Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-21 / 302. szám

1989. december 21., csütörtök o IgNíiUkfiM (Folytatás az 1. oldalról) tása mellett az IMF számá­ra még elfogadható. „400 millió forinttal ja­vasolják mérsékelni a vé­delmi kiadásokat és 300-300 millió' forinttal a pártok, a társadalmi szervezetek tá­mogatását. Ez utóbbi ja­vaslatot a terv- és költség- vetési bizottság nem támo­gatta, a tartalék nagyabb mértékű csökkentését ajánl­ja. Ettől függően a tartalék­nak vagy 700 millió, vagy 1,3 milliárd forintos csök­kentésére kerülhet sor. Ez­zel együtt ugyanakkor a la­kással nem rendelkező fia­talok támogatását a terve­zett 3 milliárd forinttal vál­tozatlanul növelni fogják. A zárszámadás előrelátha­tólag 49-50 milliárd forint hiányt fog tartalmazni, ugyanakkor egyetlen fillér áthúzódás sem fogja terhel­ni a jövő esztendő költség- vetését.” „Kiemelt terület a szo­ciálpolitika. A nyugdíjak differenciált, a családi pót­lék 300 forintos emelésére január 1-jétől nyílik lehető­ség. Április 1-jétől sor ke­rül a családi pótlék kiter­jesztésére. Ez a juttatás ál­lampolgári jogon jár majd minden gyermeket nevelő családnak.’’ „A kormány arra készül fel, hogy képes legyen 50- 60 ezer fő átmeneti munka- nélküli gondjának megoldá­sára. Ezért az eddigi támo­gatási módszer kiegészül a végkielégítés és az átköltö- zési támogatás intézményé­vel, 100 ezer forinttal emel­kedik az újrakezdési támo­gatás is.” „2,6 milliárd forinttal csökken jövőre a pártok és társadalmi szervek támoga­tása. A csökkenő támogatás felosztására a Parlament, il­letve a terv- és költségveté­si bizottság döntése alapján kerül sor.” Horn Gyula tájékoztatója a romániai eseményekről A költségvetéssel kapcso­latos hozzászólások előtt Horn Gyula külügyminisz­ter kért szót, hogy tájékoz­tassa a Tisztelt Házat a ro­mániai eseményekről, illet­ve arról a -diplomáciai lé­pésről, hogy a délelőtti órákban berendelték a Kül­ügyminisztériumba Romá­nia budapesti nagykövetét. — Hiteles információnk a következőkről van: decem­ber 13-án a román hatósá­gok felszólították Tőkés László lelkészt, hogy hagyja el lakását, adja át hivatalát és egyházközségét, s ameny- nyiben nem tesz eleget a felhívásnak, erőszakot al­kalmaznak vele szemben. Tőkés László a felszólítás­nak nem tett eleget, és vál- lalta_a mártír sorsát. De­cember 15-én, pénteken a hívek nagy számban gyüle­keztek a lelkész temesvári lakása előtt, és követelték, hogy a lelkészt hagyják meg hivatalában. A tüntetés mind szélesebb körűvé vált, és egyre inkább politikai demonstrációvá alakult. Szombat estére többezres tömeg tüntetett békésen, a megyei pártszékház előtt. A román hatóságok roham­rendőrséget vetettek be, sok embert letartóztattak. Tőkés Lászlót és feleségét isme­retlen helyre hurcolták. Hangsúlyozni szeretném, hogy a lelkész követelései között kifejezetten vallási törekvések és szempontok szerepeltek. — A tömeggel szemben a biztonsági erők, katonai egységek kézifegyvereket, páncélosokat vetettek be, a tömegbe lőttek. Hiteles in­formációink szerint —mon­dotta a miniszter —, több száz sebesült és halott áldo­zata van eddig a brutális merényletnek. Egyidejűleg a román hatóságok országos készültségi állapotot rendel­tek el. Arra hivatkoztak — és ez hangzott el a párttag­ság, a széles közvélemény és a fegyveres erők tagjai előtt —, "hogy a temesvári esemé­nyeket Magyarországról bujtogatták és Magyaror­szág fegyveres provokációt készít elő Romániával szem­ben. — Önök előtt ismeretes, hogy korábban a magyar kormány sikertelen kísérle­tet tett arra, hogy tiltakozzon Tőkés László ügyében. Mint, ahogy sikertelen volt Szűrös Mátyás ideiglenes köztársa­sági elnök Nicolae Ceauses- cuhoz intézett üzenete is — folytatta Horn Gyula. — Az Országgyűlés hétfői állás- foglalását kedden eljuttattuk Pérez de Cuellarhoz, az ENSZ főtitkárához, hogy az állásfoglalásról tájékoztassa a tagállamokat. Németh