Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-29 / 24. szám

Mezőkovácsházán nincs többé nyomtatványgond Itt készült a városi újság első száma Az a település, amelyiknek nyomdaüzeme volt valaha, a társadalmi, gazdasági és a politikai életbe mindig jobban bele tudott kapcsolódni, szólni. Maga a nyomda léte bizonyos fajta rangot adott a községnek vagy városnak. Hogy mindez a szakembe­reknek, a létesítménynek vagy a történelmi változásoknak köszönhető-e, nehéz lenne meghatározni. Egy azonban biztos: ahol a kommunikáció valamilyen formája jelen van, ott könnyebb, gyorsabb az információ- áramlás. Manapság már a vállalatok is tö­rekednek valamiféle sokszorosítási lehető­ség kialakítására. így Mezőkovácsházán a helyi áfész nyomdaüzemet létesített^ 41 Önök honnan szerzik he a nyomtat­ványt? — kérdeztük az áfésznál Valaczkai Mihály szövetkezetgazdálkodási főosztály- vezetőt. — Saját magunk készítjük. Beláttuk, hogy a rendkívül nagy igazgatási költség­ben a nyomtatványkészítéssel több milliós költségmegtakarítást érhetünk el. Ezután már csak a számításokon múlt, hogy mennyire éri meg a nyomda helybeli lete­lepítése. Reméljük, a városnak is hasznára válik a döntésünk. • Milyen szempontok alapján alakítot­ták ki az üzemet? — Színvonalas munkához korszerű gépek kellenek. Semmilyen használt masinára nincs szükség. Egy gépünk hiányzik még. de máris tud,unk olyan terméket nyújtani, amely a külföldi piacokon is megállja a helyét. A szövetkezet exporttevékenysége bővül. Sz.ükséges a megfelelő ismertető, a dekoratív címkézés, a szép külső-belső cso­magolás, amely alkalmazkodik a változó megrendelésekhez. Az Autóker-szaküzlet mellett egy már meglévő épületet elfogad­ható mértékben rendbehoztunk, átalakítot­tuk, ide került a nyomda. Felvettük azt a vezető szakembert is, aki irányítani tudta, hogy minden a legmegfelelőbb helyre ke­rüljön. A nyomdaüzem a város központjá­ban, a főút mellett van, parkolóval és jó rakodási lehetőséggel. £ Van megrendelésük? — Az első időszakban fele-fele arányban volt külső, illetve belső megrendelésünk. A saját nyomtatványigényeinket teljesen ki tudjuk elégíteni. Munkánkkal mindenképp szeretnénk a gyorsaság, a rugalmasság, a pontosság és a megbízhatóság követelmé­N yom tat ványsokszorosi tás Fotó: Béla Ottó nyeinek megfelelni. Mindehhez megfelelő szakember-ellátottsággal is rendelkezünk. A megrendelőink szerint elfogadható áron dol­gozunk. Arra is lehetőségünk van, hogy sürgős munka esetén néhány órán belül át- álljunk. A klötség mintegy 6 millió forint, volt, amelynek megtérülésére biztosíték az első évi bevételünk is. • Milyen szolgáltatásokkal állnak a la­kosság rendelkezésére? — Meghívókat, névjegykártyákat, levél­papírokat, szórólapokat, értesítőket, csalá­di események üdvözlőlapjait és még sok egyebet készítünk. Nemrég egy kétezer pél­dányos verseskötetet nyomtunk, egyéni meg­rendelésre, de itt készült a városi-újság el­ső száma is. Nem titkolt törekvésünk egy saját újság kiadása, amelyben tagjainkat is tájékoztatni tudnánk a mindennapi mun­káról, a terveinkről. Keresettek vagyunk a nyomtatványpiacon és szeretnénk továbbra is fejleszteni. . H. M. AGROBANK RT Biztos befektetés - Garantált biztonság Kössön velünk értékpapír-eladási és visszavásárlási szerződést! Az Agrobank Rt az általa eladott értékpapírokat magasabb, garantált árfolyamon vásárolja vissza. Az árfolyam növekedésének megfelelő éves hozamszintek: 15-30 nap 17,5% 31-60 nap 22,0% 61-90 nap 24,0% 91-180 nap 26,0% 181-365 nap 28,0% 366 naptól 29,0% Részletesebb felvilágosítással készséggel áll rendelkezésére szarvasi fiókunk: békéscsabai fiókunk: 540 Szarvas Szabadság u. 30. T.: 67/12-721, 13-549, 13-928 r 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér2. 1:66/25-233, 21- 838, 22- 450 Aki jól turkál, az dúskál? V A szeméttelep ura és „válogatói” Gondolom, egy „arisztokrata" városi guberálónak nem sikk a szeméttelepen turkálni. Ö ugyanis a napi friss tartalomra feni a fogát, hivatásába mélyedve. Talán még egy kicsit le is nézi azt a „szegény rokont”, aki csak a szakértő szemekkel átvizsgált kukák maradéká­ból válogat. Pedig egy szeméttelep is lehet valóságos kincsesbánya, ha a szorgos kezek tudják, mit kell ke­resni. Kincsesbánya a szeméttemetö? Ha egy-egy használati tár­gyunk. sokat rakoncátlanko- dik, vagy már mindenkinek útban van, könnyen kikerül­het a jó meleg lakásból. Ilyenkor hosszú évek szol­gálataiért a hideg, nyirkos szemétteleppel büntetjük so­káig szeretett tárgyunkat. Ha netán mégis kiszabadul a halál torkából . — a hulla­dék-lerakóhelyről —, az már egy-egy éles szemű guberá­lónak köszönhető. Amikor megérkezem a bé­késcsabai nagv szeméttelep­re, éppen egy fél pár pa­pucs és két lyukas lábas serken új életre egy kendő­be bugvolált néni kezében. — Én csak besegítek a férjemnek, aki a Ferinek dolgozik — mondja a néni ijedten, .amikor meglátja a füzetet a kezemben. Aztán, mikor bevallom, hogy nem „felsőbb szervtől” jöttem, egyből beszédesebb lesz. — Ha lenne itt egy tanyám a környéken, biztos föl tudnék nevelni 4-5 disznót az étel­maradékból. Sokat pocsékol­nak ugyanis az emberek. Az sem ritka, hogy 150 forint értékű üveget összegyűjtők egy délelőtt. — Talál mindig ■ valamit, amit aztán otthon hasznosí­tani lehet? — Általában tűzifát és üveget viszek haza. Gyalog járok ki, majd fél óra az út, így túl nagy csomagot nem cipelhetek. — A munkahelyén tudnak arról, hogy kijár ide? — Munkanélküli vagyok, és nem tudok elhelyezkedni, mert betelt a munkaköny­vem. (?!) Utoljára az IKV-nál dolgoztam, mint utcaseprő. Az orvos azonban eltiltott ettől a munkától, mert gyen­gének talált. — Emlegetett valamilyen Ferit. Ki ő? — Hát Feri, a főnök. Ök is neki dolgoznak — mutat Erzsiké néni négy, szemetet pásztázó ember irányába. Életet lehelnek a hulladékba Míg én az elmondottakon felbuzdulva egy szemétdom­bot figyelek árgus szemek­kel. két férfi közeledik egy halom kartonpapírral. — Nekünk ez az érték — kezdi egyikük, értétlensége­met látva. — összegyűjtjük a papírt, fóliát, fémhulladé­kot, és ha jön a kocsi, fel­pakoljuk. Általában fél hét­től dolgozunk fél háromig, de ha van más dolgunk, el­mehetünk hamarabb. — Gondolom, Feri fizeti önöket. — Mégpedig minden hét­végén — folytatja tovább a beszédesebb férfi. — Havon­ta megkeressük a hatezer forintot tisztán. Én dolgoz­tam téeszben, üzemben, de az sem jobb semmivel. — A munkaköri leírást már megadták, de hogyan nevezik önök ezt a tevékeny­séget? — Ezen még nem gondol­koztunk, de inkább tartom magunkat szeméttelepi válo­gatóknak, mint guberálók­nak. Mi ugyanis elsősorban termelőmunkát végzünk, és nem a saját részünkre ke­resgélünk. — Azért, ha valami érté­kesebb tárgyat meglátnak, biztos nem hagyják „síny­lődni” a többi értéktelen kö­zött . .. — Túl értékeset nem na­gyon találni itt, hiszen a városi guberálók már leel- lenőrzik a kikerülő kukákat. Persze azért használható rá­diót, magnót és órát néha talál az ember — szólal meg először a csendesebb „válo­gató”. Amíg mi beszélgetünk, az asszonyok a talált fákból tü­zet raknak és ott melegsze­nek. Már éppen búcsúzkod- nék tőlük, amikor fehér La­dával megérkezik az emle­getett .főnök, a Feri. Havi 15 ezerért bérli a telepet — Farkas Ferenc magán- vállalkozó vagyok — mutat­kozik be a kocsiból kiszálló férfi. — Én bériem, havi 15 ezer forintért a szeméttele­pet a Békéscsabai Várogaz- dálkodási Vállalattól. — Nem mehet rosszul az üzlet, ha még alkalmazottai is vannak. — Nekem 7-8 ezer forint marad meg havonta, a dol­gozóim kifizetése után. Per­sze van úgy. hogy én is be­'szállók a munkába, és ilyen­kor 5-6 órát eltöltők itt kint. — Melyik az a hulladék, amiből sokat szeretne látni a telepen? — Szerződésem van a MÉH-vel, amelyben szere­pel, hogy. milyen anyagért mennyit fizetnek. Főleg a papír, a fólia és a fémhulla­dék jöhet számításba. Ami­kor a megfelelő meryiyiség ezekből összegyűlik, teher- taxit hívok és szállítok. — Ez a szeméttelep tehát most az ön birodalma. Mi történik, ha valaki idegen kíváncsi a „kínálatra'’? — Megkérjük., hogy azon­nal hagyja el a terepet — mondja a főnök, és elindul megszemlélni a napi szállít­mányt. Nyemcsok íjászló A madarak is találhatnak itt valami^? Fotó: Veress Erzsi Első lépések a nyitott egyetem télé Mintegy másfél tucat fő­iskola és egyetem, valamint az LSI Alkalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat össze­fogásának eredményeként — hétévi vajúdás után — nyi­tott rendszerű felsőfokú, mikroelektronikai oktatás kezdődött hazánkban. A felsőfokú tanfolyamra folyamatosan lehet jelent­kezni, minden érettségivel rendelkezőt felvesznek. A tananyagot — előképzettség nélkül — két év alatt lehet elsajátítani. Ez idő . alatt 12-16 felsőszintű követel­ményű vizsgát kell leten­niük a hallgatóknak. Ezután felvételi nélkül folytathat­ják tanulmányaikat az álta­luk választott — a progra­mot támogató — felsőokta­tási intézmény nappali vagy levelező tagozatán. Az egye­temeken és a főiskolákon a tanfolyamon előzőleg letett vizsgákat beépítik saját vizsgarendjükbe. A hallgatók a tanfolyam anyagát önálló tanulással, a rendelkezésükre bocsátott oktatócsomagok segítségével, valamint szakértők által tar­tott konzultációkon sajátít­hatják el. Az oktatási rend­szer kidolgozásakor az LSI szakértői elsősorban az an­gol Open University, azaz „a nyitott egyetem” tapasz­talatait ültették át magyar viszonyokra. A tanfolyam tematikájául azért válasz­tották a mikroelektronika alkalmazását, mivel ez az ismeretanyag szinte az élet minden területén jól hasz­nosítható manapság, az or­vostudománytól a nyelvésze­ti kutatásokig. A képzésre eddig már több mint félezren jelent­keztek.

Next

/
Thumbnails
Contents