Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-02 / 28. szám

A felelősök vagyoni elszámoltatásáról MSZP-sajtótájékoztatA Bemutatkoztak a Békés megyei képviselőjelöltek (Folytatás az 1. oldalról) gyűlés a magánszemélyek jö­vedelemadójáról, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényeket. A Parla­ment reformbizottsága a kérdést megvizsgálva a mó­dosításra nem látott lehető­séget, s ezt a véleményt a Parlament határozattal erő­sítette meg. Az interpellációk hosszú sorozatának tárgyalásakor egyébként — néhány kivé­teltől eltekintve — meglehe­tős egyhangúsággal ismétlő­dött ugyanaz a mozzanat:az illetékes kormánytisztvise­lők válaszait sem az inter­pelláló képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el. Egy példa erre: Bállá Éva (Budapest, 46. vk.) az MSZP vagyonának elszámoltatásá­ról hozott népszavazási dön­tés végrehajtása tárgyában interpellált a miniszterelnök­höz. A képviselő emlékezte­tett arra: két hónap telt el a népszavazás óta, és sem­milyen intézkedés nem tör­tént az elszámoltatásra, ugyanakkor a korábban megszerzett közvagyonról sem mondott le a párt. A képviselő sérelmezte azt is, hogy az állami vagyon ré­szét képező pártvállalatok osztaléka ugyancsak az MSZP kasszájába kerül. Az interpellációra vála­szolva Bercsényi Botond kor­mánybiztos elmondta, hogy- az Állami Számvevőszéknek feladata, hogy 1990. január 31-ig vizsgálja meg az MSZP vagyonmérlegét, és erről tá­jékoztassa az Országgyűlést. Az interpelláló képviselő a választ nem fogadta el, s idézte az Állami Számvevő- szék egy dokumentumát, mi­szerint az MSZP vagyon­mérlegét vizsgálva a szám­vevőszék nem fogja tétele­sen leltárba venni a párt tu­lajdonában, illetve kezelésé­ben levő ingatlanokat, va­gyontárgyakat. Bállá Éva úgy vélte: a jelenlegi felemás helyzetben a kormányt aka­dályozza a párttörvény, s így — a jelek szerint — sen­ki nem érez felhatalmazást a népszavazáson született döntés végrehajtására. Az interpellációra adott kormánybiztosi választ az Országgyűlés sem fogadta el, s így az további mérlegelés­re átkerült a terv- és költ­ségvetési bizottsághoz. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) tartalékok felszínre hozása a fő célja. Dr. Vastagh Pál az állam- és jogtudományok kandidá­tusa, 7-es választókerület (Mezőkovácsháza). A szege­di József Attila Tudomány- egyetem jogi karának volt dékánja, egyetemi tanár, 19 éve tanít. Nagyszénási szü­letésű, megtiszteltetésnek ér­zi, hogy tagja lehet a Békés megyei képviselőjelölt-cso­portnak. Személy szerint a szellemi energiák felszínre hozásában és a külföldi tő­ke hatékony bevonásában látja a gazdaság felemelke­dési lehetőségét. _A rövid és kötetlen be­mutatkozás után a képvise­lőjelöltek az újságírók kér­déseire válaszoltak. Arra a kérdésre, a képvi­selőjelöltek között ván-e olyan, aki nem osztja az MSZP vezetőségének azt az álláspontját, hogy a vidéki lapkiadó vállalatoknak to­vábbra is a párt tulajdoná­ban kell maradniuk, nem­mel válaszoltak. Egyedül dr. Árpási Zoltán adott azon vé­leményének hangot, hogy fi­gyelembe kell venni azt: a megyei szerkesztőségek ön­álló szellemi műhelyként működnek. Ha a kérdés úgy vetődik fel, hogy a lapok nemzeti médiákként működ­jenek, akkor mint újságíró, ellene szavaz, mert abban az esetben a mindenkori hatalmi viszonyoknak len­nének kiszolgáltatva. A la­poknak, ha a párt lemond róluk, önállóan kell működ­niük. Ha egy üzlet megindul... „Házasuló kedvű” olaszok Mezőhegyesen Itália ajánlatot tett — tu­dósítottunk olasz üzletem­berek legutóbbi