Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-25 / 21. szám
a Haza minden előtt Václav Havel Magyarországra látogat Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására január 25-én, ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Václav Havel, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. (MTI) A lelkiismereti és vallás- szabadságról. valamint az egyházakról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés januári ülésszaka. Az előző napi vitában elhangzottakra Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszolt. Kulcsár Kálmán elsőként azokra a felvetésekre reagált, amelyek megkérdőjelezték annak szükségességét, hogy az alkotmányban deklarált alapvető emberi jogokat kell-e még külön, részletes jogszabályokban is rögzíteni. A miniszter szerint a külön törvényi szabályozást szükségessé teszi az is, hogy hazánk egy olyan időszakot tudhat maga mögött, amelyben az alkotmányban deklarált jogok távolról sem voltak maguktól érthetően végrehajthatók, s amikor gyakorlatilag külön előírások jelentek meg szabályozásukra, pontosabban akadályozásukra. A miniszter nem javasolta a témával összefüggésben külön is meghatározni az állam és intézményei ideológiai semlegességét, mert az alkotmány és a törvény következetes végrehajtásával ez a kitétel üressé válik. Nem értett egyet azzal a javaslattal sem, hogy helyezzék hatályon kívül a Vallásügyi Tanácsról szóló jogszabályt, mert azzal megszüntetnék a Minisztertanács egyik tanácsadó szervét. Kulcsár Kálmán végezetül ismételten hangsúlyozta: ez a törvény nemcsak állami, hanem társadalmi értelemben is elismeri az egyházak tevékenységét. Az Országgyűlés a már elfogadott módosító indítványokkal együtt 304 szavazattal elfogadta a törvényjavaslatot. Ezután az Ország- gyűlés megbízza a Minisztertanácsot, hogy mindazokat a megállapodásokat, amelyeket az állam a lelki- ismereti és vallásszabadságról szóló törvény hatályba lépése előtt az egyházakkal kötött, velük együttműködve 1990. december 31-éig vizsgálja felül. Mi lesz a titkosszolgálattal? Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár tájékoztatta a Tisztelt Házat a Du- na-gate néven ismertté vált lehallgatási botrány néhány tapasztalatáról, illetve előterjesztette a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezetet. Elmondta: a szolgálat tevékenységének módosítása a pártállam lebontásának első lépéseivel együtt megkezdődött. Gál Zoltán értékelése szerint a szolgálat tevékenységének iránya alapvetően megváltozott, az alacsonyabb szinteken azonban olyan információgyűjtés is fennmaradt, ami nem felelt meg az új direktíváknak. Gál Zoltán ennek kapcsán kiemelte, hogy ezért a jogi tisztázatlanságért a szolgálat munkatársai nem felelősek. A törvényes alapok tisztázásában nagy lépés volt, hogy a Minisztertanács vasárnapi ülésén az említett kormányzati normákat hatályon kívül helyezte, s ugyanígy járt el a belügyminiszter az ezekre épülő belső szabályokkal. Az államtitkár kiemelte, hogy a titkosszolgálati eszközök engedélyezésének jogát a tervezet a szolgálattól független személyre kívánja bízni. Nem kevésbé fontos, hogy a tervezet körülhatárolja azokat a feladatokat, amelyeknél egyáltalán titkosszolgálati módszerek igénybe vehetők. Kiket terhel büntetőjogi felelősség? A törvényjavaslat feletti általános és részletes- vitában elsőként dr. Szíjártó Károly, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze kért szót. Részletesen beszámolt a lehallgatási botránnyal kapcsolatos vizsgálat eddigi eredményeiről. Elmondotta, hogy az ügyben szerdára idézést _ka- pott tanúkihallgatásra Végvári József rendőr őrnagy is, aki a BM III 3 főcsoportfőnökségének dolgozójaként szigorúan titkos dokumentumokat szolgáltatott ki, amelyek a Fidesz és az SZDSZ tagjaihoz is eljutottak. Szíjártó Károly szerint az eddigi vizsgálatok alapján ma még nem lehet választ adni arra: terhel-e és kiket büntetőjogi felelősség, az adott magatartás a Büntető Törvénykönyv melyik pontjába ütközik. A politikai felelősség tisztázása viszont nem a vizsgálat feladata. Átfogó vizsgálatra egy országgyűlési bizottság lenne képes. Az ügyben a Katonai Főügyészség nyomozást folytat. A nyomozás azt igyekszik felderíteni, hogy a BM vezetői. beosztottai követtek-e el bűncselekményt, illetve a törvénysértő gyakorlat folytatásáért terhel-e valakit jogi felelősség. A hivatali (Folytatás a 3. oldalon) POLITIKNI MAPILNP 1990. JANUÁR 25., CSÜTÖRTÖK Ára: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 21. SZÁM * • | Mkotmányerejű törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról Két nap alatt egy fő napirendi pont tárgyalását fejezte be a Parlament a Minisztertanács ülése — a családi pótlék teljeskörűvé tételéről, — a büntető jogszabályok módosításáról, — a fegyverek kiviteléről és behozataláról A Minisztertanács Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán — az Országgyűlés aznapi tanácskozásának befejeztével — ülést tartott. A kormány elfogadta a családi pótlék teljeskörűvé tételéről szóló törvényjavaslatot. A családi pótlék alanyi jogon járó juttatás, tehát mindazokra vonatkozik, akik Magyarország területén háztartásukban gyermeket nevelnek. Az 1990. április 1- jével életbe lépő törvény hatálya tehát azokra is kiterjed, akik nem magyar állampolgárok, de nemzetközi egyezmény szerint jogosultak családi pótlékra, vagy állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkeznek. . Az előirányzott családi pótlék javasolt összege havonként egy gyermek után 1770 forint, két gyermek után gyermekenként 2070 forint, három és minden további gyermek után fejenként 2200 forint. A Minisztertanács előterjesztést fogadott el a büntető jogszabályok módosításáról, és ezzel kapcsolatban törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé. A megváltozott körülmények között a büntetőjogi szabályozás célja ma már nem a gazdaságirányítás adott rendszerének védelme, hanem a gazdaság zavartalan működésének a biztosítása. Az átmeneti időszakban nincs lehetőség a gazdasági büntetőjog teljes reformjára, a felesleges megkötöttségek megszüntetése viszont időszerű. A kormány újraszabályozta a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelét és behozatalát. A megváltozott kül- és belpolitikai környezet e téren is a normatív és nyilvános rendelkezések mellett szól. A szabályozás lényege, hogy a fegyverek kivitelének és behozatalának összhangban kell állnia a Magyar Köztársaság külpolitikai és védelmi érdekeivel. A fegyverügyletekről az érintett tárcák jelölése alapján létrejött bizottság dönt, és tevékenységéről az Országgyűlés megfelelő bizottságainak tartozik számadással. Németh Miklós Henyalja képviselőjelöltje Állampolgári kezdeményezésre Borsod-Abaúj-Zemplén megye szerencsi központú U. számú választókerületének független országgyűlési képviselőjelöltje lett Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A monoki születésű politikus előzetes felkérés alapján vállalta a szülőföldjén — Hegyalján — élők érdekeinek védelmét, politikai elképzeléseinek képviseletét az új Parlamentben. Magda Gábornak, a szerencsi városi tanács elnökének tájékoztatása szerint szerdán már a kora esti órákban a jelöltséghez szükséges hét- százötvennél lényegesen több, csaknem ezer ajánlási szelvényen javasolták aláírásukkal is megerősítve a választópolgárok a miniszterelnököt képviselőjüknek. Magyar—román kapcsolatok Király Károly budapesti megbeszélései Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke szerdán parlamenti dolgozószobájában fogadta a Budapesten tartózkodó Király Károlyt, a román Nemzeti Megmentési Front Tanácsának alelnökét. A megbeszélésen jelen volt Szokai Imre külügyminiszter-helyettes is. Király Károly a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa nevében köszönetét mondott azért az anyagi, politikai és erkölcsi segítségért, amelyet a Magyar Köztársaság nyújtott a romániai forradalomnak. Ez jelentős hozzájárulás a magyar—román viszony új alapokon történő fejlesztéséhez — hangsúlyozta. Átadta Szűrös Mátyásnak Ion Iliescu, az NMFT elnökének üdvözletét és romániai hivatalos látogatásra szóló meghívását. Szűrös Mátyás a meghívást köszönettel elfogadta, és megerősítette Ion Iliescu magyarországi látogatásra szóló meghívását. A megbeszélésen részletesen megvitatták a magyar— román kapcsolatokat. Egyetértettek abban, hogy a két ország viszonyát új alapokon, a kölcsönös előnyök és a nyíltság jegyében kell fejleszteni. Magyar részről komoly aggodalommal állapították meg, hogy Romániában a régi reflexek és struktúrák működnek, amelyek akadályozzák a történelmi lehetőség kihasználását, mielőbbi konkrét eredmények elérését. Ügy tűnik, hogy a román fél nem kész a román diktatúra által megszüntetett, illetve nem engedélyezett olyan intézmények működésének újraindítására, mint például a kolozsvári magyar főkonzulátus, a bukaresti Magyar Kultúra Háza. Megvitatták az elmúlt 70 évben Romániából elüldözött magyarok sorsát. Azonosan ítélték meg hogy Románia számára létfontosságú visszatelepülésük, amelyhez azonban anyagi, erkölcsi és jogi rehabilitálásukra van szükség. Leszögezték: a menekültek magyarországi anyagi kötelezettsége nem lehet akadálya a hazatelepülésnek. Király Károly egyetértett azzal a magyar felvetéssel, hogy a hazatérés meggyorsítása érdekében a két országnak egyidejűleg fel kell mondania a kettős állampol(Folytatás a 2. oldalon)