Miklós kormányfő vezetésé­vel a belügy-, a honvédelmi és a külügyminiszter va­sárnaptól kezdődően több megbeszélést tartott — leg­utóbb kedden este is —, és megtettük azokat a szüksé­ges intézkedéseket, amelye­ket a kialakult helyzet igé­nyelt. Ezek között határoz- tutk el azt is, hogy ma, szerdán behívatom a buda­pesti román nagykövetet. A magyar kormány nevében a következőket közöltem a ro­mán nagykövettel: Először is: a magyar kormány tiltako­zik a Tőkés Lászlóval és feleségével szem­ben elkövetett intézkedések miatt. Meg­döbbenéssel fogadtuk azt is, hogy egyál­talán nem regáltak a kormány, a magyar közvélemény korábbi tiltakozására. Tőkés Lászlót üldözték, vele szemben erőszakot alkalmaztak, s mindez szöges ellentétben áll az ENSZ Alapokmányában és a Hel­sinki Záróokmányban foglaltakkal. A ma­gyar kormány nevében határozottan kö­veteltük Tőkés László azonnali szabadon- bocsátását, hivatalába és jogaiba történő visszahelyezését. Másodszor: a román hatóságok megaka­dályozzák a magyar állampolgárok beuta­zását Romániába. Nem engedik meg más nemzetiségű állampolgárok átutazását sem, akik emiatt Magyarországon kény­telenek vesztegelni. Ez a magatartás el­lentétes a Románia által is vállalt nem­zetközi kötelezettséggel, miszerint az ál­lamok kötelesek gárantálni a zavartalan utasforgalmat, a közlekedést. A magyar kormány nevében követeljük a normális állapotok helyreállítását. Harmadszor: a román hatóságok aka­dályozzák a bukaresti magyar nagykövet­ség normális működését. Agresszívan lép­nek fel a nagykövetség munkatársaival szemben, minden kapcsolattartástól elszi­getelik őket. Haladéktalan intézkedéseket követelünk a normális munkafeltételek helyreállítása érdekében. Negyedszer: tiltakozunk az ellen, hogy békés tüntetőket bántalmaznak, sőt töme­gesen gyilkolnak. Ezek a cselekedetek nem csupán minden nemzetközi normával el­lentétesek, hanem embertelenek is. Ötödször: hiteles információink szerint a román hatóságok azt sugallják, hogy Magyarországról bujtogatják a tüntetőket, sőt Magyarország katonai provokációra készül Romániával szemben. Ezt a legha­tározottabban visszautasítjuk, mert min­den alapot nélkülöz. Bármiféle ilyen szán­dék ellentétes Magyarország politikájával. Hangsúlyoztam a nagykövetnek — mon­dotta a külügyminiszter —, hogy a mi megítélésünk szerint a tömeges megmoz­dulásokat az váltotta ki, hogy folyamato­san megsértik a román nép, a nemzeti­ségek alapvető emberi jogait, hogy a la­kosság katasztrofális életkörülmények kö­zött él, és lábbal tiporják a vallásszabad­ságot. Kifejeztem azt a véleményemet is, hogy szerintünk a román nép egyre in­kább érzékeli a saját országa politikai mozdulatlansága és a környező kelet-, kö­zép-európai országokban zajló óriási vál­tozások közötti különbségeket. A magvar kormány követeli a román kormánytól, hogy nyilvánosan határolja el magát a Magyar Köztársaság elleni uszításoktól. A román nagykövet válaszában el­mondta, hogy mindaz, ami ott történik, az Románia belügye. Kifejtette azt is: se­hol a világon nem oldották meg olyan tö­kéletesen a vallásszabadság és az emberi jogok ügyét, mint Romániában. Balogh László: „Fogadjuk el az új szemléletű költségvetést” Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köztársaságunk 1990-es költségvetését, ezen belül a tanácsi költségvetés, reformját Békés megyében is nagy várakozás előzi meg. Szűkebb körzetemben, Békés me­gyében és általában a dél-alföldi térségben az új taná­csi gazdálkodás szabályozása nem hozza meg a várt fej­lődési lehetőséget, sőt gátolja azt. Alapvetően az új for­ráselosztás, illetve a forrásszabályozás miatt megkez­dett feladataikat nem lesznek képesek befejezni. Külö­nösen kedvezőtlenül érinti az új szabályozás azokat a tanácsokat, amelyeknél a normatív fejlesztés lehetősé­gének, illetve céltámogatásának nagyobb hányada ép­pen 1990-re volt ütemezve. Megyénkben — az alapve­tően mezőgazdasági jellegből következően — alacso­nyabb személyi jövedelemadó képződik. Nagy szívfáj­dalmunk az, hogy a földadó 1990-ben a központi költ­ségvetés bevétele lesz. így elvesztette annak lehetősé­gét, hogy a személyi jövedelemadónál tapasztalható hátrányunk kiegyenlítődjék. Békésben 74 településből 64 szorult rá a 4 ezer forintig terjedő személyi jövedelem­adó-kiegészítésre. Mindezek ellenére én mégis azt indítványozom, hogy fogadjuk el az új szemléletű költségvetést, amelyhez néhány javaslatot fűzök:'indítványozom, hogy a szemé­lyi jövedelemadó egy főre vetített összegének az egyes települések közötti nagy szóródása miatt a 8 ezer fo­rint fő feletti nagyságrendet legalább 1990-ben_az álla­mi költségvetés vonja el az érintett tanácsoktól. Javas­lom továbbá, hogy a parlamenti előterjesztésben is sze­replő későbbi, célját tekintve a tanácsinak szánt tarta­lék összegét már most a tervezés időszakában osszák el a legkedvezőtlenebb helyzetben levő dél-alföldi me­gyék között. E két javaslat elfogadása esetén lehetőség nyílna az általános érvényű feszültségoldó lépéseken túlmenően egy-egy kiemelt cél átmeneti, konkrét, köz­ponti támogatására is, például az oktatást és az egész­ségügyet szolgáló olyan beruházások, rekonstrukciók folytatására, mint a békési nevelési központ, illetve a kórház felújítására. Horn Gyula az Országgyű­lés tájékoztatására elmondta azt is: különböző szerveze­tek — így a Politikai Fog­lyok Szövetsége és mások — azzal a kéréssel fordultak a kormányhoz, a Külügymi­nisztériumhoz, hogy járjanak el az ENSZ Biztonsági Ta­nácsánál a romániai esemé­nyek kapcsán. Ezzel össze­függésben kiemelte: — Min­den lehetséges eszközt igény­be veszünk és fellépünk a nemzetközi fórumokon az ügy rendezése érdekében. A Biztonsági Tanácshoz azon­ban csak akkor fordulha­tunk, ha az események köz­vetlenül fenyegetik a nem­zetközi biztonságot. Erről je­lenleg nincs szó. Természe­tesen, ha az események el­fajulnak, akkor ezt a lépést is meg fogjuk tenni — mondta Horn Gyula. Az elnöklő Jakab Róbert- né Berecz Jánosnak, a kül­ügyi bizot tság elnökének ad­ta meg a szót, aki bejelen­tette, hogy a szünetben ülést tart a külügyi bizottság, s javaslatot alakít ki a romá­niai helyzettel kapcsolat­ban. (Ezt ma ismertetik.) . Ezt követően folytatódott a jövő évi költségvetés tár­gyalása. Ebben felszólalt Balogh László, Békés megye 14-es számú választókerüle­tének képviselője. A vita ma folytatódik. A tudósításokat Rákóczi Gabriella, a fotókat Gál Edit készítette. Parlamenti mozaik Javaslat a süllyesztőben Vass Józsefné megyei képviselőnőnk hiteladó-módosító javaslata, úgy tűnik, egyelőre eltűnt a süllyesztőben, ugyanis a közlekedési és építési bizottság, valamint a Tisz­telt Ház önálló indítványát elutasította. Tehát egy évig valószínű, nincs méltányosság a községekben élő fiatal fé- szekrakók számára. — Most is meggyőződésem, hogy azok a vidéki csalá­dok, amelyek minimális hitelsegítséggel, szociálpolitikai kedvezmény nélkül építkeztek, nem viselhetnek ugyanany- nyi terhet, mint azok, akik nagyobb támogatásban része­sültek — magyarázza a képviselőnő. — Pedig ezek a fia­talok anyagi és fizikai erejüket nem kímélve, a lakásért való sorbanállás, a kényelmesebb városi környezet, a cse­reberéből adódó nyerészkedés helyett maradtak vidéken, s nekünk most számukra valamilyen formában anyagi és erkölcsi elégtételt kellett volna kiharcolni. De sajnos az illetékes bizottság és a képviselők többsége nem értette meg felvetésem lényegét. lőhet a végrehajtó? Bármennyire nem tetszik, a lakbér- és hiteladó-elvonás keserű piruláját mégis le kell nyelnünk. Ugyanis a teg­napi sajtótájékoztatón jelenlévő Surányi György államtit­kár és Nagyiványi András elnök azzal érvelt, ha nincs a jelenlegi változtatás, akkor a lakásgazdálkodásban piaci viszonyokra soha nem tudunk rátérni. Az államtitkár egyébként a sajtótájékoztató utáni kötet­len