Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-10 / 8. szám
fl háztáji mindent megold? Régi-új szövetkezeti mozgalom Az egyiknek sikerül, a másiknak... A Békéssámsoni Előre Mgtsz „legújabbkori” történetét 1986-tól lehet számítani. Hároméves csárdaszállási kitérője után ugyanis akkor választotta meg a tagság a szövetkezet elnökévé Simon Imrét. A borsodi születésű, energikus szakembert szinte kérdezni sem kell elnöki irodájában, magától sorolja a tudni érdemes tényeket, adatokat: — Akkoriban a vezetők között viszálykodás dúlt, amit még tetézett az aszályos időszak is — emlékezik vissza a három esztendővel ezelőtti időszakra. — Amikor elmentem a téesztől, a szövetkezet öt évre visszamenően semmiféle hitelt nem vett fel, s közel 40 millió forint tartalékkal rendelkezett. 1984 és 1986 között viszont felélte a tartalékokat, jelentősebb fejlesztést nem tudott megvalósítani, a gépvásárlásokat — több mint 10 millió forint értékben — lízing formában oldotta meg, s 15 millió forintot kitevő amortizációkésleltetéssel ké- fiezett nyereséget. — Ezek szerint 1986-ban került mélypontra a szövetkezet? — Igen. A helyzet már- már kritikussá kezdett válni, a munkafegyelem is meglazult. A ’86-os 3 millió forint veszteség, azt hiszem, mindennél többet mond. — Hogyan állították talpra a falu legnagyobb gazdálkodási egységét? — A vezetők 70 százaléka cserélődött ki az idők folyamán. Sikerült fiatal, vállalkozásra hajlamos munkatársakat a téeszbe hívni — bár azt is meg kell mondanom, hogy néhány esetben nem éppen szerencsésen döntöttünk. Amikor 1986. december 9-én megválasztottak elnöknek, mintegy 20 millió forintos hitel- és lízingtartozást vettem át, és az aszály is tovább folytatódott. A termelésben meghatározó maradt a növénytermesztés, azonban törekszünk a vetésszerkezet egyszerűsítésére és a gépesítettség növelésére. Az állattenyésztési főágazaton belül fölszámoltuk a juhászatot, s helyette két éve beindítottuk a törzs- libatenyésztést. Felfejlődik és egyre nagyobb feladatot lát el a háztáji és kereskedelmi főágazat; árbevételük az elmúlt évben már meghaladta a 70 millió forintot, ami az 1986-os bevétel duplájának felel meg. — Azt mondta az előbb: nem volt pénzük nagyobb beruházásokra. Gondolom, azért kisebb fejlesztéseket sikerült megvalósítaniuk. — Igen. Két takarmány- boltunk van a községben, mindkettő saját szemes takarmányt és vásárolt tápot forgalmaz. Tavaly a volt szövetkezeti pártiroda helyén vegyesboltot létesítettünk, a ^Kettes” kultúrotthonban pedig lehetőséget teremtettünk 260 ember kulturált szórakozására, rendezvények tartására. Hogy mást ne mondjak, a községben általában ott rendezik a lakodalmakat. Létrehoztunk egy gázpalack-cseretelepet, megvásároltuk az Áíor 15 ezer literes háztartási tüzelőolaj- kútját és saját kezelésben üzemeltetjük. Három éve a Körös Volán egyik esti, Tótkomlós és Békéssámson között közlekedő buszjáratát gazdaságtalan üzemelés miatt megszüntette — évi 100 ezer forintos ráfizetéssel annak újraindítását is átvállaltuk. Az Ativizignek mik- robusszal. traktorral és munkagépekkel bérmunkát végzünk, Orosházán — az Építőgép Rt.