampolgáro­kat megillető.azon jog, hogy maguk rendelkezzenek saját adataik nyilvánosságra ho­zásáról —• az előbbi javára oldotta fel az Alkotmánybí­róság. A határozat ismertetését követően az Alkotmánybíró­ság működéséről, a napiren­den szereplő ügyekről esett szó. Az eddig is nagy sajtór nyilvánosságot 'kapott szék­helyprobléma kapcsán el­hangzott: az Alkotmánybíró­ság működése nem egysze­rűen épület kérdése. Mivel a törvény értelmében a szék­hely Esztergom, a testület ott tárgyalja majd a közvé­leményt leginkább foglalkoz­tató ügyeket, ott hirdeti 'ki határozatait, ott fogadja vendégeit. Mivel a munká­jukhoz nélkülözhetetlen szakmai, szellemi infrastruk­túra, a szakirodalom kizáró­lag Budapesten hozzáférhe­tő, még hosszú ideig tényle­gesen a fővárosban tevé­kenykednek az alkotmány­bírák. v „Mondjon le a Metakémia elnöke! Spanyol exportra készül a Henkel-Austria licensze alapján a Picobello felkenőfejes cipő­krém Fotó: Oravszki Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) Szekeres Ferenc, tmk-la- katos neve nem szerepel az aláírók között: — Szerintem a kettős őr­ségváltás, tehát _az elnök és a főmérnök együttes lemon­dása veszélyeztetné a szö­vetkezet jövőjét — állítja.— Bár, úgy védjük, hogy a fő­mérnök szakmai ismeretei hiányosak, de mi arra a ga­rancia, hogy ha ő elmegy, felkészült ember jön a he­lyére? Előbb meg kellene találni a megfelélő utódját. A munkások indulatát Jámbor Lajos, termelési osz­tályvezető igyekezett szer­vezett keretek közé fogni. Az osztályvezető hosszasan sorolta, hogy a dolgozók az utóbbi tíz-tizenkét eszten­dőben milyen személyes sé­relmeket szenvedtek ed, be­szélt igazságtalan fegyel­mikről, elhibázott beruházá­sokról. — A munkáscsaládok kö­zül tucatszám élnek a tár­sadalmi minimum alatt. Egyesek órabére 19 forint, csak a száz százalékot tud­ják teljesíteni, így óránként egy liter tej árát keresik meg. Akkor telt be a pohár, amikor a Picobello-üzem dolgozói önhibájukon kívül selejtet gyártottak. Ezt — átlagbért számolva — egy szombati napon szerettem volna korrigáltatni velük, de a bér kifizetésére a főmér­nök nem adott engedélyt. Amikor a közgyűlést kö­vetelő levelet felolvastam a dolgozóknak, felhívtam a fi­gyelmüket, kétszer is gon­dolják meg, hogy mit írnak alá, mert a nevükre a be- csülétük a garancia. Véle­ményünk szerint meg kell állapítani a vezetők bérének felső határát, a fizetéseket nem személyekhez, hanem beosztásokhoz kössék. Na­gyon fontosnak tartjuk, hogy a jövőben őszintén beszél­jük meg a szövetkezet gond­jait, de ennek lehetőségét a jelenlegi vezetés mellett ki­zártnak tartjuk. „Nem vagyok hibátlan”-r- Hogyan fogadta a dol­gozók követelését? — erről kérdeztük Nyerges Lászlót, a szövetkezet elnökét. — Megítélésem szerint két lényeges hibát követtünk el — válaszolta az elnök. — Legelőször is tavaly nem tartottuk meg a korábban rendszeres termelési érte­kezleteket. Ezeken a felgyü­lemlett gondokat még idő­ben megbeszélhettük volna. A Magyar Gazdasági Ka­mara észak-magyarországi bizottsága szerdára miskolci székházába invitálta azokat az országos és térségi keres­kedelmi és iparvállalatokat, kisvállalkozókat, akik bármi módon hozzájárulhatnak a jobb hazai szémélygépkocsi- ellátáshoz. Drótos