Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-30 / 25. szám
0 HAZA MINDEN ELŐTT BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. JANUÁR 30., KEDD Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 25.,SZÁM Németh Miklós Strasbourgban Anders Björck, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke üdvözli a miniszterelnököt Hétfőn délelőtt az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének meghívására Strasbourg- ba érkezett Németh Miklós, a minisztertanács elnöke és kísérete. Az elzászi várost kiszolgáló entheimi repülőtéren a magyar kormányfőt Anders Björck, az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének elnöke, Jacques Barel, Elzász és Alsó-Rajna tartomány prefektusa és Catherine Trautmann asszony, Strasbourg polgármestere köszöntötte. Innen. Németh Miklós és kísérete az Európa-palotá- ba, Strasbourgba hajtatott, ahol azonnal megkezdődtek a tárgyalások a 23 európai pluralista demokráciát tömörítő szervezet vezetőivel. Az első találkozóra még délelőtt Anders Björckkel, az ET Parlamenti Gyűlésének elnökével került sor. A miniszterelnök stras- bourgi programjában találkozó szerepelt Catherine La- lumiere asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával, majd aláírási ceremónia következett: Magyarország csatlakozása a határon túlra sugárzott televíziós adásokat szabályozó európai konvencióhoz — az ET által kidolgozott nemzetközi szerződésrendszerhez. Ezután tűzték ki a miniszterelnök találkozóját az ET miniszteri bizottságában jelenleg elnöklő Deus Pinheiro portugál külügyminiszterrel, majd Anders Björck az Európa- patota éttermében díszebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Az ebéd végén Anders Björck, a parlamenti közgyűlés elnöke rövid ünnepség keretében átadta Németh Miklós miniszterelnöknek az Európa Tanács emlékérmét. Délután fél négykor az Európa Tanács parlamenti közgyűlése meleg tapssal üdvözölte a magyar miniszter- elnököt, aki angolul mondotta el félórás beszédét, majd több mint másfél órán át válaszolt az Európa különböző országait és politikai áramlatait reprezentáló képviselők kérdéseire, amelyek a magyar belső élet, gazdaság és külpolitika legkülönbözőbb témáira vonatkoztak, s a Magyarországon kibontakozott átalakulás iránti egyöntetű rokonszenv- ről tanúskodtak. Szinte lélegzetvételnyi szünet sem adódott, fél hatkor ugyanis nemzetközi sajtóértekezlet kezdődött az Euró- pa-palota konferenciatermében. A miniszterelnök és kísérete programjában ezután a strasbourgi városházán teendő látogatás szerepelt. Itt Catherine Trautmann polgármester rendezett fogadást. Ezután a miniszterelnök és kísérete a városházáról egyenesen a repülőtérre hajtatott, ahonnan visszaindult Budapestre. Összehívták az Országgyűlés februári ülésszakát Fodor István, az Ország- gyűlés rhegbízott elnöke — az Alkotmány 22. szakaszának (2) bekezdése alapján — február 27-én, kedden 10 órára összehívta az Ország- gyűlés soron következő ülésszakát. A testület várhatóan az alábbi előterjesztéseket tárgyalja meg: — törvényjavaslat a feddhetetlenség jogintézményének megszüntetéséről; — törvényjavaslat a köz- igazgatási bíráskodásról; — törvényjavaslat az alkotmány módosításáról; — törvényjavaslat a nemzetiségi és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről ; — törvényjavaslat a Vállalati Törvény módosításáról; — törvényjavaslat a Büntető törvénykönyv módosításáról : — törvényjavaslat a családi pótlékról; — törvényjavaslat az Oktatási Törvény módosításáról; — törvényjavaslat egyes törvények, törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről és módosításáról. Tiltakozó demonstráció a Parlament előtt „Ki lesz a vásárlóerő ebben az országban?”, „Ne csak számokban gondolkozzon a kormány, hanem emberek- <. ben is!”— Ilyen és ehhez hasonló feliratú táblák alatt — becslések szerint — legalább 30 ezren gyűltek össze hétfőn a Kossuth Lajos téren, a szakszervezetek által meghirdetett tiltakozó demonstráción (felvételünkön). A Parlament főbejárata előtti lépcsőn megjelenő S3 átszervezett vezetőket szélsőséges indulatoktól sem mm tes felkiáltásokkal fogadta a jelenlévők egy része, a hangadóknak azonban nem sikerült magukkal sodorniuk a többséget, így a gyűlést atrocitások nélkül tartották meg. A tiltakozás kezdeményezőinek, a vasasoknak a nevében Paszternák László, a Vas-, Fém- és Villamosener- gia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke szólt az egybegyűltekhez. Mondanivalóját azzal kezdte, hogy az elszegényedés rohamosan terjed, a munkavállalók részéről hiába a görcsös akarás, életszínvonaluk romlását ma már túlmunkával sem tudják megállítani, viszont egyre többük egészségét rongálja a túlhajszoltság. A dolgozók tízezrei most azért gyűltek össze, hogy újólag kinyilvánítsák: tisztességes megélhetést, a terhek megosztását, a szakszervezetek egyenrangú tárgyalófélként való elismerését akarják. Elutasítják az igazságtalan lakbéreket és az erkölcstelen kamatadót. Hazánkban alapvetően nem a bérek emelése az oka az inflációnak — mondta —, hanem sokkal inkább a még mindig pazarló költségvetés és államigazgatás, a kapkodás. A reálbérek csökkennek. Az állam jóformán mindenhonnan kivonul, mindent a piac törvényei szerint kíván működtetni, csák éppen a béreket nem. Ugyanakkor az úgynevezett szerkezetváltás jegyében évek óta folytatott korlátozó, visszafejlesztő gazdaság- politika nem hozta meg a kívánt eredményeket, de magával hozta a munkanélküliséget. A bérből és fizetésből ■ élők széles tömegei számára az a lehetőség nem adott, hogy vállalkozásokba kezdjenek, társuljanak, mert nemhogy tőkéjük nincs, de mindennapos megélhetési gondokkal küzdenek. Mindeközben pedig a vállalatoknál zajlik a tulajdonváltás, a privatizáció, amelyből a dolgozók ugyancsak kirekesztődtek, s amelyek jobbára csak egy szűk menedzserréteg céljait szolgálják. A demonstrációt rendező szakszervezetek ezután befejezettnek nyilvánították a megmozdulást, s a tömeg túlnyomó része eltávozott a térről. Néhány százán azonban ott maradtak a Parlament előtt, s azt kiáltozták: „Elegünk van!”, „Gyertek ki!”. Rövid idő múlva a mintegy 300-400 ember átvonult a televízió székházához, a Szabadság térre. Itt jobbára ugyanazokat a jelszavakat skandálták, mint korákban a Parlament előtt, s kifejezték azt az igényüket, hogy gazdasági és politikai követeléseik hangozzanak el a televízióban. A tévé székháza előtti demonstráció mintegy este 7 óráig tartott. Ügyészi vizsgálat a „kemény agitáció” kapcsán Tegnap délután összeült Orosházán a megye 6. sz. egyéni választókerületének választási bizottsága, amely megtárgyalta a pusztaföldvári választópolgárok panaszát. Mint arról előző számunkban hírt adtunk, az egyik választási párt agitátorai idős emberektől nyugdijuk elvesztésével fenyegetve szerezték meg az ajánlási szelvényeket. Dr. Tóth Molnár Antal a választási bizottság nevében lapunk munkatársának a következő tájékoztatást adta. A fenti esethez hasonló panasz érkezett a bizottsághoz Gádorosról is. Itt azonban az agitátorok olyan papír aláírását is követelték, amelyben az állampolgár lemond földjének visszaigényléséről. Az írásbeli bejelentések és a tanúk meghallgatása után a bizottság megállapította hatáskörének hiányát és az ügyet kényszerítés bűncselekményének alapos gyanúja miatt áttette az illetékes ügyészhez. Az ügyészségi vizsgálat befejezése után, annak döntésétől függően kerülhet sor a pártok megnevezésére. P. J. Bombariadó Békéscsabán ....a levegőbe repül az állomás!” Csodálkozhatnak azok az utasok, akik szombaton, a kora délutáni órákban szándékoztak vonatra szállni a békéscsabai pályaudvaron, ugyanis udvariasan kitessékelték őket az' állomás épületéből. Ám senki sem háborodott fel emiatt. Annál is inkább, mert hamarosan elterjedt a hír, hogy bombariadót rendeltek el. — Bejelentés érkezett információs telefonszámunkra egy óra előtt 5 perccel — tájékoztat Alföldi Károly állomásfőnök. — Egy férfihang így - fenyegetőzött: „Ma kettő és három óra között a levegőbe fog repülni az állomás!” Nálunk még nem volt bombariadó, érthető hát, hogy megijedtünk. Természetesen azonnal hívtuk a rendőrséget. Hamarosan kijött a főkapitányság speciális csoportja, s a MÁV-dolgo- zókkal együtt alaposan átvizsgálták a helyiségeket, sőt a személy- és teherkocsik egy részét is. Szerencsére semmit sem találtak. Ettől függetlenül az esti órákig ittmaradtak a rendőrök. A délután folyamán ugyanaz a telefonáló *még kétszer fenyegetőzött hasonlóképpen. — Sok utas tartózkodott ebben az időszakban az állomáson? — Hétköznapokon ezekben az órákban van a legtöbb utasunk, hiszen a délelőtti műszakban dolgozók és a bejáró diákok többsége ekkor utazik haza. A szombati nap csöndesebb, délután úgy háromezren szálltak -vonatra. — Van feltételezésük a telefonáló személyét illetően ? — Valószínűleg rossz tréfáról van szó. Szombaton délelőtt nyomatékosan kértük, hogy távozzanak azok, akik nem utaznak, ám ennek ellenére rendszeresen itt tébláboltak. Elképzelhető, hogy valamelyikük így próbált bosszút állni... G. K. „Húzódozó vonalak” Lesz telefon az eleki új postán? Ha az eleki új postahivatalnak szíve lenne, az most biztosan megszakadna. Szegényke ugyanis már több, mint egy hónapja tárná ki ajtaját szolgálatkészen az emberek előtt, de nincs telefonja. Szomorkodása így érthető, hiszen ki hallott már olyan postáról, ahová nem jut telefonvonal. — Az új postahivatalt még tavaly, december 20-án átadták — mondja a posta egyik eleki dolgozója. — A költözködés mégis kútbaesett, mert nem kötötték be a telefont. Ha részleteket is akar tudni, hívja fel a szegedi igazgatóságunkat — búcsúzik a hölgy. Rögtön tárcsázok. Először Engedi Antalnál, a Szegedi Távközlési Igazgatóság üzemviteli igazgatóhelyettesénél érdeklődöm a hiányzó eleki vonalakról. — Bennünket január közepén keresétt meg a Szegedi Posta Vállalat, és akkor kérte a telefonvonalak bekötését az eleki postára. Ugyan régebben is szó volt a beszerelésről, de a december végi ünnepi csúcsforgalom miatt a posta halasztást kért. A mostani megállapodás szerint január 30— 31-én bekötjük a telefonokat — mondja az igazgatóhelyettes. A Szegedi Posta Vállalat beruházási osztályvezetője, Szegvári Tamás már kicsit másképp beszél az ügyről. — Az év végi csúcs miatt december végén valóban nem költözhettünk, de január elején ennek már semmi akadálya nem lett volna. A költözködés azért húzódott, mert a Távközlési Vállalat azt akarta, hogy a Posta Vállalat fizessen a telefonok bekötéséért. Január 25-én végül az ottani gazdasági vezetés úgy döntött, hogy mégsem kérnek ezért térítést. Így. ha' az ígért időpontban elvégzik a munkákat. mi akár már most szombaton „áttelepülünk” — zárja a beszélgetést az osztályvezető. Ny. L. Elöre-elnökségi Ebben az összetételben valószínű, utoljára február 19- én ül össze az Előre Spartacus elnöksége, ugyanis márciusban közgyűlésre hívják össze a sportolókat, edzőket, sportvezetőket. Több javaslat született arra, hogyan vészelje át addig is a nagy múltú egyesület a pénzügyi hiányt, s hamarosan az is kiderül, milyen mértékű támogatásra számíthatnak a lila-fehérek 1990-ben. Erről szól írásunk a lap 8. oldalán.
