Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-08 / 6. szám

NÉPÚJSÁG 1990. január 8., hétfő A nyomdák hibáztak, az olvasó várhat A Minisztertanács közleménye egyes központi fogyasztási ár- és szociálpolitikai intézkedésekről Miírt „csúszik” a A két jeles gyulai törté­netíró, Scherer Ferenc és Implom József születésének 100., illetve 90. évfordulóját ünnepelték az elmúlt év szeptemberében a szülővá­rosban, méltó megemléke­zéssel. A gyulaiak koszorú­kat helyeztek el a sírokon, emléktáblával jelölték meg Scherer Apor téri szülőházát és emlékülést rendeztek a két író munkásságáról a vá-' rosi könyvtárban. A szerve­zők ekkor szerették volna átnyújtani a város helytör­ténete iránt érdeklődőknek Scherer: Gyula város törté­nete című, kétkötetes mono­gráfiájának reprint kiadását. A könyv ugyanis az utóbbi évtizedekben alapművé vált, melyhez időtálló ismerete­kért fordulhattak nemcsak a szakemberék, hanem min­denki, aki a múltról meg­bízható forrásból akart tud­ni. A közgyűjteményeKben ta­lálható kötetek már nem bizonyultak elegendőnek. A Mogyoróssy Könyvtár fel­mérte az igényeket, s a vá­rosban ezer példányszám­ban, újbóli kiadása mellett döntöttek. Mivel a gyulai Dürer Nyomda nem vállal­kozott elkészítésére, a kecs­keméti Petőfi Nyomda kap­ta az ívek nyomására a megbízást. A vállalt határ­időt — igaz nem sokkal, de — túllépték, így a mű kö­A Magyar Nemzeti Bank január 1-jétől felemelte egyes jegybanki hitelek ka­matlábait. Jelentősen növe­kedtek az államháztartás számára nyújtott hitelek ka­matai. A pénzintézetek ré­szére nyújtott refinanszíro­zási hintelek közül, az ex­porthitelek kamatai átlago­san 2 százalékkal emelked­tek. Ezzel egyidejűleg a — Az emberek életében gyakran adódik olyan idő­szak, amikor családi, mun­kahelyi, anyagi vagy egyéb gondjaikat nem tudják egye­dül megoldani. Segíthet-e és hogyan egy hivatalos intéz­mény? — Feltétlenül segíthet, persze csak akkor, ha a bajbajutottban megvan az együttműködési szándék. Jöt­tek már ide sírva, kiabálva, de a legtöbben megnyugod­va, és olyasfajta reménnyel távoztak, hogy igenis, lehet változtatni a sorsukon. — Hogyan kell szólni egy zaklatott emberhez? — Mindenekelőtt bizal­mat kell ébreszteni benne. Igyekeztünk 9 tagú csapa­tunkat úgy összeállítani, hogy megnyerő egyéniségű, kiegyensúlyozott, kellő em­patikus készséggel és pszi­chológiai érzékkel rendelke­ző szakemberek fogadhassák az ide belépőiket. Persze, mi is követünk el hibákat. Ele­inte például adatfelvétellel kezdtük a beszélgetést, de rájöttünk, hogy ez rögtön hivatalossá testi a kapcso­latot. — Egy „eset” feldolgozása hogyan történik? — Első és legfontosabb az alapos beszélgetés. Gyakran ez sem egyszerű. Az a há­romgyermekes asszonyka, akinek nem volt hol aludnia, például félóráig zokogott, míg szóra bírtuk. Segítet­tünk rajta, s azóta c~iren­Scherer-könyv ? tésre sem kerülhetett az em­lékülés napjáig. Az ívek ok­tóberben érkeztek a gyorna- endrődi áfész nyomdaüze­mébe, ahol ígérték, hogy egy hónap leforgása alatt elkészülnek a kötéssel. Nem így történt. Az utolsó és véglegesnék mondott határ­idő december közepe volt. A megrendelők azonban ismét csalódtak — nem tehették ugyanis a karácsonyfa alá sem. Miért nem? — kérdez­tük Lakatos Gyula nyomda- vezetőtől. — Minőségi okok miatt nem adhattuk ki üzemünk­ből a könyvet — válaszolta. — Kiderült, hogy a képek egy része életlen, de az ívek feldolgozása, a mellékletek beragasztása, vagyis a fűzés során mi is