Békés me­gyei látogatásának eredmé­nyéről. Tegnap Mezőhegye­sen Mario Guereshi vállal­kozó, egy másik olasz gaz­dasági delegáció tagja már azt mondotta: — A mai tárgyalást úgy fogjuk fel, mint egy eljegy­zést. Ám mi nem vagyunk hívei az elhúzódó jegyesség­nek: mielőbb házasságra akarunk lépni. A „házasságra” a későbbi­ekben is nagy hajlandóságot mutató üzletember másod- magával, Giancarlo Dallolio társaságában érkezett a Me- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátba. A két, Pármá­ban élő üzletember, a ma­gyar és az Olasz Szocialista Párt szervezésében, s an­nak a delegációnak tagja­ként jött Magyarországra, melyet Fabio Fabbri szená­tor, a szenátus szocialista frakciójának elnöke vezet. (A szenátor — aki szívesen nevezi magát Magyarország szerelmesének — sűrű bu­dapesti programja miatt a szaktárgyaláson nem tudott részt venni.) Az olasz vendégeket Mu­rányi Miklós, a megyei ta­nács elnöke, dr. Vastagh Pál, az MSZP vidéki titkára és Andó Ferenc, a kombinát vezérigazgatója köszöntötte. A találkozóra számos Békés megyei, s néhány csongrádi gazdasági vállalkozás veze­tőjét hívták meg. Az olasz vállalkozók elöl­járóban tisztázták: ők első­sorban a mezőgazdasághoz, élelmiszeriparhoz kötődnek, de készek más ajánlatokat is magukkal vinni. Sőt, a je­lenlegi látogatásuk során ju­tottak megállapodásra arról, hogy márciusban irodát nyit­nak Budapesten az üzleti kapcsolatok folyamatossá té­tele és fejlesztése érdeké­ben. Konkrét javaslatokkal érkeztek Békés megyébe, o száraztésztagyártás, illetve a tejfeldolgozás lehetőségeit keresve. De nemcsak a saj­tok és más tejtermékek, ha­nem a sertés- és marhahús igényes feldolgozása, az élő­állat-szállítás is érdekelte őket. (Nem véletlenül, hi­szen lakóhelyükön „terem” a világhírű {jármai sonka.) Üzleti kapcsolataik az USA, Nyugat-Európa mellett szin­te az egész világgal összekö­tik őket. Guereshi és Dallolio úr szüntelenül arra biztatta a magyarokat, hogy számok­kal, adatokkal is érzékeltes­sék gazdasági hátterüket, tá­masszák alá javaslataikat, illetve akár olasz, akár an­gol nyelvű ajánlásokat ad­janak a kezükbe. Kérték, hogy jelöljék meg számukra azt is: mit remél a magyar fél az együttműködéstől, s milyen hasznuk lenne ebből nekik... A Mezőhegyesi Mezőgaz­dasági Kombinát tejtermék­feldolgozásra, főtt sonka elő­állítására, vágóhídi fejlesz­tésre, cukor és cukoripari melléktermékek forgalma­zására tett ajánlata érdeklő­dést váltott ki a pármaiak­ból. A nagybánhegyesi téesz tejfeldolgozó üzeme export­képes termékeit ajánlotta fel. A vendégek látatlanban is megbíztak a minőségben, inkább a csomagolóanyagok bemutatását kérték. A közelítő együttműködé­si elképzelések arra indítot­ták Barta Évát, a Békéscsa­bai ÁG napokban alakult kereskedelmi közvetítő iro­dájának munkatársát, hogy a gazdasági kapcsolatok ki­építéséhez, fejlesztéséhez sokrétű tevékenységüket fel­ajánlja. Ügy tűnt, hogy a legbiz­tatóbb elképzeléseket Kon- dacs Mihály, a Szarvasi Ál­lami Tangazdaság kereske­delmi igazgatója fogalmazta meg. Az olaszoknak is ked­vére való nagyüzemi méretű alapanyag-háttérrel rendel­kezve közös vállalkozásban tejfeldolgozót építenének, húsüzemet fejlesztenének, s az öntözés biztonságteremtő képességét csemegekukorica előállításában és feldolgozá­sában kamatoztatnák — ter­mészetesen a jó export re­ményében. KAI A képen középen az olasz üzletemberek: Mario Guereshi ésGiancarlo Dallolio Fotó: Fazekas Ferenc „TyAkper” a drótkerítés miatt? Ha egy csinos lány lenne a szomszédom, csöppet se bánnám, ha csak egy átlátszó drótkerítés választaná et otthonainkat. Talán még a berlini fallal történtekre is utalnék, hátha ez segítené a mélyebb szomszédi kapcso­latokat. Természetesen vannak, akik továbbra is az el­szigetelődés hívei, és nem kíváncsiak szomszédaik ügy­ködésére. A békéscsabai Kazinczy u. 31 A alatt lakók például a magas téglafalat kívánják vissza épületük kö­ré. Persze nem embertársaik gyűlölete vezeti őket eb­ben, az ok prózaibb. Történt ugyanis, hogy az OTP a szomszédságukban 6 lakásból álló sorházat építtetett, és az elválasztó falrészt lebontatta. E helyett' — az olcsósági szempontokat mé­lyen szem előtt tartva — nem túl magas drótkerítést emeltek az építők. A régi épület lakói amikor erről a megoldásról tudomást szereztek, rögtön írtak az OTP- nek és a városi tanácsnak. Elpanaszolták, 'hogy a szom­szédos garázsok éppen az ő házaik felé nyílnak, a tég­lafal lebontása megkönnyítheti a betörők dolgát. (Állító­lag egyikükhöz már be is törtek a minap, és kolbászt meg pálinkát vittek el.) A felsoroltak miatt a tulajdono­sok úgy gondolják, hogy csökkent telkeik értéke. Szeptemberi levelükre választ is kaptak „már” január 24-én a tanács műszaki osztályától, amelyben többek közt az áll, hogy ha nincsenek megelégedve az új kerí­téssel, forduljanak a bírósághoz. A lakók még nem döntöttek, hogy 'mit tesznek, de fel­háborodásukat hallva, őket már a szép szomszédlányok látványa sem csillapítaná le. (nyemcsok) „0 kamara ezennel megalakult” Pedagógustalálkozó Békéscsabán Volt, aki a vállát vonta fed tanácstalanul, volt, aki a ke­zeit tárta szét, jelezve. * hogy nagyon keveset tud arról, ami­ért meet idejött. Az „ügy” iránt érdeklődő Békés megyei peda­gógus-ok tegnap a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskolában találkoztak. Nem kellett sokáig várniuk . .. Flender György, a sarkadi Ady Endre Gimnázium tanára, a „randevú” szervezője hamarosan kielégítette az egy­begyűltek kíváncsiságát. A Je­gyár Pedagoguskamara — amelynek Békés megyei szerve­zetéről, annak megalakításáról kellett most dönteniük —. ta­valy egy alulról jött kezdemé­nyezés során Becs városából In­dult útjára. — A kamara nem a pedagó­gus-szakszervezet helyett ala­kult, s fölé sem kíván kerülni — hangsúlyozta bemutató be­szédében a szervező. — Érdek­védelmet akar, de elsősorban szakmai területen. Pécs kezde­ményezése utált' több megye, s város megalakította helyi szer­vezeteit. Az őket Összefogó kar marra országos elnöksége el­nyerte jó néhány minisztérium (ipari. kereskedelmi, Igazság­ügyi, közlekedési és sorolhat­nánk) támogatását is. Sajnos a művelődési miniszterrel — egye­lőre — még nem sikerült tár­gyalnia dr. Kiss Elemérnek, a kamara elnökének. A továbbiakban szó esett az önkéntes (évente 300 forintos) tagsági dijról. a kamarai jog­szolgáltatásról. a kamaraújsáig- ról. amelyben a pedagógusok tájékoztatást kapnak minden aktuális szakmai tudnivalóról, és így tovább. A táliékoztatást kérdések, hoz­zászólások követték, majd a je­lenlevők határoztak: a Magyar Pedagóguskamara Békés Me­gyei Szervezete ezennel megala­kult. S bár az alapszabály ál­tal előírt ötven tagot nem érte el a lelenlevők létszáma, dr. Gáspár László, az MPK orszá­gos elnökségének tagja „ meg­enged ően" bólogatott: — Egyelőre a szándék, és nem a létszám a fontos, hiszen ha vonzó lesz a programunk, bi­zonyára akadnak még csatlako­zók ... —rla— Vastagh Pál: Szerencsétlen fordulat volt — Tudomásunk van ar­ról, hogy Battonyán egy fó­rumon az új Recsk megnyi­tásáról tett megjegyzést, egyes megítélések szerint fe­nyegetőzött. Azt mondta sluszpoénként, hogy az or­szággyűlésnek nincs két éve, nem ülnek addig a Kossuth téren, mire beszólt valaki, hogy de majd ülnek más­hol. S akkor ön azt mondta, igen, majd az új Recsken. — Igen, persze, elhangzott, csak egy más összefüggés­ben. — Ha egy politikus tömeg előtt kijelent valamit, annak súlya van. — Csakhogy ez nem tö­meg, hanem egy magánbe­szélgetés volt, nyolc ember­rel, akiknek én személyesen bemutatkoztam. Egy hosszú gondolatmenet végén jött ez az egyébként szerencsétlen, és nem publikus fordulat. Egy, már megjelent újság­cikkben nem szerepel végig, ami így számomra kedvezőt­len, személyes politikai hi­telem rontására alkalmas beállítás. Tartalmát tekint­ve, összefüggésekből kiraga­dott, nem tartalmazza, ami­nek következtében eljutot­tam ehhez a gondolathoz. Nevezetesen, hogy ha sok független jelölt lesz, hogy ha nem lesz erős baloldali koa­líció és kormányzati stabili­tás, akkor ez a Parlament nem fogja kitölteni az ide­jét. — Akkor a megjegyzést minek tekinti? — Semminek nem tekin­tem, olyan megnyilvánulás­nak, ami nem a sajtó szá­mára készült. — Ki volt az a nyolc em­ber, aki ott volt? — Négy munkatársam, to­vábbá a tanácselnök, a vb- titkár, tsz-elnökök, akiknek be akartam mutatkozni, de nem nyilvános fórumon. (papp) Díjmentesen küldhetők könyvek Romániába Magánszemélyek február 28-ig díjmentesen adhatnak fel könyvtartalmú küldemé­nyeket Romániába, a Ma­gyar Posta Vállalat ugyanis csatlakozott a „Könyvet Ro­mániának” elnevezésű könyvgyűjtési akcióhoz. A könyvek valamennyi posta­hivatalban feladhatók a kö­vetkező címekre: Magyar Kulturális Kama­ra, 1035 Budapest, Miklós tér 1.; Magyar Máltai Sze­retetszolgálat, 1093 Buda­pest, Közraktár u. 8., illetve 1125 Budapest, Szarvas Gá­bor u. 52. Viharos téeszközgyűlés Mezömegyeren Visszahívták az elnököt A mezőmegyeri Arany Já­nos Művelődési Házban Okos István főmezőgazdász elnökletével tegnap rendkí­vüli közgyűlést tartott a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet tagsága. Az eseményt megelőzően a téesztagok január 22-én — 145 aláírással — Ballai Pál­nak, a téesz elnökének (egyébként ő a Magyar Nép­párt megyei szervezetének vezetője) átnyújtottak egy fogalmazványt, melyben kö­vetelték a téesz vezetőségé­nek azonnali lemondását. Indokul azt hozták fel, hogy az 50 éves agrármér­nök az utóbbi időben dönté­seinek meghozatalakor nem vette kellő mértékben figye­lembe a tagság véleményét. Elhanyagolta az alaptevé­kenységi ágazatok fejleszté­sét, erőltette az ipari jellegű szakcsoportok felfuttatását, holott a téesz dolgozói más­képpen gondolkodtak ezek­ről a kérdésekről. Olyan tí­pusú vezetőnek minősítette őt a tagság, aki a döntéseit minden körülmények között keresztül akarta vinni. (Pél­da volt erre legutóbb a kor­látolt felelősségű társasággá való átalakulás lehetőségei­nek „megvitatása” is.) Sőt, időközben az is kiderült, hogy a téesznek - jelentős adótartozásai vannak, s nem egy szakcsoport elmaradt a társadalombiztosítási járulék fizetésével. Ballai Pált — aki betegsé-' gére hivatkozva nem jelent meg — mindezekért a téesz jelenlévő 130 tagja titkos szavazással visszahívta be­osztásából és új vezetőséget választott, melynek tagjai a következők: A. Szabó Mi­hály, Muzsicz György, Sza­bados Lajos, Pólyák Pál, Somlyai Gergely, Kuti László (egyben megbízott elnökhe­lyettes lett), Kokavecz And- rásné és Kalmár Jánosné. Az új elnök személyéről a február 13-ára összehívott közgyűlés dönt. (dányi)

Next

/
Thumbnails
Contents