Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-23 / 19. szám
Mégis volt lehallgatás a meg vében? 1990. január 23., kedd Irad—Békés megye Alakuló mezőgazdasági és kereskedelmi kapcsolatok (Folytatás az 1. oldalról) mezőgazdasági szövetséget pedig Cyörfi Károly titkár képviselte. A kölcsönös tájékoztatás után a következőkről született megállapodás: a szövetkezeti parasztság most szerveződő érdekképviseletével február elején együttműködési szerződés kötésére kerülhet sor. A határ menti gazdaságok közötti közvetlen kapcsolatot mindkét fél támogatja, sőt ösztönzi. Ennek keretében lehetőség lesz a határ túloldalán is munkavégzésre. A front kéri a felajánlott termékek listáját, s azt, hogy igényeiket a további segítségadásnál a Békés megyeiek vegyék figyelembe, ugyanis nagy a hiány náluk fehérjetakarmányból, vetőmagból. A tartós gazdasági kapcsolatot a továbbiakban barterügyletek keretében látják bővíthetőnek. A kereskedelmi, áruforgalmi, árucsere-kapcsolatok lehetőségeiről a közelmúlt A Minisztertanács vasárnapi üléséről Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivő a tanácskozás közben tájékoztatta a sajtót. A kormány ezt követően még az alábbi kérdésekkel foglalkozott: A Minisztertanács felülvizsgálta a kivételes ellátások rendszerét. A jogegyenlőséget sértő kedvezmények megszűnnek, a megmaradókat pedig nyilvános jogszabályban rögzítik. napokban Békésben járt Arad megyei delegáció folytatott tárgyalásokat. A négytagú küldöttséget Dúca Iosif Attila, a Nemzeti Megmentés Frontja Arad városi bizottságának alelnöke vezette. A házigazdák kérdésére a vendégek elmondták, hogy a jelenlegi helyzetben elsősorban élelmiszerekre, élelmiszeripari cikkekre van szükségük. Ellenszolgáltatásként bútort, textíliákat, faárut ajánlottak. Lévén ez a tárgyalás tájékozódó, igényfelmérő, konkrét megállapodás egyelőre nem született. A megbeszélésen nem lehetett megkerülni egy témát: mi volt Bukarest szerepe abban, hogy az évek során visszafejlődtek az egykor ígéretes kishatárforgal- mi kapcsolataink? Az igazság eddig is sejthető volt: nem az aradiakon múlott, hogy a régebbi kapcsolatok semmitmondóvá váltak, vagy megszűntek, ez a Ceausescu- rezsim legfelsőbb vezetésének törekvése volt. A megbeszélésen meA kormány előterjesztést hallgatott meg a korábban sérelmet szenvedett tudományos kutatók, pedagógusok és művészek rehabilitálásáról. Felkérte a Rehabilitációs Bizottságot, hogy első lépésként gyűjtse össze a szóban forgó ügyeket, tegyen javaslatot az érintettek erkölcsi-politikai rehabilitációjára. A Minisztertanács határozott a gépkocsiletétek kagyénkből részt vettek a Körösmenti Skála Közös Vállalat, a Békés Megyei Idegenforgalmi Hivatal és az orosházi áfész képviselői is. Más ipari üzemek és mező- gazdasági tsz-ek is komoly érdeklődést tanúsítanak. A további egyeztetésekre napokon belül Aradon kerül sor. Előreláthatóan a textiliparban és az agrárágazatban rejlő lehetőségekről is konzultálnak a két megye szakemberei. Vlégül két apró, de figyelemre méltó kezdeményezés híre: a február 3-i hagyományos gyulai román bálra aradi vendégeket is meghívott a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége. Rá egy hétre, február 10-én pedig Békéscsabán lesz egy jótékonysági bál, melynek bevételét a romániai rászorultaknak ajánlják fel. E bálra meghívták Aradról a Nemzeti Megmentés Frontja több vezetőjét is, a meghívókat Dúca Attila személyesen vitte magával Aradra. matának emeléséről. A gépkocsiletét kamata egyéves lekötésnél a látra szóló kamat 50 százaléka, kétéves lekötésnél 70 százaléka legyen, két éven túl egyezzék meg a látra szóló betéti kamattal (14 százalék). A kormány a KGST radikális átalakításával ösz- szefüggő javaslatok kidolgozására bizottságot állított fel. (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor igyekeztem segíteni az értelmes folyamatokat, fiatal közösségeket, ami óhatatlanul konfliktushoz vezetett a hatalommal, amelynek — ha gyalogosként is — magam is részese voltam. Mindez a ’70-es évek derekától indult, amikor is megalakult a FÁK. Az elmúlt évtized derekán fiatal, kezdő irodalmárok, képzőművészek Békéscsabán alig 30-an megalakították a Fiatal Alkotók Körét. Tagjai nem voltak ellenzékiek, csak gondolkodtak, következtetéseket vontak le, nem ütköztek látványosan a hatalommal, csak teret, megjelenést akartak. Két antológiájuk meg is jelent, s amikor a „Peremvidék” címen lapot indítottak volna, a kiadási engedélyt hirtelen, indoklás nélkül visszavonták. — Ügy vélem, a figyelem középpontjába igazán a ’80- as évek első harmadába kerülhettem: egy kiállítási katalógusban tudtommal jelent meg egy sztálinistaellenes vers, ami akkor bűnnek számított, „védhetetlen volt, s ezért munkahelyemen szigorú megrovás fegyelmit kaptam. Ráadásul ebben az időszakban sűrűn jártam Pestre barátokhoz, szerkesztőségekbe, s bár prominens ellenzékiekkel nem volt kapcsolatom, az erős szellemi érdeklődés nyilván gyanús volt. Tavaly tudtam • meg, hogy minden egyes utamat „kísérettel” tettem meg. Utólag értékelve, valószínűleg azt gondolhatták, hogy bizonyos szálak nálam futnak össze. Kétségtelen, több hozzám hasonló szabadgondolkodóval tartottam kapcsolatot. S ami még okot adhatott a figyelésemre: 4-5 éve vezettem egy olvasótábori csoportot, ahol több értékes fiatal íróember jött össze. Úgy döntöttek: műveiket egy antológiában kiadják. A kéziratokat behozták hozzám, hogy szakmailag nézzem meg. Néhány irodalmi javításra tettem nekik javaslatot, majd vártam, hogy visz- szahozzák azokat. Később tudtam meg: egy házkutatás során elkobozták a kéziratokat. Nem sokkal ezután áthívattak a rendőrségre tanúkihallgatásra. Novellákat, verseket raktak elém, melyekben részeket piros ceruzával aláhúztak, s arra kértek. hogy ezeket értelmezzem. Végig érezhető volt a szándék, hogy valami konkrétat találjanak, ami alapján elítélhetnek. * * * Január 10-i számunkban Virág Sándor rendőr alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság helyettese arról nyilatkozott, hogy érintett-e Békés megye a lehallgatási ügyben? Most arra kértünk választ: mit tud arról, hogyan kerülhetett sor Krasz- nahorkai Géza figyelésére? — Elöljáróban annyit: alig három éve teljesítek szolgálatot a szervnél. Ez időszakban az ön által említett személlyel politikai nézetei, irodalmi tevékenysége miatt nem kerültünk kapcsolatba. Igaz, korábban a BM közvetlenül az MSZMP irányítása alatt állt és működött, s mikor egv eltérő nézet felbukkant, akkor teljesen természetes volt, hogy a szolgálat munkatársainak azt ellenőrizniük kellett. Meg kellett vizsgálni, hogy az adott jelenség mögött ki, vagy kik állnak, s milyen veszéllyel lehet az egypártrendszerre. — A Fiatal Alkotók Köre hogvnn kapcsolódik a lehallgatásokhoz. a megfigyelésekhez? — Szerintem a FAK-ot az akkori politikai vezetés úgy ítélte rpeg, hogy az ott felbukkanó nézetek nemkívánatosak. Hogy mikortól, kiket és milyen mértékben érintett ez az ügy, hogy egyáltalán érintett-e másokat is, árra nem áll módomban válaszolni, mert a FÁK tevékenységével kapcsolatban semmilyen nyilvántartásunk Békés megyében nincs. Elmondhatom, az elmúlt évtizedben — az akkori megfogalmazás szerint — a megyében is voltak másként gondolkodók, de szervezett ellenzék nem működött. Feltehetően az egyedi jelenségekre jobban odafigyelt az állambiztonsági szolgálat, esetleg így kerülhetett a látókörbe Krasznahorkaj Géza. — A jól értesültek szerint a posta békéscsabai telefonközpontjában van egy helyiség, ahova a lehallgatókészülékek futnak össze, magnókat építettek be. E helyiségbe csak Önök mehetnek be. Erről a helyiségről különféle mendemondák keringenek ... — Nem vagyok műszaki, távközlési szakember, de rendőri tapasztalataim alapján elmondhatom: a posta a belügynek is, mint bármely más intézménynek, egyéni előfizetőknek térítés ellenében szolgáltatásokat nyújt. Az sem titok, ez a világon mindenütt így van, hogy vannak különlegesen védett áramkörök, amelyeknek fenntartása, őrzése szigorú biztonsági intézkedéseket követel. Valóban van ilyen műszaki helyiség, ahová csak BM-dolgozók léphetnek be — mondotta Virág Sándor főkapitány-helyettes. Szekeres András Emelik a gépkocsibetétek kamatát Az újvidéki Mag»» Sió -ban olvastuk: Egy diktátor portréja Nicolae Ceausescu, a paranoiás hatalomtartó A történelem színpadáról végleg eltűnt Nicolae Ceausescu, az utolsó diktátorok egyike. Életének utolsó napjaiban bebizonyosodott, hogy ez az embernek aligha nevezhető élőlény milyen szörnyűséges rendszert épített ki csaknem negyed évszázad alatt, miközben gonoszságait a szocializmus színfala mögé rejtette. Mindazok a rettenetes gaztettek, amelyeket a Ceausescu-félc rezsim fennállásának végső napjaiban elkövetett, lényegében a 23 milliós ország lakosságának hosszan tartó szenvedését domborította ki. Milyen volt valójában ez az ember, aki a rémuralom legkorszerűbb formáját hozta létre, országát pedig egy hatalmas büntetőtáborrá alakította, miközben népe számára kidolgozta az úgynevezett tudományos táplálkozás módszerét azzail a céllal, hogy a lakosságot éheztetve minél több élelmiszert szállíthasson külföldre. Ezenkívül télidőben úgy rendelkezett, hogy tilos fűteni, sőt a 70 évesnél idősebb embereket már nem is szabad orvosi ellátásban részesíteni. Mindig is a gyermekek nagy barátjaként tüntette fel magát és kiállt a népszaporulat növelése mellett, miközben megfeledkezett arról, hogy a szülőotthonokban normális feltételeket teremtsen. Állami szintre emelte az árva gyerekek eladását külföldieknek, hazáját saját birtokká alakította át, személyi kultuszt teremtett... Óllandó halálfélelem Amióta 1965-ben a hatalomra került, örökké attól rettegett, hogy meghal. A lehetséges támadók ellen hozta létre a Securitate őrséget. Félelme akkora volt, hogy otthonában naponta külön laboratóriumban ellenőrizték a neki szánt élelmet. így volt ez minden külföldi útja alkalmával is. Ehhez a rendkívül szigorú ellenőrzéshez hozzátartozott a radioaktivitás mérése is. Az ágynemű különleges ellenőrzése, akárcsak mindazoknak a tárgyaknak és egyéb eszközöknek — amelyekkel valamilyen formában érintkezésbe került — a szigorú szabályok szerint történt fertőtlenítése. Életének féltése állandóan kifejezésre jutott. Röviddel hatalomra kerülése után úgy döntött, hogy egy öltönyt csak egyszer vesz fel. Ez egyébként valamennyi ruhadarabjára, sőt a lábbelijére is érvényes. Értesülések szerint a belügyminisztériumnak volt egv külön részlege, amelynek dolgozói a legkiválóbb külföldi szövetből az elnök ruháit készítették. Ezenkívül működik egy cipőgyártó részleg is. Ruhatárának egyes részeit, mint például a selyemharisnyákat, amelyeken kívül mást nem volt hajlandó felhúzni, külföldről hozatták. Ceausescu senkinek a szavát nem vette figyelembe, kivéve felesége, Elena megállapításait és észrevételeit. Olykorolykor azonban előfordult, hogy néhány legközelebbi munkatársára odafigyelt. Kegyetlenül leszámolt ellenfeleivel; és különösen a közelében dolgozók ismerték bosszúvágyáról. Legközelebbi munkatársainak egyébként az volt a fő feladata, hogy koholt vádak alapján felelősségre vonják és elpusztítsák az országban vagy az emigrációban élő azon személyeket, akik ellenzékinek számítottak. Ez alól nem képezett kivételt lányának udvarlója sem, aki nem nyerte meg a szülők, de különösen Elena tetszését. Ceausescu dühroha- mai közepette dadogni kezdett és rendkívül hevesen gesztikulált. Egyes hírek szerint előszeretettel nézte a pornófilmeket, méghozzá azokat a sajátos filmeket, amelyeket titkosszolgálatának emberei munkatársainak hálószobájában készítettek rejtett kamerákkal. Előszeretettel nézte a rendőrfilmeket is, különösen pedig azokat, amelyeknek főszereplője a világhírű Kojak. Példátlan személyi kultusz öntel/t és hiú vol.t, így hát aligha szükséges külön hangsúlyozni, hogy ki építette ki Ceausescu személyi kultuszát. Rendkívül boldog volt, amikor hízelegtek neki. Sohasem engedte meg magának, hogy a legfontosabb eseményekről ne tudja a legapróbb részleteket is. A látogatásai során, amelyeket a gyárakban, üzemekben és mezőgazdasági telepeken tett, rendszerint utasításokat adott, amelyek a szakértők megítélése szerint enyhén szólva semmitmondóak voltok,, ám ettől függetlenül mindig tiszteletben kellett tartami azokat. Jelleméről rendkívül sajátos módon tanúskodik az a tény, hogy beszélőtársainak sohasem nézett a szemébe, ami egyébként azokról a találkozásokról is elmondható, amikor valakivel kezet rázott. Szeretett pózolni a tévé kamerái és a fotóriporterek előtt, de türelmét gyorsan elveszítette, és akkor minden, kamerával felszerelt egyént elküldött. Sokan rossz apának írják le, és azt is a szemére vetik, hogy gyermekeinek nevelését legközelebbi munkatársaira bízta, akik természetesen nem tölthettek be az apa szerepét. Annak ellenére, hogy hivatalosan semmilyen havi járandóságot nem kapott, valamennyi kívánságát és feleségének „ékszeréhségét” azonnal, bármiféle ellenvetés nélkül teljesítették. Ceausescunak több különrepülőgépe volt, amelyeket csak azért tartogattak, hogy alkalomadtán külföldre utazzon velük. Az ország negyven megyéjében volt egy-egy újonnan épített rezidenciája. A Fekete-tenger partján pedig külön nyaralóközpontot létesítettek a számára'. Népes família Ceausescu a hatalmat kizárólag feleségével, Hiénával osztotta meg. A többi magas rangú állami és párttisztségviselő csak az ő parancsaikat és utasításaikat hajtotta végre. Az esetleges „meglepetések” elkerülése végett állandóan figyelemmel kísértette az egész államapparátust. Az országban különböző tisztségekbe negyven saját vagy a feleségének rokonait helyezte el.. Ezék a kinevezett kiskirályok a fővezér jóságát alázatossággal és örökös haj bókol ással hálálták meg. Hűen szolgálták Ceausescut és Elenát. Az élvonalba tartozott Ceausescu két testvére, Ilié és Ion. A fővezér nagyon ravasz módon oldotta meg munkafeladataik kijelölését is. Mindkettőjüket miniszterhelyettesnek nevezte ki, s így állandóan a háttérben maradhattak. Ilié Ceausescu például a véderőminiszter-helyettesi tisztséget töltötte be. Ezenkívül ő volt a hadsereg politikai igazgatási szervének a főnöke is. Ion Ceausescu az ország fejlesztésével volt megbízva és azoknak az őrült céloknak a megfogalmazásával foglalatoskodott, amelyeket Nicolae Ceausescu, a főkolompos jelölt ki. Ion volt egyébként az állami tervbizottság alelnöke is. Nicolae Ceausescu szegény családban született, tízen voltok testvérek. A rendszer végnapjait azonban közülük csak heten érték meg. Ezek közé tartozik Marina, aki a külkereskedelemben dolgozott, továbbá Florea, aki a párt lapjánál, a Scinteianál dolgozott újságíróként. Marina és Regina az utóbbi 25 évben különböző tisztségeket töltöttek be Olténiában. Fejedelmi fény és pompa Ceausescu élvezte a fejedelmi ragyogást és pompát, ám mindennél jobban szerette, ha alattvalói nyájasak hozzá. Kedvenc időtöltése volt a sakkozás és a röplabda. Az ellenfél csapatát rendszerint a tisztségében lévő soros miniszter- elnök vezette, akinek a legfőbb feladata az volt, hogy biztosítsa az elnök csapatának győzelmét. Az elnök különösen azóta aggódott az egészségéért, amióta Gheorghiu-Dej hirtelen elhunyt. Dej volt a szocialista Románia Ceausescu előtti vezetője és rákban halt meg, miután visszatért moszkvai látogatásáról. Ceausescu, amikor 1975-ben visszatérít első moszkvai útjáról, úgy érezte, hogy fáj a torka, és akkor egyszeriben riadót fújt legközelebbi munkatársai körében. Többen tudni vélik, hogy a rezidenciájába szólított orvosok között volt külföldi is, aki azt tanácsolta neki, hogy kevesebbet beszéljen és igyon kamillateát. Azt is javasolta neki, hogy olyan helyiségben tartózkodjon, amelyben egyenletes a hőmérséklet. Nyílt titok, hogy a vizsgálatot követően Ceausescu csakis olyan szobában tartózkodott, amelyben a hőmérséklet 27,3 Celsius-fok volt. Az italok között kizárólag egyfajta moldvai bort fogyasztott, de az utóbbi években szárnyra 'kelitek olyan hírek isi, hogy vegetáriánus életmódot folytat. Sohasem dohányzott és a biztonsági szolgálat tisztjei senkinek sem engedélyezték, hogy 50 méteres körzetben rágyújtsanak a Condu- cator társaságában. A nehéz napokra gondolva Ceausescu svájci bankszámlára óriási összegeiket helyezett el Felmerült azonban a kérdés, hogy miért szánta rá magát erre, hiszen nagyon sok ember előtt világos volt, hogy Ceausescu és a rendszer napjai meg vannak számlálva. Erre a kérdésre talán azt lehetne válaszolni, amit elmondhatnánk azzal kapcsolatban, hogyan maradhatott fenn ebben az országban Európa történelme legutóbbi négy évtizedének legszörnyűbb diktatúrája. Egészen röviden: Nicolae Ceausescu hitt saját „történelmi küldetésében”, és nem volt hajlandó figyelembe venni a realitásokat. Az egyedüli értékmérce számára a realitások szubjektív értelmezésén alakult. Mindaz, ami ezen kívül állt, „hazugságnak és külföldi propagandának” számított. Éppen ezért nem tudta mégérteni paranoiás állapotban, hogy a 23 millió román állampolgár képtelen többé hinni neki és meg sem tudja várni az általa hirdetett ideális élet eljövetelét — ahogyan Ceausescu a kommunizmust nevezte.
