Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-11 / 293. szám

NÉPÚJSÁG 1989. december 11., hétfő Moszkvai megmozdulások Sokkal jobb elbánásban Moszkvában a rendkívüli hideg ellenére is mintegy öt­ezres tömeg gyűlt össze va­sárnap kora délután a nép- gazdasági kiállítás főbejára­ta előtt, hogy így emlékez­zen meg az emberi jogok napjáról, s hitet tegyen a peresztrojka folytatása, a politikai reformoik, a demok­rácia mellett. A hivatalosan engedélye­zett megmozdulás résztvevői mínusz 20 fokos hidegben az olimpiai csarnoknál gyüle­keztek, s onnan meneteltek — a jókora távolságra levő kiállítás területéig. Az ott tartott nagygyűlésen a Me­móriái Szervezet, a szovjet nem hivatalos helsinki cso­port, a moszkvai népfront, az egyházak és más társa­dalmi szervezetek képviselői vettek részt. A gyűlésen fel­szólalt több népi küldött is. Vasárnap kora délután gyorshírben közzétette a csehszlovák hírszolgálati iro­da az új csehszlovák szövet­ségi kormány névsorát. Az úí kabinetben 10 helyet kap­tak a kommunisták és 11-et a más pártok és a pártonkí- vüliek képviselői. A Polgári Fórum és a Köz­vélemény az Erőszak Ellen szlovákiai mozgalom jelölt­jei két miniszterelnök-he­lyettesi posztot, valamint a külügyi, a pénzügyminiszte­ri, a munka- és szociális- ügyi tárcát kapták meg. A Szocialista Párt a me­zőgazdaság irányításával megbízott miniszterelnök-he­lyettesi és szövetségi árhi­vatal elnöki tisztséget, a Az NDK kész előfeltételek nélkül felvenni a diplomá­ciai kapcsolatokat Izraellel — ezt közölte az NDK-beli zsidó közösségek szövetségé­nek elnökével Oskar Fischer találkozójáról a Neues Deutschland számolt be. A transzparensek egyebek között Borisz Jelcint éltet­ték, követelték az alkotmány 6.' (az SZKP vezető szerepét rögzítő) cikkelyének törlé­sét, s szolidaritást fejeztek ki az örmény néppel. Figye­lemre méltó új elem, hogy a leningrádi tüntetések és a szombati KB-ülés után a nem hivatalos reformer szervezetek Jegor Ligacsov mellett Borisz Gidaszpovot, a leningrádi első titkárt is „tűz alá vették”, s mielőbbi távozását követelik. A nagygyűlés egyik szóno­ka szerint egyébként Borisz Jelcin a régióközi képviselő- csoport -vasárnap délelőtti ülésén kijelentette: a szom­bati KB-ülés a legkonzerva­tívabb volt azok közül, ame­lyeken az utóbbi időben részt vett. Csehszlovák Néppárt a mű­szaki tudományos és a be­ruházásfejlesztési bizottság irányításával megbízott mi­niszterelnök-helyettesi és egy kormányminiszteri posz­tot kapott. A fórum jelöltjein kívül pártonkívüli még egy mi­niszterelnök-helyettes, a né­pi ellenőrzési bizottság mi­niszteri rangú elnöke és egy kormányminiszter. A CTK által közzétett lis­tán nem szerepei a belügy­miniszter. Miniszterelnök­helyettesi rangban tagja lett a kormánynak az új szlovák miniszterelnök is. A kommu­nista párttagok közül több támogatja a Polgári Fóru­mot. Fischer szerint Izrael leg­inkább azzal oszlathatná el a német újraegyesítéssel kapcsolatos saját félelmeit, ha egyértelműen állást fog­lalna az NDK-hoz fűződő vi­szony normalizálása mellett. Az amerikai kormány fe­lülvizsgálja és enyhíti a ke­let-európai exporttilalma­kat. Különösen azok az or­szágok — elsősorban Ma­gyarország — számíthatnak a korszerű termékekre, tech­nológiákra, amelyek vállal­ják, hogy azokat nem adják tovább. Erről beszélt szom­bati tévényilatkozatában Robert Mosbacher amerikai kereskedelmi miniszter. Mosbacher az amerikai kereskedelmi kamara tévé­műsorában elismerte, hogy élénk viták vannak a keres­kedelmi és a védelmi mi­nisztérium között abban, mely termékek stratégiai je­lentőségűek, s így nem ad­hatók el Kelet-Európábán. A Pentagon időnként túlságo­san korlátoz, mondotta. Az elmúlt időszak megoldott kérdéseként említette a sze­mélyi számítógépeket, ame­lyek immár eladhatók. Né­zete szerint az amerikai cé­geknek exportálniuk kell tudni mindazokat a termé­keket, technológiákat, ame­lyek másutt is hozzáférhető­ek a világpiacon, a jelenlegi korlátozások helyenként Mintegy 150—200 ezren vettek részt azon a nagy­gyűlésen, amelyet 19 bolgár független politikai szervezet és párt hívott össze vasár­nap délutánra Szófia köz­pontjába, a Nevszki székes- egyház előtti térre. A tö­megben gyakori "volt a BKP-t elmarasztaló, az álta­la folytatott politikát zsák­utcának minősítő rajz. Az első szónok Zseljo Zse- lev, a bolgár demokratikus erők szövetsége koordinációs tanácsának elnöke volt. A szombati tüntetésre, és an­nak a hatalom berkeiben keltett visszhangjára utalva azzal kezdte, hogy a tíz leg­erősebb független szerveze­tet és politikai pártot tömö­rítő szövetség nem a hata­lom megszerzését, hanem a válságba juttatott ország megmentését tűzte ki célul. A BKP Központi Bizottsá­ga éppen egy hónapja meg­tartott ülése, Todor Zsivkov leváltása óta megvalósított demokratikus változásokat — Zsivkov „közvetlen ki­szolgálóinak” a párttestület­szükségtelen kárt okoznak az amerikai gazdaságnak a né­met, a japán vetélytársak- kai szemben. A miniszter hangoztatta, hogy az Egyesült Államok továbbra is első helyre teszi biztonsági meggondolásait, így a Gocom, a stratégiai exportot ellenőrző nemzet­közi testület fennmarad, de csökkentik majd a tilalmi listát, elhagynak onnan pél­dául bizonyos híradástech­nikai termékeket, ötvözete­ket. Az amerikai javaslato­kat a Cocom következő, áp­rilisi ülésén tárgyalják meg. (A bizottságnak tagja vala­mennyi NATO-ország, Iz- land kivételével, valamint Japán.) Korszerű termékek, technológiák vásárlásának engedélyezésénél „sokkal jobb elbánásban” részesül­nek majd azok az országok, amelyek kötelezik magukat, hogy azokat nem adják to­vább, és hozzájárulnak en­nek ellenőrzéséhez. A mi­niszter szólt arról, hogy ma­gyar részről már tettek w ilyen ajánlatot, míg Lengyel- * országgal előkészítő szakasz­ban vannak. bői történt menesztését — jelentősként méltatta, de sürgette a folytatást, példá­ul vidéken, amely még lé­nyegében érintetlen. A legfontosabb követelés a nemzeti kerekasztal-pár- beszéd haladéktalan meg­kezdése volt. Ennek a pár­beszédnek a BKP és a füg­getlen szervezetek között kell folynia, és megegyezés­re kell jutnia egy valóban demokratikus alkotmány ki­dolgozása kérdésében, a köztársasági elnök népszava­zás útján történő megválasz­tásában, a politikai pártok szabad működésében. A nemzetgyűléstől elvárják, hogy a BKP vezető szerepét kimondó cikkelyt már de­cember 14-én kezdődő ülés­szakán törlik az alkotmány­ból. A függetlenek részt kí­vánnak venni a Zsivkov-re- zsim alatt keletkezett torzu­lásokat kivizsgáló bizottság­ban csakúgy, ahogy az ugvancsak Zsivkov idején keletkezett „etnikai konflik­tus” feltárásában (török nemzetiség ügye). Új csehszlovák szövetségi kormány Űz NDK hajlandó normalizálni viszonyát Izraellel Szófiai tüntetés Nz Dmerika Hangja Rádióban hallottuk A sztálinizmus utolsó végvára Románia a pártkongresszus után A Román Kommunista Párt kongresszusa a sztáli­nizmusra emlékeztető egy­séggel választotta meg Ceausescut további 5 évre, a párt főtitkárává. És mindez a legkisebb re­formigény nélkül. figye­lembe sem véve a szom­szédos szocialista országok­ban végbemenő drámai ese­ményeket. Ha Ceausescu szavait vesszük alapul, akkor a nép és a párt örök egysége megbonthatatlan, és Romá­nia tévedhetetlenül halad a kommunizmus aranykora felé, mely a civilizáció leg­magasabb foka. A condu- cator 2005-re tette az idő­pontot, midőn hosszú nél­külözések után Románia el fogja érni a legnagyobb jó­létet és a legmagasabb tu­dományos színvonalat. Egyetlen szóval sem érin­tette Ceausescu a többi szo­cialista országban végbeme­nő változásokat, sőt, a száz­ezres éljenző tömeg felvo­nultatásával kétségtelenül ezeknek az országoknak cí­mezve akarta demonstrál­ni, hogy íme, milyen egy­ségben áll a román nép az őt vezető párt mögött. A nyugati sajtó mindeze­ket a jelenségeket nem kis iróniával regisztrálta, ám sokkal nagyobb érdeklődés­sel analizálta Ceausescu Gorbacsovot provokáló ter­veit és kijelentéseit. Ezek közt első helyen szerepelt azon javaslata, hogy Moszk­va minden területet adjon fel, melyet az 1939-es Hit­ler—Sztálin-paktum által szerzett. Ceausescu követelte min­den, a hitleri Németország­gal kötött szerződés elítélé­sét és érvénytelenítését, s az ebből folyó következmé­nyek levonását. Ez a nyílt támadás — egyelőre bur­koltan —, elsősorban a Szovjetunió ebből követke­ző területi gyarapodásainak feladását követeli. Ilyen a Finnországból leszakított Karélia, Lengyelország ke­leti fele, a három balti ál­lam, és persze, nem utolsó sorban, a román szempont­ból: a Romániától elvett Bukovina és Besszarábia. Ceausescu provokációja érzékeny sebekben vájkált, hiszen Lengyelországban is felvetették már a lengyel keleti határok kérdését, va­lamint a Hitler—Sztálin-pak­tum érvénytelensége alapján követelik a balti államok is a függetlenségüket. Ezen az alapon követelik az egy­kor Romániához tartozó Besszarábiában is a Moszk­vától való függetlenséget, melyről érdekes módon, ki­merítően tudósítanak a ro­mán hírközlő médiumok, míg a Magyarországon, Len­gyelországban, Bulgáriában, és az NDK-ban folyó re­formokról és tömegtünteté­sekről hallgatnak. Hogy mi késztette Ceau­sescut Gorbacsov közvetett megtámadására, interpretá­ció kérdése. Lehet, hogy a Bush—Gorbacsov-találkozó- val van összefüggésben, ahol Európa új, háború utá­ni rendezése jöhet szóba, amire Románia nem gyako­rolhat befolyást. Azonban valószínűbb, hogy Ceausescu kétségbeesetten igyekszik a Romániát fenyegető elszi­getelődést a románok na­cionalista érzéseivel ellensú­lyozni, akik mindig is szov­jet- és oroszellenesek vol­tak. E kísérlet azonban fordí­tott eredményt is hozhat, hiszen a Gorbacsov által kezdeményezett reformfo­lyamat nyugati támogatása egyúttal Románia elszigete­lődését is magával hozza. Logikus, hogy Románia mind Kelet, mind Nyugat felől elszigetelődik, ha a marxizmus—leninizmus erő­dítményének kiáltja ki ma­gát. Ebben a kérdésben Ceausescu a világon már csak Észak-Korea és Kína verbális támogatására szá­míthat. Benkő Zoltán Magyar kábítószercsempészek Magyar kábítószercsempé­szeket tartóztatott le a ró­mai rendőrség a hét végén. Gépkocsijuk kárpitja mögé és a csomagtartó kettős al­jába rejtve 21 kiló tiszta he­roint találtak celofánzacs­kókban. A lefoglalt rako­mány „értéke” mintegy 30 milliárd líra (21 millió dol­lár). A két letartóztatott sze­mély a 31 éves Gábor Ervin Sándor kőműves és a 25 éves Vághyné Erdőkövy Henri­ette, a Malév légiutas-kísé­rője. DN 92-46 rendszámú Ford Taunus gépkocsijukat a rendőrség Tarvisionál tör­tént belépésüktől kezdve fi­gyelte, amíg egy római kül­városi negyedben azután le nem csaptak rájuk. Az olasz rendőrség kábí­tószerellenes részlegének il­letékese szerint az illetők minden jel szerint egyszerű „küldöncök” — akiket a ká- bítószercsempész-hálózat az áru eljuttatására használ. A heroin Törökországból szár­mazó, úgynevezett „5-ös mi­nőség” — az egyik legdrá­gább és leggyilkosabb ha­tású kábítószer. Törökországból a „balkáni útvonalon” (Görögországon, Bulgárián és Jugoszlávián át) érkezik Olaszországba a forgalomba kerülő kábító­szer túlnyomó része, legtöbb­ször kamionokba rejtve. A most letartóztatottak esete arra vall, hogy az útvonal kiterjed immár Magyaror­szágra és Ausztriára is. A két magyar kábítószer­csempész ellen a római ügyészség indít eljárást vád­emeléssel. Az ország talpon maradása a tét (Folytatás az 1. oldalról) Országgyűlés, illetve a kor­mány tisztségviselőinek ta­nácskozásáról is, amelyen parázs vita zajlott a jövő évi költségvetés tervezeté­ről. Vasárnap a kormány négy tisztségviselője — Németh Miklós, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Bé­kési László pénzügyminisz­ter és Kemenes Ernő, az Or­szágos Tervhivatal elnöke —- tárgyalt az Országgyűlés megbízott elnökével, alelnö- ,kedvel, a parlamenti állandó bizottságok és a politikai képviselőcsoportok vezetői­vel. Az .MTI értesülései sze­rint az eszmecserére kiala­kult parázs vitában a kép­viselők — nem minden ok nélkül — ódzkodtak e költ­ségvetési tervezet elfogadá­sától, illetve attól, hogy ezt a törvényjavaslatot decem­berben tárgyalják. Egyes részeit, valamint a hozzá­kapcsolódó lakásfinanszíro­zási elképzeléseket határo­zottan bírálták. Az érvek és ellenérvek órákon át tartó csatájában már az a gondo­lat is felmerült: amennyi­ben az Országgyűlés nem fogadja el decemberben a költségvetést, a kormány le­mond. A tanácskozást követő tájékoztatón azonban vajmi keveset lehetett megtudni az előző két naphoz képest fel­tételezhetően elmélyültebb, az egyes kérdéseket részle­tesebben boncolgató eszme­cseréről. Németh Miklós ugyan a hazai és a nem­zetközi sajtó képviselői előtt is tételesen érvelt a költség­vetés szigorú intézkedései mellett, a képviselők véle­ményét, álláspontját azon­ban mindössze néhány mon­datban foglalta össze Fodor István. Eszerint a vasárna­pi tanácskozás éles vitája a költségvetésről és a h >zzá kapcsolódó előterjesztések­ről várhatóan folytatódik a decemberi ülésszakon is. A honatyád a költségvetés sa­rokszámaival nagyjából egyetértenek, inkább a rész­letkérdéseket — a már em­lített lakásgazdálkodási kon­cepciót — vitatják-kifogá- solják. Németh Miklós vi­szont. egy kérdésre vála­szolva, kijelentette: a kor­mány akkor se mond le, ha az Országgyűlés nem fogad­ja el a költségvetést. Ez esetben, a jelenlegi szabá­lyok alapján, változatlan feltételekkel működne a gaz­daság. Ismételten — és so­kadszor — hangsúlyozta: ez a döntés viszont beláthatat­lan következményekkel jár­na. Kiemelte: ha a válasz­tások után megalakuló űj kormány dolgozná ki a költ­ségvetést, az azt jelentené, hogy legkorábban június­ban kezdhetne újra tárgya­lásokat az IMF-fel. Márpe­dig, megállapodás nélkül, júniusig nem marad talpon az ország. Mindkét közjogi méltóság megerősítette a tárgyalások konstruktív jellegét, a tár­gyalópartnerek együttműkö­dési készségét, s ezzel együtt mindazokat az infor­mációkat. amelyeket az el­múlt két nap során a köz­vélemény elé tártak a ta­nácskozássorozatról mind a politikai, mind pedig a gaz­dasági kérdésekről. Megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek Yl. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) vábbá a különféle politikai szerveződések szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos bírálatairól. A kongresszus résztvevői a vita során állást foglalnak a szövetkezeti mozgalom megújításának kérdéseiről, az agrárszövetkezetek jövő­beni szerepéről. Megalkot­ják az új. a TOT utódaként létrehozandó érdekképvise­leti szervezet alapszabályát, és megválasztják tisztség­viselőit. A kongresszuson megje­lent Nyers Rezső, az MSZP elnöke és Hütter Csaba me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter is. A tanácskozást Szabó Ist­ván, a TOT elnöke nyitotta meg. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának írásos beszámolójához fűzött szó­beli kiegészítőjében megál­lapította: a szövetkezeti mozgalom mély válsága, a jövő szempontjából fontos agrárpolitika csaknem tel­jes hiánya és az érdekkép­viseleti szervezet hitelvesz­tése elodázhatatlanná tette a mezőgazdasági szövetkeze­tek VI. kongresszusának so­ron kívüli megtartását. Mi­közben a reményekben már él a jövő: az európai típusú, demokratikus jogállam, amelyben nagyobb lehet az esélyegyenlőség, az egyéni szabadság, az aggodalmak sem alaptalanok, mert úgy látszik, hogy az új világba vezető út nehezen járható, buktatókkal van tele. Szabó István .ezután a szövetkezetek múltjáról szólt. A továbbiakban pedig az érdekképviseleti szervezetek újabban erőteljesen kritizált munkájáról, ennek külső megítéléséről beszélt. Szabó István ezt követően a szövetkezeti mozgalom jö­vőjéről szólt. A tennivaló nem kevesebb, mint az, hogy végre megvalósuljon előde­ink álma: az önkéntes ala­pon szervezett, valódi tulaj­donosokkal gazdálkodó, vál­lalkozó szellemű * emberek szövetkezése, demokratikus szövetsége. El kell érni, hogy a tsz-tagok a látszattulajdo­nosokból valódi tulajdono­sokká váljanak, és szövetke­zetükben teljes jogokat él­vezzenek. Ezt, megítélésem szerint minden következmé­nyével együtt vállalni kell, akkor is, ha ez a vezetés új­raszervezését igényli, akkor is. ha számolni kelj kilépé­sekkel, vagy éppen — végső megoldásként — a gazdasá­gok egy részének feloszlásá­val. Az érdekképviselet jövő­jét vázolva azt hangsúlyozta, hogy a jövő agrár-érdekkép­viseleti szervezeteiben ne le­gyen helye a kényszertag­ságnak, ám kapjon zöldutat az önszerveződés. A tanácskozáson Nyers Re­zső, a Magyar Szocialista Párt elnöke üdvözölte a kongresszust. Kijelentette: a magyar gazdaság csak úgy juthat ki válságos helyzeté­ből, ha a mezőgazdaság gondjait is megoldjuk. A de­mokrácia sem lehet teljes, ha azon belül a szövetkeze­ti demokrácia nem teljese­dik ki. Egyetértett azzal, hogy az agrárágazatot rend­kívül nagy mértékben sújtja az agrárolló nyílása, a ma­gas kamat és ezekből adódó­an a termelés alacsony ha­tékonysága. A mezőgazda- sági szövetkezetekről szólva hangsúlyozta: a mai szövet­kezeti modell már régen nem a sztálini modell, de még nem is az, amivel az egysé­ges Európában megfelelően tudnánk magunkat képvisel­tetni. Általános gazdasági kérdésekkel összefüggésben az MSZP elnöke kifejezte azt a meggyőződését, hogy az árak kialakításánál a jö­vőben nemcsak az államház­tartás gondjaira, hanem a fogyasztókra és a termelők­re is tekintettel kell lenni. A piaci viszonyok elemzése kapcsán kifejtette, hogy a KGST-piac * nehézségein okulva, ahol csak lehet, át kell váltanunk a konverti­bilis piacokra. A kongresszus hétfőn vitá­val folytatja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents