Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-04 / 287. szám

O 2£89;_dcccniber_jl;íJ£étfő Amire vállalkoztak, nem semmi Vizoális műhely Sarkadon A kollektív tárlatot Koszta Rozália, festőművész nyitotta meg — es a kiállítók közül hárman: Nagy Ferenc. Szőke Sándor és Ungvári Mihály Portrékat, csendéleteket, tájképeket, szobrokat, állít ki, emeleti termében a sar- kadi Bartók Béla Művelő­dési Központ, november 24- től, december 15-ig. Alko­tóik Szőke Sándor, szob­rászművész, Ungvári Mi­hály. Spiegel Julianna, és Nagy Ferenc, amatőr festők. A kiállítóteremben erőteljes színekkel megfestett arcké­pek, expresszív hangulatú, fák között megbúvó falusi házak, majd líraibb — a mártélyi művésztelepen szü­letett festmények —, meg­halni induló fákról, szívós, szerteágazó gyökerekről el­mondott gondolatok fogad­ják a látogatót. A szemköz­ti falon, derűsebb színekkel megfestett látomások old­ják a komor hangulatot: az absztrakt felé hajló képek dombokról, tópartról, al­konyról és hajnali hangula­tokról készültek. Három, realisztikusabban megfor­mált festmény zárja a sort: tanyáról, öreg ablakról, a Tisza-partról — megannyi lírai gyöngyszem. A szo­borportrék szépek, plaszti­kusak, Arany Jánosról és Katiról; kis állatszobrain emberi tulajdonságokat for­mált meg a művész. Mintegy félszáz alkotás tanúsítja, errefelé is élnek tehetséges képzőművészek, akiknek munkáit a „közel" még nem, a „távol” már gyakrabban láthatta .külön­böző kollektív kiállításokon. A mostani tárlaton a szülő­föld is megismerheti azok­nak a nevét és művészetét, akik Sarkadon, vagy a szomszédos Kötegyánban él­nek és dolgoznak. Bemutat­Gondoskodás az idősekről Kaszaperen Otthon, amelynek nincs lakója kozó kiállításukat Koszta Rozália festőművész, nyitot­ta meg, s ez nem véletlen, hisz a csak utóbbi időben ecsetet ragadó Nagy Ferenc kivételével valamennyien az ő gyulai rajzszakkörében ta­nulták meg a képzőművé­szeti „betűvetést”. A sarkadi tárlat azonban nemcsak egyszerű bemutat­kozás; az alkotók — a meg­szűnt kötegyáni fiatal alko­tók klubja után — most a vonzáskörzet szellemi köz­pontjában új közösséget hoznak létre, a vizuális mű­helyt, amely a művelődési központ támogatásával, munkájukra támaszkodva segítené a fiatal tehetségek felszínre kerülését. Szobrá­szati, festészeti, grafikai, keramikus- és videoműhe- lyek indulnak, melyek cél­juk szerint, elsősorban az Ady Gimnáziumban folyó középiskolai kísérlet művé­szeti kiteljesedését szolgál­ják: az elmélet mellett itt gyakorlati útmutatást kap­nak a diákok. Az alkotó- műhelyek munkáját a kiál­lítók. illetve Szabó Gábor. videós-fotográfus, a mező- gyáni Sándorné Nagy Éva keramikus-népművész irá­nyítják. A vonzáskörzetben — s talán azon is túl — egyedülálló kezdeményezés­ben részt vesz művészeti instrukciók nyújtásával Koszta Rozália és Mlado- nyiczky Béla, szobrászmű­vész is. A bonyolultabb tech­nológiájú, keramikusmű­hely munkáját a hódmező­vásárhelyi majolikagyár tá­mogatja. A művelődési központ mindezzel Sarkad és kör­nyéke képzőművészeti életé­nek fellendítésére vállalko­zott; a diákok mellett ugyanis várják mindazokat, akik kedvet éreznek a kép­zőművészeti műhelymunká­hoz Sz. M. Megalakult a Független Rendőrszakszervezet Föld alá süllyed az agrárkerekasztal? Nem véletlen, hogy a nemzeti kerékasztal-tárgyalások után éppen az agrárpártok egyezkednek az országos nagyasztalnál. Pattanásig feszült ugyanis a húr az ag­rárpolitikai életben. Hiszen legfőképpen arról kell dön­teni mielőbb, hogy a föld, amely évszázadok óta a ma­gyar parasztságnak megélhetést nyújtott — jól vagy rosszul —, kié legyen. Egy dologban mindenki egyetért. Vagyis, hogy gazdátlan nem maradhat továbbra legna­gyobb nemzeti kincsünk. Am, hogy melyik gazdát illeti a tulajdon, arról