Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-06 / 289. szám

1989. december 6., szerda Pozsgay népszerűségi indexe jé — Párizsban Kisebbségben vannak a kommunisták az Aj cseh kormányban 82 százalékos elismerést ért el Pozsgay Imre hétfőn este Párizsban az Antenne —2 televíziós adó „Az igaz­ság órája” című műsorában. A Sofres francia közvéle­mény-kutató intézet statisz­tikai mintavétele szerint ez volt a második legmagasabb elismerési százalék az eddig vizsgált 67 adásban. Az adás végén bejelentett statisztika azonban — a műsorvezető közlése szerint — a francia nézők véleménye és „nem befolyásolhatja a magyar választási hadjáratot”. A magyar államminiszter Kelet-Európából elsőnek, s a külföldi politikusok kö­zött másodiknak szerepelt meghívott vendégként az egyik legnépszerűbb és leg­nézettebb francia politikai fórumműsorban. Az élőadás stúdióvendégei között ott volt Catherine Lalumiere, az Európa Tanács főtitkára. A francia állami televíziós adó igen sok vendéget hívott meg a Franciaországban élő ma­gyarok közül — Fejtő Fe- renctől, az ismert történész­től és publicistától egészen Michel Gyarmathyig, a Fo­lies Bergeres igazgatójáig. Ott voltak a fontosabb francia politikai pártok kép­viselői. A nézők között volt Nagy Gábor, a Magyar Köz­társaság nagykövete is. A több mint egyórás adás rendkívül széles kérdéskört fogott át, a magyar politika és gazdaság helyzetétől kezdve a nemzetközi politi­ka néhány kérdésén és a nemzetiségi kérdésen át az interjúalany személyes po­litikai pályafutásáig. A kér­dezők egyetlen témát sem hagytak lezáratlanul. Magyarország semlegessé­gének kérdéséről szólva az államminiszter ismét azt hangoztatta, hogy az a nem­zetközi politika alakulásá­nak függvénye, s Magyaror­szágon ma nincs olyan je­lentős politikai erő, amely vitatná ezt. Lehetségesnek tartotta, hogy egy általános leszerelési megállapodás le­hetőségeiből kiindulva a szovjet csapatok már két- három éven belül teljesen kivonulnak Magyarországról. Több néző felvetette Er­dély, az ott élő magyarság kérdését. Pozsgay Imre nyo­matékosan aláhúzta : nem magyar—román vitáról van szó, hanem az emberi jogok érvényesítésének kérdéséről. Ha Romániában demokrati­kus politikai fordulat kö­vetkeznék be, ha a határok megnyílnának, az emberi kapcsolatok útjában nem állnának akadályok, ez a kérdés önmagától megoldód­na. Magyarországnak nin­csenek területi igényei — Európa egészének kell elér­nie, hogy Romániában ér­vényesüljenek az általános emberi, ezen belül a nemze­tiségi jogok is. A különböző, az adás köz­ben végzett felmérések sze­rint a nézők többségének meggyőződése, hogy Magyar- ország képes a demokratikus átalakulásra, és véghez is tudja vinni azt. Ugyancsak elfogadta a nézők többsége azt a feltételezést, hogy a magyar politika immár nem függvénye a szovjet politi­kának, s azt is, hogy Fran­ciaország és az EGK ko­rántsem áll a helyzet ma­gaslatán a kelet-európai or­szágok demokratikus átala­kulásának támogatása terén. Az adás Bartók zenéjével ért véget — a stúdiót a nagy magyar zeneszerző képe dí­szítette, mivel Pozsgay Imre elmondotta: nagyon tiszteli Bartók és Kodály munkás­ságát, műveit. Kisebbségbe kerültek a kommunisták az újonnan átalakított cseh kormány­ban: a miniszterelnököt is beleszámítva a tizenhét ta­gú kabinetből csak nyolc a CSKP-tag. Frantisek Pltra cseh kormányfő a Polgári Fórum javaslatait is figye­lembe véve kedden alakítot­ta meg a Cseh Szocialista Köztársaság új kormányát. Megfigyelők rendkívül fontos fejleménynek tartják Az államügyészség kedden házi őrizet alá helyezte az NSZEP volt politikai bizott­ságának több egykori tagját — jelentette be Berlinben a legfőbb ügyész helyettese. A bejelentés szerint olyan sze­mélyekről van szó, akik ok­tóber 19. előtt voltak tagjai az NSZEP legfőbb hatalmi szervének. Közöttük van Erich Honecker egykori fő­titkár is. A legnagyobb nyugatnémet terrorszervezet kedden bejelen­tette, hogy a minap emberei végeztek Alfred Herrhausennal, a Deutsche Bank elnökével, A külföldi bűnszövetkezetekkel szoros kapcsolatban álló „Vö­rös Hadsereg Frakció”, a RAF levelet juttatott el egy bonni hírügynökségi irodába. Ebben a bankelnök elleni orvgyilkossá­got, Herrhausen szolgálati gép­kocsijának távirányltós-fotocel­azt, hogy legalább a cseh kormány szintjén az úi erő­viszonyokat valamiképpen tükröző állami vezetés jött létre, és a kommunisták, leg­alábbis számarányukat te­kintve,' elvesztették vezető szerepüket. Ugyanakkor a kabinetben a kormányfői poszton kívül az első mi­niszterelnök-helyettesi posz­ton és számos kulcsfontos­ságú tárca élén továbbra Is kommunisták állnak. Mint Harry Harrland ügyészhelyettes közölte, a lépést „a nép akarata” tör­vényesíti, s arra az „állam önvédelmének érdekében” volt szükség. A házi őrizet­ben levő személyek ellen ha­marosan bűnvádi eljárást kezdeményez az állam- ügyészség. Ugyanakkor ja­vában folyik az ügyészségi vizsgálat több egykori veze­tő beosztású funkcionárius ügyében. lás gyújtószerkezette] való fel- robbantását „kivégzésnek" tün­teti fel. A RAF a nyugati Ipari állam, a monopoltöke „felleg­várai” és fő képviselői ellen visel irtóhadjáratot. Förster karlsruhei államügyész közlése szerint mind ez ideig még nem leltek forró nyomra a banditák országos kutatása so­rán, noha a lakosságtól hat nap alatt összesen 850 bejelentés ér­kezett. HANGRA REAGÁLÓ FÜRDŐKÁDAK Egy japán cég olyan szer­kezetet készített, melynek működtetése emberi hang segítségével történik. A mű­szerrel szabályozható a für­dőkádban a víz hőmérsékle­te. A nyolc fokozatot bizto­sító műszerről a cég képvi­selője azt nyilatkozta, hogy bár az ára elég magas, még­is jelentős gazdasági hasznot lehet vele elérni. LEHELJEN RAM. MINISZTER OB! A világon a legszigorúbb bün­tetések Norvégiában várnak az Ittas gépkocsivezetőkre. Akiket rajtakapnak, hogy részegen ül­nek a volán mögé, egyhavi fi­zetésének megfelelő összegű pénzbírsággal sújtják, vagy 3-5 heti börtönbüntetésre (télik. A börtönben kemény fizikai mun­kát kötelesek végezni. Súlyos­bításként arra az időre a Jár­művet is elkobozzák, s azt szol­gálati célokra használja a köz­lekedésrendészet. A rend őrei­től törvény követeli meg, hogy senkivel se tegyenek kivételt. A lap azt Is megírta, hogy az el­múlt évben a norvég királyi család tagjai jelentős összegű bírságot fizettek ki az említett vétségért. Egy miniszter egy teljes hónapon át volt kényte­len havat tisztítani a főváros utcáin. SAJÄT MAGÄT HOT! A KONZERV A kánikulai napok ugyan mö­göttünk vannak már. mégis ér­demes beszámolni arról a friss ■‘apán találmányról, amely az előrejelzések alapján szinte új iparág fejlesztését Indíthatja meg az élelmiszeripar számos területén. Ha az ötlet beválik, és sikerül az egyelőre még elég jelentős árkülönbséget csökken­teni, akkor lehet, hogy a kö­zeljövőben búcsút Inthetünk a nehézkes hűtőládáknak és hű­tőtáskáknak. Legalábbis az ita­lok esetében. Egy Japán cég ugyanis megjelent a piacon ön­magát lehűteni képes dobozos italokkal. Nem kell hozzá ki­egészítő felszerelés. Jég vagy adalékanyag, mindössze a2 al­ját kell benyomni, és Jól meg kell rázni. Ez aktivizálja a dup­la falú dobozkában elhelyezett vegyi hütőanyagot, amely a gyártó garanciája szerint leg­alább 15 fokkal csökkenti az epedve vágyott hü6 nedű hő­mérsékletét. Ma még duplájába kerül ugyan a hagyományos dobozos italoknak, da a ter­melt mennyiség növelésével ez az arány bizonyára javul majd. Ügy tűnik, ez idő szerint na­gyobb gondot okoz, hogy a hű­tőanyag túl sok helyet foglal el a dobozon belül. A Gekelan, cég éppen ezért elsőként a va­lamivel töményebb Italoknál használja az új technológiát, s a japánok nemzeti italát, a sza­két (rizspálinka) dobta piacra e megoldással. Jelszavuk: van., aki hidegen szereti. REPÜLŐ DOLGOZÓSZOBA A SAS skandináv légitár­saság ezentúl új szolgálta­tást kíván nyújtani a nagy távolságokra utazó üzletem­bereknek. A földrészek kö­zötti járatokon a repülőgé­peken munkasarkokat sze­relnek fel, illetve rendeznek be, ahol a mini számítógé­peken és írógépeken kívül egyéb korszerű munkaeszkö­zök is lesznek. Egyébként a franciaországi Toulouse-ban működő Aerobus nevű légi­társaság is hasonló körülmé­nyeket kíván biztosítani tá­volsági járatain. A SVÉD NŐK HŰSÉGESEK Az Elle nemzetközi nSI magazin legújabb körkérdé­se azt bizonyítja, hogy a közhiedelem ellenére a svéd nők többsége elfogadhatat­lannak tartja a házasságban a hűtlenséget, b 79 százalé­kuk állítja, hogy sohasem csalta meg élettársát. A ku­tatás eredményei sokban megváltoztatják a svéd nők­ről alkotott képet. A meg­kérdezettek között nyolcan- tizen azt mondták, ha te­hetnék, ismét élettársukat választanák férjül. A hoz­zá való ragaszkodás egyet­len oka: a szerelem és a vonzódás. Csupán azt kifo­gásolják, hogy udvarláskor fantáziaszegények. Mi taga­dás, a svéd férfiaknak bi­zonyára jólesik ez a felis­merés, már csak azért is, mert például minden máso­dik francia nő szívesen el­cserélné a férjét — termé­szetesen jobbra. Erich Honecker házi őrizetben flljlUTEPATJPHAH •I IA3ETA írta Faltörténelem Ha vonattal érkeznek Berlinbe az északi vasútállomásra és kilépnek az állomás előtti térre, balról egy világosszürke, majdnem fehér kerítést láthatnak. A kerítés magas, karban­tartott. Honnan is tudhatnák, hogy épp ez az a fal? Ha repülővel érkeznek, akkor a schönefeldi repülőtérről a központba vezető út a Mühlen Strassén, azon az úton ve­zet. amit az állomás felől is láthatnak. Kilométereken át ke­rítés mentén haladna!; el, amely ott magasodik a járda mentén. Hogy mi van a kerítés mögött, azt senki se tudja. Még a Brandenburgi kapunál, ahová feltétlenül elviszik a turistát, s ahol említést tesznek, hogy tovább a fal húzó­dik, még ott sem gyakorol önökre semmilyen hatást. Vagy ki tudja, talán meg is tetszik, hiszen nagyon dekoratív, ha­talmas oszlopai színházi árkádokra emlékeztetnek. A fal mögött a Reichstag szintén a dekoráció részeként hat büsz­ke magányában. A fal mögül csak a Tiergarten park fáinak koronái nyújtózkodnak az ég felé. „Szeretlek, Gréta!” Itt a fal nyugati oldalát is meg lehet közelíteni, esetleg odafirkálhatjuk a nevünket. Sokan meg is teszik. Zsebükből előszedik a festékesflakont vagy ki mit akar, és felírják: „Szeretlek, Gréta!” „Szabadságot az elnyomott népeknek!” „Egy levegőt szívunk!” Esetleg: „Itt jájt Gianni Veronából”. Nyugodtan firkálhatnak, a rendőr nem intézkedik, mert a fal az NDK területén épült és mint olyan, az ország szuve­rén tulajdona. A fal nyugati oldala régebben nem volt ilyen békés. De a 80-as években Nyugat-Berlin egyik turisztikai nevezetes­sége lett. A Tiergartenben külön figyelőtomyokat építették, hogy a világ összes tájáról ideérkezett turisták zavartalanul kémlelhessék a „szocializmus hétköznapjait”. Es előkerültek a távcsövek, a teleobjektívek. Ez egy kettős fal. A két 4 méteres betonfal párhuzamosan húzódik: egy belső és egy külső. A köztük lévő széles helyen ellenőrző nyomvonal, szögesdrót, megfigyelőposztok, aho­gyan ez egy komoly határhoz illik. A fal statisztikája: 212 megfigyelőtorony, 245 megerősített tüzelőállás, körülbelül 15 határátkelőhely van rajta kiépítve. A Berlint kettéválasztó fal hossza közel 46 kilométer. Es még 114-117 kilométer (annyira kanyargós, hogy a pontos szám a mérés módszerétől függ), amely elszigeteli Nyugat- Berlint az NDK járásaitól. 28 évvel ezelőtt egységes közlekedési hálózata volt a nagy Berlinnek, HÉV- és metróvonalak hálózták be az egész vá­rost, a környéken lévő településekig. De a fal szétszakította, kettévágta az évtizedek alatt jól megépített közlekedési rendszert. A város főterén, az Alexander Platzon a két met­róállomás mellett volt egy harmadik is. És volt megálló a Brandenburgi kapunál és még másutt is. Hogy miért voltak? Még ma is vannak, saját szememmel meggyőződtem róla. Ott állnak az NDK fővárosának köz­pontjában mint a nyugat-berlini közlekedési hálózat ele­mei. Hihetetlen, de tény: jó állapotban vannak, még a meg­álló neve is ott van, csak a peronon nincs egy lélek se, nem égnek a lámpák, a szerelvények pedig továbbrobognak. A feljáratokat acélrácsok zárják el. Ez a fal föld alatti ré­sze. Fal épül Berlinben Mindez 1961. augusztus 13-ára virradó éjjel történt. Előző nap még nyugodtan át lehetett menni Berlin másik részé­be metrón, gépkocsival, ‘kerékpárral, sőt gyalog is a közel 80 utca valamelyikén. Például moziba, kiállításra, étterembe, sörözőbe, a piacra avagy vendégségbe. Igaz ugyan, hogy a város két részében más és más volt a fizetőeszköz, de eh­hez már hozzászoktak. Ünnepnapokon mindkét irányban több mint félmillióan lépték át a határt. Lényegében a falat már jóval 1961. agusztus 13-a előtt fel­húzták. Azzal kezdődött, hogy a háború után nem lett vol­na fontos megszállási területekre tagolni, mert voltak más, egészen bölcs javaslatok. Eisenhower például azt javasolta, hogy ne szállják meg Berlint, a négy állam központi ellen­őrző szerveit pedig egy, a Szászország és Thüringia között lévő kisvárosban, nem messze Göttingentől helyezzék el. Ha akkor elfogadják a tervet, akkor a város nem szakadt volna ketté és bizonyára nem is lett volna ún. berlini kérdés. De lett és nagyon hamar. Rögtön azután, hogy Berlin szovjet szektorában (nyolc városkerület) és nyugati szekto­rában (12 városkerület) különböző gazdasági és politikai el­vek alapján indult el az élet és egyre jobban felszínre tör­tek az ellentétek. Pedig másképp is történhetett volna. A jaltai és a potsdami konferenciák azon döntéseit, amelyek meghatározták Németország háború utáni sorsát, a szektorok városparancsnokai különbözőképpen értelmezték és nem is értették egymást. És akkor „kitört” a hidegháború. Az első berlini válság 1948-ban, még Sztálin idején volt, a második 13 évvel később, már Hruscsov alatt. Volt-e valami különbség a két válság között? Kétségtelenül volt. De ma már a hasonlóság fontosabb. Mindkettő nem annyira politikai, mint inkább gazdasági okokkal. magyarázható. Egy városban kétféle gazdasági el­vek uralkodtak, ami a valuták versengését váltotta ki. Itt nem segítettek a haragos utasítások. A nyugati márka nem hagyta magát befolyásolni. A szovjet övezet márkája, majd később az NDK-márka a piaci törvények szerint egyre jobban leértékelődött. A nyitott hátár tálcán kínálta a spe­kulációt, a megvesztegetést, sőt átcsalogatta a munkaerőt. Harckocsik a falon innen és fúl Ma érthető, hogy a kényszerintézkedések nem vehették fel a versenyt a piacgazdasággal. Nem lehet azt állítani, hogy a krízist megelőző időkben a szovjet diplomácia passzívan, tétlenül szemlélte az ese­ményeket. és ne lettek volna javaslatai annak leküzdésére. •Nemcsak javaslatok voltak, hanem kidolgoztak egy nagy­szabású programot is. 1948-ban javasolták, hogy sürgősen kössenek békeszerződést Németországgal és alakítsák meg az egységes, független, demokratikus államot. 1961-ben pedig, hogy lépjen konföderációra a már két meglévő ál­lam, az NDK és az NSZK, s ezzel egyidejűleg demilitari- zált, szabad várossá nyilvánítsák Nyugat-Berlint. Ezek a programok jóhiszeműek voltak, és megfeleltek minden bé­keszerető erő érdekének. De e terveket az akkori idők szel­lemében kompromisszumok és alternatívák nélkül terjesz­tették elő. A -válasziavaslatokat visszautasították, mint az imperializmus cselszövéseit. Történhetett-e másképpen? Ma az az általános véle­mény, hogy a politikai párbeszéd távolról sem minden le­hetőségét használták ki. és nem lett volna feltétlenül szük­ség az erőszakos megoldásokra. Mindkét válságot az akkori helyzetből kiindulva kell vizsgálni. Semmiképp sem játszott békéltető szerepet a hideghábo­rús ellentétekben sem Churchill, sem Dulles, de különösen Adenauer nem. Az NSZK egyik „alapitó atyja”, aki évek hosszú során át volt kancellár, következetesen szembeszállt a német helyzet bármilyen rendezési tervével. Saját tervei­ben pedig a potsdami megállapodás felülvizsgálata, az or­szág 1937-es határok közötti „újraegyesítése” szerepelt, erő­szakkal csatolva a szövetségi köztársasághoz a „keleti zó­nát”. Első lépésnek tartotta Nyugat-Berlinnek az NSZK „szigetévé” nyilvánítását, amely az NDK ellen irányuló hídfőállás lett volna. Most pedig utaljunk a két berlini krízis harmadik ha­sonlóságára. A válságról a szovjet újságok nemigen írtak. A ’48-as publikációkra ugyan nem nagyon emlékszem, de a ’61-es válság ideje elevenen él az emlékezetemben. Eufó­riával írtak az űrkutatás sikereiről, állandóan ismételget­ték, hogy már-már utolérjük, sőt, el is hagyjuk minden másban is a Nyugatot. És végül dicsőítették a 20 évre szó­ló tervet, amely azt ígérte, hogy a jelenlegi nemzedék már kommunizmusban fog élni. Ilyen háttérrel Hruscsov és Kennedy eredménytelen júniusi bécsi találkozója jelenték­telen eseménynek tűnt. Az év csúcspontja nem júniusban volt. amikor Bécs ma­gas rangú vendégei elégedetlenül váltak el, és nem is au­gusztusban, amikor megszületett a fal, hanem októberben. És nem is a Kremlben, a XXII. kongresszuson, hanem a Brandenburgi kapunál és a Friedrich Strassén, ahol a szov­jet és az amerikai harckocsik közvetlenül a határnál egy­másra irányították csöveiket. Két napig tartott, de erről nálunk semmit sem írtak. A kongresszus viharosan ünne­pelt, a béke sorsa pedig egy hajszálon függött. Tanulságos, amint a konfrontációt és a kríziseket fel­váltotta az enyhülés, lehetővé vált, hogy tárgyalásokat folytassanak Nyugat-Berlinről és sok minden másról. A Nyugat-Berlinről szóló 1971. szeptember 3-i négyoldalú egyezmény megnyitotta az utat ahhoz, hogy egy év múlva egy kisebb szerződést írjanak alá a két német állam kö­zötti kapcsolatok alapjairól, és tág teret nyitott ahhoz, hogy a nyugati államok elismerjék az NDK-t. Ezzel befe­jezetté vált a háború utáni fejlődésnek egy egész sza­kasza, Közép-Európában stabilizálódott a helyzet. (Folytatjuk) . Oleg Bltov NSZK Jelentkeztek a gyilkosok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents