Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-11 / 9. szám

NÉPÚJSÁG 1990. január 11., csütörtök Szociális robbanásveszély! (Folytatás az 1. oldalról) tanács adná, egyébként pe­dig a megye lakóinak, tár­sadalmi és gazdasági szer­veinek, egyházainak szolida­ritására épülne. Az átlagnyugdíj nálunk messze elmarad az országos­tól: 3460 forint, az eladóso­dásban viszont öt éve elsők vagyunk a megyék között. A középtávú szociálpolitikai el­képzelések első helyre so­rolják a következőket: javí­tani az időskorúak szociális biztonságát, a fiatalok lakás­hoz jutásának esélyeit, tá­mogatni a nagycsaládosokat, foglalkoztatni a megváltozott munkaképességűeket és se­gíteni a munkanélkülieket. Ezek persze tervek, s egyik esetben sem lehet javulás­ról számot adni. A szomorú helyzet elsősorban nem Bé­kés megyei sajátosság, vi­szont itt hatványozódó prob­lémakör. Az ország szociál­politikai rendszere nem mű­ködik hatékonyan, zuhan az életszínvonal. A tanácsok nem rendel­keznek teljes körű nyilván­tartással. a különböző tele­pülések rászorulóiról. Sok a szemérmes szegény, aki nem kér, de a tülekedő, a szo­ciális helyzetével visszaélő is. A tanácsok mellett egyre hangsúlyosabb az egyházak segítő szerepe. Nem csak lel­ki támaszt, hanem életfelté­teleket javító segítséget is nyújtanak a bajbajutottak­nak. Elhangzott egy javaslat, miszerint a tanácsi költség- vetéseket úgy kell átprogra­mozni, hogy akár más egyéb tételek rovására a szociális ügyekre több pénz jusson. Még az ingyenkonyhák léte­sítésének gondolata is fel­merülhet a korántsem bizta­tó jövőben. Támogatni kell az újszerű gondozási formá­kat, a csorvási és a gyoma- endrődi gondozóházak min­tájára. A megyei tanács nem tud átfogó szociális csomag­tervet készíteni, hiszen nap­ról napra változnak a gaz­dasági feltételek és a köz- igazgatás rendszere. Egyre nagyobb teret szeretnének biztosítani az önszerveződő törekvéseknek, az egyházak, magánszemélyek tevékenysé­gének. Pályázati rendszer­ben építenék ki a gondozó­házak hálózatát. Fejleszteni szükséges a szakosított és el­meszociális otthonokat. Nem halasztható egy újabb, idős­korú alkoholisták elhelyezé­sére szolgáló szakosított ott­hon kialakítása sem. A szo­ciálpolitika nem lehet párt­csatározások színtere, a rom­ló életkörülmények ellen kell összefognia pártoknak és érdekvédelmi szervezetek­Nem agitálhatnak (Folytatás az 1. oldalról) állampolgárokat vették fel, akiknek állandó lakóhelye a választókerületben van, és legkésőbb a választás nap­ján betöltik 18. életévüket, vagy házasságkötés folytán nagykorúvá váltak. Akik 1989. december 20-a és 1990. március 25-e között kötöt­tek házasságot, és még nem nagykorúak, azok a helyi tanácstól kérhetik felvételü­ket a választók nyilvántar­tásába. Szólt arról is, hogy akik január 25-ig nem kap­ják meg az értesítést, azok szintén a helyi tanács Vég­rehajtó bizottságától kérhe-' tik annak pótlását. Alapta­lannak tartott kifogás ese­tén a bíróságoknak három napon belül kell dönteniük a vitás kérdésekben, és a döntés előtt az érdekeltet kérésére meg kell hallgatni. Végezetül arról szólt, hogy a választási törvény rendkí­vül nehéz helyzetbe hozta a hivatalt, mert a törvény 25 napot ad a választók nyil­vántartásának elkészítésé­hez, amelyből ezúttal 11 munkaszüneti nap volt. En­nek ellenére, Horváth Fe­renc annak a reményének adott hangot, hogy a válasz­tások sikeres lebonyolítása nem múlik majd a hivatal munkáján. Előjáték a megyei tanács mai üléséhez Derűs arcot, vagy egy­mással egyetértő tárgyaló­feleket keresve sem talál az ember e napokban, ha olyan megbeszélésre toppan be, ahol a megyei tanács ez évi költségvetéséről esik szó. Márpedig az elmúlt napok­ban a megyei tanácstagi cso­portok tájékozottságuk szé­lesítése, érveik kipróbálása és álláspontjuk körvonala­zása érdekében rendre erről tárgyaltak. Gyulán, a város három megyei tanácstagja — dr. Coda Péter, dr. Pintér Mik­lós és dr. Takács Lőrinc — a megyei tanács pénzügyi, illetve tervosztályának kép­viselőivel, Hőgyes Endréné- vel és Hídvégi Gáborral tár­gyalt. A tanácstagok kissé meglepődve hallották, hogy a megyei tanács illetékesei — a december 21-én határo­zatképtelenné „karcsúso- dott” testületi ülés hozzá­szólásaira alapozva — a hár­mas számú változatot készí­tették elő döntésre. Nem mintha maguk is nem e mó­dozat mellett éreztek volna. Viszont ez a változat a ter­vezők számára előzetes kon­zultációt írt elő a helyi ta­nácsokkal, ugyanakkor en­nek megtörténtéről a ta­nácstagoknak nincs tudomá­suk. — A többség véleménye szerint gyorsabban előké­szíthető úgy a költségvetési javaslat, ha elmaradnak a helyi egyeztetések, amelyek egy hónappal is kitolnák az elfogadás időpontját — igye­kezett meggyőzni Hídvégi Gábor a jelenlevőket. A gyulaiak nem értettek egyet a céltámogatási rend­szer előkészítetlen megszün­tetésével sem, mert igazság­talannak tartják, hiszen egy sor beruházást éppen erre alapozva kezdtek el a me­gyében. (A szerencsésebbek még be is tudták fejezni.) Megvizsgálandónak tartják azt is, hogy egy sor telepü­lés deficitet okozóan ala­csonyra tervezte érdekeltsé­gi bevételeit, s ezt a költ­ségvetési tervezet kész nagy­vonalúan kiegyenlíteni — a többi helyi tanács terhére. (Meg is jegyezte a gyulai ta­nácselnök: ez valótlan, fe­lelőtlen tervek készítésére ösztönzi a tanácsokat.) Több pénzt szeretnének a korsze­rű orvosi műszerek beszer­zési rovatában látni, s is­mét — ki tudja hányadszor — felhívták a figyelmet ar­ra, hogy a sportcsarnok tö­vében talán túlzott nagyvo­nalúság e helyzetben újabb tornatermet építeni, vagy máshol a karnagyképzés tár­gyi és egyéb feltételeit elő­teremteni. A gyulai tanácstagi cso­port nem sajnálná az időt a valóban hatékony vitára, s arra sem, hogy a helyi vé­leményeket messzemenően figyelembe vevő költségve­tési változat készüljön. Ha eddig nem erre összpontosí­tott a tervezés, akkor nem a lehetséges megalapozott döntésig terjedő időt kellel- pazaroltnak tekinteni, ha­nem azt, amelyet a nem eb­ben az irányban haladással töltöttek el... k. a. j. Fáy fö műve, a takarékpénztár Jogos önvédelemből lőtt A Budapesti Katonai Ügyészség megszüntette az emberölés bűntette miatt folytatott nyomozást Eck An­tal honvéd ezredes ügyében, aki tavaly november 12-én, Ipolydamásd külterületén, vadászat közben halálosan megsebesítette Ormándi Mi­hályt — közölte szerdai saj­tótájékoztatóján dr. Székely György alezredes, az ügyész­ség vezetője. Eck Antal for­mailag elkövette a bűncse­lekményt, ám azt jogos vé­delemből tette, így nem bün­tethető. Ezen határozat el­len az özvegy panasszal élt, amelyet a katonai főügyész­ség bírál el. A bizonyítási eljárás során döntő volt annak megálla­pítása, hogy ki lőtt először. Az ügyészség abból indult ki, hogy a szenvedélyes va­dász hírében álló Ormándi Mihály tudta, ha orvvadá­szaton érik, a büntetőeljárá­son túl bevonják fegyver- tartási engedélyét. Azt nem lehet megállapítani. hogy Eck Antalra célzott volna, ám a jogszabályok szerint a jogos védelmet megalapozza az is, ha valakinek az irá­nyába lőnek, mert az tény­leges életveszélyt jelent. Százötven esztendeje, pon­tosan 1840. január 11-én kezdte meg működését Ma­gyarország első takarékpénz­tára, a Pest Megyei Taka­rékpénztár, amely később Pesti Hazai Első Takarék- pénztár Egyesület néven működött. A pénzintézet megalakítása köszönhető pe­dig Fáy Andrásnak, aki jó­nevű író, és ismert közéleti emberként látott hozzá éle­te ezen fő művéhez, ö ismer­te fel, hogy egy alakuló ta­karékpénztár nem csak a kisemberek megtakarított krajcárjainak biztonságos őr­zését szolgálná, hanem a magyar gazdaság felvirágoz­tatásához is pénzalapot te­remtene. Ennek megfelelően dolgozta ki a Pest várme­gyében felállítandó takarék- pénztár működési elvét, majd Fáy felhíváséra mind több pénzintézet nyílt, így 1848- ban a pestivel együtt már 34 működött, közöttük az aradi, a szegedi, a nagyvá­radi. Az eltelt százötven esz­tendő állomásait sorra ven­ni nem ezen írás feladata, de az 1920-as évek végén a nagykanizsai pénzintézet ál­tal közreadott „Takarékossá­gi tízparancsolat”-ból azért mindenképpen érdemes né­hányat idézni: „Dolgozz és keress!... Tégy félre nem várt kiadásokra!... Szeresd otthonodat, és törekedj csa­ládi házat szerezni!” ... Az első hazai takarékpénz­tár jogutódja a csaknem 40 esztendős OTP-bank. A Békés megyei fiók 1949-ben alakult, előbb csak a megye- székhelyen és egy-két na­gyobb városban. Napjaink­ban 21 OTP*hálózati egység és 8 totó-lottó kirendeltség működik a megyében. A ’70- es években kaptak önálló jogkört a fiókok. A százötvenedik évfordu­lóról a mai napon emléke­zik az Országos Takarék- pénztár. Megkoszorúzzák Fáy András emléktábláját, s ma jelenik meg a Magyar Pos­ta által ezen alkalomra ki­adott emlékbélyeg. Az OTP- központ pénztártermében ki­helyezett alkalmi postahiva­tal árusítja az emlékbélye­get és ellátja azt elsőnapi bélyegzővel. Ismét megjele­nik a százforintos Fáy And­rás emlékérem, amelyet az OTP-fiókok is árusítanak. S amit. a legtöbb ügyfél ta­pasztalhat közvetlenül is: a mai napon ünnepi ügyfél- szolgálatot tart az OTP-há- lózat. A fűtőérték ártatlan (Folytatás az 1. oldalról) A megfelelő fűtőértékű gáz ugyanis eljut az átadóállo­másra, aminek van egy bi­zonyos kapacitása. Onnan az elosztóhálózatba kerül, ami­nek szintén van egy terhel­hetőségi maximuma. A gond az, ha a fogyasztás megha­ladja a maximális kapaci­tást. Ilyenkor is jut minden fogyasztóhoz gáz, hiszen az „tágul”. Ekkor azonban csökken a nyomás és a gáz- mennyiség. Tehát nem a fű­tőérték, hanem a lakásokba érkező gázmennyiség a ke­vés. Főleg csúcsidőben — decemberben és januárban —. alakulhat ki ilyen hely­zet. — Említette, hogy a fűtő­érték alapján fizetünk. Elő­fordulhat tehát, hogy több pénzt adunk, mint amennyi gázt kapunk? — Feltételezéseink szerint igen, de pontos választ csak a Dégáz adhat — mondja végezetül Hetesi Bálint. Természetesen igyekszünk a Dégáz véleményét is mi­hamarabb olvasóink elé tár­ni. Nyemcsok László Fennáll az iratok megsemmisítésének veszélye? I! katonai főügyész találkozója az SZDSZ és a Fidesz képviselőjével A katonai ügyészség tel­jesen önállóan nyomoz a le­hallgatási ügyben, munkája teljesen független a Belügy­minisztériumban megalakult külön bizottság tevékenysé­gétől. Ezt Kómán József ve­zérőrnagy, a legfőbb ügyész helyettese, katonai főügyész közölte az MTI érdeklődésé­re. Elmondta azt is, hogy szerdán kezdeményezésére találkozott Kis Jánossal, a Szabad Demokraták Szövet­sége ügyvivőjével és Fodor Gáborral, a Fidesz választ­mányának tagjával, akik a feljelentést az elmúlt héten megküldték. Mint mondta, a. megbeszélés célja az volt, hogy tisztázzák a vizsgálat I során az elmúlt napokban felmerült félreértéseket, egyebek közt azt, hogy mi­ért volt szükség a feljelen­tés kiegészítésére, s mi volt annak tartalma. Kámán József hangsúlyoz­ta, hogy a nyomozás részle­teiről a megbeszélésen nem esett szó, lévén, hogy a vizs­gálat szigorúan titkos. Csak a nyomozás befejeztével ad­nak tájékoztatást a részle­tekről. * * * A: megbeszélésről Fodor Gábor, a Fidesz választmá­nyának tagja az MTI mun­katársának elmondta: az SZDSZ és a Fidesz képvise­lője megkérdezte, hogy mi­kor zárolhatták az ominózus belügyi iratokat, illetőleg a zárolás kiterjed-e a megyei BM-csoportok anyagaira is. A főügyész közölte, hogy pénteken a jelentéseket ké­szítő III/III—7-es csoport anyagait zárolták, majd hét­főn sor került a III/III-as osztály iratainak zárolására is. A megyei csoportok anya­gainak zárolása azonban gyakorlatilag még nem tör­tént meg. Kámán József ki­emelte: január 5., péntek 13 órától az iratok megsemmi­sítése bűncselekmény. Kis János és Fodor Gábor közölték a katonai főügyész­szel : nyugtalanítónak talál­ják a jelenlegi helyzetet, mert attól tartanak, hogy a BM érintett osztályain nem zárható ki teljes bizonyos­sággal az iratmegsemmisítés Veszélye. Hz MSZMP ügyvezető titkárságának nyílt levele a Magyar Szocialista Párt elnökségének Kedves Elvtársak! A Magyar SzociaUsta Munkáspártot a párt újjászervezésének és megújításának kezdeté­től fogva az <a meggyőződés vezette, hogy az MSZMP és az MSZP között fennálló nyilván­való eszmei, politikai és szervezeti különbsé­gek ellenére, lehetőség van korrekt és kultu­rált kapcsolatra, sőt politikai együttműkö­désre. , E törekvésünknek minden, számunkra ren­delkezésre álló formában hangot adtunk. Álláspontunk időszerűségét aláhúzzák a mai magyarországi társadalmi, politikai és gazda­sági folyamatok. Ezek minősítését nem ke­rülhetjük meg. Hazánkban nemcsak kívána­tos korszerűsödés és demokratizálódás megy végbe, hanem egyre nyilvánvalóbb polgári restaurációs folyamat. Ennek során a baloldal megosztott erői napjainkra védekező pozíció­ba kerültek. E folyamatban a bürokratikus szocializmus felszámolása ürügyén a jelentős külső támogatást is élvező polgári erők nyíl­tan a tőkés viszonyok visszaállításának köve­telésével lépnek fel. Egyre igyorsuló ütemben veszik át az események irányítását. E meggyőződésünk alapján tettük meg kez­deményezéseinket, bízva abban, hogy az MSZP vezetése érzékeli a ránehezedő, valóban tör­ténelmi felelősséget, s a válaszlépéseit nem sajátos pártérdekek, hanem az ezeken jóval túlmutató közös feladatok fogják meghatá­rozni. Kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy mind ez idáig csalódnunk kellett várakozá­sainkban. Az MSZP vezetése az elmúlt idő­szakban még odáig sem jutott el, hogy akár­csak a politikai konzultáció szintjén is hiva­talos kapcsolatot létesítsen az MSZMP-vel. Pártunk talpraáUításának egész ideje alatt önök minden eszközzel gátolni próbálták az MSZMP normális tevékenységének kibontako­zását. Néhány minimális és kényszerű gesz­tust leszámítva, folyamatosan akadályozták, hogy pártunk normális működési feltételek­hez jusson. Az MSZP vezetése az ugyancsak jogutód MSZMP megkérdezése nélkül rendel­kezett a korábbi pártobjektumok sorsáról, ezzel lehetetlen helyzetet teremtve párttagsá­gunk számára. Ez politikai és jogi kérdés is, melynek ilyen rendezésébe az MSZMP nem nyugodhat bele. Az MSZP egyes felelős vezetőinek megnyi­latkozásaiból kitűnik, hogy miközben a poli­tikai élet jobboldalán keresik a potenciális szövetségeseket, pártunkat eleve ellenfélnek tekintik. Mindezek a jelek arra utalnak, hogy önök közül sokan nem ismerték fel a mai Ma­gyarországon zajló folyamatok tényleges tar­talmát, sem pedig az általunk szorgalmazott baloldali együttműködés szükségességét. Ugyan­akkor azt tapasztaljuk, hogy az MSZP tagjai közül sokan nem a testvérharcot, hanem a szövetséget választják. Elvtársi üdvözlettel a Magyar SzociaUsta Munkáspárt ügyvezető titkársága (OS) Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások Levél a kisgazdapártnak - Felhívás Mezöberény lakosságához! Bakos István megyei titkár úrnak. Békés megyei kisgazdapárt Tisztelt Uram! Engedje meg. hogy a Békés Megyei Népújságban 1990. janu­ár 9-én közzétett, Németh Mik­lós miniszterelnök úrnak cím­zett követeléseik egyik kitéte­lére - a hitelesség kedvéért — néhány információval segítsé­gére legyek. A „Követeljük a Hazafias Népfront mint fizetett szerve­zet azonnali megszüntetését, mivel egyáltalán nincs rá szük­ség” felvetésükre reagálnék, önök ugyanis részben nyitott kapun döngetnek, és inkább in­dulatosnak. mintsem tájékozott­nak tűnnek a népfront ügyei­ben. Nem derül’ íd, hogy a fentie­ket önök mikor fogalmazták meg. de a nyilvánosságra ho­zatala már az országgyűlési képviselői választások időpont­jának kitűzése után — tehát a választási kampány közben tör­tént. Ez ekkor már egy vá­lasztási szövetséget hirdető mozgalomra utalva (HNF) eny­hén szólva nem etikus. Az is sajnálatos, hogy mi­közben ezt tették, önök figyel­men kívül hagyták azt. hogy a népfrontban — ahol korábban is a legkevesebb volt a fize­tett dolgozó más szervezetek­hez viszonyítva — december vé­gén és január első munkanap­ján elvégezték a legmarkán­sabb személyi elbocsájtásokat. Ezen túlmenően viszont, mint legitim, bejegyzett szervezetnek, a népfrontnak is van annyi joga> állami támogatásra, mint bármelyik pártnak. S mivel nem működik alkotmányellene­sen, meglepő lenne a megszün­tetése. Abban egyetértek önökkel, hogy „nincs rá szükség” — mármint a megelőző népfront­ra. Éppen ezért a népfront ok­tóberi országos kongresszusán elsőként és nyilvánosan követte meg a magyar népet — egyéb példákat erre nemigen tudok —, megfogalmazta jövőtervét. új programját és egyéb dokumen­tumait, amelyeket szíves fi­gyelmükbe ajánlok, a megala­pozottabb ítélkezést segítendő. Ezen a kongresszuson Németh Miklós miniszterelnök úr nyíl­tan állást foglalt a népfront szükségessége mellett és védel­mében. Végezetül egy kérés: mielőtt Önök vagy bármely párt ma­gabiztosan azt gondolák, hogy kizárólagos joguk van több millió, pártokon kívüli állam­polgár politizálás!, közéleti és közösségi szándékát és fóru­mait megkérdőjelezni, vagy ra­dikálisan felszámolni. kérem, gondoljanak még egyszer a népfrontra, ahol ezek az em­berek is szívesen — és felmu­tatható értékeket teremtve — tevékenykednek, önzetlenül. A népfront szerint minden állampolgár legszemélyesebb magánügye, hogy párttagként vagy párton kívüliként aktivi­zálódik. Nem ártana meghagy­ni tehát az érdekelteknek azt a jogát, hogy választhassanak: szükségük van-e nekik a nép­frontra. vagy inkább némán és passzívan eltűrik, hogy fejük felett a pártok — osztozkodva a hatalmon — mindent eldönt- senek. Szabó Lászlóné városi népfronttitkár, Békéscsaba * * * Az MDF városi szervezete kéri a lakosságot, hogy a vá­ros szempontjából fontos köz­ügy megoldásában támogassa az MDF akcióját. Az előző nyílt levél ellenére nincs elő­rehaladás a volt pártszékház társadalmi hasznosítása kérdé­sében. A városi tanács felajánlotta azon szándékát, miszerint je­lentős összeget átvállal a fenn­tartási költségekből, tanterem­megoldási lehetőség fejében. Még csak válaszra sem méltat­ták a felvetést. Továbbá meg­keresett bennünket a leendő zeneiskola szervezőinek képvi­selője. támogatásunkat kérve e fontos közügy megoldásában. Legyen Berényben több tante­rem. és legyen zeneiskola! Ezért széles körű aláírásgyűj­tési akciót szervezünk — így találkoznak majd velünk több helyen is — aláírásukat kérve. Ne az erkölcstelenség, a köz­ügy győzzön! Az MDF Mezőberényl Szervezete nevében Kiss János elnök

Next

/
Thumbnails
Contents