már igencsak megoszlanak a vélemé­nyek. A legtöbb ellenzéki politikai szervezet ragaszko­dik a ’47-es földtulajdon-viszonyokhoz. Amiben van is némi igazság, hiszen az erőszakos téeszesítés idején al­kotmányellenesen fosztották meg a parasztokat a tulaj­donuktól. Mások, főleg a jelenlegi agrárhatalom, úgy vé­li, a föld azé legyen, aki most dolgozik rajta, aki ma is ebből él. A középutasok kompromisszumos megoldást hirdetnek. Ügy látják, az erőszakkal elvett, és évtizedek alatt megváltott földtulajdonosokat, leszármazottaikat valamilyen formában kártalanítani kell, illetve, ha kötő­dik a mezőgazdasághoz, földet is kaphat. Kétségtelen, hogy nem egyszerű a megoldás. Sőt, fel­tételezhetően az agrárkerekasztal résztvevőit az. izzó han­gulat enyhítése, a békétlenség elkerülése vezérelte, ami­kor úgy döntöttek, egyezkednek, s konszenzust keresnek. Megpróbálnak olyan kompromisszumos megoldást ta­lálni, amelyet egyaránt elfogadhat a földjétől megfosz­tott parasztság, a ma tsz-ben dolgozó tagság és alkalma­zott réteg, de a vidéken élő és mezőgazdasággal foglal­kozó lakosság is. Csakhogy! Miközben egy békés megoldás felé próbá­lunk elmozdulni, a termelőszövetkezetekben itt Békés megyében beindult egy „színfalak mögötti” vagyonfel­osztási akció. A legfájóbb dolog, hogy ennek keretében a hajdani községi és megváltott földek is új tulajdonos nevére kerülnek. Mondhatnánk persze azt is, hogy az év közben módosított föld- és szövetkezeti törvény mind­ehhez — még ha ellentmondásos is — szabad kezet ad. Azonban félő, hogy ilyen felelőtlen dolgokat megenged­ni veszélyes lehet, legfőképpen azért, mert a vidéken élők amúgy sem kiegyensúlyozott hangulatát tovább ronthatjuk. És egyáltalán! Ilyen akciók következtében mi jogon beszélünk ország-világ előtt agrárkonszenzus- ról, vagy akár a parasztság rehabilitálásáról? Hiszen, tu­lajdonképpen nincs másról szó, mint arról; újabb pa­raszti rétegek kirekesztése árán egy hatalmi elitnek adunk szabad kezet, hogy a törvény adta lehetőségekkel érvelve, szabadon oszthassa, adhassa, vehesse, ha úgy tetszik, szorozhassa egy közösség földjét. De feltehetjük azt is jogos kérdésként, ezek szerint az agrárkerekasztal csupán formális lenne? Netalántán a parasztság érde­keit zászlajára tűző ellenzéki pártjaink lemondtak a sé­relmek orvoslásáról? Mindenesetre talány, a magyar ag­rárpolitika jövője, s a parasztság sorsa a nemzeti asztal­nál. avagy a termelőszövetkezetek vezetőségénél dől el. Rákóczi Gabriella Családi háznak nézné az idegen, ha nem hirdetné tábla: idősek napközi otthona. A ház körül gondozott kert, rendezett melléképület. Benn családias hangulat fogad: a konyhában épp a követ mossák fel, az irodá­nak berendezett szobában pedig barátságos a meleg. Kőszegi Mihályné, a kaszaperi idősek otthonának ve­zetője szomorkás mosollyal mutatja be az intézményt: — Látja, itt mindent otthonossá tettünk, még sincs la­kója az épületnek. 1 fl politikusok változnak, a grafikus marad Békéscsabai kiállító a fővárosban Körbesétálunk a szobák­ban. Két tágas klubszoba, kényelmes fotelekkel, do­hányzóval, heverőkkel, tv és rádió. Hiányzik az élet, hiá­nyoznak az emberek. A fo­lyosóról külön bejáratú für­dőszoba nyílik, itt mossák a gondozottak ruháit is. — Hová lettek a ház la­kói? — Községünkben ez az épület 1986-ig öregek nap­közi otthona volt, 25-30 gon­dozottal. Közben megválto­zott nevünk, idősek klubja lettünk, és az épület is tel­jes felújítást kapott. Sajnos a felújítás után a bejárásra nem vállalkoztak az idős emberek. Akik addig jártak, azok egy része elhunyt vagy a családtagokhoz költözött. Üj jelentkező pedig nem akadt. — Mennyi a lakosságból az időskorú, és hogyan lát­ják el magukat? — A község lakossága 2152 fő, amelynek tudomásom szerint több mint 50 száza­léka idős. Szerencsére a csa­ládok nem kerültek nagyon távol egymástól, így sok idős emberről a gyerekeik, rokonaik gondoskodnak. Vannak, akik még házas­társsal élnek, ezért , nem igénylik a külön ellátást. A bejárás helyett legtöbben csak az ebédlehetőséget igé­nyelték. Jelenleg 40-en ré­szesülnek szociális étkezte­tésben. amelyből 4 a házi­gondozott. A házi gondozó­nő feladatai közé tartozik a mosás, takarítás, gyógyszer- íratás, begyújtás, bevásárlás és esetleges kérés teljesíté­se igény szerint. Az ebéd- kihordást tiszteletdíj, gon­dozónők végzik. A mosást itt benn bonyolítjuk, és az ebéd szétosztása is itt történik sa­ját ételhordókba. Évi átlag­ban naponta 38 ebéd kerül kihordásra. — Milyen a gondozottak összetétele és mennyi térí­tést fizetnek? — A gondozottak életkora átlagban 70 év felett van. A legfiatalabb 62 éves, a leg­idősebb 90. A térítési díjat az összjövedelem (nyugdíj és háztáji) alapján állapít­juk meg. az ebéd ára 18 fo­rint. Hatan térítésmentesen kapják az ebédet és a gon­dozást, mert jövedelműk nem éri el a 3588 forintot. Gondozónőinkkel együtt ar­ra törekszünk, hogy a gon­dozottak minden óhaját tel­jesítsük. és erőnktől tellően a segítségükre legyünk az otthonukban. * * * A Kossuth utcában lakik Szlovszki Mihályné, akinek nemrég halt meg a férje. Most egyedül él, egyedül lát­ja el a ház körüli teendőket. 85 éves. Épp a konyhában tevékenykedik, amikor fel­kerestük: — Három gyerekem van, egy Cegléden lakik. A fiam hozza a kenyeret, tejet na­ponta, mert már az én lá­baim fájnak — mondja. A családnak odaadtam a ker­tet. mert én nem tudom megművelni. Nekem itt jó, nem akarok elmenni, és té­len jobb. ha itthon fűtöm a lakást. Nehéz lenne az ott­honba bejárni, szívesebben veszem, ha ide hozzák az ebédet. Lázár Istvánné min­dennap hozza az ételt, ami­vel én elégedett vagyok. Engelhardt Dezsőné 69 éves, az Árpád utcán lakik a férjével és a fiával. Láto­gatásunkkor a férj épp el­ment a fodrászatba. Mi jól megvagyunk — mondja —, nem akarunk innen elmen­ni. Tudjuk, hogy van az idősek klubja, de itthon job­ban szeretünk. Én is csak az ebédre tartok igényt. A fér­jemmel közös erővel főzünk, mosunk, takarítunk, és még a fiunkat is el tudjuk látni. Igaz. beteges vagyok, most jöttem haza Orosházáról a kórházból, a férjemet pedig a háború alatt légnyomás érte. fél karját nem bírja teljesen mozgatni, de azért jól kiegészítjük egymást. A nagyobb takarítást a lá­nyom végzi. Az ebéddel elé­gedett vagyok. Még híztam is, mióta ezt eszem — és már kedélyesen emeli a kötényét, hogy bizonyítsa. * * * Elköszönve az idősektől benézek a tanácsházára, ahol Mile József tanácselnököt kérdezem: — Megéri-e így üresen is fenntartani egy szociális cé­lú épületet, hiszen a tapasz­talatok azt mutatják, hogy nincs igény a bejárásos ellá­tásra. — A kérdés nem ennyire egyértelmű. Ez egy átmene­ti állapot. Igaz, hogy jelen­leg nincs konkrét igény, de feltehetően, ha a gazdasági körülmények rendeződnek a családoknál is. akkor ismét várható, hogy a jövőben lesz. A fenntartása az épületnek pedig nem jelentős, hiszen az irodán kívül a többi he­lyiséget nem fűtjük, nem vi­lágítunk. Működik a község­ben egy nyugdíjasok klubja, már gondoltunk arra is, hogy itt biztosítunk neki helyet. Nem szabad a pillanatnyi helyzetre hivatkozva ítélkez­ni, mert pont ez az a kér­dés, ami időszakonként vál­tozhat. Bízunk benne, hogy nem feleslegesen költöttünk erre a felújításra. Halasi Mária A Független Rendőrszak­szervezet — a belügyi dol­gozók érdekvédelmi, érdek­képviseleti szerve — ala­kuló kongresszusa kezdődött meg szombaton Siófokon, a Belügyminisztérium üdülő­jében. A kétnapos fórumon csaknem 3200 szakszervezeti tag képviseletében száznál több küldött vett részt es vitatta meg a szervezeti sza­bályzatot, a programterveze­tet és választotta meg a tisztségviselőket. A Független Rendőrszak­szervezet megalakítását az tette szükségessé, hogy a hi­vatásos állománynak ez ide­ig nem volt intézményes ér­dekvédelmi szervezete, pe­dig romló élet- és munkakö­rülményei, a rendőrségen belüli növekvő fluktuáció, valamint a kiszolgáltatott­ság miatt nagy szükségük van rá. Az új szakszervezet a hagyományos érdekvédelmi feladatok mellett célul tűz­te ki a rendőrségi munka pozitív hagyományainak és értékeinek a védelmét, an­nak társadalmi és állami el­ismertetését. A demokrati­kus centralizmust elvetve a szolidaritás és a demokrácia alapelvei szerint a legtelje­sebb nyilvánosság mellett működik majd. Ennek meg­felelően alulról, a demokra­tikus építkezés elveinek fi­gyelembe .vételével szervez­ték, illetve végezték. «A vitában felszólalók munkakörülményeik romlá­sáról. feladataik megnöve­kedéséről számoltak be. LAKISZ LAKÁS- ÉS KÖZMŰTERVEZŐ KISSZÖVETKEZET, GYULA. MNB: 262-87830 — ADÓSZÁM: 10167834240 16 sz. bélyegző elveszett. Használata: 1989. november 30-tól érvénytelen. Érdekes és valószínűleg egyedülálló gyűjteményt ra­kosgatott össze a békéscsa­bai Kner Nyomda grafiku­sa, Gécs Béla. Az elmúlt ti­zenöt év alatt mintegy 1200 darab újévi köszöntő lapra tett szert. Alig van a világ­nak olyan országa, ahonnan ne lenne néhány exkluzív példánya. Nyomdatechnikai és művészeti szempontból valamennyi gyönyörű ; nem csoda, hisz’ ezeket nem akárkik küldték, és nem akárkiknek ... A perzsa sah, Indira Gandhi, Margaret Thatcher, Ford. Nixon, Car­ter, Reagan, Gorbacsov és ki tudja még hány politikus, ál­lamférfi küldte el e lapokon újévi jókívánságait hazánk legfelsőbb vezetőinek... De hogyan juthat ezekhez egy békéscsabai grafikus? — Tizenöt évvel ezelőtt megkerestek a Külügymi­nisztériumból azzal — mond­ja Gécs Béla —, hogy veze­tőink elégedetlenek a ma­gyar köszöntőlapok minősé­gével — Ekkora gyűjtemény bir­tokában mondana néhány példát a világ üdvözlő lap­szokásairól? — Az USA-ból, Kanadá­ból előszeretettel küldtek olyan köszöntőket, melyeken a feladó családjával, de akár kedvenc kutyájával is ie- fényképeztette magát. A tá­vol-keleti országokból érke­zett köszöntők szép tájakat ábrázolnak: az afrikai orszá­gokból'gyakran népi motí­vumokkal ékesített lapok jöttek. Azért a legtöbbre az Hlető ország szimbólum­épülete, fővárosának látké­pe került. — És a mi köszöntőink? — Tőlem mindig azt kér­ték, hogy a képen a főváros szerepeljen, pedig sokszor javasoltam például a Bala­tont is. mint ismertebb tá­jat. Mostanában sokat egy­szerűsödtek köszöntőink: nincs kép, „csupán” a kü­lönleges papír, a dombor­nyomás és a betűk marad­tak. — Akkor könnyebb lett a munkája ... — Nem mondhatnám! A nemesen egyszerűt csak lát­szólag semmiség megtervez­ni. a mesterség fortélyait itt ugyanúgy kell alkalmazni, ha nem jobban... A míves köszöntők több folyamaton át készülnek, szinte kézmű­ves munkával. Gyűjtemé­nyemmel én elsősorban nem a hírességeknek adózok, ha­nem a világ nyomdaművé- szetét tanulmányozom, és magam is igyekszem olyat létrehozni, hogy miattuk se­hol se kelljen szégyenkez­nünk. Büszke vagyok rá, üiogv a Kner Nyomdában — a 15 évnyi felkérés bizo­nyítja — ez sikerült. Azért bizonyára mindenki szívesen megnézné a híres emberek kézírásait. Erre ha­marosan alkalom lesz, mert Gécs Béla, Tótfalusi Kis Miklós-díjas grafikusnak de­cember 5-én Budapesten, a Gutenberg Művelődési Ott­honban kiállítása nyílik. Mintegy 600 darab újévi kö­szöntőt láthat az érdeklődő: a gyűjteményből és a saját munkákból január 8-ig. A tárlatot a megnyitó napján 15 órai kezdettel Petőcz Ká­roly, Tótfalusi Kis Miklós- díjas tipográfus, szakíró mu­tatja be., Sz. M.

Next

/
Thumbnails
Contents