Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-31 / 26. szám
NÉPÚJSÁG 1990. Január 31., szerda Ha infláció, akkor is sztrájk? A békéscsabai kneresek nem az utcán szeretnék megoldani a gondokat Azt azért valószínűles honatyáink és a kormány 6em gondolta, hogy az idei évi lakossági megszorítások következményeként tüntetés- és sztrájkhullámsorozat söpör végig. Bár az sem kizárt, hogy a tervezett inflációra maguk a gazdálkodók próbálnak „ráfejelni”, hiszen ebben a meglehetősen áttekinthetetlen politikai és gazdasági helyzetben minden magyarázat nélkül elismer- tethetőek a jogos és jogtalan költségek a termelői árakban. Az utóbbi napok édesipari áremelését említhetjük példaként, mert azt hiszem, csupán a tej- és a sütőipari termékek magasabb értékével aligha magyarázható mondjuk a rágógumi 100 százalékkal magasabb fogyasztói ára. Érdekes módon éppen az ilyen jelenségekre nem kér senki magyarázatot. Sőt, afelől sem vagyok meggyőződve, hogy fél éven belül az /édesipari dolgozók és vezetőik nem vonulnak majd a Parlament elé, okolva a kormányt azért, mert a fizetésükből nem lehet megélni. Kevés szó esik arról, hogy egy-egy gazdálkodó cégen belül lehet-e tenni valamit annak érdekében, hogy a társadalmi feszültségek enyhüljenek. A finanszírozási gondokkal küszködök esetében minden bizonnyal nehéz a problémamegoldásra vállalkozni. Azonban ott, ahol van fedezet, s némi nyereség is év végén — még ha megalkuvások árán is, lemondva a bővített újratermelés lehetőségéről — megteremthető egy nyugod- tabb, kiegyensúlyozottabb hangulat az alkalmazottak körében. Arról, hogy miként lehet ezen az úton elindulni, s egyáltalán a félpiacgazdaság farkastörvényei között életben maradni, sőt adott esetben bekapcsolódni a hazai és nemzetközi gazdasági vérkeringésbe, Balog Miklóssal, a Kner Nyomda vezérigazgatójával beszélgettünk. Piacok nélkül nem megy A nyomda jövedelempozíciója 2 milliárd forintos árbevétellel, évi 120-140 milliós nyereséggel mindenképpen figyelemreméltó. Am, hogy az 5-6 százalékos nyereségráta mire nyújthat fedezetet ebben a bizonytalan kimenetelű gazdasági évben, arról a vezérigazgató is csak jóslatokat tud mondani. Hiszen egy dolog tény, nevezetesen, hogy a hazai piac kereslete termékeik iránt csökken. A mintegy 100 millió forint értéket jelentő tőkés exportnak azonban nincs akkora súlya, hogy ellentételezni tudná az árbevételkiesést. Mégis, egyetlen kitörési pont lehet számukra, növelni a konvertibilis kivitelt. Csakhogy! ördögi körben vannak! Már csak azért is, mert amit nyerhetnének a réven, a vámon elveszíthetik. Hiszen a hazai nyomdaipari alapanyagok jelentős része import, tehát minden forintleértékelés hatalmas érvágást jelent a vállalatnak. Főleg akkor nagy a gond, ha a tőkés export értéke nem azonos a devizáért behozott alapanyagok árával. Ha a jelenlegi tőkéskivitel korlátái átszakítha- tatlannak is tűnnek, a gyár vezérigazgatójának véleménye szerint a kitörést meg kell kísérelni. Számtalan nyugat-európai termékbemutatón, kiállításon vesznek részt a jövőben. A magyar piaci lehetőségek felkutatására önálló marketingosztályt hívtak életre. — Meggyőződésem, hogy áttekinthető, gyors változás csak akkor várható, ha a szó klasszikus értelmében vett kül- és belkereskedelmi munkát végzünk. Természetesen ennek párosulnia kell egy olyan piacgazdasággal, amely esélyt ad arra, hogy a nemzetközi pénzügyi folyamatokba bekapcsolódhassunk — magyarázza meggyőzően Balog Miklós. Azonban ahhoz, hogy a Kner Nyomda jövedelempozícióját tartani tudja, a kereskedelem prioritása a vállalati stratégiában csak egy dolog. A begyűrűző költségek és a bérfejlesztés fedezetét más forrásokból is gyarapítani kell... Otthon is van mit seperni Az irányítási lépcsőket egyszerűsítették. A hat fokozat helyett ma már csak négy létezik. Ezzel sikerült kiküszöbölni a vezetői átfedéseket, ugyanakkor az adminisztratív létszám is alacsonyabb. A fizikai állományból elsősorban a nyugdíjasokat vonták ki. A rész- munkaidősök alkalmazása helyett kevesebb létszámmal, főmunkaidőben foglalkoztatnak mindenkit. S, hogy a szakszervezet miként vélekedik minderről, hiszen az átszervezés címszó alatt létszámcsökkentés is történt, Balog Miklós meglepő választ adott: — A szakszervezet és a vállalati vezetés partnerként viszonyul egymáshoz. Meggyőződött arról,' hogy a szakmunkaerő megbecsülésének egyik elengedhetetlen feltétele a racionális létszámgazdálkodás. A másik dolog, hogy a szak- szervezet is fogyókúrára fogta magát. Korábban két személy főállásban, egy pedig részmunkaidőben látta el a feladatokat, most viszont egyetlen egy ember végzi a teendőket. Egyébként meggyőződésük az is, hogy csak akkor tudják az elengedhetetlen bérfejlesztéseket megvalósítani, ha a fedezetet kigazdálkodjék. A vezérigazgató, ellentétben a ma megszokott menedzseri álláspontokkal, nevezetesen, hogy már nincsenek belső tartalékok, határozottan azt állítja, van, mit keresni saját házuk táján is. Elsősorban a felhasznált anyagokkal lehet takarékosabban dolgozni, csökkenteni például az ívméretből adódó veszteségeket. A másik ilyen forrás a munkaerő hatékonyabb kihasználása, amelynek köszönhetően tovább csökkenthető a veszteségidő, s nő az eszközök kihasználtsága. A Kner Nyomdának pillanatnyilag 30 százalékos bérfejlesztésre van lehetősége. Ez azonban, ha szép számnak is tűnik, egyáltalán nem jelenti azt, hogy nyugodtan nézhetnek az elkövetkezendő hónapok elé. II cinkostársak sikeresebbek Legfőbb gond a vállalatnál, hogy 20 millió forint feletti bértömeggel gazdálkodik. A vezérigazgató véleménye szerint ez olyan hátrányos megkülönböztetést jelent, amely ma már mindenképpen méltánytalan a kormány részéről. — Lassan odáig is eljutunk, hogy nekünk kell esélyegyenlőséget követelnünk, mert a bérdiszkrimí- nációk mellett a legmagasabb kamatokkal dolgozunk hitel esetén, s a legkisebbel, ha betétbe helyezzük pénzünket. Az erőfeszítések ellenére saját gazdasági alapunk felélésére kényszerülünk. Tehát, ha akarjuk, ha nem, „megesszük” a jövőnket — érvel a vezérigazgató. S indokait, például arra vonatkozóan, hogy mennyi adót kell leszurkolni a költségvetésnek 30 százalékos béremelés ellenében, mindenképpen el kell fogadnunk. Hiszen esetük hűen tükrözi a pénzügyi szabályozás anomáliáit. Tudniillik, a hozzáadott értékmutató alapján emelhető bérszázalékot ha csak egy százalék- ponttal túllépik, máris az egész bérfejlesztés után kiróják a büntető adót. Következésképp, ebben a bizonytalan kimenetelű, inflációs, várakozással telített hónapokban, az a vállalat, amelyik úgy tud bért emelni, hogy az árufedezete is meg van hozzá, két választás előtt áll. Vagy betartja a központi bérfejlesztési előírásokat, s vállalja az alkalmazottak elégedetlenségét, vagy megszegi a drákói szigort, és saját tartalékalapjait fizeti oda, az amúgy sem takarékosan gazdálkodó magyar költségvetésnek. Persze, mindezek után felmerülhet az is jogos kérdésként, vajon a pillanatnyi gazdasági környezetben melyik vállalati vezetés gondolkodik ügyesen? Az, aki megpróbál a kutyaszorítóból kimászni, s a lehetőségekhez képest továbbra is termelni, kereskedni, avagy aki cinkosan összekacsint dolgozóival, s együtt vonul ki • az utcára annak tudatában, hogy árufedezet nélküli munkabért kicsikarva, újabb termékáremelést jelenthet be.. Egyáltalán, érdekel-e bárkit most az, hogy az össznépi tulajdon bázisairól elinduló, egyelőre spontán gazdasági átrendeződésnek nem szükségszerű következménye az infláció. S vajon azok az alkalmazottak, akik ma kimennek az utcára, tisztában vannak-e azzal, hogy kicsikart béremelésükkel még arra sincs esélyük, hogy jelenlegi jövedelempozíciójukat megvédjék. Rákóczi Gabriella jjj A Békés megyei g takarékszövetkezetek jjj az idén is állják a versenyt. jjgjj KEDVEZŐ betéti konstrukciókkal, UHU MAGAS KAMATOKKAL állnak a pénztulajdonosok, m befektetni szándékozók rendelkezésére. jUj JÓ HÍR a betéttulajdonosok számára, jjgji hogy a Békés megyei takarékszövetkezeteknél HHJ elhelyezett takarékbetéteik nettó kamata átlag | 6 százalékkal emelkedik. |jj|j' A konkrét kamatfeltételekről a takarékszövetkezeti KU egységek nyújtanak tájékoztatást.