László, a Kamara alelnöke, az észak­magyarországi bizottság el­nöke, a több, mint félszáz jelenlévőt arra szólította fel, hogy a személygépkocsi-im­port ellentételének árualap- bővítésére kapcsolódjanak be a keleti és a nyugati autó­gyárak kooperációs prog­ramjaiba. Matajz Imre, a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat ve­zérigazgató-helyettese fel­hívta a figyelmet arra, hegy a személygépkocsi-kereske­delemben nem alapozhatnak az eddigi gyakorlat szerint a A másik, hogy mi évek óta április elsejétől rendezzük a béreket. Hibának tartom, hogy az év eleji áremelések miatt ezt most nem hoztuk előbbre. Hiába kérünk tü­relmet a dolgozóktól, ebből a keresetből nem tudnak megélni, ezért a felháboro­dásukat jogosnak tartom. Valamennyi területen olyan bérezést szeretnénk kialakí­tani, amely a dolgozók meg­elégedésére szolgál. Erre az évre január l-'jéig vissza­menőleg 20 százalékos bér­emelést tervezünk. — A levél foglalkozik az ön személyével is. A kriti­kát figyelmen kívül hagyó, diktatórikus vezétőnek neve­zik. — Sohasem állítottam, hogy hibátlan vagyok. Min­dig a szövetkezet eredmé­nyes működését, a kettőszáz ember megélhetését tartot­tam szem előtt. Az elmúlt három-négy esztendőben kö­zel 100 százalékkal nőtt a dolgozók bére. Mindig meg­követeltem a rendet, a fe­gyelmet. Lehet, hogy az el­várásaim kifejezésekor olyan magatartási stílust al­kalmaztam, ami nem volt helyénvaló. Erre utalnak az utóbbi napok megbeszélései is, tehát le kell vonnom a megfelelő következtetéseket. Bár én mindig úgy éreztem, a középvezetőkkel közvetlen kapcsolatban vagyok. A vál­toztatás szükségességére bár­mikor felhívhatták volna a figyelmemet. Akkor kisebb konfliktussal elejét vehettük szocialista országokra. Be­szűkül a szovjet személygép­kocsi-import, gondok van­nak a Skoda Favorit, a Pols­ki Fiatok, Wartburgok be­szerzésével. A Merkúrnál je­lenleg 380 ezer igénylést tar­tanak nyilván — szinte biz­tos, hogy ezt a mennyiséget két éven belül, a szocialista országokból nem tudják ki­elégíteni. Erről a piacról egyébként az elmúlt években érkezett 120—130 ezer da­rab gépkocsiból 23 ezer da­rab jutott hazánknak, koo­perációs ellentételezésként, ám, ha nem találnak újabb kooperációs kapcsolatokat, ennyi kocsi behozatalára sem lesz lehetőség. Az Opel, a Ford, a Volkswagen, a Zas- tava és más nyugati autó­gyárak ugyanakikor késznek mutatkoznak arra, hogy al­katrészekért gépkocsikat szállítsanak. Jelenleg mint-, egy 25 vállalat vesz részt volna a jelenlégi bajoknak. — A dolgozók kifogásol­ják a felső vezetők és a fi­zikai munkások jövedelme közötti óriási különbséget is... — Tavaly a pasztaüzem­ben az éves bruttó kereset — mozgóbérrel és a nyere­séggel együtt — dolgozón­ként 120 és 130 ezer forint között változott. A tmk-ban 140—170, a vasasüzemben 120—180 ezer forint között alakult a bruttó jövedelem. Az'én tavalyi bruttó alapfi­zetésem 265 ezer, a prémiu­mom bruttó 970, nettó 410 ezer forint volt. A főmér­nökünk és a főkönyvelőnk a 207 ezer alapfizetés mellett bruttó 758, azaz nettó 364 ezer prémiumot kapott. Ha a nettó fizetéseket számol­juk, megközelítően hatszoro­sa a fizikai dolgozók jöve­delmének. — Ézt a különbséget in­dokoltnak