Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-05 / 288. szám

1989. december 5„ kedd o Küldöttgyűlés a sarkad! álésznél Tagság nélkül nincs szövetkezet Az elnök sikerekről tájékoztatta a küldötteket Gyula nyílt város \ Pártjavaslatok a változó világ vámszedői ellen Az elmúlt hétvégén, szom­baton a sarkadi áfész mint­egy négyezer tagjának kül­döttei tanácskoztak a Peli­kán étteremben. Bár első napirendi pontként a szö­vetkezet kilenc hónapi tevé­kenységéről hangzott el tá­jékoztató. mégsem ez volt a legfontosabb, hanem a ..tisztikar” megújítása, vagy­is az igazgatóság és tisztség- viselők megválasztása. Mindezekhez kedvező lég­kört teremtett a szövetkezet elnökének, Béhr Attilának az írásos anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítője a gaz­dálkodásról. ami igen sike­resen alakult az első há­romnegyed évben. Különö­sen kiemelkedő volt az ága­zatok közül a felvásárlás forgalmának növekedése. Az eddig elért 96 millió forin­tos forgalom v267 (!) száza­lékkal. a táp- és takarmány­forgalom 70 milliós bevétele 97 százalékkal volt maga­sabb. mint az előző év ha­sonló időszakában. Ebben a teljesítésben négy és fél ezer hízott sertés, tizenhat és fél ezer májliba. félmillió zöld­paprika. másfél ezer mázsa uborka, hetvennyolc mázsa méz és több mint tízezer mázsa pulyka átvétele sze­repel? A szövetkezet összes árbevétele 560 millió forint volt. ami 48 százalékkal ha­ladta meg a tavalyi hasonló időszakét. A nyereség meg­közelítette a 14 millió fo­rintot. Jelentős összegeket fordítottak beruházásra. Ha­marosan megnyitják Méh­keréken az úi kis ABC-áru- házat. Sarkadon nemrégiben adták át a fogyasztóknak a Sánc utcai élelmiszerboltot. Buktatókkal teli, görön­gyös utat jártak végig a -szervezők addig, amíg ez év júniusában megalakul­hatott Szarvason a szenny­víztársulat. s november vé­gén tartotta küldöttgyűlését. Soha nem vitatta senki, hogy égetően szükség van a városban a szennyvízcsator­na-hálózat bővítésére. A magas talajvízszint, a kör­nyezetszennyezés, a szenny­vízszippantás problémái és sok egyéb tényező indokolta és sürgette. Amikor azon­ban megjelentek az árokásó­gépek, feltúrták az utakat, amikor az egységenként 40 ezer forintos befizetés rész­letei esedékessé váltak, az egyéni sérelmek és problé­a Jókai utcában elkészült egy új élelmiszerbolt alap- ia. Sarkadkeresztúron, Méh­keréken, Kötegyánban. Sar­kadon több üzletben gázfű­tésre tértek át. A hogyan tovább kérdés­re így felelt az elnök: — A szövetkezet, a moz­galom csak úgy tud fenn­maradni. ha széleskörű tag­ságára. annak összefogására támaszkodik. El kell ér­nünk azt, hogy az anyagiak tekintetében a szövetkezeti vagyonból, annak hozadéká- ból a tagság megfelelően ér­dekelt legyen. Tudomásul kell vennünk, hogy tagság nélkül nincs szövetkezet. Ha Dedig erős szövetkezetét aka­runk. annak csak egy érde­kelt tagság lehet az alapja. mák előtérbe kerültek, s magasra csaptak az indula­tok. Kalán József, a társu­lat elnöke szerint is nagyon rossz időpontban indult meg ez a beruházás Szarvason. De elvitatni azt. hogy a vá­rosnak, az egyénnek, a gaz­dálkodó szervezeteknek egyaránt szükségük van a szennyvízcsatornára, a szennyvíztisztításra — nem