Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-05 / 288. szám
BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. DECEMBER 5., KEDD Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM Mai számunkból: Jaj a legyözöttnek (3. oldal) Hozzászólás két kórus ügyéhez (4. oldal) Ébredezik a magyar oktatás? (4. oldal) Pártjavaslatok a változó világ vámszedöi ellen (5. oldal) Leszakadt a mennyezet a gyulai 3-as iskolában (6. oldal) Szarvasi labdarúgómérleg (8. oldal) Elkészült a verseny- és ártörvény tervezete űz új nyugdíjrendszert 1991-ben vezetik be Iz Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának ülése Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottsága tegnapi ülésén támogatta a kirívóan magas nyugdíjak valamiféle korlátozását, az alacsony nyugdíjasok körében viszont jövőre a javasoltnál nagyobb összegű kompenzálást tartott szükségesnek. A nyugdíjak maximalizálásának kérdése egy korábbi képviselői indítvány alapján került most napirendre. A bizottság tagjai nem vitatták, hogy a jelenlegi helyzetben az átlagosnál sokszorosan magasabb nyugdíjak rossz közhangulatot keltenek, de ezzel együtt elvetették a nyugdíjak összegszerű korlátozásának gondolatát. A beterjesztett javaslatok közül a legigazságosabbnak azt a módszert ítélték, amely a nyugdíjalapot úgy maximálná, hogy a kereseteknek csak egy bizonyos határáig fizetnének nyug- dijjárulékot a dolgozók, s így majdani ellátásukat is csak annak alapján kapnák. Az ennél magasabb jövedelemmel rendelkezők a fennmaradó részre külön biztosítást köthetnének. Az új rendszer bevezetésének időpontjául 1991-et jelölték meg, a felkészüléshez szükséges technikai okok miatt. Addig is átmeneti megoldásként a jövő évre azt a javaslatot támogatták, hogy minél magasabbak a teresetek, az egyes sávokba tartozó jövedelmek annál kisebb arányban számítsanak bele a nyugdíjba. Így például a javasolt táblázat szerint havi tízezer forintig teljes egészében, de a 25 és 40 ezer forint közötti sávban már csak fele részben. Ezzel együtt a jövő esztendőre a nyugdíjak felső határát a minimális nyugdíj összegének 7-szeresében látnák célszerűnek megvonni. A kérdésben egyébként a kormány dönt majd a bizottság véleményének figyelembevételével. A képviselők alapkövetelményként fogalmazták meg. hogy visz- szamenőlegesen ne lehessen senki nyugdiját sem csökkenteni, jóllehet valóban vannak olyan magas nyugdíjak, amelyeket a társadalom értékítélete szerint érdemtelenül folyósítanak. A képviselők szerint el kell kerülni minden olyan esetet, amely precedenst teremtene korábban eldöntött dolgok törvénytelen, visszamenőleges módosítására. Viszont javaslatot tettek arra, hogy a korábbi kirívó nyugdíjak mindaddig ne részesüljenek semmiféle kompenzációban, amíg az infláció révén a majdan megállapított felső határra nem csökken értékük. Mint Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter beszámolójából kitűnt: 30 ezer forint feletti nyugdíja jelenleg 38 személynek van (a legmagasabb 47 533 forint), 25 és 30 ezer forint közötti nyugdíjat 92-en kap(Folytatás a 3. oldalon) Elkészült a verseny- és ártörvény tervezete, a versenygazdaságban nélkülözhetetlen jogszabályokat a következő hetekben társadalmi vitára bocsátják. A törvény- tervezetek ezt követően kerülnek a kormány, majd a Parlament elé, és léphetnek életbe, esetleg már a jövő év első felében. Minderről tegnap tartottak sajtótájékoztatót az Országos Árhivatalban. Vtssi Ferenc árhivatali elnök elmondta: a törvénytervezetek kialakítása során számos nyugati piacgazdaság több évtizedes tapasztalatait is hasznosították. Azt is figyelembe kellett venniük, hogy az ország jelenlegi gazdasági állapota alapján nem készült fel egy ilyen versenyszabályozásra, de ha nem léptetik életbe ezeket a törvényeket, nem alakulhat ki megfelelően a piac- gazdaság. A gazdasági környezet tehát egyelőre nem a legmegfelelőbb, mégis a verseny- és ártörvény alkalmazása a piacgazdaság felé vezető út egyik nagyon fontos lépésének tekinthető. Vissi Ferenc arról is szólt, hogy a törvénytervezetek kidolgozása során sokan, sokféle véleménynek adtak hangot, s nem kevesen szorgalmazták, hogy az árhivatalból alakuló kartellhivatal a korábbi negyven év jótékonykodó árpolitikáját folytassa. Az új törvények abból indulnak ki, hogy az árakat a vevő és az eladó alakítja ki, ezért korlátozni fogják az államigazgatási jogokat, amelyek eddig az árak alakulásába való beavatkozást jelentették. A kartellhivatal csak olyan esetekben emel majd szót, ha úgy látja, hogy visszaélnek a monopolhelyzetekkel, illetve korlátozzák valamilyen módon a versenyt. Sárközy Tamás igazság- ügyminiszter-helyettes tájékoztatóját azzal ' kezdte, hogy ezek a törvények még nem állítják meg az inflációt, de egy jó gazdaságpolitikai irány infrastruktúráját jelenthetik. Az utóbbi időben hozott számos reformtörvény, így a társasági törvény, az átalakulási törvény, majd az értékpapírfelügyeleti és tőzsdei törvény, a banki, jegybanki, a kereskedelmi, az egyéni vállalkozási és a privatizációs törvények sorába illik az ár- és versenytörvény. Mindezek életbe lépése egyfajta felzárkózást jelent 1992-re az európai közösségekhez. Elmondta azt is, hogy Európában egyedül mi próbáljuk meg a konszernjogokkal foglalkozó jogszabályokat beilleszteni a törvénytervezetek olyan részeihez, amelyek a tisztességtelen versenyről, a piacfelosztás tilalmáról, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésről rendelkeznek. A leendő kartellhivatalról szólva elmondták: a hivatal egyfelől részt vesz a kormány versenypolitikájának kialakításában, másrészt őrködni fog a verseny- törvény és az ártörvény előírásainak megtartásában. Tegnap reggeltől Fogyasztói árváltozások — három nagyobb élelmiszercsoportban Hétfő reggeltől három nagyobb élelmiszertermék- csoportban — így egyes húsipari termékeknél, hűtőipari áruknál, valamint a szeszes italoknál — felemelték a fogyasztói árakat. Az áremelés nem országos, csupán néhány termelő- és kereskedelmi vállalat élt vele, és kizárólag a szabadáras termékek egy részének a fogyasztói árát növelték. Ez azt Is jelenti, hogy a különböző üzletekben eltérő árakat érvényesítenek. Kisiván Géza, a Budapesti Húsipari Vállalat igazgatója arról tájékoztatta az MTI-t, hogy ők ezúttal kizárólag az úgynevezett szárazáruk árát emelték fel átlagosan 20 százalékkal, miután a legutóbbi áremelésnél ezek „kimaradtak”. Indoklásul elmondotta, hogy elsősorban termelési költségeik növekedése . miatt kínálják ezentúl drágábban áruikait a kereskedelemnek. Ez év júliusa óta az élősertésekért kilogrammonként 25-28 százalékkal többet fizetnek, a sertésfelvásárlási átlagáruk kilogrammonként már eléri a 63 forintot. A budapesti Sugár üzlet- központ csemegeáruházában elmondották, hogy a Herz téliszalámit ezentúl 360 forint helyett 420 forintért adják kilogrammonként, a Herz paprikásszalámit 360 forint helyett 440 forintért kínálják. A parasztkolbász ára ezentúl az eddigi 240 forint helyett 300 forint lesz, a pesti csípős kolbászért 2C0 forint helyett 320 forintot kénytelenek a fogyasztók fizetni. A húskészítmények árának növelésével kapcsolatban a Húsipari Központban elmondották: a téliszalámi, a csabai csípős kolbász és az egyéb szárazáruk árát (Folytatás a 3. oldalon) Tízszázalékos forintleértékelés Hz MNB közleménye A Minisztertanács döntése alapján a Magyar Nemzeti Bank 1989. december 5-től 10 százalékkal leértékelte a forintot a konvertibilis valutákhoz viszonyítva. A forint leértékelését az ország konvertibilis fizetési mérlegének romlása és az eladósodási tendenciák folytatódása tette szükségessé. A leértékelés fokozza az exportáló vállalatok verseny- képességét; drágítja és ezáltal mérsékli az importot, s ezen keresztül javítja a fizetési mérleg egyensúlyát, ugyanakkor elősegíti a kormány importliberalizációs politikájának folytatását. Magyar-amerikai közös vállalat Elterjesztik a mozgó rádiótelefon-rendszert Közös vállalat alapításáról írt alá tegnap egyezményt a Magyar Posta és az amerikai US West International. A közös vállalat a mozgó rádiótelefon-rendszer magyarországi elterjesztésével és üzemeltetésével foglalkozik majd. Ez a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a gépkocsikba szerelt rádiótelefon-készülékek és az országos, illetve a nemzetközi telefonhálózat között kétirányú kapcsolat jöjjön létre. A rádiótelefonrendszer a fejlett európai országokban az elmúlt tíz év során alakult ki; ma már több mint 4 millió előfizetője van, szerte a világon. A magyar rendszer kiépítését előreláthatólag 1990 második negyedévében kezdik meg Budapesten, a távlati cél pedig az egész országra kiterjedő mozgó rádiótelefon-szolgáltatás bevezetése lesz. A Magyar Posta eddig 500 millió forintot fordított e korszerű távközlési technológia befogadásának előkészítésére. * Az új technika hatalmas előrelépés az információk továbbításában, lehetővé válik ugyanis, hogy a rádiótelefon-készülék segítségével bárhonnan — akár mozgás közben is — lehessen telefonálni, mindezzel időt, pénzt és emberi energiát megtakarítva. Az új szolgáltatás díjai egyébként nem fogják meghaladni a hasonló külföldi rendszerek díjainak színvonalát, ám drágábbak lesznek a hagyományos telefonszolgáltatásnál. A rádiótelefon-előjegyzésre 1990. február 1-jétől a Magyar Rádiótelefon-társaságnál lehet jelentkezni. Átadták a Művészeti Alap ez évi díjait Sarusi Mihály a díjazottak között A Művészeti Alap szakosztályai évről évre odaítélik szakmai díjaikat az arra érdemes művészeknek. Az ez évi díjak ünnepélyes átadására tegnap délelőtt került sor a Vigadó Galériában. Az irodalmi szakosztály a Gáli István-magánalapít- vány 50 ezer forintos díját Sarusi Mihály prózaírónak (újságírónak, a Magyar Távirati iroda Békés megyei szerkesztősége vezetőjének) ítélte. Bölöni György-díjat kapott életművéért Csanádi . Imre költő. A Művészeti Alap nagydíját, az irodalom kategóriában Tamási Lajos költő vehette át. A képzőművészeti szakosztály vezetőségének nagydíját Tóth István fotóművésznek nyújtották át; a vezetőség különdíját, életművéért Petrás István fotóművész kapta. Művészeti írói nívódíjban részesítették Beké László és Andrási Gábor művészettörténészeket. A művészetszervezői nívódíjakat Molnár G. Juditnak, a pécsi Művészetek Háza igazgatójának és Dévényi István művészettörténésznek ítélték oda. A kiállítási nívódíjakat Cseminczky Zoltán szobrászművész és Hauser Beáta vette át. A zenei szakosztály díjait Somfai László zenetudós és Kristóf Károly zenei szakíró kapta. Nagyapa és unokája hazafelé sétál az óvodából Fotó: Gál Edit Viccgyűjtemény ünkből : — Én most vagyok másodszor vadászaton. — Gondoltam ... És mondja csak, első alkalommal mit ejtett el? — A puskámat, amikor megláttam egy vaddisznót. * * * — Anyu, képzeld, Feri alig ismer még, és máris megkérte a kezem. — Lányom, mondj mielőbb igent, mielőtt még megismerne. x EZ NEM VICC, karikatúra- és viccpályázat! A legjobbakat jutalmazzuk! * Aki viccel — jól jár Két hete ivan egy jó vicc vagy karikatúra beküldésére! Pályázati feltételek lapunk 3. oldalán Aforizmagyűjteményünkből : Asszonyom, ne takarékoskodjon az erényeivel, sohasem fognak kamatozni. *** A fülbevalót nem a szeretett ■hölgy fülén fúrt kis lyuk miatt ajándékozzák. ■I * * * Van fejfa és van fafej.
