Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-22 / 303. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. DECEMBER 22., PÉNTEK Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Nagygyűlésből nagy tüntetés Harckocsik Bukarest utcáin Március 16-án feloszlik az Országgyűlés Befejeződött a decemberi ülésszak * Az előzetesen elfogadott napirendtől eltérően" Románia Nagy Nemzetgyűléséhez, a román kormányhoz és a világ valamennyi parlamentiéhez intézett felhívás ismertetésével kezdődött a Parlament decemberi ülésszakának utolsó munkanapja csütörtökön reggel. Az Országgyűlés külügyi bizottsága még szerda délutáni ülésén fogalmazta meg a dokumentumot, amelyhez a tegnapi plénumon több képviselő fűzött megjegyzést. Márk György (országos lista), a Magyarországi Románok Demokratikus SzövetséAz Országgyűlés ezután visszatért az ország jövő évi költségvetési tervezetének tárgyalására. A vitában elhangzottakra a kormány nevében Békési László pénzügyminiszter válaszolt. Ezt követően — a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt — a költségvetés egészéről határoztak. Az 1990. évi költségvegének főtitkára tiltakozását fejezte ki mindenfajta brutalitás ellen. Mint egy nemzeti kisebbség tagja — mondotta —, egész nemzetben gondolkodik, s ezt kéri a Parlamenttől is. Kérte továbbá, luegy fejezze ki az Országgyűlés szolidaritását a demokráciáért küzdő romániai népekkel, és fejezze ki mélységes megdöbbenését azzal a hatalmi gépezettel szemben, amely nem válogat az eszközökben, vérbe- fojt minden olyan törekvést, amelynek célja a demokrácia, s veszélyezteti a diktatúra létét. « tésről szóló törvényt 252 igen, 23 nem szavazattal, 52 tartózkodás mellett elfogadta a Tisztelt Ház. Ugyancsak elfogadták a képviselők a társadalmi szervezetek jövő évi költségvetési támogatásáról szóló határozatot. Az ügyrendi kérdésben felszólaló Király Zoltán (Csong- rád m„ 5. vk.) visszautalt Raffay Ernő előző napi indítványára, amelyben a képviselő egy országgyűlési bizottság létrehozását javasolta, hogy ez a testület január 23-ig állítsa össze azoknak a politikusoknak a névsorát, akiket felelősség terhel az ország jelen gazdasági helyzetének előidézésében. Sérelmezte, hogy az elnök e javaslatról nem szavaztatta meg a képviselőket. Horváth Lajos erre válaszolva elmondta: az Ország- gyűlés tiszti kara reggel foglalkozott Raffay Ernő javaslatával, s kéri a képviselőt, hogy önálló indítványként írásban nyújtsa be felvetését. Ezután a fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésekről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. A kormány a jövő esztendőre a fogyasztási adó 13,7 milliárd forintos növelését, az árkiegészítések 4,6 milliárd forintos csökkentését tervezi — mondta a miniszter. Az adóemelés az élvezeti cikkekre, valamint a motorizáció köréhez tartozó termékekre, a fogyasztóiártámogatás csökkentése pedig a víz- és csatornaszolgáltatás, valamint a sajt és a túró támogatásának csökkentésére terjed ki. A fogyasz- tásiadó-emelés 2, az árkiegészítés-csökkentés 0,5 százalékkal emeli a fogyasztói árszínvonalat. Megemlítette a miniszter, hogy az építési és közlekedési bizottság konstruktív kezdeményezése alapján jövőre az' útalap forrásait teljes egészében a motorizációból származó adóbevételek képezik majd. Végül a kormány nevében kérte az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a módosításokkal együtt fogadja el, ami később meg is történt. lürténelmi döntés Eközben tértek rá az ülésszak egyik legfontosabb témájára, az Országgyűlés megbízatási idejének lerövidítéséről szóló javaslat megvitatására. A november 26-án megtartott népszavazás eredménye az Országgyűlés által el(Folytatás a 3. oldalon) II dokumentumbél „A Magyar Köztársaság Országgyűlése az ország közvéleményével együtt mélységes megdöbbenéssel és aggodalommal értesült Románia lakosságával szemben folytatódó fegyveres megtorlásról, amely hazánk közvetlen szomszédságában, Temesvárott és más helységekben megy végbe. Nem maradhatunk közömbösek akkor, amikor Európa szívében ilyen brutálisan lábbal tiporják az emberi jogokat, ezrek és ezrek vérét ontják és életét oltják ki. Tőkés László és családja élete is közvetlen veszélyben van. Meggyőződésünk, hogy ezekért az eseményekért a román hatóságoknak és vezetésnek vállalniuk kell a felelősséget saját népük és a világ közvéleménye előtt. A Magyar Országgyűlés ismételten a leghatározottabban elítéli a román hatóságok barbár megtorló akcióit, követeli azonnali beszüntetésüket és a felelősök megbüntetését. Ugyanakkor szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja az emberi jogokért és a szabadságért fellépőket. A bűnös akciókat csak hathatós nemzetközi összefogással állíthatjuk meg. Felhívással fordulunk a román parlamenthez, és a világ valamennyi parlamentjéhez, fejezzék ki tiltakozásukat az emberi jogok romániai megsértése ellen, az emberi szolidaritás szellemében. Az Országgyűlés támogatja a kormány eddigi lépéseit, és felhatalmazza a további szükséges intézkedések megtételére.” lavaslat a felelősség megállapítására Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára Csütörtökön a rorrjániai események központja Bukarest volt, ahová átterjedtek a rendszerellenes tüntetések. Erre jó alkalmat kínált a bukaresti pártbizottság által a déli órákra szervezett politikai nagygyűlés, amelynek az lett volna a célja, hogy a bukaresti dolgozók is elítéljék a temesvári zavargásokat, a hivatalos megítélés szerint terrorista, fasiszta provokációkat. Már kora reggel — a korábbi szokásoknak megfelelően — nagyüzemekből, vállalatokból és intézményekből csaknem nyolcvanezer főnyi tömeg gyülekezett. A gyűlést hirtelenjében szervezték meg, de minden üzemi pártszervezet olyan utasítást kapott, hogy megbízható személyeket, párttagokat küldjenek a felvonulásra. Ezek a pártot, Ceausescut és a szocialista Romániát éltető transzparensekkel vonultak és álltak fel a pártközpont előtt. A nagygyűlés „menetrend szerint” kezdődött: az előszón ok ok elítélték a temesvári eseményeket, amelyet külföldről szervezett és irányított terrorista akciónak neveztek. Az esemény fő szónoka Nicolae Ceausescu volt, akinek beszédét a tömeg zajongása és békiabálása megzavarta. A párt főtitkára már beszédének ‘ legelején zavarba került: harmadik mondatát nem tudta -befejezni, mert nem tudta, miért za- jong a tömeg. Ekkor a biztonsági szolgálat ottlevő vezetője behívta a pártszékházba, amelynek erkélyéről szónokolt. Ceausescu — jól lehetett látni a televíziós közvetítésből — az erkélyen maradt. Ekkor a televízió megszakította adását, és csak néhány perc múlva folytatta a közvetítést. Ceausescu folytatta beszédét, de röviden szólt, s az embereket megnyugtatandó bejelentette, hogy a Politikai Végrehajtó Bizottság a fizetések és a nyugdíjak emelé(Folytatás a 2. oldalon) Vollnuuth Frigyes tv-íelvételei Félig-meddíg . Ülésezett Békés Megye Tanácsa Tegnap reggel — a megyei testület ülését megelőzően — értekezletet tartottak tanácselnökök és vb-titkárok részére a megyei tanács új tanácstermében, melyet aligha vehettek volna birtokba ünnepélyesebben : kiegészülve a megyei tanács osztályvezetőivel, Murányi Miklós megyei tanácselnök előtt felesküdtek az alkotmányra. (A tanácsi igazgatás többi dolgozója délután tette le az esküt munkahelyén.) Murányi Miklós megyei tanácselnök megrendült szavakkal emlékezett meg a tragikus romániai eseményekről : Dr. Pataki István megyei vb-titkár több időszerű kérdést felölelő tájékoztatója után a vb négy megüresedett tagsági helyéről döntöttek. Az előző tanácsülésről határozatképtelenség miatt tegnapra halasztott választás ezúttal eredménnyel járt. A korábbi négy jelölt közül dr. Goda Péter visszalépett, ugyanakkor új jelöltként Murányi Miklós — mint mondotta : „korábbi évek hagyománya alapján” — a megyeszékhely tanácselnökét, Mázán Mátyást javasolta megválasztani. Fél óra sem kellett, s „felszállt a fehér füst”: dr. Antal Mihályt, Mázán Mátyást, Nagy Gyulát és dr. Pintér Miklóst a vb tagjává választották. Tudomásul vette a testület dr. Szikora Istvánnak, a megyei bíróság elnökének lemondását megyei tanácstagságáról (döntését e két tisztségnek az új helyzetben összeférhetetlenné válásával indokolta), illetve azt, hogy a Hazafias Népfront — a demokratikusabb megoldás reményében — ezúttal sem kívánt élni tanácstagjelölési jogosultságával. Elfogadták dr. Sajti Imrének, az igazgatási és jogi bizottság elnökének lemondását, továbbá — kérelmére — január 31-ei határidővel felmentették Bereczki András megbí(Folytatás a 2. oldalon) — Megyénkhez közel, a határmenti Temesváron lezajlott — és most is zajló — tragikus események híre mélyen megrendítette megyénk lakosságát. Felháborodással fogadtuk, hogy e diktatúra kiszolgálói már attól sem riadnak vissza, hogy a jogsértések ellen tiltakozó, a megélhetésért, az emberi méltóságért szavukat felemelő polgáraikkal véresen leszámoljanak. Mi, e megye lakói a határmentiségből, a négy nemzetiség együttélő békéjéből táplálkozva még közvetlenebbül átérezzük a határon túl élő emberek — magyarok és nem magyarok tragédiáját. Európának e szegletében, a reformok tükrében még embertelenebb e diktatúra, amely békés tüntetőket huligánoknak, fasiszta vadállatoknak — tehát a bárányt farkasnak, a farkast báránynak — kiáltja ki, és a kondukátor mélységes cinizmusára jellemző, hogy e tragédiát is nadionalista kirohanásokra, a munkakollektívák hűségnyilatkozatainak kicsikarására használja fel. Indítványozom, hogy Békés Megye Tanácsa emelje fel • szavát az emberiesség nevében az erőszak áldozataiért, az Erdélyben, Romániában élő emberekért, Tőkés Lászlóért és családjáért, mindenkiért,, aki nemzeti hovatartozásától függetlenül demokratikus és békés államban, teljes emberi életet kíván élni. Javasolom, hogy a tanács tegyen hitet a magyar és a román nép közötti történelmi konszenzus szükségessége mellett, tiltakozzék Ceausescu minden emberi értéket sárbatipró diktatúrája ellen. Szabad életet és hitgyakorlást Tőkés Lászlónak, családjának és gyülekezetének, szabadságot és jogot Románia népeinek! — (A 13 órai harangzúgáskor ismét megszakították munkájukat a tanácstagok.)
