Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-04 / 287. szám
O 2£89;_dcccniber_jl;íJ£étfő Amire vállalkoztak, nem semmi Vizoális műhely Sarkadon A kollektív tárlatot Koszta Rozália, festőművész nyitotta meg — es a kiállítók közül hárman: Nagy Ferenc. Szőke Sándor és Ungvári Mihály Portrékat, csendéleteket, tájképeket, szobrokat, állít ki, emeleti termében a sar- kadi Bartók Béla Művelődési Központ, november 24- től, december 15-ig. Alkotóik Szőke Sándor, szobrászművész, Ungvári Mihály. Spiegel Julianna, és Nagy Ferenc, amatőr festők. A kiállítóteremben erőteljes színekkel megfestett arcképek, expresszív hangulatú, fák között megbúvó falusi házak, majd líraibb — a mártélyi művésztelepen született festmények —, meghalni induló fákról, szívós, szerteágazó gyökerekről elmondott gondolatok fogadják a látogatót. A szemközti falon, derűsebb színekkel megfestett látomások oldják a komor hangulatot: az absztrakt felé hajló képek dombokról, tópartról, alkonyról és hajnali hangulatokról készültek. Három, realisztikusabban megformált festmény zárja a sort: tanyáról, öreg ablakról, a Tisza-partról — megannyi lírai gyöngyszem. A szoborportrék szépek, plasztikusak, Arany Jánosról és Katiról; kis állatszobrain emberi tulajdonságokat formált meg a művész. Mintegy félszáz alkotás tanúsítja, errefelé is élnek tehetséges képzőművészek, akiknek munkáit a „közel" még nem, a „távol” már gyakrabban láthatta .különböző kollektív kiállításokon. A mostani tárlaton a szülőföld is megismerheti azoknak a nevét és művészetét, akik Sarkadon, vagy a szomszédos Kötegyánban élnek és dolgoznak. BemutatGondoskodás az idősekről Kaszaperen Otthon, amelynek nincs lakója kozó kiállításukat Koszta Rozália festőművész, nyitotta meg, s ez nem véletlen, hisz a csak utóbbi időben ecsetet ragadó Nagy Ferenc kivételével valamennyien az ő gyulai rajzszakkörében tanulták meg a képzőművészeti „betűvetést”. A sarkadi tárlat azonban nemcsak egyszerű bemutatkozás; az alkotók — a megszűnt kötegyáni fiatal alkotók klubja után — most a vonzáskörzet szellemi központjában új közösséget hoznak létre, a vizuális műhelyt, amely a művelődési központ támogatásával, munkájukra támaszkodva segítené a fiatal tehetségek felszínre kerülését. Szobrászati, festészeti, grafikai, keramikus- és videoműhe- lyek indulnak, melyek céljuk szerint, elsősorban az Ady Gimnáziumban folyó középiskolai kísérlet művészeti kiteljesedését szolgálják: az elmélet mellett itt gyakorlati útmutatást kapnak a diákok. Az alkotó- műhelyek munkáját a kiállítók. illetve Szabó Gábor. videós-fotográfus, a mező- gyáni Sándorné Nagy Éva keramikus-népművész irányítják. A vonzáskörzetben — s talán azon is túl — egyedülálló kezdeményezésben részt vesz művészeti instrukciók nyújtásával Koszta Rozália és Mlado- nyiczky Béla, szobrászművész is. A bonyolultabb technológiájú, keramikusműhely munkáját a hódmezővásárhelyi majolikagyár támogatja. A művelődési központ mindezzel Sarkad és környéke képzőművészeti életének fellendítésére vállalkozott; a diákok mellett ugyanis várják mindazokat, akik kedvet éreznek a képzőművészeti műhelymunkához Sz. M. Megalakult a Független Rendőrszakszervezet Föld alá süllyed az agrárkerekasztal? Nem véletlen, hogy a nemzeti kerékasztal-tárgyalások után éppen az agrárpártok egyezkednek az országos nagyasztalnál. Pattanásig feszült ugyanis a húr az agrárpolitikai életben. Hiszen legfőképpen arról kell dönteni mielőbb, hogy a föld, amely évszázadok óta a magyar parasztságnak megélhetést nyújtott — jól vagy rosszul —, kié legyen. Egy dologban mindenki egyetért. Vagyis, hogy gazdátlan nem maradhat továbbra legnagyobb nemzeti kincsünk. Am, hogy melyik gazdát illeti a tulajdon, arról már igencsak megoszlanak a vélemények. A legtöbb ellenzéki politikai szervezet ragaszkodik a ’47-es földtulajdon-viszonyokhoz. Amiben van is némi igazság, hiszen az erőszakos téeszesítés idején alkotmányellenesen fosztották meg a parasztokat a tulajdonuktól. Mások, főleg a jelenlegi agrárhatalom, úgy véli, a föld azé legyen, aki most dolgozik rajta, aki ma is ebből él. A középutasok kompromisszumos megoldást hirdetnek. Ügy látják, az erőszakkal elvett, és évtizedek alatt megváltott földtulajdonosokat, leszármazottaikat valamilyen formában kártalanítani kell, illetve, ha kötődik a mezőgazdasághoz, földet is kaphat. Kétségtelen, hogy nem egyszerű a megoldás. Sőt, feltételezhetően az agrárkerekasztal résztvevőit az. izzó hangulat enyhítése, a békétlenség elkerülése vezérelte, amikor úgy döntöttek, egyezkednek, s konszenzust keresnek. Megpróbálnak olyan kompromisszumos megoldást találni, amelyet egyaránt elfogadhat a földjétől megfosztott parasztság, a ma tsz-ben dolgozó tagság és alkalmazott réteg, de a vidéken élő és mezőgazdasággal foglalkozó lakosság is. Csakhogy! Miközben egy békés megoldás felé próbálunk elmozdulni, a termelőszövetkezetekben itt Békés megyében beindult egy „színfalak mögötti” vagyonfelosztási akció. A legfájóbb dolog, hogy ennek keretében a hajdani községi és megváltott földek is új tulajdonos nevére kerülnek. Mondhatnánk persze azt is, hogy az év közben módosított föld- és szövetkezeti törvény mindehhez — még ha ellentmondásos is — szabad kezet ad. Azonban félő, hogy ilyen felelőtlen dolgokat megengedni veszélyes lehet, legfőképpen azért, mert a vidéken élők amúgy sem kiegyensúlyozott hangulatát tovább ronthatjuk. És egyáltalán! Ilyen akciók következtében mi jogon beszélünk ország-világ előtt agrárkonszenzus- ról, vagy akár a parasztság rehabilitálásáról? Hiszen, tulajdonképpen nincs másról szó, mint arról; újabb paraszti rétegek kirekesztése árán egy hatalmi elitnek adunk szabad kezet, hogy a törvény adta lehetőségekkel érvelve, szabadon oszthassa, adhassa, vehesse, ha úgy tetszik, szorozhassa egy közösség földjét. De feltehetjük azt is jogos kérdésként, ezek szerint az agrárkerekasztal csupán formális lenne? Netalántán a parasztság érdekeit zászlajára tűző ellenzéki pártjaink lemondtak a sérelmek orvoslásáról? Mindenesetre talány, a magyar agrárpolitika jövője, s a parasztság sorsa a nemzeti asztalnál. avagy a termelőszövetkezetek vezetőségénél dől el. Rákóczi Gabriella Családi háznak nézné az idegen, ha nem hirdetné tábla: idősek napközi otthona. A ház körül gondozott kert, rendezett melléképület. Benn családias hangulat fogad: a konyhában épp a követ mossák fel, az irodának berendezett szobában pedig barátságos a meleg. Kőszegi Mihályné, a kaszaperi idősek otthonának vezetője szomorkás mosollyal mutatja be az intézményt: — Látja, itt mindent otthonossá tettünk, még sincs lakója az épületnek. 1 fl politikusok változnak, a grafikus marad Békéscsabai kiállító a fővárosban Körbesétálunk a szobákban. Két tágas klubszoba, kényelmes fotelekkel, dohányzóval, heverőkkel, tv és rádió. Hiányzik az élet, hiányoznak az emberek. A folyosóról külön bejáratú fürdőszoba nyílik, itt mossák a gondozottak ruháit is. — Hová lettek a ház lakói? — Községünkben ez az épület 1986-ig öregek napközi otthona volt, 25-30 gondozottal. Közben megváltozott nevünk, idősek klubja lettünk, és az épület is teljes felújítást kapott. Sajnos a felújítás után a bejárásra nem vállalkoztak az idős emberek. Akik addig jártak, azok egy része elhunyt vagy a családtagokhoz költözött. Üj jelentkező pedig nem akadt. — Mennyi a lakosságból az időskorú, és hogyan látják el magukat? — A község lakossága 2152 fő, amelynek tudomásom szerint több mint 50 százaléka idős. Szerencsére a családok nem kerültek nagyon távol egymástól, így sok idős emberről a gyerekeik, rokonaik gondoskodnak. Vannak, akik még házastárssal élnek, ezért , nem igénylik a külön ellátást. A bejárás helyett legtöbben csak az ebédlehetőséget igényelték. Jelenleg 40-en részesülnek szociális étkeztetésben. amelyből 4 a házigondozott. A házi gondozónő feladatai közé tartozik a mosás, takarítás, gyógyszer- íratás, begyújtás, bevásárlás és esetleges kérés teljesítése igény szerint. Az ebéd- kihordást tiszteletdíj, gondozónők végzik. A mosást itt benn bonyolítjuk, és az ebéd szétosztása is itt történik saját ételhordókba. Évi átlagban naponta 38 ebéd kerül kihordásra. — Milyen a gondozottak összetétele és mennyi térítést fizetnek? — A gondozottak életkora átlagban 70 év felett van. A legfiatalabb 62 éves, a legidősebb 90. A térítési díjat az összjövedelem (nyugdíj és háztáji) alapján állapítjuk meg. az ebéd ára 18 forint. Hatan térítésmentesen kapják az ebédet és a gondozást, mert jövedelműk nem éri el a 3588 forintot. Gondozónőinkkel együtt arra törekszünk, hogy a gondozottak minden óhaját teljesítsük. és erőnktől tellően a segítségükre legyünk az otthonukban. * * * A Kossuth utcában lakik Szlovszki Mihályné, akinek nemrég halt meg a férje. Most egyedül él, egyedül látja el a ház körüli teendőket. 85 éves. Épp a konyhában tevékenykedik, amikor felkerestük: — Három gyerekem van, egy Cegléden lakik. A fiam hozza a kenyeret, tejet naponta, mert már az én lábaim fájnak — mondja. A családnak odaadtam a kertet. mert én nem tudom megművelni. Nekem itt jó, nem akarok elmenni, és télen jobb. ha itthon fűtöm a lakást. Nehéz lenne az otthonba bejárni, szívesebben veszem, ha ide hozzák az ebédet. Lázár Istvánné mindennap hozza az ételt, amivel én elégedett vagyok. Engelhardt Dezsőné 69 éves, az Árpád utcán lakik a férjével és a fiával. Látogatásunkkor a férj épp elment a fodrászatba. Mi jól megvagyunk — mondja —, nem akarunk innen elmenni. Tudjuk, hogy van az idősek klubja, de itthon jobban szeretünk. Én is csak az ebédre tartok igényt. A férjemmel közös erővel főzünk, mosunk, takarítunk, és még a fiunkat is el tudjuk látni. Igaz. beteges vagyok, most jöttem haza Orosházáról a kórházból, a férjemet pedig a háború alatt légnyomás érte. fél karját nem bírja teljesen mozgatni, de azért jól kiegészítjük egymást. A nagyobb takarítást a lányom végzi. Az ebéddel elégedett vagyok. Még híztam is, mióta ezt eszem — és már kedélyesen emeli a kötényét, hogy bizonyítsa. * * * Elköszönve az idősektől benézek a tanácsházára, ahol Mile József tanácselnököt kérdezem: — Megéri-e így üresen is fenntartani egy szociális célú épületet, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy nincs igény a bejárásos ellátásra. — A kérdés nem ennyire egyértelmű. Ez egy átmeneti állapot. Igaz, hogy jelenleg nincs konkrét igény, de feltehetően, ha a gazdasági körülmények rendeződnek a családoknál is. akkor ismét várható, hogy a jövőben lesz. A fenntartása az épületnek pedig nem jelentős, hiszen az irodán kívül a többi helyiséget nem fűtjük, nem világítunk. Működik a községben egy nyugdíjasok klubja, már gondoltunk arra is, hogy itt biztosítunk neki helyet. Nem szabad a pillanatnyi helyzetre hivatkozva ítélkezni, mert pont ez az a kérdés, ami időszakonként változhat. Bízunk benne, hogy nem feleslegesen költöttünk erre a felújításra. Halasi Mária A Független Rendőrszakszervezet — a belügyi dolgozók érdekvédelmi, érdekképviseleti szerve — alakuló kongresszusa kezdődött meg szombaton Siófokon, a Belügyminisztérium üdülőjében. A kétnapos fórumon csaknem 3200 szakszervezeti tag képviseletében száznál több küldött vett részt es vitatta meg a szervezeti szabályzatot, a programtervezetet és választotta meg a tisztségviselőket. A Független Rendőrszakszervezet megalakítását az tette szükségessé, hogy a hivatásos állománynak ez ideig nem volt intézményes érdekvédelmi szervezete, pedig romló élet- és munkakörülményei, a rendőrségen belüli növekvő fluktuáció, valamint a kiszolgáltatottság miatt nagy szükségük van rá. Az új szakszervezet a hagyományos érdekvédelmi feladatok mellett célul tűzte ki a rendőrségi munka pozitív hagyományainak és értékeinek a védelmét, annak társadalmi és állami elismertetését. A demokratikus centralizmust elvetve a szolidaritás és a demokrácia alapelvei szerint a legteljesebb nyilvánosság mellett működik majd. Ennek megfelelően alulról, a demokratikus építkezés elveinek figyelembe .vételével szervezték, illetve végezték. «A vitában felszólalók munkakörülményeik romlásáról. feladataik megnövekedéséről számoltak be. LAKISZ LAKÁS- ÉS KÖZMŰTERVEZŐ KISSZÖVETKEZET, GYULA. MNB: 262-87830 — ADÓSZÁM: 10167834240 16 sz. bélyegző elveszett. Használata: 1989. november 30-tól érvénytelen. Érdekes és valószínűleg egyedülálló gyűjteményt rakosgatott össze a békéscsabai Kner Nyomda grafikusa, Gécs Béla. Az elmúlt tizenöt év alatt mintegy 1200 darab újévi köszöntő lapra tett szert. Alig van a világnak olyan országa, ahonnan ne lenne néhány exkluzív példánya. Nyomdatechnikai és művészeti szempontból valamennyi gyönyörű ; nem csoda, hisz’ ezeket nem akárkik küldték, és nem akárkiknek ... A perzsa sah, Indira Gandhi, Margaret Thatcher, Ford. Nixon, Carter, Reagan, Gorbacsov és ki tudja még hány politikus, államférfi küldte el e lapokon újévi jókívánságait hazánk legfelsőbb vezetőinek... De hogyan juthat ezekhez egy békéscsabai grafikus? — Tizenöt évvel ezelőtt megkerestek a Külügyminisztériumból azzal — mondja Gécs Béla —, hogy vezetőink elégedetlenek a magyar köszöntőlapok minőségével — Ekkora gyűjtemény birtokában mondana néhány példát a világ üdvözlő lapszokásairól? — Az USA-ból, Kanadából előszeretettel küldtek olyan köszöntőket, melyeken a feladó családjával, de akár kedvenc kutyájával is ie- fényképeztette magát. A távol-keleti országokból érkezett köszöntők szép tájakat ábrázolnak: az afrikai országokból'gyakran népi motívumokkal ékesített lapok jöttek. Azért a legtöbbre az Hlető ország szimbólumépülete, fővárosának látképe került. — És a mi köszöntőink? — Tőlem mindig azt kérték, hogy a képen a főváros szerepeljen, pedig sokszor javasoltam például a Balatont is. mint ismertebb tájat. Mostanában sokat egyszerűsödtek köszöntőink: nincs kép, „csupán” a különleges papír, a dombornyomás és a betűk maradtak. — Akkor könnyebb lett a munkája ... — Nem mondhatnám! A nemesen egyszerűt csak látszólag semmiség megtervezni. a mesterség fortélyait itt ugyanúgy kell alkalmazni, ha nem jobban... A míves köszöntők több folyamaton át készülnek, szinte kézműves munkával. Gyűjteményemmel én elsősorban nem a hírességeknek adózok, hanem a világ nyomdaművé- szetét tanulmányozom, és magam is igyekszem olyat létrehozni, hogy miattuk sehol se kelljen szégyenkeznünk. Büszke vagyok rá, üiogv a Kner Nyomdában — a 15 évnyi felkérés bizonyítja — ez sikerült. Azért bizonyára mindenki szívesen megnézné a híres emberek kézírásait. Erre hamarosan alkalom lesz, mert Gécs Béla, Tótfalusi Kis Miklós-díjas grafikusnak december 5-én Budapesten, a Gutenberg Művelődési Otthonban kiállítása nyílik. Mintegy 600 darab újévi köszöntőt láthat az érdeklődő: a gyűjteményből és a saját munkákból január 8-ig. A tárlatot a megnyitó napján 15 órai kezdettel Petőcz Károly, Tótfalusi Kis Miklós- díjas tipográfus, szakíró mutatja be., Sz. M.
