Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-03 / 2. szám
1990. január 3., szerda o fl horgász álma, hogy naponta megfogja... flz ütem j6 — de... fl halat is meg kell termelni Azzal valamennyi horgász tisztában van, hogy a tavalyi fogási naplóját január 5-ig le kell adnia. Ellenkező esetben tárgyévre horgászjegyet nem kaphat, aki pedig — alapos ok nélkül — késve adja le, 1990 július 1-jéig nem válthat horgászengedélyt. A fogási napló pontos vezetése, adatainak összesítése és a napló határidőre való leadása nemcsak jogszabály által előírt kötelesség, hanem nagy segítséget nyújt a vizek halasításának kialakításában, elősegíti az egyesület vezetőinek munkáját, és lehetővé teszi az egyetemes horgászrend érvényesítését. A fogási napló vezetésének elmulasztása, vagy a valóságnak nem megfelelő adatok bejegyzése szabálysértési és fegyelmi eljárást vonhat maga után. Nos, ezt írja elő a horgászrend, de hogy mit ír be a horgász, az nagyon sok tényezőtől függhet. Nézzünk csak néhányat; milyen gyakran volt horgászni és milyen évszakban, melyik hónapban, a napnak melyik órájában? Egy vagy két bottal horgászott, milyen botot, orsót, damilt, horgot, úszót használt? Növényevőre, vagy ragadozóra csalizott? Folyóvízben, tóban, holtágban, a partról, vagy stégről, netán csónakból, vagy lékből próbálta kifogni a halat? Kánikula, zivatar, szél (az déli, vagy északi), holdtölte, holdfogyatkozás volt? Giliszta, lóbogár, kukorica, pufóka, kérész, lucerna stb. volt-e a csali ? Htsz, intézőbizottsági, vagy egyesületi kezelésű vízen, telepítés előtt, vagy után horgászott? Sorolhatnánk még tovább, akár oldalakon keresztül is, az eredményességet befolyásoló tényezőket, de maradjunk a legutolsóknál, az intézőbizottsági kezelésű vizeknél és a telepítéseknél, hiszen a horgászt ez érdekli leginkább, ezeken a vizeken gazdálkodik az általa választott megyei intézőbizottság, és az ő pénzét használja telepítésre! Iz IB erején felül gazdálkodott Az IB gazdálkodott 1989- ben, tavalyelőtt és korábban is, sőt, fennállása óta egyfolytában, erejéhez és pénzeszközeihez mérten, ám az utóbbi években azon felül is. De jött az a fránya infláció, drágább lett a hal a piacon, mert ugye a termelőnek is többe került a takarmány, a gyógyszer, az energia és a munkaerő. Igaz, hogy közben nőtt a horgászlétszám, utóbb az engedélyek árát is növelték — ezáltal emelkedett, a bevétel —, de a forint vásárló- értéke nem követte a példát, egyre zsugorodott. Olyannyira, hogy a féltve őrzött tartalékalapból is le-le kellett csippenteni, hogy a korábban megszökött, kötelező halasítást jóval meghala-. dó telepítéseket végre tudja hajtani az intézőbizottság. De a horgász hitetlen, még azt sem hiszi el, amit lát. Akkor miért nem fogtam ott és akkor halat, amikor kint voltam? — kérdi. Hol? Hát a félhalmin. Persze, mert mindent a Kákafokba hordanak — mondja a félhalmi. A Kákafokon —- mondja a kákafoki —, mert mindent a Danzugba tesznek. A Kákafoki-holtág tele van busával, kicsi az élettér a többi halfajnak. Szidja a busát, közben suttyomban a gereblyéhez nyúl. (Megkapja a magáét!) Szennyezett a víz! Vajon az égből potyog a vashordó, nejlonzsák, háztartási hulladék, konzervdoboz, autógumi, a sok sörös-, borosüveg, más szemét a vízbe? Hármas horogtól sebes halakat, orvul kihelyezett kereszthálót, varsát, át- kötős sokhorgos készséget, kitört halrácsot találunk. Vajon kinek a bűne? A vadászoké — mondja a horgász. (Most ez a divat, persze oda-vissza alapon.) Mi is hitetlenek vagyunk, nem hisszük el ezeket. Busában a Kákafoki-holtág vezet De kanyarodjunk vissza a gazdálkodáshoz! Nehéz helyzetbe került, illetve került volna az IB, ha nem lép idejében. A szomszédos Csongrád megye tapasztalataiból okulva vállalták az önálló haltermelést, az ezzel járó plusz' munkákkal, különkiadásokkal és kockázattal együtt. Három éve kezdték a rizsföldi ivadékneveléssel, eleinte ingadozó eredményességgel, de ’89- ben már 387 ezer darab egynyaras őshonos nyurgapontyot tudtak kihelyezni vizeikbe, illetve továbbnevelésre megtartani. Az NK— 14-es csatornán tavaly folyt először haltermelés, bár kiemelkedő eredmény nélkül, de veszteségmentesen. Ahhoz viszont jó volt a kísérlet, hogy tudják, milyen halfajokat neveljenek ott sikeresen az idén. Eredményesség szempontjából a Kákafdki-holtág busalehalá- szata áll az élen, függetlenül attól, hogy a vízben lévő vashulladék a húzóhálót kiszakította, így sok hal elmenekült. A közérthetőség kedvéért forintra lefordítva az IB haltermelői, gazdálkodói eredménye 1989-ben 1 millió 860 ezer forint volt. A tavalyi halasítási terv 5 millió 220 ezer forintot irányzott elő, kizárólagos forrásként a jegybevétel 70%-át alapul véve, ezzel szemben 5 millió 403 ezer forint értékű halat telepítettek. Jelentős volt a saját termelésből származó telepítés, az egész évi 23%-a, 1 millió 230 ezer forintért. Számottevő volt a túlteljesítés a pontynál — 8256 kilogramm, és kilónként 5,9 forinttal olcsóbban, ami a helyes piacpolitikának és a saját termelésnek köszönhető. A rég óhajtott egyéb halak kihelyezése is megtörtént, több mint 100 ezer forint értékben került a vizekbe kárász, dévér, törpeharcsa, compó, amúr, balin. A Kákafok horgászlehetőségeinek bővítésére elkészült a kikötő, ahol csónakokat lehet bérelni. Az IB elfogadta azt a javaslatot, hogy húsz vízkezelő egyesület összességében 260 ezer forint halasítási támogatást kapjon tevékenységük arányában. A Magyar Országos Horgász- szövetség beszámoltatta a Békés megyei intézőbizottságot, munkájukat kiemelten értékelte, más megyék elé követendő példaként állította. Liba, kacsa nem úszkálhat horgászvizen Az 1990-es évre az intézőbizottság 5 millió 390 ezer forintot irányzott elő hala- sításra, melynek vízrendszerenkénti elosztása az eddigiek során elfogadott és kialakult módon történik. A Kákafok vízminősége javítására 60 mázsa amúrt fognak telepíteni, és az állomány megvédése érdekében 1990- től a kifogható alsó határ 50 centiméter. Többen kérték, hogy a horgászvizeken kacsát, libát tarthassanak. Az IB ehhez nem járult hozzá, az érvényben lévő halászati jog egyébként sem ad rá módot. Közeledik az egyesületi közgyűlések, téli foglalkozások ideje. Az intézőbizottsági tagok közül valaki ott lesz ezeken. A horgásztársak bátran forduljanak hozzájuk kérdéseikkel, vessék fel gondjaikat, készséggel fognak válaszolni, segítséget, tanácsot adni. S végezetül: a „téli horgászesték” rendezvénysorozat első előadását az úszós horgászatról Hegedűs László tartja filmvetítéssel egybekötve, január 8-án 17 órai kezdettel a Mohosiz-székházban, Békéscsabán, a Bajza utca 3. szám alatt. Plavecz Pál Az NK—14-es csatornán nevelt hal is a horgászvizekbe került A Kákafoki-holtág bu°.lehal ás zata A szerző felvételei Hol tart a szarvasi baromfigyár építése? Szarvason jó ütemben épül az a baromfifeldolgozó, melynek előirányzott beruházási költsége a háttér létesítményekkel együtt, 2 milliárd 197 millió forint — hallottuk a minap Békéscsabán, azon a koordinációs megbeszélésen, melyen a generál kivitelező és a tervező vállalat, valamint a beruházó képviselői tekintették át a létesítmény helyzetét, pillanatnyi állását. Mint ismeretes, a Szarvasi Dózsa Tsz az év elején egy izraeli—angol'—osztrák céggel létrehozta a GALLY- COOP Rt. néven, a baromfifeldolgozó közös vállalatot, mely arra hivatott, hogy a termelés teljes felfutását követően, évente 2,5 millió pulyka, 8,5 millió csirke, 1 millió liba keltetésének, nevelésének és feldolgozásának lehetőségét teremtse meg. Gondoskodik a törzsállományról és a végtermék piaci elhelyezéséről is. A feldolgozó üzembehelyezését követően a háttérlétesítményekkel együtt, 2200 embernek teremt állandó és biztos munkalehetőséget, ugyanakkor 50 tonna terméket ad további feldolgozásra. A késztermék 85 százaléka exportra, a többi hazai boltokba kerül majd. A 45 ezer négyzetméternyi területen a kivitelezés szeptember derekán kezdődött, a felépítendő épületek alapterülete 9 ezer négyzet- méter, a beruházás teljes befejezésének határideje 1990. augusztus 31. A generál kivitelező, vagyis a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint annak alvállalkozói a KEVIÉP és a Szarvasi Dózsa Tsz építői, az elmúlt hetekben, hónapokban keményen dolgoztak, látványos eredményeket értek el. A 440 millió forintos építőipari munkából 110 millió forint értékű megvalósult, s a létesítmények. egy része átadásra is került: december 22- én, a keltető épületek műszaki átadása-átvétele megtörtént, ebben a hónapban megkezdhetik a technológiai szerelést. A feldolgozóépület és a hozzá tartozó szociális létesítmény tető alatt van, téliesítése ther- málvízfűtéssel megtörtént. A kiszolgáló épületek alapozási munkálatai elkészültek, a szerkezetek szerelése folyik. A beruházás különlegességét nemcsak az igen rövid, hazánkban eddig nem tapasztalt határidő adja, hanem a kivitelezéssel egy- időben történő tervszolgáltatás is. Az ilyen arányú szinkrontervezés a Békés Megyei Tervező Vállalat életében is új. A koordinációs megbeszélésen elhangzott az is, hogy az elhúzódó, nehézkes és lassú banki, pénzügyi ügyintézés visszafogja, hátráltatja a tempót, s ez a későbbiek során esetleg gondokat okozhat. Annál is inkább, mert az alapítók, a közös vállalat külföldi partnerei, a Szarvasi Dózsa Tsz, a Magyar Hitel Bank és a bakonszegi téesz befektetett tőkéjét szeretné mielőbb forgatni, kamatoztatni.- szekeres fl kisgazdapárt programtervezetéből Nem akarják „felapritani” a mezőgazdaságot Mi nem készülünk semmiféle kényszerzubbonyt ráhúzni a magyar mezőgazdaságra, 'az ágazat olyan lesz, amilyenné a mostani, illetve a leendő tulajdonosok formálják — jelentette ki Hankó László, a „Hangya” Szövetkezeti Központ Rt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, a iFüggetlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt egyik gazdasági szakértője az MTI munkatársának, azzal összefüggésben, hogy elkészült a párt programtervezete, melyet várhatóan még januárban a nagygyűlés íelé terjesztenek megvitatásra. — Egy dolgot látni kell — mondta a jelenlegi helyzettel kapcsolatban a szakértő —, hogy minden, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ország rendkívül termelékenyen dolgozik. S ezt a termelékenységet hazánk számára is szükséges lenne megteremteni, mert ez saz ágazat csak így lehet versenyképes a világpiacon. — Az eddiginél termelékenyebb módszerek bevezetését hogyan gondolják? Hiszen hazánkban ehhez nincsenek meg p megfelelő feltételek, sem eszközben, sem infrastruktúrában. — Talán ez jelenti a legnagyobb gondot a mezőgazdaság átszervezésénél, ugyanis az tény, hogy a fejlett mezőgazdasági kultúrával rendelkező országokban a jelenlegi színvonalú termelés nem néhány év, hanem több évtized eredménye. Mi egyszerűen időhiányban szenvedünk, s nem követhetjük a kis lépések gyakorlatát. Ezért radikális megoldásokat kell választanunk, és a magyar gazdaság átalakításának folyamatába kell beleágyazni a mezőgazdaság átszervezését. — Ezt az átmeneti időszakot hogyan képzelik el, mivel Magyarország nem maradhat „kenyér nélkül"? — Elterjedt az a nézet, hogy mi szeretnénk „felaprítani” a magyar mezőgazdaságot. Ezt a megállapítást szeretném cáfolni! Mi hiszünk abban, ha valaki saját földjén dolgozik, akkor érdekelt abban, hogy olyan árukat termeljen, melyek szükségesek és eladhatók. Hogy esetlegesen mások lesznek a tulajdonviszonyok, s eltérnek a maiaktól, az nem jelenti azt, hogy az emberek nem fognak és nem akarnak jobban dolgozni, és még több terméket előállítani. — A földtulajdon kérdése a kisgazdák programjának egyik sarkköve. Hogyan képzelik e 'kérdés megoldását? — Ismeretes, hogy pártunk a földtulajdon kérdését az 1947-es állapotoknak megfelelően kívánja rendezni. Az akkori tulajdonviszonyokat szeretné úgy helyreállítani, hogy az mindenki számára megfelelő legyen. Vagyis: nem kívánjuk erőszakosan feloszlatni a tsz- eket — a párt támogatja a „Hangya”-mozgalmat —, de lehetőséget kívánunk teremteni a földek művelésére, azok számára, akik erre vállalkoznak. Nem szeretnénk semmiféle kényszer- megoldást alkalmazni a mezőgazdaságban; döntse el kiki maga, mi a számára legmegfelelőbb.