lehet. Bizonyíték erre a Dó­zsa Tsz által létrehozott ve­gyesvállalat, amely éppen most kérte a társulat érde­keltségi határának kibőví­tését, kivitelezés alatt álló vágóhídiénak szennyvízelve­zetését. Eddig csaknem 50 méltá­nyossági kérelem érkezett az A tájékoztató után módo­sították az alapszabályt, majd a választások követ­keztek. A felügyelőbizottság elnöke Görög Róza, a nő- és ifjúsági bizottság elnöke Varjú Józsefné lett. Megvá­lasztották a 11 tagú igazga­tóságot. és elnökének egy­hangúan ismét Béhr Attilát. Felszólalt a gyűlésen Paulik János, a Mészöv elnöke, aki az elismerő szavak mel­lett arra kérte az új veze­tést. hogy a jövőben — bár az idén 20 százalékkal nö­velték a béreket — még na­gyobb figyelmet fordítson a dolgozók anyagi megbecsü­lésére. jövedelmük fokoza­tos növelésére. intéző bizottsághoz, amely­nek jogosságát, indokoltsá­gát környezettanulmány so­rán vizsgálják ki. és a feb­ruári küldöttgyűlésen dön­tenek ezekről. Akik egy­szerre be tudják fizetni a hozzájárulást, 8 ezer forint kamatkedvezményt kapnak. A 30 százalék személyi jö­vedelemadó visszaigénylés­sel együtt így összességében 40 ezer forint helyett csak 22 ezer forintba kerül a szennyvízcsatorna annak, aki még az idén kifizeti. A kivitelező Körkövizig építési üzeme tartja a mun­ka szerződés szerinti üte­mét, gyorsan és a társulat megelégedésére jól dolgozik. M. Kovács Mária Annak a városnak, amely a nagyvilágra nyitja kapuit, számolnia kell hívatlan lá­togatókkal is. A pezsgő ide­genforgalom a szokványos­tól valamelyest eltérőre han­golja a vendégek és a vá­roslakók életmódját. A min­dennapos forgatag, az élet örömeit tálcán kínáló kör­nyezet a bűnözésnek jó táp­talaj. amelyen azután ez a rosszindulatú daganat mo­hón növekedni kezd. Sarokba szorított rendörök A városi tanács és a rend­őrség vezetői nemrégiben közös megbeszélésen tekin­tették át Gyula — május óta ijesztően romló — közbiz­tonsági helyzetét. Dr. Zleovszki Mátyás őr­nagy, a város rendőrkapitá­nya tényként állapította meg. hogy a rendőrség a je­lenlegi létszámával és tech­nikai lehetőségeivel többre már nem képes. Hozzátette: ez ugyan nem jelenti azt, hogy feladták a küzdelmet, de mindenképpen meghatá­rozza eredményességüket. Csalóka képet mutat a lét­számhelyzetük: a rendőrök egy részét alapképzés hiá­nyában nem oszthatják be közbiztonsági szolgálatra, a továbbtanulók rendszeres távolléte miatt tovább szű­kül az igénvbevehetők köre. Másrészt minden dolgozójuk- nák jár a szabadság, s ter­mészetesen megbetegedések is előfordulnak. Az ered­mény: egv-két rendőr küld­hető az utcára, a nyomozók Dedig állandóan és szemé­lyenként 30-35 bűnügy fel­derítésével terheltek. A nyo­masztó súlyú bűnügyi mun­ka segítésére a körzeti meg­bízottakat is kénytelenek el­vonni fő feladatuktól. No­vember 15-étől akciócsopor­tot szerveztek, amely késő este. éjszaka teljesít szolgá­latot. De hát aligha ez az igazi megoldás ... A kapitányság vezetésének napi küzdelmet kell folytat­nia azért, hogy a személyi állomány ne veszítse el tar­tását. s ne érezzék úgy a rendőrök, hogy megbélyeg­zettként. a falhoz lapulva kell járniuk. Egyben tuda­tosítani akarják bennük a politikamentesség és a szak­szerűség követelményét. Rá­adásul mindezt agyonterhelt és rosszul fizetett, sarokba szorított emberekkel kell el­fogadtatniuk. A tanács, illetve a kapi­tányság valamennyi vezető­je elmondta véleményét. A város vezetői részéről a tá­mogatás, a segíteni akarás, a másik oldalon pedig az el­szántság és a kötelességtu­dat fogalmazódott meg. De olyan megoldás, ajnely ki­menthetné a város közbiz­tonságát az egyre szédítőbb és mélybe húzóbb örvényből — egy sem született. Talán azért sem. mert a jelenség túlnőtt a tanács és a rend­őrség lehetőségein, s ered­ményt elérni már csak va­lamennyi tisztességes szán­dékú erő összefogásával le­het. Öt párt egyet akar? De vajon képes-e erre szorongatott helyzetében a város társadalma? A tanács­kozást követően a Gyulán működő pártok egy-egy kép­viselőjét kértük meg véle­ményének elmondására. Ki­ki eldöntheti, hogy megle­petés-e az, hogy az SZDSZ-t képviselő Danes László, a kisgazdapárti dr. Gyarmati Sándor, az MDF álláspontját ismertető dr. Lipták András, a Fideszben tevékenykedő Szántó Judit és az MSZP- tag Vidó Miklós hasonló mó­don vélekedett a tennivalók­ról. Valamennyien aggodalom­mal néznek a kialakult hely­zetre, s kivétel nélkül a rendőrség munkájának ered­ményesebbé tételét tekintik a megoldás kulcsának. Meg­ítélésük szerint pártjaik fel­tétlenül képviseltetnék ma­gukat egy olyan egyeztető bizottságban, amelyet a rendőrség szervezne. Szinte mindenki az önkormányzat­nak alárendelt rendőrségben látja a hatékonyság növelé­sének lehetőségét. Dr. Lipták András a bűn- megelőzést társadalmi fel­adatnak ítéli, s ennek meg­felelően a rendőrség szeri'e- zeti korszerűsítését össze­kapcsolja az állampolgárok önkéntes közbiztonsági szer­veződésével. Danes László — pártja központi állásfoglalá­sára utalva — úgy véli, hogy törvényt kell alkotni a rend­őrségről, s a testületet par­lamenti bizottság ellenőrzé­se alá kellene helyezni. Tá­mogatnák a technika, a lét­szám és a rendőrök felké­szültségének fejlesztését. De elvárják, hogy a rendőrök tartózkodjanak az öncélú in­tézkedésektől, s üdvösnek tekintenék az önkéntes rend­őri Intézmény felszámolását. Bezárkózni nem megoldás Szántó Judit szervezete se­gítségnyújtási lehetőségeit elsősorban az ifjúságvéde­lemben, s a hátrányos hely­zetben levő cigánylakosság sajátos állapotának rendezé­sében látja. Vidó Miklós ab­ban hisz. hogy a rendőrök és a rendőrség tekintélyét mielőbb helyre kell állítani, s ebből valamennyi párt részt vállalhatna. Ehhez per­sze a rendőrségnek teljes részletességgel fel kell tár­nia önmaga és a közbizton­ság helyzetét. Nem szabadna megnyirbálni a rendőrség jö­vő évi költségvetési elkép­zeléseit. mert a technika fej­lesztése elengedhetetlen. Ész- szerűsiteni kellene a szerve­zet felépítését, valamint a felsőbb irányításban, illetve a helyi végrehajtásban köz­reműködők arányát. Dr. Gyarmati Sándor kifejtette, hogy ha valamikor, akkor most végképp nem szabadna megromlani a rendőrség és a lakosság közötti viszony­nak. A véleményekből a nyu­godt életért érzett aggoda­lom, s a pártérdekeken való felülemelkedés tűnik ki. Nagy lehetőséget kínálnak fel a rendőröknek azzal, hogy szinte biztatják őket a baráti jobb elfogadására. S akkor talán egy nyílt városnak, nyílt szavú közös­ségnek nem a városkapu, a házak ajtajai bereteszeiésé- vel, a lelkek bezárkózásával kellene védekeznie változó világunk gátlástalan vám­szedői ellen. Kiss A. János Kép, szöveg: Béla Ottó Szennyvízelvezetés Szarvason Szegényháznak csúfolták Gondozási központ Csorváson Csorváson 1967-ben léte­sítettek önálló napköziott­hont. Kezdetben csupán egyszeri étkezést biztosítot­tak az idős embereknek. Egy évtized elteltével azon­ban az igények növekedé­sével megvalósították a va­sárnapi nyitva, tartást és a napi háromszori étkeztetést. A gondozók emberséges, lel­kes munkája ellenére a fa­luban csak „szegényháznak” gúnyolták az otthont. Az odajárókat elesett, szánal­mas, végelgyengülésben szenvedőknek tartották. * — Az agitálás is hiábava­lónak tűnt — emlékezik vissza a hetvenes évek ál­lapotára Varga Zoltánné, az 1989 óta gondozási központ­ként nyilvántartott intéz­mény vezetője. — Pedig erőnk felett próbáltuk segí­teni a rászorulókat. Rend­szeresen mostunk rájuk, a lakásukon takarítottunk, ha kellett, meszeltünk. fia­talok. az úttörők pedig tűzi­fa hordására jelentkeztek. Már a „hőskorban” meg­szerveztük a bedolgozást, így nem unatkoztak az em­berek. és pénzhez is jutot­tak. A közös vagyont kirán­dulások finanszírozására for­dítottuk. Ahogy telt, múlt az idő, egyre többen jelentkez­tek a napköziotthonba. Az idős emberek megkeresték a tanácselnököt és kérték, hogy minél előbb bentlakó­ként élhessenek itt. 1981- ben megkezdődött a szállást biztosító rész építése. Há­rom év után tizenöten köl­töztek a gondozási közpon­tunkba. de már akkor tud­tuk. kicsire méreteztük az intézményt. Az átadást kö­vetően elkészült még két szoba. Miközben a patyolattiszta folyosókon sétálgatunk, Var- gánénak minden idős em­berhez van egy-két kedves szava. A bedolgozók egy sa­rokban üldögélnek és seré­nyen munkálkodnak. A meg­fáradt, remegő, ízületes ke­zek alatt ég a munka. Ma­rika megmutatja a szobákat is. Vannak, akik egyedül él­nek, vannak, akik többed- magukkal, de van házaspárt szoba is. Pacsika Illésné, Annus néni három éve él a gondozási központban. Családja messze van tőle, ő itt érzi jól magát, ízlése­sen berendezett szobácská­jábán. régi bútorai között. Élete egy darabját hozta magával. — Nem tudok meglenni munka nélkül öt percig sem — mondja szinte mentege­tőzve. — Az a legjobb, hogy emberek vannak körülöt­tem. van kihez szólnom, a gondozónők kedvesek, egy­szóval igazi otthonra leltem. A szállás mellett átme­neti gondozóhelvet is kiala­kítottak az ágyban fekvők­nek. A központ pihenőházá­ba tizenegyen járnak. Az in­tézmény 65 személyes, de a bejárókkal együtt jelenleg 72-en vannak. — Az igény óriási — só­hajt fel Vargáné —. ezért megkezdtük az új rész épí­Már nem szegényház ... tését is. Még az alapokat sem raktuk le. már volt minden szobára jelentkező. Sajnos, így is kimaradtak sokan. Az új szárny 11 egyágyas, öt házaspárt és két átmeneti gondozást biztosító szobából áll. A csorvási idősek alig várják, hogy elkészüljön. Valaki meg is jegyezte só­várogva : remélem, nemso­kára költözhetek. Olyan ez, mintha Csorvás másik ut­cájába települnék át. Csete Ilona Fotó: Gal Edit

Next

/
Thumbnails
Contents