Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-07 / 290. szám
1989. december 7., csütörtök o Akár hiszi, akár nem, kedves olvasó, jó három hót múlva itt a Szilveszter. Óévbúcsúztató lapszámunkat — rendhagyó módon — az ön közreműködésével. szeretnénk összeállítani. Ezért humorpályázatot írunk ki. Kérjük, küldjön be eredeti vicceket, karikatúrákat, aforizmákat, vagy olyan humoros eseteket, amelyeken jót nevettek társaságban vagy a családban. Aki pályázik, kétszer nyerhet. Először akkor, amikor munkáját nyomtatásban is viszontlátja a lap hasábjain, másodszor pedig akkor, amikor a közlés után járó honoráriumot a postás kézbesíti. Ezenfelül a pályázók között 10 darab 1000 forintos vásárlási utalványt is kisorsolunk. Rajta! Ix-het versengeni és szerkeszteni! Egy kikötésünk van csak: eredeti (vagyis másutt meg nem jelent) ötleteket és vicceket küldjenek be. Beküldési határidő: december 18-a, hétfő. Cím: Békés Megyei Népújság szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf. 111. A borítékra írják rá: Viccpályázat, Ki a tasak vizét issza... ...arzénmentes vizre vágyik! (Folytatás az 1. oldalról) A település napi szükséglete 1630 liter. Ebből a diákok és az óvodások a helyi általános iskolában és az óvodában vehetnek majd át egy-egy liter vizet, a másikat pedig a település ABC- áruházában, valamint az 1. sz. és 3. sz. vegyesboltban kapják meg. Ugyanebben a három boltban juthat a többi rászoruló is arzénmentes vízhez. A település lakói között megoszlanak a vélemények a porciós vizelosztásról, de a többség átmeneti megoldásként elfogadná ezt, csak már szeretné kézhez kapni végre. Tóth Ferencné, a helyi ABC vezetője főként a tárolási nehézségeikről szólt, hiszen náluk raktáron csak két napig tudnak egy-egy szállítmányt tartani. Üdvözítőbbnek tartotta volna, ha a tanács más megoldást talál, és nem a boltosokat terheli az elosztással. Mezöberényben nem kis gondot okozott a kedd óta immár folyamatosan érkező ivóvízszállítmány. Mint Szabó Istvánná vb-titkárhelyettes kérdésünkre elmondta, a hét öt munkanapján — szinte hihetetlen mennyiség — hétezer liter tasakos víz fogadására kellett felkészülni. E hatalmas mennyiség lakossághoz való eljuttatását a városi tanácsnak egymagában kellett megoldani. A 22 átvevőhelyből a Volán csak tíz intézménybe juttatja el az ivóvizet. A fennmaradó mennyiséget a városi tanácsnak kell a megfelelő helyekre elszállítania. Az egészség- védelem rendkívül fontos — mondta Szabóné —, de egyelőre nem látjuk, hogy a város ilyen kiadásait ki fogja megtéríteni. E nehéz pénzügyi helyzetben külön költségeket okoz a szállítóeszköz beszerzése, a kancsók, poharak stb. előteremtése. Méhkeréken Bóka Mihályné tanácselnök egyáltalán nem bízott abban, hogy amint azt előre megígérték, kedden kapjak meg az első zacskós vízszállítmányt. Amint az szerdán kiderült, igaza lett. Délelőtt 10 óráig még nem érkezett meg a víz, de a biztonság kedvéért a késő délutáni órákban is érdeklődtünk. Telefonon azt a választ kaptuk. hogy egy nappal tovább kell fogyasztani az arzénes vizet. K sarkadi áfész elnöke, Béhr Attila szerint jól megszervezték a szállítmány fogadását és szétosztását. Méhkeréken naponta 800 liter egészséges ivóvizet kell kiosztani, ez a két legnagyobb boltban történik meg. Üjszalonta jóval kisebb település, nem csoda, ha ott egyből elosztják az odairányuló mindössze 30 litert. Kötegyánban már három üzlet foglalkozik majd a tárolással és szétosztással. Itt naponta 730 literről van szó. Az illetékesek már a kezdet kezdetén arra intettek, hogy a premieren bizonyára lesznek majd kisebb fennakadások, zavarok, s amint ez az első napokban kiderült, ebben nem tévedtek. Sokan kérdezték tőlem, nem tudtam rá válaszolni, én is továbbítom a kérdést. Vajon nem lehetett volna találni közelebb egészséges ivóvizet? Komló ugyanis elég távol esik Kötegyántól. Szeghalmon 2970 jogosultat találtak, naponta egy-egy személynek — természetesen térítés nélkül — két liter jár, tehát ez naponként 5940 liter tasakos vizet jelent. A bölcsődés, az óvodás és az általános iskolás gyerekek egy litert napközben megkapnak. A második litert — az otthoni szükségletet is — az intézményben, az iskolások pedig a kijelölt kereskedelmi egységekben vehetik át. Egyéb jogosultak a gyes-en levők és a terhes anyák — a felmutatott bón ellenében mindkét litert a kereskedelmi egységben — a Delta Áruházban, a Bocskay ABC- ben, az újtelepi vegyesboltban és a Kunság ABC-ben kaphatják meg. Kérik, a vizet ne a gyermek, hanem a szülő vegye át. Hűtés nélkül, szobahőmérsékleten tárolva a gyártástól számított 10 napig fogyasztható. A gyártási idő a tasak hátoldalán, a dátumbélyegzőről olvasható le. Az első szállítmány december 5-én érkezett a városba. * * * Megyénk néhány településén tehát már kortyolhatnak az arra jogosultak a tasakos ivóvízből, máshol azonban még csak várják a szállítmányt. Miért akadozik az ellátás? — kérdeztük Mohnács Pált, a megyei tanács műszaki osztályának csoportvezető főmérnökét. — A Körös Volán két járművével hétfőn kezdte meg a szállítást. Mivel Komló igen messze van, nehéz eljuttatni minden helységbe a kellő mennyiségű 'tasakos ivóvizet. Szerda délig Gádoros, Méhkerék, Kamut, Mu- rony, Üjszalonta, Kötegyán, Nagyszénás, Kétsoprony és Dénesmajor nem is kapott ebből. Reméljük, még a héten ezekre a településekre is eljutnak az első szállítmányok, és ezután már folyamatosan tudjuk a készleteket pótolni. „Piaclesen” Békéscsabán Békéscsabán szerdán piac van. Jól tudják ezt a környékbeli kereskedők. Körülnéztünk egy kicsit, ki mit kínál. A Vásárcsarnok előtt három kiskereskedő műsoros magnókazettákat árul, vevőjük szinte alig akad. Szól a zene. a szokásos lakodalmas muzsika. Az árak mindhármuknál hasonlóak: a legolcsóbb kazetta 120, a legdrágább 340 forint. Széles a skála, bő a választék a magyar nótától az egyházi zenéig. A „karácsonyi énekért” 210 forintot kérnek. Kicsit távolabb összefagyott fiatalasszony élő halat kínál. Busát, kárászt kilóját 50 forintért, a pontyot 95-ért. A nagy sürgés-forgás közepette egy férfi lép mellénk, s haragosan így szól: — Ne itt fotózzon, jöjjön, mutatok ennél érdekesebbet. Követjük az indulatos férfit. Az ócskapiacon folytatja mondókáját. — Mohácsi Jólami boltoknak sem jó, nekünk meg pláne. Miután a kereskedő „kipakolt”, befurakodunk a bámészkodó tömeg közé, figyeljük a lengyelek áruit. Van ott mindenféle: villáskulcs, autóalkatrészek. rókaprém, fehérnemű, bőrsapka, pulóver, és ki tudja még mi minden. Az egyik lengyel, Zdankov úr már Jugoszláviából érkezett hozzánk. Műszaki cikkeket hozott, itt csereberél velük, aztán húst, élelmiszert vásárol. A hét végén hazautazik Gdansk közelébe. Egy idős férfi meséli: ő mindig a románoktól vásárol pulóvert, mert 2-300 forinttal olcsóbb mint akár a magyar kereskedőnél vagy a boltban. S mivel ő nyugdíjas, nem mindegy, mennyiért veszi az árut. Ferkovics Mária télikabátokat hozott a piacra, de nemigen fogy a portéka. Ilyen pangásra még nem Nagy a nyüzsgés a „KGST-piacon” <A szerző felvéteie) zsef felsőruha-kereskedő vagyok. Nézze meg, itt árulnak a lengyelek és a románok. Nekik megy a bolt, bennünket meg tönkretesznek. Hozzák az olcsó árut, 20-30 forinttal meg többel is kevesebbet kérnek az itteni átlagnál, főleg ruhaneműért. Idestova másfél éve nem megy az üzlet. Egyszerűen nincs vevőnk. Üresek a placcok. Nem értjük, hogy miért engedik működni a kis KGST-t, hiszen az az álemlékszik, pedig régóta kereskedő. Mégis optimista: — A jövő héten hozok mástípusú kabátokat és néhány olcsóbb szövetfelöltőt, hátha nagyobb sikerem lçsz — mondja búcsúzóul. A tapasztalat általános: bő árukínálat, kevés potenciális vevő. Igazi karácsonyi áru még nincs, töves fenyőfa már kapható, a vágott délelőtt érkezett, de árukat még nem tudták megmondani. (papp) Tanácstalanság Bajban vannak a kétegyházi napközis konyha dolgozói — nagy bajban. Most már több hónapos járandóságukat kell követelniük a megyei tanácstól. Egyszerűen nem értik, hogy a Kétegyházi Gazdasági, Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (Gamesz) miért maradt ki a pedagógusoknak és a művelődési ágazatban dolgozóknak juttatott szeptemberi, 16,5 százalékos központi béremelésből. Panaszukkal először Argyelán Györgyöt, a helyi tanács elnökét keresték fel, majd írásban a szakigazgatási szerv vezetőjéhez fordultak. Ök ugyan mindketten ígéretet tettek arra, hogy utánanéznek a dolognak és rendezik, azonban csak annyi történt: a tanácselnök és Sebcsi Eászlóné országgyűlési képviselő szeptember 22-én (egy héttel a konyhások félórás figyelmeztető sztrájkját követően) meglátogatta a napközi konyhát és jó munkát kívánt mindenkinek. Az elkeseredett emberek novemberig vártak, aztán megkérték a Gamesz vezetőjét (aki egyben a tanácselnök helyettese is), hogy nézzen utána, hol akadt el az ügy intézése. Gulyás György cl is ment a Békés Megyei Tanács illetékeseihez, ahol közölték vele: megpróbálnak mindent megtenni... A konyhán persze nem állt meg az élet. Hatszázhetven emberre heten főznek — átlagban 4200 forint hávi keresetért. Attól félnek: ha januárban négy hónapra visz- szamenőleg kapják meg a fizetésemelést, beleesnek egy másik adósávba, aminek következtében a pénzük jó része elúszik. Azért várják, nagyon várják az új évet. (dányi) Megkérdeztük: Pályázik-e a megyei tanács a megyei pártszékházra? Elterjedt a hír, hogy a megyei tanács is pályázik az MSZMP megyei székházára. Molnár Pált. a megyei tanács belső revizorát kérdeztük arról, igaz-e a hír, és milyen szerepe van a pártingatlanok hasznosításában a tanácsoknak. — A Magyar Közlöny 76. számában megjelent kormányhatározat alapján, illetve a kormánybiztos vezetésével működő munkabizottság állásfoglalása szerint a pártingatlanok hasznosítását az illetékes helyi tanácsok koordinálják. A megyei tanács végrehajtó bizottságának feladata az, hogy a tanácsoktól az adott ingatlanra vonatkozó, helyileg egyeztetett konkrét hasznosítási elképzelést, mint javaslatot — amennyiben az a jogszabályban megfogalmazottakkal összeegyeztethető — a Minisztertanács elé terjessze. A kormány erről 1990. január 31-ig dönt. A Békés Megyei Tanácsnak sem olyan elhatározása, sem szándéka nincs, amely a felszabaduló MSZMP-székház megyei tanácsi hasznosítását célozná. Nem szándékozik a saját érdekében a helyi tanácsok kezelői és használati jogát sértő állásfoglalást hozni. A döntés tehát ezután lesz. tudomásom szerint többek között néhány pénzintézet és a megyei bíróság jelezte abbéli szándékát, hogy pályázna a székházra. Tegnap a földhivatalokban Nem volt sztrájk, csak demonstráció „ ... munkatársaink nincsenek megfizetve** — mondja Simon Ernő Fotó: Kovács Erzsébet (Folytatás az 1. oldalról) zés, kitűzés, adatszolgáltatás, felvilágosítás, szakértőknek adatgyűjtés, anyagok határozathozatalra való előkészítése és továbbítása, nyilvántartás, hogy csak néhányat említsünk. Évente mintegy 15 ezer ügyirat érkezik a hivatalba, a hozott határozatok száma viszont ennél lényegesen több. — Tény, hogy munkatársaink nincsenek megfizetve — mondja Simon Ernő hivatalvezető, majd így folytatja: — A fizetéseket tekintve jelentősen lemaradtunk más államigazgatási területektől, a földhivatalok dolgozói sem anyagilag, sem szakmailag, sem erkölcsileg nincsenek megbecsülve. Az ügyfelek többségével nap mint nap Botto Mihály előadó találkozik. — Naponta negyvenen-öt- venen jönnek, zömmel tulajdonlap- vagy térképmásolatért. Mi az ügyfelekért vagyunk, őket akarjuk minél színvonalasabban kiszolgálni, viszont az árakhoz igazodó béreket szeretnénk elérni, melyből meg is tudunk élni — mondja, majd megtudom: 16 éves munka- viszonyából hét esztendőt a földhivatalnál dolgozott le, fizetése egy hónapja 7300,— forint, korábban 6100,— forint volt. * — A 3700,— forintos fizetések nálunk még csak most tűntek el — kapcsolódik a beszélgetésbe Vágó István földmérési csoportvezető, aki geodéziai adatfeldolgozó szaküzemmérnök. Fizetése 12 800,— forint. — A hivatalban az alacsony bérek miatt igen nagy a fluktuáció, több pénzért mennek el tőlünk — hallom, miközben felelősségteljes munkájukról beszél. Egy-egy rossz döntés milliós károkat okozhat. Egyetértőén bólogat Cser- nusné Sebők Ilona, az ingatlan-nyilvántartási csoport vezetője. 15 évi munkaviszonnyal a háta mögött, főiskolai végzettséggel 12 900,— forint a fizetése. — Az ingatlan-nyilvántartási. csoportban 10-12 éves munkaviszonnyal a béremelés után sem éri el az átlag a 6000,— forintot, ami nagyon kevés — summázza. Való igaz. Mert mire a levonások után kézhez kapja az illető, jelentősen megcsappan ez az összeg is. Sarkítva, majdnem igaz a mondás: ez a pénz a megélhetéshez kevés, az- éhenhalás- hoz sok. A Békéscsabai Városi Földhivatalhoz 13 település tartozik. Az itt dolgozók munkája évről évre nő, létük, hovatartozásuk viszont mind bizonytalanabb, mert kettős a felügyeletük: igazgatási feladataikkal és anyagilag a megyei tanácshoz tartoznak, szakmailag pedig a Földmérési és Térképészeti Hivatalhoz, melynek felügyelője a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium. A közelmúltban kaptak ugyan 20 százalékos bérfejlesztést, aminek kisebb részét, az év végéig, a megyei tanács költségvetése finanszírozza, a többit viszont ki kell gazdálkodniuk. A kérdés csupán az, hogy miből gazdálkodjék ki, s mi lesz jövőre? Mert köztudottak a rideg tények: a költségek nem csökkennek, hanem mindenhol rohamosan nőnek. — Az államigazgatásban dolgozók béreihez szeretnénk felzárkózni. A bérből és fizetésből élők megélhetése egyre nehezebb. Ha a jövőben az országban működő földhivatalok dolgozói valamilyen demonstráció mellett döntenek, akkor mi továbbra is szolidárisak leszünk velük, s csatlakozunk hozzájuk — mondja búcsúzáskor a Békéscsabai Városi Földhivatal vezetője. Szekeres András
