Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-22 / 303. szám
1989. december 22., péntek o időt — a köztársaság ideiglenes elnöke jogosult. Mindezekre figyelemmel javasolta, hogy az Országgyűlés az alkotmány 28. szakaszának (2) bekezdése alapján 1990. március 16-i hatállyal mondja ki feloszlását, ami a vita után megtörtént. A név szerinti szavazás eredményét Fodor István megbízott házelnök jelentette be: az Országgyűlés 320 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett úgy határozott, hogy 1990. március 16-i hatállyal kimondja feloszlását. Az elfogadott határozatban az Országgyűlés a köztársaság ideiglenes elnökének javasolja, hogy az alkotmány előírásainak megfelelően tűzze ki a képviselőválasztások időpontját. Felkéri az Országgyűlés megbízott elnökét, hogy a Minisztertanács elnökével együttesen tegyen javaslatot a Parlament hátralévő megbízatási idejének törvényalkotási programjára. Abban vegyék figyelembe, hogy a megalkotandó törvények biztosítsák az országgyűlési választások megfelelő előkészítését, az ország gazdasági működőképességének megőrzését és a kormányzás folyamatosságát. Ezután a képviselők döntöttek arról, hogy a Központi Műszaki Fejlesztési Alapnevében — információikra hivatkozva — tiltakozott az ellen, hogy a Belügyminisztériumban az ellenzék tevékenységével, illetve a magyarországi hírszerzéssel kapcsolatos dokumentumokat semmisített meg. Horváth István belügyminiszter erre reagálva visszautasította a vádakat, majd Hámori Csaba (országos lista) ugyancsak reagált az ellenzéki demokraták képviselőcsoportjának észrevételeire. A decemberi ülésszak befejezéseképpen Németh Miklós, a kormány elnöke kért szót, s köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik iehetővé tették, hogy elfogadott költségvetése legyen az országnak. Ezzel a döntéssel — mondotta — a képviselők esélyt adtak arra, hogy fennmaradjon a gazdaság működőképessége. Fodor István, az Ország- gyűlés megbízott elnöke délután 4 órakor befejezettnek nyilvánította az idei utolsó ülésszakot, s bejelentette, hogy a következő ülésre várhatóan január 23-án kerül sor. A tudósításokat Rákóczi Gabriella, a fotókat Gál Edit készítette. Végre felszabadultan ... (Folytatás az ■1. oldalról) képzelthez képest eltérő politikai helyzetet teremtett, ezért az országgyűlés részéről kívánatos a politikai menetrend értékelése, s állás- foglalás kialakítása a választások célszerű időpontjáról. Fodor István emlékeztetett arra, hogy december 8. és 10. között az Országgyűlés tisztségviselői és a kormány vezetői találkoztak az országgyűlési bizottságok elnökeivel, a politikai pártok és az érdekképviseleti szervek vezetőivel. Az értekezletsorozat résztvevőinek nagy többsége egyetértett az előrehozott, március második felében tartandó választásokkal. Ennek megvannak a jogi feltételei: az alkotmány 28. szakaszának (2) bekezdése módot ad az Országgyűlés megbízatásának rövidítésére, és arra is, hogy a feloszlás napja lehet egy, az erről szóló döntést követő későbbi időpont is. Ennek megfelelően nincs akadálya annak, hogy 1990. március 16-át követően kerüljön sor az elrőehozott országgyűlési képviselőválasztásokra, melynek kitűzésére — figyelembe véve az országgyűlési képviselők választásáról szóló, törvényben előírt 90 napos felkészülési ból 1990-ben az Országos Tudományos Kutatási Alap rendeltetési céljaira 1 milliárd 160 millió forintot, a Felsőoktatási Fejlesztési Alap számára pedig 690 millió forintot kell átadni. Igazi postánk lesz? vállalkozói tőke bevonása szükséges. Ennek azonban az a feltétele, hogy oldódjék a Magyar Posta, illetve az egyik jogutódja, a Távközlési Vállalat tulajdoni és tevékenységi monopóliuma, s ez az, amire a jelen törvénymódosítási javaslat is irányul, amit az Országgyűlés elfogadott.” Fodor István bejelentette: a belügyminiszter elkészítette és a képviselők elé terjesztette a november 26-ai népszavazással kapcsolatos állami feladatok ellátásáról szóló beszámolót. Azt a Parlament elfogadta. Személyi javaslatok Könyörgöm, fogadják el! Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter bejelentést tett a Minisztertanács összetételében bekövetkezett változásról, ezután a képviselők döntöttek a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának odaítélésével foglalkozó ad hoc bizottság ösz- szetételéről. Raffay Ernő (Csongrád m„ 1. vk.) az ellenzéki demokraták képviselőcsoportja Ezután a postáról és távközlésről szóló 1964. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter terjesztette elő. Részletek ebből: „A Minisztertanács állásfoglalása alapján 1990. január 1-jétől a Magyar Posta három különálló — postai, távközlési és műsorszóró — államigazgatási vállalattá alakul. Ez azonban önmagában még nem elegendő a távközlési program megvalósításához, hiszen ehhez igen nagy tőkére is szükség van. A számítások szerint a finanszírozási lehetőségektől függően 5—10 év közötti időszak alatt 370 milliárd forint értékű beruházást igényel a program, s ennek eredményeként 2 millió új főállomás létesül a hozzá kapcsolódó korszerű szolgáltatásokkal. Ez a jelenlegi ellátás megháromszorozódását jelenti. Ehhez — csekély mértékű állami szerepvállalást feltételezve — jelentős hazai és külföldi Tuti tippem van A továbbiakban személyi javaslatokat tárgyalt az Országgyűlés. Megválasztotta az ügyrendi bizottság tisztségviselőit; elfogadta a honvédelmi vizsgálóbizottság feladatairól szóló határozati javaslatot, s döntött a bizottság elnökének személyéről, s tagjairól is, majd határozott a Budapest—Bécs világkiállítást ellenőrző ideiglenes bizottság összetételéről. A képviselők elfogadták az ügyrendi bizottság előterjesztését a házszabály felülvizsgálatáról, majd az MSZP parlamenti frakciójának kezdeményezésére megemlékeztek az ideiglenes nemzetgyűlésről. Parlamenti mozaik — Békési, a hódító „Szidjanak, átkozzanak, mondjanak bármit rólam, csak szavazzák meg a költségvetést’’ — fogalmazott hatásosan Békési László pénzügyminiszter költségvetési vitazárójában. Miint már annyiszor, népszerűtlensége ellenére ismét frontáttörést hozott beszéde. A logikus érvek mellett sikerült a kíméletlen kritikát sem mellőző honatyák és honanyák szívét is megpuhítania pénzügyminiszterünknek. Amikor pedig álmairól, vágyairól beszélt: például arról, hogy a minisztertől a segédmunkásig a feladat magaslatán állók, és ne a percemberkék, az ügyes taktiká- zók éljenek jól az elkövetkezendő években, a Tisztelt Ház elismerő tapsa sem maradt el. A költségvetést tehát a Parlament mégis elfogadta, s úgy tűnik, a pénzügyi tárca iránti bizalom ismét a helyére billent. Remélhetően az elkövetkezendő hónapokban is marad a mérleg nyelve középen, nem billen se jobbra, se balra. Bizalmi egyensúly? B hangos szavazás csattanója Képviselőink tekintetét fürkészve, az „igen” kimondása csöppet sem hatott boldogítóan. S ezúttal nem csak , az idei utolsó, könnyűnek a legkevésbé sem mondható ülésEgy szóra, miniszterasszonyt szak fáradalmai ültek az arcokon. Szentágothai professzor akkurátus „tartózkodom”-ja néhány pillanatra még belopta a mosolyt az ülésterembe, ám önmaga feloszlatását, teljesen érthetően, meglehetősen letört hangulatban élte meg a Parlament. Azért mégis csak maradt valami csattanó az egyenkénti, „hangos” szavazás végére. Roszik Gábor, Pest megyei képviselő, az eredmény kihirdetése után szólásra emelkedett, s mindenekelőtt gratulált az Országgyűlésnek, és megköszönte (?!) a „tisztes helytállást”. A szavait kísérő hangos moraj és a fel-felcsattanó taps félreérthetetlenül minősítette a képviselő mondandóját. Igen, nem történt más, mint a — néhány hónapja megszerzett — mandátumáról lemondott honatya gratulált sorstársainak, 'hogy mily’ bölcsen viselkedtek, és hallgattak az idő szavára. Ezt már illik megköszönni! Hogy kinek a nevében, az talán mindörökre talány marad ... Hz elfogadhatatlan is elfogadható Bármennyire elfogadhatatlannak, sőt, Rózsa Edit Csongrád megyei képviselőnő kifejezésével élve „halálugrásnak” is tűnt a kormány jövő évi költségvetés-teryezete, mégis elfogadták. A képviselőnő egyébként ma lapunknak elmondta, hogy megdöbbentő kritikája ellenére is igennel voksolt, mert úgy látja, a költségvetés kényszerpálya-módosítása ma még lehetetlen. A belső elosztás elve azonban változik majd, hiszen javaslatára a Parlament kuratóriumot állít fel. Tagjai megpróbálnak olyan belsőforrás-átcsoportosí- tást kidolgozni, melynek köszönhetően a várható választási csatározások idején sem borulhat fel az államháztartás egyensúlya. Rózsa Edit úgy véli, mindenekelőtt az állami feladatokat átvállaló szervek hathatósabb költségvetési finanszírozását kell megoldani. Ahhoz azonban, hogy valóban ne keletkezzen év közben több 10 milliárdos hiány, hasonlóan az elmúlt évihez, önmagában a kuratórium még kevés lesz. II posta trónfosztása A magyar telefónia akut hiányosságai is akadályozzák, hogy a magyar gazdaság az európai vérkeringésbe illeszkedjen. Ezért is volt szükség többek között arra, hogy a magyar posta kizárólagos jogát deklaráló törvényt végre módosítsák. E kétségtelenül fontos lépésre azonban éppen a költségvetési döntés és a Parlament feloszlatásának napján került sor. Vélhetően csak a fenti okok miatt fordulhatott elő, hogy a törvénymódosításhoz egyetlen képviselőnek sem volt hozzáfűznivalója. Egyébként 231 igen, 1 nem és 7 tartózkodással szavazták meg a törvénymódosítást. A törvény életbe lépését követően pedig mi, állampolgárok talán bízhatunk abban, hogy a monopolhelyzet oldása valóban frontáttörést hoz távközlésünkben, és amellett, hogy több cég is jelen lesz a hazai piacon, a legkorszerűbb technika sem marad el. Bkik még nem mondtak le Ha még ma nem is érezzük át annyira, de mindenképpen sorsdöntő eseményként íródik majd a magyar történelem sorai közé, a Tisztelt Ház tegnapi önfeloszlatása. A Parlament tagjai egyénileg, név szerint dönthettek arról, hogy igennel, nemmel, vagy tartózkodva szavaznak törvényalkotó jogi státuszuk jövőjéről. Egyébként két személy tartózkodását kivéve a többiek egyöntetű igennel válaszoltak. Bár az is igaz, hogy a hiányzó tagok véleményét egyelőre nem ismerjük. Ám a döntő többség nem lehet kérdéses.