követtünk el hi­bákat. — Nem ellenőrizték beér­kezéskor a Petőfi Nyomda munkáját? — Nem, de felületes szem­léléssel nem is lehetett vol­na észrevenni a képek vi­szonylagos életlenségét. Az utolsó előtti munkafázisban néztük át tüzetesen a könyv- testeket, összehasonlítva az eredetivel... Egyébként, ha nem követnek, s követünk el minőségi hibákat, egy hó­nap alatt, egyezség szerint elkészülünk. — Mi lesz az elrontott ol­dalakkal? jegybanknál saját elhatáro­zás alapján elhelyezett beté­tek után térített évj kama­tokat 2 százalékkal emelte fel az MNB. Az államháztartást finan­szírozó hiteleknél különösen nagy mértékben növekedtek a rövid lejáratú likviditási hitelek kamatai, valamint a bevételeket megelőlegező fo­csésen alakult a családi helyzete. Később — ha be­leegyezik a hozzánk forduló — családlátogatás követke­zik. Az a tapasztalatunk, hogy a családtagok segítő­készek, nem fogadnak ellen­ségesen. Ha már tisztán lát­juk, mi is a baj, összeülünk és megbeszéljük a tenniva­lókat. Nem sémákat alkal­mazunk, hisz’ minden eset más. — Kik jönnek és milyen ügyben? — A kamasztól a nyugdí­jasig minden korosztály. A nők vannak többségben, s a foglalkozást tekintve na­gyon változó a kép. Nem lumpen elemek, hanem fő­leg tisztes szegénységben élők kopogtatnak be hoz­zánk, akik változtatni sze­retnének a sorsukon. Nem pénzt kémék — bár, ha jo­gos, azt is adunk —, hanem tanácsot, lehetőséget. Külö­nös, hogy az emberek gyak­ran mennyire nem ismerik a szomszédjukban élők, vagy a velük dolgozók gondjait. A bajbajutott sokszor nem is keresi a szövetségest. Elő­fordult például, hogy egy fiatalasszony égető lakás­gondjáról a munkahelye csak akkor szerzett tudo­mást, amikor odamentünk. Csodálkoztak, hogy miért nem szólt, hiszen tudtak tvolna segíteni. — Mikor mondhatják azt, hogy megnyugtatóan ■ lezá­rult egy ügy? —I Üjranyomjuk, ami az anyag most még fel nem be­csülhető részét jelenti. Mert semmiképp nem szeretnénk, ha egy ilyen, évtizedekre szóló könyv révén, nem a minőségi munkánk után em­lékeznének meg rólunk az emberek. Inkább most, a csúszás miatt szidjanak. — Ki viseli ennek költsé­geit? — Nem a megrendelő! A hibákat a nyomdák vétet­ték ... A Petőfi Nyomdával majd egymás között eliga­zítjuk a dolgot. — Mikorra várható hát a Scherer-könyv megjelenése? — Teljes biztonsággal március végére vállalhattuk. Addig átválogatjuk a pél­dányokat, februárban, amit kell, újranyomunk és már­ciusban kötjük. A három hó­nap eléggé hosszú vállalási időnek tűnik ugyan, de nem valószínű, hogy a jövő hó­napnál korábban megsze­rezhetjük a nyomáshoz szük­séges különleges papírt. Ter­mészetesen, ha ez sikerül, hamarabb leszállítjuk a kö­teteket. Az 1938-as kiadást a bu­dapesti Stephaneum Nyom­da Rt. készítette. A hosszú várakozási idő után, 1990- ben a megrendelők remél­hetőleg az eredetihez hasonló minőségben kapják kézhez a monográfiát. Sz. M. 1 yós zárnia - h i telek kamatai. A jegybank megnövelte a Társadalombiztosítási Alap folyószámla-hitele után fize­tendő kamatot, valamint a költségvetési intézmények részére nyújtott rövid lejá­ratú hitelek kamatait. Emel­kedtek az Állami Fejlesztési Intézetnek nyújtott hitelek kamatlábai. — Az esetek 70-80 száza­léka előreláthatólag évekig húzódik majd. Tevékenysé­günk nem merül ki abban, hogy a hozzánk fordulók ügyeivel foglalkozunk. Hely­zetfeltáró és megelőző mun­kát is szeretnénk végezni. Ennek első lépéseként el­készült a város szociális t ír- képe. Listánk van a