-vei közösen — építőgép-kölcsönző boltot alakítottunk ki és még folytathatnám a sort... A múlt tapasztalatain okulva, célunk a több lábon állás elérése. Ügy néz ki, hogy a szövetkezet a jövőben is garantálni tudja tagjai megélhetését. * * * A Hódiköt békéssámsoni gyáregysége alig néhány méterre található a Szabadság utcai tsz-irodától, gazdálkodási helyzetét tekintve azonban ... De nézzük, mit mond a 180 dolgozót (közte 8 férfit) foglalkoztató üzemről Tóth Imréné. aki 20 éve vezetője a konfekcionálást végző kollektívának: — Az 1989-re előirányzott tervet 'nem valami fényesen, 92 százalékra sikerült teljesítenünk. Ennek az volt az oka, hogy az anyavállalat a termelés előkészítése során nem állt feladata magaslatán, de belejátszottak az itteni szervezési' hiányosságok is. Az utóbb? években annak örültünk a legjobban, hogy 1987-re befejeződött az üzem teljes rekonstrukciója. — Évekkel ezelőtt volt Szerencsem cikksorozatot írni a Hódiköt röl. A textiliparban megszokott szinthez képest is szerény munkabérekről számoltak be akkoriban a csőd szelén álló vállalat vezetői. Ma más a helyzet? — Sajnos nem. Az itt dolgozók átlagkeresete igen alacsony. A legkisebb órabér nálunk 23 forint., a legnagyobb pedig 27 forint 50 fillér. A havi kereset — a legalacsonyabb órabér esetén — a pótlékokkal együtt eléri ugyan a 4600 forintot, de hát nem kell mondanom, hogy ez is mennyire kevés. S ehhez is 100-százalékos munkateljesítés kell. Nem is tudok arról, hogy jelenleg lenne ipari tanulónk. Szerencse, hogy a második gazdaság, a háztáji, mindenkinek lehetőséget ad az életszínvonal fenntartására. Dányi László Pedagógusok a gyermekfaluban És ha anyuka férjhez megy? A gyermekvédelemmel foglalkozó gyulai, eleki, két- egyházi, lökösházi, általános iskolák pedagógusai látogattak el nemrég a battonyai gyermekfaluba, ahol meghallgatták Posta István vezetőhelyettes tájékoztatását. Az érdeklődés rendkívül nagy volt a falu, a családok élete iránt. Ezt bizonyította a sok kérdés. Megtudtuk, hogy egy-egy család, 5-8 gyerek, és az anyuka közösségét jelenti. Amikor elérik a felnőtt kort, minden további nélkül elhagyhatják a „szülői házat”, amire volt is már jó néhány példa. Ha nem kívánkoznak sehova, nyugodtan maradhatnak tovább. A falu vezetői most azon gondolkodnak, hogyan tudnák zökkenőmentesebbé tenni az „átállást” — a gyermekek számára a hétkönapi életbe. Lehet, hogy lakásokat vesznek azoknak. akik valahol már dolgoznak és nem akarnak a tábor lakói lenni. Esetleg lakást bérelnének a fiataloknak, de cserébe arra köteleznék őket, hogy fizetésük egy részét megtakarítsák. Köztudott,* hogy az egyesület, amihez a gyermekfalu is tartozik, adományokból tartja fenn magát. A családok önállóan gazdálkodnak. Az anya gyerekenként háromezer forintot kap, s ebből az összegből kell állni havonta a gv< rmekek étkeztetését, öltöztetését. Nyáron, az iskolai szünetben valóban lehetőség van arra, hogy a nagyobbak közül, az arra érdemesek egy észak-olaszországi táborban tölthessenek egy-egy hónapot. Az egyesület tartja fenn azt a nemzetközi tábort, ahová a gyermekfalvak lakói elutazhatnak. barátkozhatnak, ismerkedhetnek egymással. Meglepő volt hallani, hogy a gyermekek körében nem túl népszerűek az itáliai utak. Jobb szeretnek Batto- nyán lenni, és inkább a belföldi sátras táborozást választják. A gyermek- és ifjúságvédő intézetekből válogatták össze a tábor jelenlegi lakóit, akiknek módjuk és lehetőségük volt arra is, hogy válasszanak maguknak anyukát. Az anyukák a legkülönbözőbb foglalkozásúak közül verbuválódtak. Van köztük mérnök, pedagógus, zenetanár. Többeket meghatározatlan időre vettek fel. hogyha időközben meggondolnák magukat, pályát módosíthassanak. A részletes tájékoztatót követően bekukkantottunk egy házba, ahol azok az anyukák laknak, akik a Kecskeméten épülő, hasonló gyermekfaluba kerülnek. Egyszerre négyen élnek itt, ismerkednek leendő munkakörükkel és bizonyára jól hasznosítják majd a battonyai példát. Egyszóval nekik már könnyebb lesz, mint a házigazdáknak, akik „menet közben” sajátították el a gyermeknevelésnek ezt az új módját. Béla ouó Látogatáson a gyermekfaluban Hangya itt, Hangya ott, Hangya mindenütt indulás tizenöt taggal - Többet a gazdának, kevesebbet a vásárlótól - Hadüzenet a Bosnyák térnek? Nem Orosháza az egyetlen település — csak éppen onnan valók ismereteim —, ahol még a nyolcvanas évek elején született gyerekeket is azzal szalajtják tejért és kenyérért, hogy „eredj a Hangyába”. Holott sokak számára talán már feledésbe is merült, hogy a Hangya évtizedeken át egy termelő-, értékesítő- és fogyasztási szövetkezeti mozgalom, illetve a Magyar Gazdaszövetség szövetkezeti központja volt. Gróf Károlyi Sándor elgondolására 1898-ban Al- mási Balogh Elemér hívta életre a Hangyát, amely nevével is a szorgalom, az értelmes összefogás erejét sugallja--1912-ben már 1276, a negyvenes években 1800 táj- szövetkezetük működött, 1947-ben — amikor módszeresen elsorvasztották — 800 ezer tagjuk volt. A gyulai kisgazdák múlt pénteki taggyűlése adott alkalmat arra. hogy a Hangya Szövetkezeti Központként hat hete újjáéledt hangyamozgalom két vezetőjével, Kis János elnök-vezérigazgatóval és Hankó László kereskedelmi vezérigazgatóhelyettessel elképzeléseikről beszélgethessünk. Népújság: — Honnan az ötlet? Kiss János: — A kisgazda- párt az első, amely napjainkban nemcsak gazdasági programot kínál, hanem meg is tette első sajátos gazdasági lépéseit. A Hangya-mozgalom e párt gazdasági filozófiáját kívánja átültetni a gyakorlatba, ám fontosnak ítélem hangsúlyozni: a Hangya pártoktól független, önálló gazdasági vállalkozás. A hazai hagyományok tanulmányozásán túl áttekintettük a dán, a holland, az osztrák és az NSZK-beli szövetkezetek körülményeit, s ebből is átmentettünk a magyar viszonyokra alkalmazható megoldásokat. Céljaink egyszerűek: meg akarjuk szüntetni az egyoldalú szerződéskötési gyakorlatot (amely ma főleg az állat- tenyésztőket sújtja), az itt termelt árut a hazai ellátás kielégítése után külföldre juttatjuk, ahonnan cserébe a termeléshez szükséges eszközöket kívánunk behozni. A kiskereskedelmi hálózatban pedig elsősorban vegyesboltok létrehozását szorgalmazzuk. A jelenlegi megoldásoknál lényegesen jobb ellátást. a termelőnek kedvezőbb felvásárlást. Ugyanakkor olcsóbb értékesítést szeretnénk: mégpedig a mai lánckereskedelem hasznából. N.: — Milyen feltételekkel alakulhatnak Hangya- szövetkezetek? K. J-: — Legalább 15 tag szükséges az alapításhoz. Pontosan körülhatárolható tevékenységre szövetkezhetnek az emberek, hiszen elkülönült ágazatokban gondolkodunk. A mezőgazdasági vállalkozáson, boltok üzemeltetésén túl, várjuk ipari szakmák szövetkezeteinek megalakulását is. A tagsági könyv a Hangyaboltokban 3 százalékos visszatérítést, illetve bizonyos mértékű vásárlási hitelt biztosít majd. A mi szövetkezeteinkbe senki nem viszi be vagyonát: a tag részjegyet vásárol, amelyet bármikor magával vihet, ha kilép. Hankó László: — Vala- mehnvi szövetkezetünket be kell jegyeztetni a cégbíróságnál. Igaz ez a boltokra is. A szövetkezeteknek vásárolniuk kell legalább egy — minimálisan 10 ezer forint értékű — Hangya-részvényt. amely márciusban már kapható is lesz. Egy tagra vetítve ez igazán nem nagy összeg. A központ segíti a szövetkezetek megalakulását: igény bejelentése után haladéktalanul elküldjük az érdeklődőkhöz jogászunkat. formanyomtatványokat is visz magával- így jelentős jogászi költséget takaríthatnak meg a tagok, hiszen e szolgáltatásunk ingyenes. Csak az illetékbélyeg kerül pénzbe. Fontos azt is tudni, hogy egy személy több Hangyaszövetkezetben is vásárolhat részjegyet. A lényeg: a szövetkezetek önállóak. Nem a központ parancsol nekik, hanem fordítva: a részvényesek határozzák meg a társaság működését. A hasznot egyébként újabb beruházásokra kívánjuk fordítani. N.: — Ha elképzeléseik sikeresen megvalósulnak, akkor önök rövidesen támadások kereszttüzébe kerülhetnek, hiszen érdekeket sértenek. K. J.: — Ebben az országban már nincs idő veszekedésre- Inkább becsüljük meg egymást a piacon. Mi senkit nem támadunk. Nem azt mondom, hogy szeressen bennünket a konkurencia, hanem azt, hogy ne tegyünk keresztbe egymásnak. H. L.: — A Hangyában mindenki tulajdonos és vállalkozó. Ebben a világban pedig kemény üzleti érdekek diktálnak. Mi felvásárlási árainkkal, józan árképzésünkkel segítünk a termelőkön. A Hangya tanítani is akar. Megtanítani a vállalkozókat piacgazdaságban élni, saját érdekeikért tenni, s erőt kívánunk adni a gazdatudatnak. Segítünk munkával ellátni a vidéket, akár külföldről szerzettel is- Rá akarjuk döbbenteni az embereket. hogy a munka értékét a piac szabja majd meg. A szerződéses fegyelemre nevelünk, de ennek keretében helyreállítjuk a szóbeli szerződés becsületét is. N.: — Képesek lesznek-e akár a Bosnyák-jelenséget is felszámolni? K. J.: — Bátran merem állítani. De a megvalósításhoz a termelőkkel közös qsz- szefogásra van szükség. N.: — Hogyan szerezték meg a Hangya elnevezés használatának jogát? H. L-: — Talán hihetetlen, de nem védte senki. Mi viszont bejegyeztettük a találmányi hivatalnál. N.: — Működésük hat hete alatt a központ kiépítésén túl jutott-e idő szövetkezetek létrehozására? H. L.: — E pillanatban nyolc nyilvántartott szövetkezet tevékenykedik, de számtalan alakítása folyamatban van. Egy-két hónap múlva számuk bizonyosan eléri az ötvenet. Rövidesen havi lapként indítjuk a Hangya Híradót, amely felvásárlási órainkat is közölni fogja. Májusban több millió dollárt igényelünk a Világbanktól. kisgépek beszerzésére. Felújítjuk a Hangya takarékpénztári tevékenységet is. k. a. j. mm a ..............mm.....i....______—_____s mm__m wsbess b_mm...■ V ezeték nincs, de — a téesznek köszönhetően — gáz van A Hódiköt láncológépei mellett Fotó: Fazekas Ferenc