beszélgetésikor még a következőt mondta: — Érthe­tetlen számomra, miért a 12 milliárd forintos lakásgazdál­kodási törvénymódosításból adódó . többletkiadások ellen ágál a Parlament és a lakosság. Hiszen a költségvetésben előirányzott 20 százalékos inflációnak a 12 milliárddal szemben 200 milliárd forint többletköltség-kihatása lesz az állampolgárokra. Az élelmiszerek például megközelítően 30 százalékkal, az egyéb fogyasztási cikkek pedig 10-20 százalékkal emelkednek. Surányi György érvelését tulajdonképpen el is kell fo­gadnunk, hiszen az infláció valóban legnagyobb ellensé­günk. Csakhogy! Ha pénztárcánk lapos, még mindig meg­tehetjük, hogy gyertyával világítunk, diétázunk, vagy sze­■■NNNNMNMMNKSMHNWCMHHNNMNMKMMMMnHHNWMMMMMMMNMMSMMßMMMMBMMMNS rényebben öltözködünk. Ám, ha a kamatadót nem fizet­jük, valószínűleg jön a végrehajtó. Mert, ha jól értelme­zem, ez esetben nem szerződésmódosításról, hanem újabb adókivetésről van szó. „Miniszterelnök ér! Ugorjunk?” „Sámlin állunk, kötél a nyakunkon...” — e meglehető­sen különös, nz akasztófahumortól sem messze álló meg­állapítással kezdte a költségvetési tervezettel kapcsolatos hozzászólását Rózsa Edit, Csongrád /megyei képviselő. — Miniszterelnök úr! Ugorjunk? ’ — szegezte ű kérdést a Csongrád megyei képviselőnő a teremből éppen hiányzó Németh Miklósnak, majd a belső elosztási arányok változ­tatására, ésszerűsítésére próbált javaslatot tenni. Vélemé­nye szerint, ha a Tisztelt Háznak a sarokszámokat kriti­kátlanul el is kell fogadnia, a Valutaalap diktátuma mi­att, a költségvetés< szerkezetén mindenképpen Változtatni kellene. Legalábbis megszabadulni a régi elosztási és ki­járási rendszertől. A képviselőnő egyébként nem támogatja az előterjesz­tett költségvetést, tehát következésképp valószínű, hogy a sámliról sem ugrik le. Azonban iá kormánynak és minisz­Cigarettaszünet ter elnökünknek még akkor is a sámlival és la kötéllel kell egyensúlyozni, ha senki nem marad a közelben. Lehet, hogy ez a szerencsénk? Maradnak, vagy mennek? Tegnap délután úgy tűnt, a Tisztelt Ház még kompro­misszumok árán sem hajlandó elfogadni a lakásgazdálko­dási rendszer reformját. Legtöbben azért szálltak harcba, mert egy új, igazságosabb teherviselést tükröző koncepció kidolgozását sürgették. Volt több olyan képviselő is, aki határozottan kijelentette: amennyiben mégis szentesítésre kerül a rendszer — függetlenül a kamatadó és a lakbér mértékétől — befejezettnek tekinti parlamenti munkáját. Bár valószínű, hogy csak pillanatnyi érzelmi megnyilat­kozásokról lehet szó, mert azt ők is sejtik, mi lenne, ha elmennének ... Egy év nem annyi, mint az életfogytiglan — Választópolgáraimtól arra kaptam felhatalmazást, hogy a lakásépítési kölcsönt terhelő intézkedéssel ne ért­sek egyet — válaszolta Maróthy László képviselő, amikor arról érdeklődtünk, igennel vagy nemmel voksolt az elő­terjesztésre. — Összességében azonban a lakásgazdálkodás reformkoncepciójával egyetértettem és a törvényjavaslat egészére igennel szavaztam. Az előterjesztő két miniszter­rel, valamint a bizottságokkal és az iMSZP-frakcióval kon­zultálva arra jutottunk, hogy az ország kormányozható- sága és hitelképessége mindennél fontosabb most. Ugyan­is, ha felborul a „kocsi”, teljesen mindegy, mennyi a hi­telkamat, avagy a lakbér összege. Azért sem okozott szá­momra az igen szavazat problémát, mert tulajdonképpen egy esztendőről van szó (és ez nem olyan, mint az „élet­fogytiglan”. Bár azt nem vitatom, hogy a szentesített tör­vény (tartalma messze esik attól, ahonnan elindultunk. E meggyőződésem, bármennyire kemény a konszenzus, vál­lalni kell. Egyébként a költségvetési tervezetnél szeretnék olyan módosítást kérni, amely azon családok részére, ame­lyek öt évnél régebbi kölcsönnel rendelkeznek, lehetővé teszi, hogy adósságukat bármikor megválthassák a teljes összeg 55 százalékával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents