Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám

BÉKÉS MEGYEI 0 HflZfl MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. JANUÁR 6.. SZOMBAT pouTiKai nnpilnp Ára: 5,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Egy városnak két testvére? Alkotmánybíróság Esztergom helyett egyelőre angyalföldön 1989. november 15. — ta­nácsülés Békéscsabán. Tes­tületi döntés születik, amely az országban elsőként nyil­vánítja ki egy romániai vá­rossal, Székelyudvarhellyel való testvérvárosi kapcsolat létesítését. December 27. — Békéscsa­ba: küldöttek találkoznak Székelyudvarhely vezetőivel. December 28. — Békéscsa­ba Város Tanácsának és az FLR Proteinvest Agrárfej­lesztő Közös Vállalatának segélyszállítmánya indul Szé­kelyudvarhelyre. 1990. január 4. — Népsza­badság: „Az erdélyi Hargita megyével létrehozandó test­vérkapcsolatról tanácskoztak Kaposvárott, a Somogy me­gyei városok tanácselnökei... Ennek értelmében Barcs Székely udvarhellyel keresi Tegnap ismét Aradon jár­tunk A Jelen című függet­len politikai napilapnál, il­letve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Arad megyei szervezeténél. A ma­gyar nyelvű lap tegnap 10 ezer példányban jelent meg, a korábbi 5 ezerrel szem­ben. A Magyar Demokrata Szö­vetség lázas munkával szer­vezi a magyarság intéz­ményrendszerének kiépítését. Oroszhegyi Károly szóvivő­jükkel az eddig végzett munkájukról, valamint ter­veikről beszélgettünk. A kö­vetkezőkkel kezdte: — Szövetségünk már de­cember 22-én, a diktátor megfutamodásának napján — néhány értelmiségi kez­deményezésére — feléledt. Arad megyei szervezetünk hivatalosan december 26-án alakult meg. Másnap közzé is tettük programunkat. Ezekből a legfontosabbak: önálló demokratikus alapon megválasztott népképvisele­tet akarunk a központi, he­lyi szervekben és társadal­mi szervezetekben. Az anya­nyelvűnk szabad és korlát­lan használatát, a közélet minden területén kötelezővé kell tenni. Elengedhetetlen­nek tartjuk az alkotmányo­san létrehozott és valóban működő nemzetiségügyi mi­nisztérium felállítását. A magyar nyelvű sajtó és a tömegtájékoztatási eszközök demokratikus alapon törté­nő újjászervezését, szabad működését. Elsőrendűen fontos — a román oktatási rendszer átalakításával egy az együttműködés lehetősé­geit.” Hogy is van ez? Ki kivel? Miért épp vele? S, ha már így alakult, kit illet az el­sőbbség? Mázán Mátyást, Békéscsa­ba Város Tanácsának elnö­két kerestük meg kérdé­seinkkel. — A novemberi tanácsülés az Erdélyi Kör javaslatára fogadta örökbe Székelyud­varhelyt. Igaz, hogy Békés megye Arad megye testvér- megyéje, épp ezért logikus­nak tűnt volna, ha testvér- városunknak Aradot választ­juk. A két megye között azonban a kapcsolat mindig is megyei szintű volt, nem városi. Mi pedig olyan tele­pülést kerestünk, amely szé­kelyföldi és regionális sze­repkörében hasonlít Békés­időben — a magyar anya­nyelvű oktatás sajátos szem­pontjait messzemenően fi­gyelembe véve, minden fo­kon kialakítani oktatási rendszerünket. Programunk 6. pontja a kulturális és tör­ténelmi örökségünk szabad ápolását követeli, a 7. pe­dig az erőszakos asszimiláci­ós politika azonnali meg­szüntetését. A továbbiakban zászlónkra tűztük az embe­rek, eszmék szabad mozgását az országban és az ország­határokon át. Természetes­nek tartjuk, hogy mindenki dolgozhasson szülőfalujában, vagy annak közelében. A magyar és a vegyes lakossá­gú helységekben a magyar nyelvű feliratok, helységne­vek hagyományokon alapuló magyar elnevezéseinek sza­bad használatát kívánjuk. De legalább ennyire fontos a család- és keresztnevek helyes anyakönyvezése is. Az utolsó pontunk a tény­leges és teljes vallásszabad­ságot követeli. — Hol székel a szövetség Aradon? — A Köztársaság útja 81. szám alatt, a 8-as számú szoba a miénk. Ugyanitt le­het beiratkozni mindazok­nak, akik csatlakozni kíván­nak hozzánk, naponta 11—17 óráig. — A Magyar Demokrata Szövetségnek alakultak-e a megyében helyi szervezetei? — Jó néhány településen igen, például Pan'kotán, Pécskán, Nagyiratoson, Kis- peregen, Borosjenőn, Körös- kisjenőn és még máshol is. — Azt már tudjuk, hogy Csabához. így esett a válasz­tás Székelyudvarhelyre. A testvérvárosi „kettős­ség” kapcsán a tanácselnök elmondta azt is, hogy a csü­törtöki cikk megjelenése után felhívta Barcs város tanácselnökét és felvilágosí­totta a békéscsabaiak kezde­ményezéséről. Az egyeztetés során kiderült, hogy Somogy megye Hargita megyével lé­pett kapcsolatba és ezt kö­vetően „osztották ki” a test­vérvárosokat. — Mi ketten (mármint Békéscsaba és Barcs — a szerk.) nem veszünk össze egy település miatt. Az vi­szont biztos: a történelmi el­sőség minket, békéscsabaia­kat illet. A barcsiaknak nem marad más hátra; újragon­dolni a történteket — véli Mázán Mátyás. Cs. I. megválasztották az ideigle­nes intéző bizottságukat. Kik állnak ennek élén? — Elnökünk Hosszú Zol­tán ügyvéd. Alelnökök: Cziszter Kálmán építőmér­nök — egyébként ők ketten tagjai a Nemzeti Megrnen- tési Front megyei tanácsa kilenctagú bizottságának is —, valamint Tokay György ügyvéd. Titkárunk Űjj János tanár lett. A 13 tagú ideig­lenes intéző bizottságnak tagja még Balta János, Büt­te Mária, Horváth János, Ko­csik József, Matekovits Mi­hály, Mester József, Nagy Sándor, Oroszhegyi Károly és Pávai Gyula. — Hány tagja van a me­gyei szervezetüknek? — Mielőtt válaszolnék, szeretném elmondani, hogy külön nyilatkozatban kö­szöntük meg a magyarorszá­gi lakosságnak, pártoknak, szervezeteknek és a kor­mánynak azt az önzetlen és baráti segítséget, amellyel enyhíteni igyekeztek gond­jainkon a legnehezebb na­pokban. És itt nemcsak az anyagi javakról van szó, ha­nem arról, hogy újfent iga­zolódott, a magyar és a ro­mán nép képes testvérként élni. Javasoltuk, hogy Ara­don nevezzenek el utcát Tóth Sándor hódmezővásár­helyi gépkocsivezetőről, aki életét áldozta azért, hogy nekünk segíthessen. És most válaszolnék a kérdésre: ja­nuár 5-én 2000 tagunk volt. De a szervezést folytatjuk, meggyőződésem, hogy rövid időn belül sokkal többen le­szünk. L. S. Január 11.: megyei tanácsülés Békés Megye Tanácsa ja­nuár 11-én, csütörtökön dél­előtt 9 órakor tartja idei el­ső ülését Békéscsabán, a Felsőkörös sori irodaház­ban. A napirend a követke­ző: Békés megye egyéni vá­lasztókerületi választási bi­zottsági tagjainak megvá­lasztása: a megye 1990. évi költségvetésének előkészíté­se: az alföldi megyék szö­vetsége létrehozásának meg­erősítése: bejelentések, in­terpellációk. A tanácsülés ezúttal is nyilvános. Kamatváltozások az OTP-nél Az Országos Takarékpénz­tár a takarékbetétek kama­tait felemelte, illetve fel­emeli. Január 1-jével már életbe lépett néhány intézkedés: így az átutalási betétszám­la kamata évi 12 százalék­ról 14 százalékra emelke­dett; a KST-betétekre pedig évi 8 százalék helyett 10 százalék kamatot térítenek az 1989. évi őszi befizetési időszak kezdetétől számítva. Február 1-jétől a kamato­zó könyves betétek kamatai (Folytatás a 3. oldalon) ügyeletet. A helyi és a várost tanács korábbi levelezéséből az is kiderül, hogy ezt a helyzetet a lakosság már korábban sem fogadta el. Egészségügyi panaszokkal nem az ügye­lethez, hanem magánrende­lésen a helybeli orvosokhoz fordultak. A lakosság kéré­sét a tanácstestület legutób­bi ülésén egyhangúlag jóvá­hagyta. A helybeli ügyelet bevezetését, miután az alap­vető feltételeket megterem­tették és a megyével is egyeztették, január végére tervezik. Dr. Kovács Zoltán, a köz­ség körzeti főorvosa: — A központi orvosi ügye­let bevált, magas szintű el­látást biztosít. Ettől függet­lenül a lakosságban lehet fé­lelem amiatt, hogy az ügye­letes orvos nem a települé­A kormány csütörtöki ülé­se sok megvitatandó kérdés miatt csak a késő esti órák­ban fejeződött be. A kor­mányszóvivői tájékoztatón ezért csupán a már megtár­gyalt kérdésekről esett szó. A Minisztertanács a továb­biakban az alábbi döntése­ket hozta: A kormány állást foglalt az alkotmánybíróság elhe­lyezéséről. A testület ideig­lenesen az egykori MSZMP XIII. kerületi székháziba költözik. A kijelölt székhe­lyen, Esztergomban ugyanis jelenleg nincs beköltözhető állapotban lévő, a testület­hez méltó épület. Állami-díj: megszüntetik? A Minisztertanács java­solja az Országgyűlésnek az Állami-díj megszünteté­sét. és a Kossuth-díj rang­jának. hitelének visszaállí­tását. A Kossuth-díjat a jö­vőben minden év március 15-én, a kivételesen magas színvonalú alkotásokért ado­mányozzák. A díjazottak je­lölésében illetékes bizottság elnöke a kormányfő. A testület meghallgatta Szinetár Miklós kormány- biztos előterjesztését az új Nemzeti Színház létrehozá­sáról és szakmai program­járól. Szükségesnek tartja, hogy 1990-ben részletes be­ruházási programtanulmány készüljön. sen tartózkodik. Helyben ez csak akkor fog jól működni, ha a tanács ugyanolyan fel­tételeket biztosít, mint ami­lyen a központi ügyeletén van. Továbbá három orvos­ra lenne szükség, hogy pi­henni is tudjunk. Ezek nem kényelmi szempontok, hiszen az orvos pihentsége a lakos­ság biztonságát szolgálja. Ha ezek a feltételek nem való­sulnak meg, akkor a helyi ügyelet bevezetése visszalé­pést jelent a központi ügye­lethez képest. Bár a tanács ígéretet tett a feltételek meg­teremtésére. A Szeghalmi Városi Ta­nács osztályvezető főorvosa, dr. Szántó Márta tőlünk ér­tesült a hírről. Csodálkozott azon, hogy őt meg sem hív­ták arra a tanácsülésre, ahol a döntés született. A novem­A kormány javasolja a Parlamentnek, hogy magas szintű jogszabályban rögzít­se az alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógykezelésének megszün­tetését. A törvény elfogadá­sa esetén egészségügyi szerv rendelheti el az alkoholis­ták munkaterápiás intézet­ben történő gyógykezelését A Minisztertanács áttekin­tette a munkásőrség ingat­lanjainak folyamatban lévő hasznosítását. Ügy rendelke­zett, hogy néhány ingatlan esetében az e célból kiírt pályázatot meg kell ismétel­ni. A kormány döntött a so­Kossuth-díj: rangosabb lesz? ron kívüli személygépkocsi­értékesítés fokozatos meg­szüntetéséről. Átmeneti in­tézkedésként 1990-ben a fe­lére csökkentette az így ki­utalható gépkocsik számát. Megvitatta a kormány a fejlődő szocialista országok­nak nyújtható gazdasági se­gítség irányelveit. Megálla­pította. hogy az ország nem képes az eddigi támogatások fenntartására. Ezért a iö- yőben gazdasági megfonto­lás alapján mérlegeljük e döntéseket. Az Országgyűlés határozata alapján az idén nem adunk segélyt. A Minisztertanács megtár­gyalta munkaprogramját —, amely az ismert okok miatt csak 6 hónapra szól. bér 26-án történtekről az ügyelet dokumentumai alap­ján ezeket mondotta: — A hívás reggel 6 óra 35 percre érkezett be. Az or­vos azonnal indult, ez a me­netlevéllel is bizonyítható és 10-15 perc múlva már a helyszínen lehetett. A halál­eset sajnálatos, de orvosi mulasztásról szó sem lehet. Aztán így folytatja: — A hétvégi központi or­vosi ügyeletről szóló rende­let 1983-ban azért született, mert korábban az állandó terhelés miatt a kisebb te­lepülések nem tudták meg­tartani a körzeti orvosokat. A központi ügyeletén min­den feltétel biztosított a sürgős esetek ellátására. A szeghalmi ügyelethez Füzes­gyarmat, Kertészsziget, Kö- rösladány és maga a város tartozik. A hétvégeken tíz orvos váltja egymást. Egy- egy napon átlagban 15-20 hí­vás érkezik, ez nem jelent túl nagy terhelést. A körösladányi tanácstes­tület a lakosság igényének megfelelően már döntött a helyi hétvégi ügyelet vissza­állításáról. Hogy bölcsen tet­te-e? Ezt majd a gyakorlat megmutatja. (molnár) Szakszervezeti kapcsolat arad és Békés megye között Uradon utcát neveznek el Tóth Sándorról? Már kétezer tagja van a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megyei szervezetének 1715 aláírás Körösladányban Vihar a hétvégi orvosi ügyelet körül — Azon a hétvégén, egészen pontosan november 26-án — emlékezett vissza Berki Imre, Körösladány tanácselnöke — egyik körzeti orvosunk volt Szeghalmon a központi ügye­letes. Reggel háromnegyed hatkor hívtam a Széchenyi ut­cába Garamvölgyi Bélához, akinek nagyon súlyos volt az állapota. Mivel egy másik hívás nyomán épp beteghez ment, ide egy óra múlva érkezett meg az orvos, és akkor már, sajnos, csak a beteg elhunytát tudta megállapítani. Az eset a községet mélyen felháborította. A tanácshoz 1715 alá­írással egy petíciót nyújtottak be, amelyben követelik, hogy a két körzeti orvossal helyben oldjuk meg a hétvégi orvosi A szakszervezetek Békés megyei képviselete január 4-én Aradon járt, és hivata­losan is felvette a kapcso­latot az Arad megyei szak- szervezetekkel. A tárgyalás során megállapodtak az együttműködés folytatásáról, kiszélesítéséről ágazati, alap­szervezeti szintig. Kölcsönö­sen informálták egymást a szakszervezeti eseményekről, igény szerint segítve a meg­újulási folyamatot. Az újon­nan megalakult Romániai Szabad Szakszervezetek Ide­iglenes Országos Bizottsága programjának megfelelően szervezik « alapszervezeti szintről kezdve az új vá­lasztásokat, amelyet márci­usban szeretnének befejez­ni. Köszönik a magyarok­nak, a Békés megyeieknek és mindenkinek a segítsé­get. A NÉPÚJSÁG hirdetése az Ön legjobb hírverése!

Next

/
Thumbnails
Contents