kis­nyugdíjasokról, a 4-8 gyere­ket nevelőkről és azokról a családokról, ahol legalacso­nyabb az egy főre jutó jö­vedelem. A tanács egész­ségügyi és szociális osztá­lyával tervet dolgozunk ki arra vonatkozóan, hogyan tudnánk a leginkább rászo­rultaikon segíteni. Ezenkívül tanfolyamokat indítunk, megszerveztük a rendszeres jogi és pszichológiai tanács­adást, és — raktár híján — egyelőre csak tervezünk ru­hacsere-akciókat. — Miként kapcsolódnak más szervek munkájához? — önálló intézmény va­gyunk, de munkánkhoz nél­külözhetetlen a kapcsolat- tartás, elsősorban felügyele­ti szervünkkel, a városi ta­nács egészségügyi és szociá­lis osztályával. Az egészség- ügyi hálózat a legalkalma­sabb arra, hogy figyelemmel kísérje a körzetekben élők gondjait és hozzánk irányít­sa a segítséget váró embere­ket. Napi kapcsolatot tar­tunk a gyámüggyel, a szo­ciális otthonokkal, a neve­lési tanácsadóval, a munka­erő-szolgálati irodával, az egyházakkal, a kulturális in­tézményekkel. Szeretnénk, ha a családsegítő olyan kor­szerű, sokrétű humán szol­gáltatást nyújtó intézménnyé válna, amelyet a város la­kossága úgy tartana számon, hogy ide valóban bekopog­tathat, aki segítségre szá­mít. — gubucz — (Folytatás az 1. oldalrólJ Ezen belül az ivóvíznél a díjemelés átlagos mértéke 310 százalék, a csatorna­szolgáltatásoké 437 százalék. A jelentős mértékű díjeme­lést a hosszabb ideje vál­tozatlan és ezért már irre­álisan, helyenként pazarlás­ra ösztönzően alacsony dí­jak következtében felhal­mozódott állami támogatás csökkentése indokolja. így például Budapesten, a víz- és csatornadíjak együttesen köbméterenként 2 forintról 10,10 forintra emelkednek. Az országban működő 32 közüzemi ivóvíz- és csator- • naszolgáltató vállalat által alkalmazható új díjakról kü­lön tájékoztatás jelenik meg a helyi lapokban. A vízdíjemelés nemcsak a saját tulajdonú lakásokra, hanem a bérlakásokra is vonatkozik. Azokban a bér­leményekben, amelyekben a vízfogyasztás mérhető, ott a fizetendő díj az igénybe vett szolgáltatáshoz igazodik. Ha a vízfogyasztás lakásonként nem mérhető, 1990-ben a díjfizeté.s.a bérlemények kom­fortfokozatának és szobaszá­mának függvényében diffe­renciált normatívák alapján történik. Az új díjakat feo- ruár 1-jétől kell megfizet­ni, erről a területileg illeté­kes ingatlankezelő vállala­tok írásban tájékoztatják a bérlőket. Lakbérek A lakbérek február 1-jétől átlagosan 35 százalékkal emelkednek. A komfort nél­küli és a félkomfortos álla­mi bérlakások bérleti díjai változatlanok maradnak. A komfortos állami lakások lakbére négyzetméterenként 12 forintról 15 forintra, az összkomfortosoké 15 fo­rintról 22 forintra emelke­dik. A helyi tanács a lak­bér konkrét megállapításá­nál a műszaki állapottól és a településen belüli fekvés­től függően, az eddigieknél nagyobb differenciálással élhet. Tekintettel arra, hogy a lakbér megfizetése min­dig előre, tárgyhónapban esedékes, ezért az első ma­gasabb összegű díjat már februárban kell fizetni. Közlekedési és postai tarifák Február 1-jétől a helyi közlekedési, tarifák átlago­san 45 százalékkal nőnek, a tarifaemelés Budapesten 55 százalékos, egyes vidéki vá­rosokban 43 százalékos, a helyi Volán-közlekedésnél 27 százalékos lesz. A 70 éven felüliek ingyenes uta­zási lehetősége továbbra is fennmarad. A tanuló- és nyugdíjasbérletek változat­lanul) a teljesárú bérlet egy­negyedébe kerülnek majd. A vasúti és a közúti sze­mélyszállítási díjak szintén február 1-jétől átlagosan 20 százalékkal emelkednek. A munkábajárásnál, valamint a tanulók iskolába járásá­nál a szociálpolitikai ked­vezmények mértékei válto­zatlanok maradnak. A tan­intézetek által igénybevett különjárati autóbuszok ta­rifái ugyancsak február 1- jétől 15 százalékkal emel­kednek. A postai szolgáltatások (így például levél, csomag, távirat), díjai január 8-ától átlagosan 22 százalékkal, a távközlési szolgáltatásoké (például telefon, telex) pe­dig február 1-jétől 11 szá­I zalékkal emelkednek. A tv- előfizetés díja február 1-jé­től havi 30 forinttal nő. A szolgáltatások esetében — főként ahol a tarifarend­szer is módosul —, a lakos­ság részletesebb tájékoztatá­sáról a szakmailag illetékes minisztériumok még január hónapban gondoskodnak. II. Ellentételezések A fogyasztói árszínvonal növekedéséből adódó Lakos­sági többletterhek ellentéte­lezése, illetve mérséklése ér­dekében 1990. január 1-jével a nyugdíjasok, járadékosok, valamint a gyermekes csa­ládok teljes körét érintő in­tézkedésekre kerül sor. 1. Az Országgyűlés de­cember 18-án jóváhagyta a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetését, amely a januárban végre­hajtandó intézkedésekre 33 millliárd forintot tartalmaz. Törvényi rendelkezés szüle­tett arról is, hogy — a fo­gyasztói árszínvonal-emelke­dés tényleges mértékéhez igazodóan — év közben to­vábbi intézkedéseket kell tenni. A nyugellátásokat, nyug­díjszerű szociális ellátásokat januártól — amint a Mi­nisztertanács 1989. december 21-ei sajtótájékoztatóján már részletesen ismertette — differenciált összegekkel kell emelni. Az emelés a nyug­díjak nagyságát és a nyug­díjba vonulás időpontját fi­gyelembe véve két külön összegből tevődik össze. Minden 6000 forint alatti nyugdíjat, járadékot 550 fo­rinttal, a 6001—10 000 forint közötti ellátásokat 400 fo­rinttal, a 10 001—20 000 fo­rint közöttieket 300 forint­tal, a 20 000 forint feletti nyugdíjakat pedig 200 fo­rinttal kell emelni. Ezen fe­lül a nyugdíjazás éve sze­rint — függetlenül a nyug­díj nagyságától — az 1975. július 1. előtti nyugdíjazot­taknak 500 forint, az 1975. július és 1980. december 31. között nyugdíjazottaknak 300 forint, az 1981. január 1. és 1985. december 31. között nyugdíjazottaknak 200 forint kiegészítő emelés jár. Ezzel például az 1975-ben megál­lapított, 1989 decemberében 6000 forintot el nem érő nyugdíj havi 1050 forinttal, az 1984-ben megállapított, 10 090 forintot el nem érő nyugdíj havi 600 forinttal emelkedik. A házastársi pót­lék 550 forinttal kerül ki­egészítésre, ugyanilyen ösz- szegű emelést kapnak há- zastánsuk után azok a 6000 forintnál kisebb nyugdíjjal rendelkezők is, akik jövede­lempótlékban részesülnek. 1989. január 1-jétől azok­nak az özvegyeknek, akik saját jogon is nyugdíjat sze­reztek, a két nyugdíjat 6000 forintig együttesen folyósít­ják. (1989-ben ez az összeg­határ 3890 forint volt.) Az özvegyi nyugdíjra jogosulttá váltak a gyermekeket nevelő és a nyugdíjas férfiak is. Az intézkedés biztosítja a számított létminimumra (4300 forintra) való nyugdíj- kiegészítést nem csak >— az idén tett intézkedésekhez hasonlóan — a 70 éven fe­lüli és az I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíjasok szá­mára, hanem az 1986. janu­ár 1. élőtt megállapított va­lamennyi saját jogú, özve­gyi, szülői nyugdíjban ré­szesülőnek is. A nyugdíj- emeléseket nem csak az 1990. január 1-jén már nyugdíj­ban lévők, hanem az 1990. év folyamán nyugdíjba vo- ’’nuíók is megkapják. A családi pótlékot (jöve­delempótlékot) gyermeken­ként egységesen havi 300 fo­rinttal, a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempót­lékot pedig a nyugdíjak alapemelésének megfelelő összeggel, havi 550 forinttal kell emelni. A gyermekgon­dozási díj legkisebb összege — az öregségi nyugdíj legki­sebb összegének megfelelő emeléssel — 4190 forint lesz. Az ellátások emeléséről a folyósító szervek hivatalból — külön kérelem nélkül — intézkednek. Csak az új fel­tételek szerinti özvegyi nyugdíjak esetében kell az egyénéknek igénylést be­nyújtaniuk. A január hó­napra járó nyugdíjemelés összegét nem a januári nyugdíjjal folyósítják együtt, hanem azt külön — de még január hónapban — fizetik ki. Februártól azonban már az emelt összegű nyugellá­tás kerül folyósításra. A ja­nuár hónapra járó emelt összegű családi pótlékot az érintettek a február havi bérfizetés időpontjában kap­ják kézhez. A január hó­napra járó és februárban kifizetésre kerülő gyermek- gondozási segélyhez már az emelt összegű kiegészítés jár. 2. A tanácsi szociális tá­mogatások emelése. A nyugdíjemelésekhez kapcsolódóan januártól meg­határozott összegekkel emel­kednek a tanácsok által megállapított rendszeres szo­ciális ellátások is. A rendszeres szociális se­gély, a rendszeres szociális segélyben részesülő család­tagjának kiegészítő segélye, a központi szociális segély és az e segélyben részesülő családtagjának kiegészítő ellátása havi 550 forinttal emelkedik. A vakok személyi járadé­ka, a vakok rendszeres szo­ciális segélye, a hadigondo­zási pénzellátások egysége­sen havi 1050 forinttal emelkednek. Ha ezen ellá­tások közül valamelyiket nyugdíjjal együtt folyósíta­nak, a két ellátás együttes összegét keli emelni, de az emelés összege ez esetben sem lehet kevesebb havi 1050 forintnál. A rendszeres szociális el­látások emelésével egyide­jűleg emelkednek az ellátá­sok megállapításának, illet­ve folyósításának feltételéül szolgáló kereseti és jövede­lem-értékhatárok is. A tanácsok az általuk fo­lyósított ellátások emelését külön kérelem nélkül hiva­talból intézik. A január hó­napra járó emeléseket még nem a januári ellátásokkal együtt, hanem azt követően utólag fizetik ki. A tanácsok által folyósí­tott rendszeres szociális el­látások emelésének többlet- költségei a helyi feladatok­nál, az egy állandó lakosra jutó normatívába beépítés­re kerülitek. Ez a normatíva tartalmazza továbbá a ta­nácsi eseti segélykeretek, a gyámügyi rendszeres és ese­ti segélykeretek növeléséhez biztosított támogatásokat is. Ezen felül a tanácsi költ­ségvetési keretek tovább nö­vekedtek az egyedi szociális támogatásra fordítható ösz- szegek'kel. Így lehetőség van a igyermekintézményi és a szociális étkeztetésben ré­szesülők -térítési díjkedvez­ményeinek -további támoga­táséra. A lakbéremelésről, a la­káscélú kedvezményes álla­mi kölcsönök utáni adózás­ról és a kapcsolódó kom­penzációs lépésekről a be­vezetést megelőzően részle­tes tájékoztató jelenik meg. (MTI) Bz MNB felemelte egyes jegybanki hitelek kamatlábait Jöttek már ide sírva, kiabálva Sorsfordító intázmóny? Sokan kétkedve fogadták a hírt októberben, hogy megnyílt a Békéscsabai Városi Tanács V. B. Családse­gítő Szolgálata, hiszen nálunk még szokatlan az effajta humán intézmény. Pedig nagy szükség van rá, ezt bizo­nyítja az iroda naplója, mely három hónap alatt 154 esetről tesz említést. Rövid múltjáról, elképzeléseikről beszélgettünk Tóth Jolán igazgatóval.

Next

/
Thumbnails
Contents