tartja? — A ’89-es. rendkívüli esz­tendő volt. Tavalyelőtt fele prémiumot sem vettünk fel, és ebben az évben — ha a közgyűlésünk az idei felada­tokat, valamint az ezekhez kapcsolódó prémiumokat jó­váhagyja — legfeljebb 200 ezer forint lehet. Rendkívüli közgYülést nem tartanak — A levélben február 15~ ig rendkívüli közgyűlés ösz- szehívását kérik... — A vezetőség úgy dön­szocialista és nyugati autó­gyárakkal folytatott koope­rációs programban. Másfél éves huzavona után, a vá­mok kölcsönös eltörlésével, sikerült a Zastavával is megegyezni. Napokon belül megkezdődik az amerikai piacokra is szállított, 1300 köbcentiméteres, korszerű­nek mondható gépkocsik im­portja. Az idén 1158 kocsi ér­kezik, s ára várhatóan 340 ezer forint körül alakul. A Suzuki- és az Opel-összesze- relés megkezdése után, éven­te 60 ezer darab gépkocsival tudnak több igényt kielégí­teni. Pázsit János, a már négy éve működő Borsodi Gépko­csi Rt. ügyvezető igazgatója csupán arról tudott beszá­molni a jelenlévőknek, hogy tárgyalások folynak évi 10 ezer Zastava összeszerelésé­ről; a kocsikban a magyar tött, hogy március elején rendes közgyűlést tanítunk, addig a különböző gazdasági mutatókat dolgozzák fel a szakemberek. Tudjuk, hogy ez a kritikus helyzet senki­nek sem jó. Simon Vince főmérnök a kritikák nagyrészét nem ismerte el. Mint elmondta, a szükséges műszaki fejleszté­seket minden évben megva­lósították. A műanyagüzem­ben teljesen új technológiá­val tőkés exportra termel­nek, a Henkel kooperáció ke­retében automata gyártóso­rok érkeztek. Igaz, hogy a vasasüzemben jelentős fej­lesztés nem történt, ezekben a kérdésekben nem egyedül döntött. A kollégáival — né­hány kivételtől eltekintve — megfelelő kapcsolatot alakí­tott ki, bár — ismerte be Simon Vince — egy-egy adott helyzetben kissé tü­relmesebbnek kellett volna lennie. Az írásunk elején emlí­tett levelet a Metakémia dolgozóinak a fele, a szö­vetkezeti tagok közel negy­ven százaléka írta alá. A látogatásunk alkalmával is tapasztalt feszült légkörben nehéz elképzelni, hogy a munkások egyedül a terme­lésre összpvontosítják az ere­jüket. Hogy mi lehet a meg­oldás? Mindenesetre köze­lebb kerülnek hozzá, ha a szövetkezet elnöke a köz­gyűlés előtt minél előbb tisztázza a fölmerült kérdé­seket, és vállalja az újabb megmérettetést. Molnár Lajos alkatrészek részaránya 30 százalék lenne. Mivel önálló kereskedelmi joggal rendel­keznek, a közeljövőben sze­retnének önállóan is im­portálni Zastavákat. Bihall Tamás, a Kamara észak-magyarországi terüle­ti bizottságának titkára el­mondta, hogy NSZK-beli, osztrák és belga magánke­reskedők jelentkeztek ná­luk. Létrehozandó leraka- taikból forintért kívánják árusítani a korszerű, kere­sett nyugati kiskocsikat, ame­lyek ellenértékéből magyar termékeket kívánnak vásá­rolni. Hasonló megállapo­dásra már van p>élda: az eg­ri áfész szerződése a len­gyel autógyárral 2 ezer da­rab Polski Fiat 126-os szál­lítására. A gépkocsiellátás­ban növekszik az államközi kontingenseken kívüli, tér­ségi bartelügyletek szerepe. A Kamara — hangsúlyozta a területi titkár —, minden­féle útkereséshez, kapcsolat­teremtéshez segítséget nyújt. Gépkocsiimport: arccal Hyugat felé?

Next

/
Thumbnails
Contents