Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-03 / 2. szám
1990. január 3., szerda Ha január 2., akkor munkásgyűlés BÁÉV: a felesleget eladják Húskombinát: annyit, mint tavaly Hagyományos, évindító miunkásgyű léssel kezdődött az új esztendő tegnap reggel, a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A központi telep üzemcsarnokában a dolgozók előtt Jámbor Ferenc igazgató számolt be 1989. eredmé nyeiről, s vázolta a vállalat előtt álló idei feladatokat. Az igazgató bevezetőjében emlékeztetett a tavalyi munkásgyűlés célkitűzéseire, melyet minden tekintetben teljesítettek, illetve túlteljesítettek; az előirányzott bruttó termelési érték 4,9 százalékkal, folyó áron 2,8 százalékkal több, mint a megelőző évben. Kedvezőbben alakult a vállalat árbevételé is. A BÁÉV 1989-ben egyebek között, határidőre átadott 217 lakást, s az építők megteremtették az áthúzódó beruházások folytatásának jó feltételeit. A gazdálkodás és a készletgazdálkodás hatékonyságának javítására megkezdték a felesleges vagyontárgyak hasznosításét, a kihasználatlan ingatlanok bérbeadását, értékesítését. Az igazgató szólt a munka- fegyelemről és a minőségi követelmények fokozásáról, a belső szervezés korszerűsítésével együtt járó, majdani munkaerő-átcsoportosításokról is. Ezek után az új évvel kapcsolatos feladatokat vázolta a vállalat igazgatója. Ennek lényege; a kedvezően alakult, átmenő munkák sora és aránya, ami biztató jel, valamennyi dolgozónak hosszú távon is van a vállalatnál munkája. Az idei feladatok középpontjában a szarvasi baromfifeldolgozó és a Gyulai Húskombinát munkálatai állnak. Az idei árbevétel — folyó áron — 25-30 százalékos növelését tervezik, nyereség tekintetében pedig az elmúlt évi szintet, vagyis 45 millió forint elérését tűzték célul. Mindezekkel együtt a vállalat vezetése a mozgóbérekkel együtt, minimum 10 százalékos bérfejlesztést tervez. Az alapbérek növelése az elképzelések szerint 15-20 százalékos lesz. Az idei tervek között szerepel még a készletgazdálkodás, a hatékonyság, és a minőség további javítása. Végezetül az igazgató bejelentette; a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat tavalyi eredményes munkájával és gazdálkodásával lehetővé tette dolgozóinak a 13. havi fizetés folyósítását, melyet ma ki is fizetnek. Ez az összeg vállalati szinten 11 millió forint.- szekeres * * * Az 1990-es évben is munkásgyűléssel kezdtek a Gyulai Húskombinátban. A vezérigazgató, Zám András, arról adott tájékoztatót, hogy az elmúlt évben 540 ezer sertést és 21 ezer szarvasmarhát vásároltak meg, ebből 475 ezer sertést és 15 ezer marhát dolgoztak fel. Ebből több, mint 11 ezer tonna szárazárut és egyéb húskészítményt gyártottak. Exportbevételük meghaladta a 26 millió dollárt. Árbevételük 4,7 milliárd forintra alakult, a több mint 1900 dolgozó átlagbére elérte az évi 120 ezer forintot. Az idei tervekről szólva elhangzott: megemelték a fel vásár lásd árakat, s körülbelül annyi sertés és marha felvásárlására, illetve feldolgozására számítanak, mint amennyi tavaly volt. Az idén már az elért eredményektől függ a bérfejlesztés mértéke. 1990-ben várhatóan befejeződik a 200 vagonos hűtőtároló építése, a technológiai rekonstrukció, amire világbanki hitelből közel 1 mállSárd forintot költenek. B. O. Horvátok, románok, szlovákok Saját önkormányzatot hoznak létre a kisebbségek A Magyarországon élő horvátok, románok és szlovákok képviselői elhatározták, hogy létrehozzák a nemzeti kisebbségek önkormányzati és önigazgatási iszervét — Jelentették be azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Savez Hrvata (horvátok szövetsége) szervezői tartottak kedden Pécsett. Az alakuló ülést január 12-én tartják Budapesten. Most tárgyalnak a hazai németség képviselőivel, hogy csatlakozzanak ők is az új országos testülethez. A különböző politikai pártok támogatásukról biztosították a saját önkormányzatért küzdő nemzetiségieket. Kérdésre válaszolva a szervezők elmondták, hogy a kormány által felülről életre hívott nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiummal szemben \az új szervezetet alulról építkezve, demokratikusan kívánják megalakítani, s tagjait választás útján delegálják, nem pedig kijelöléssel, amint ez a "kollégium esetében történt. A kisebbségek önkormányzati és önigazgatási szerve részt akar venni minden olyan kormányzati döntés előkészítésében, amely a hazai nemzetiségekre vonatkozik. Igényt tart továbbá önálló parlamenti képviseletre, sajtóra és pénzalapra. Közölték a pécsi sajtótájékoztatón azt is, hogy a Savez Hrvata január 6-án közgyűlést tart Pécsett. Az önálló horvát szövetséget autonóm területi szervezetek alkotják, amelyek egy-egy tájegység horvátajkú lakóit tömörítik. A Savez Hrvata székhelye Pécs. A szervezők elmondták továbbá, hogy a budapesti székhelyű Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége (MDDSZ) rendkívül ellenségesen reagált a Független Nemzetiségi Szövetség megalakulására, s mind mostanáig elutasított minden együttműködési kezdeményezést. A Savez Hrvata viszont nem hajlandó elfogadni az MDDSZ monopolisztikus jogát a hazai délszlávok képviseletére. A Magyarországi Horvátok Szövetsége széles körű kapcsolatot kíván teremteni a világ horvátságával. Elsősorban természetesen a szomszédos Horvátországgal, mégpedig nemcsak a hivatalos szervekkel, hanem a katolikus egyházzal és a független politikai szervezetekkel is. Sajtótájékoztató Három iskola az egyház felé tart Az állam és az egyház közötti, 1948-as egyezmény többek között rögzítette azt is, mely iskolák maradhatnak a Magyarországi Református Egyház kezében. Az állam ugyanakkor „elvárta”, hogy a református egyház néhány éven belül mindezekről „önként” lemondjon. Így esett, hogy az ötvenes évekre már csak egyetlen református iskola maradt az országban, a Debreceni Kollégium Gimnáziuma. Két évvel ezelőtt —ahogy megindultak hazánkban a változások — a református egyház is felélénkült, és több zsinaton indítványozta volt történelmi iskolái visszakérését. Az elmúlt hónapban tartott református gyűlésen erről határozat is született. Tegnapi, budapesti sajtó- táiékoztatójukon pedig arról számoltak be, milyen konkrét eredményei vannak követeléseiknek. Az elhangzottak alapján úgy tűnik, a közeljövőben három iskola kerülhet vissza az egyház tulajdonába. Ez év január elsejétől a hajdani budapesti Baár-Madas Református Leánygimnázium visszakapta egykori épületének felét. A másik felében működő Móricz Zsigmond Állami Általános Gimnázium végleges kiköltözése után pedig — 1990. szeptember elsejétől — elkezdődhet a tanítás is. Ugyancsak ekkorra tervezik a volt sárospataki református gimnázium újraindítását. Legkésőbb 1991. szeptember elsejétől pedig Pápán kívánják visszaállítani az egykori református gimnáziumot — a jelenlegi Petőfi Sándor Egészségügyi Szak- középiskola helyén. — rla MSZP-vezetöség Vésztőn ■ legfontosabb a tagszervezés Vésztőn a közelmúltban a két MSZP-alapszervezet (községi, tsz) vezetőséget, illetve elnökséget választott, s döntött abban, hogy a jövőben szekciókban folytatja munkáját. Ennek alapján létrejött az agrártagozat, és most szerveződik a munkás-, a szolgáltatási, valamint a nyugdíjastagozat. Az MSZP taglétszáma jelenleg 58 fő. A legfontosabb feladat a tagszervezés, ezért várjuk a régi párttagok, illetve az újonnan érkezők jelentkezését egyaránt. Tagjaink körében meghirdették, hogy a párttagok szervezzenek be egy-egy új belépőt vagy aláírót, s ezzel segítsék a tagszervezést „Glória” kompaktlemezek világszínvonalon A Glória Stompaktlemez- gyártó Kft.-t három magyar és egy holland vállalat alapította 1988 márciusában. A Videoton 55 százalékban, a Lakó {Participation B. V. 35 százalékban, a Hungaroton 5 százalékban jés a Magyar Hitelbank 5 százalékban részvényes. 1989 szeptemberében adták át az új üzemegységet. Novemberben már 450 ezer darab lemezt gyártottak. Termelésük 60t—70 százaléka tőkés piacra tör- a munkafolyamatokat számítógép irányítja ténő bérnyomás. Fotó: Nagy Z. László Ha segítenek, könnyebben megy (Folytatás az 1. oldalról) Az első két lépés — két család meglátogatása — viszont, gyökeresen más képet mutat. Sötétedés és munkaidő után kopogtattunk be a Július Fueik utca 24. szám alatt élő Balogh László családjához. A feleség hellyel kínált bennünket, s szabadkozott: a férje két hónapja ágyban fekvő beteg, így nem nagyon tud kijönni. Mire Pelléiné megnyugtatta volna, hogy erre nincs is szükség; a hangoskodásra Balogh László és unokájuk, Aliz is előkerült. Jól ismerik a kérdezőbiztost, természetes tehát, hogy mindenki mindenkit keresztnevén szólított. A meghittség segített a szorongás feloldásában. Hozták volna a személyi igazolványokat, de Pelléné csak annyit kért, hogy a valós adatokat lehetőleg pontosan adják meg. Nevetve haladt az összeírás. Szó szerint. — Anyanyelve? — hangzott a kérdés, mire Balogh úr, amúgy férfiasán rávágta a választ: édesanyja nevét (minthogy „anyja nevé”- nek értette a kérdést). Ebben a körzetben — s Pelléné másik körzetében is —, csak alaplapokat kell kitölteni. (Ez sem csekélység, ha arra gondolunk, hogy száz lakás és 4-500 személy adatait kell összeimia.) Ha valaki 20-30 percnél kevesebbre taksálta volna egy- egy család össizeirását, akkor a kétezeredíik évi nép- számláláshoz figyelmébe ajánlom a módosítást: ugyanis az összeírás körülményeiről, mindennapi dolgokról talán többet kérdeznek, beszélnek a háziak, mint az összeíró. (Ha nem lenne szorító az idő, jól is esne öregekkel eldiskurálná egy ülőke szélére telepedve.) De más is elvitte tegnap az időt: minden eset valamelyest eltért az átlagtól, ezért egyre gyakrabban előkerült a kitöltési segédlet. A második — Julius Fu- cik utca 9. szám alatti — helyszín újabb próbatételt jelentett. Olyan családba toppantunk, ahol kérdező és válaszoló — de még a „csendestárs” újságíró is — töprengve rágta ceruzáját, amikor tisztázni kellett, hogy kinek, mi az anyanyelve, s milyen nemzetiségűnek vallja magát. Talán nem sértjük meg személyiségi jogaikat, ha annyit elárulunk: Korcsok József bediktálta a maga álláspontját; felesége pedig — lehet, hogy ezt egyébként is kitalálnák —, ennek éppen az ellenkezőjét. Nagylányuk még munkában volt, de hát ez nem jelenthetett zavart: szülei mindent elmondtak róla. Amikor Korcsokéktól — kíséretükben — az utcára léptünk, nagy derűlátással nyugtatgattam Pellénét, az összeírás kilátásait latolgatva Kicsit hitetlenkedive nézett rám, hiszen ő már azt is tudta, hogy egy hónapon át minden estéjét, és hétvégéjét mások otthonában kell töltenie. (Tegnapi szá- mítgatásaim alapján, 24 forintnyi órabérét.) Az sem lehet ok az örömre, hogy újra végig kell járnia majd minden lakást, ugyanis a start pillanatában még nem tudták rendelkezésükre bocsátani a , .Számlálóké rzeti cím- és névjegyzéket”. Azért mégsem szomorú. Hiszen ezen az estén mindenütt kedvességgel fogadták, s amióta a tanácsnál dolgozik, mindig is velük végeztették az ilyen munkát. Legfeljebb még eny- nyit sem fizettek érte... k. a. J. Még nem mondták, de mindenki tudja Ismét gazdátlan a Péti Nitrogénművek Továbbra is a bizonytalanság az úr a Péti Nitrogénműveknél, mivel az év első napján — a szerződéssel ellentétben — nem vette át az üzemeltetést az új tulajdonos; a Borsodi Vegyi Kombinát és a svájci Sauer cég. Ezek — mint ismeretes — november 27-én árverésen vásárolták meg a legnagyobb magyar műtrágya- gyárat, melynek sorsát a korábbi kétéves szanálási huzavona során nem tudták rendezni. Szakonyi József, a Péti Nitrogénművek gazdasági vezérigazgató-helyettese, aki az átmeneti időben a gyárat irányította, elmondta, hogy a karácsony előtti napon érkezett a levél, amelyben az új tulajdonosok bejelentették’ visszalépési szándékukat, indokul a magyarországi bizonytalan gazdasági, politikai körülményekre. Az árveréskor még ismeretlen áremelésekre hivatkoztak, és arra, hogy mindezeket összevetve a már alaposan megismert péti viszonyokkal, nem látják biztosítva az eredményes gazdálkodást. Az első jelzések szerint a Borsodi Vegyi Kombinát és a svájci cég részvénytársasága lízingben működtetné a péti gyárat, de január másodikára már ez is kétségessé vált. Trászki László, a szak- szervezeti bizottság titkára rámutatott, hogy az egy hónapos bizakodás után Péten újra eluralkodott a feilátás- talanság, hiszen ismét bizonytalanná vált a folyamatos üzemeltetés és a dolgozók munkahelye egyaránt. A dolgozókkal még nem közölték munkásnagygyűlésen a rossz hírt, de már mindenki tudja. Abban reménykednek, hogy a licitben alul maradt másik vásárló, a külkereskedelmi vállalatokból és mezőgazdasági termelési rendszerekből szerveződött konzorcium még tartja szándékát.
