Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-21 / 302. szám
BÉKÉS MEGYEI II HflZfl MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1989. DECEMBER 21., CSÜTÖRTÖK POLITIKAI NAPILAP Ára: 4,30 forint XUT. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM Mai számunkból: Kerekasztal-értekezlet Szeghalmon (4. oldal) Rz osztrákok is szeretik a bejglit (4. oldal) 1 választásokig sem állhat meg az élet (5. oldal) Remények csillaga (5. oldal) Volán-gesztus a nyugdíjasoknak (6. oldal) Ma döntenek a költségvetésről Szerdán reggel 9 órakor folytatódott az Országgyűlés decemberi ülésszaka. A harmadik munkanapon elsőként Németh Miklós, a ^Minisztertanács elnöke kért szót. „Lélegzetvisszafojtva és iszonyatos döbbenettel figyeljük napok óta a Romániában zajló eseményeket” — kezdte beszédét a kormányfő, majd arról tájékoztatta p. törvényhozókat, hogy kedd este a parlamenti ülés után szűk körű kabinetmegbeszélést tartott. Döntés született arról, ,hogy a kormány illetékes szervei folyamatosan nyomon követik a fejleményeket, s megteszik a feltétlenül szükséges lépéseket. Ezek sorában szerdán .délelőtt a Külügyminisztériumba kérették Románia budapesti nagykövetét. Németh Miklós képviselői minőségében arra kérte a Házat, hogy egyperces néma felállással, kegyelettel emlékezzenek meg a diktatúra magyar, román, német és más nemzetiségű áldozatairól, s tűzzék ki a gyászlobogót a Parlament homlokzatára. A képviselők a padsorokban felállva fejezték ki szolidaritásukat a Ceausescu-diktatúra elnyomottaival. Németh Miklós: I sztrájk nem megoldás A kormányfő ezután egynapi aktualitással, a mozdonyvezetők szerda reggeli figyelmeztető munkabeszüntetésével foglalkozott. Mint mondta, ez az akció arra kötelezi a kormányt, hogy levonja a tanulságokat, annál is inkább, mert a munkába igyekvő emberek tömegeit érintette, szétforgácsoló hatással volt a munkarendre. A történteket értékelve Németh Miklós hangoztatta: — Mi lenne akkor, ha a tanítók, a' mentősök, az elektromos művek dolgozói, a bányászok, vagy más ágak dolgozói az érdekérvényesítés olyan eszközeit választják, amelyekkel más rétegeknek ártanak? Ha ez a folyamat beindul, akkor fokozatosan szétveri a társadalmat. Itt már régen nem a 'kormány sorsáról van szó, hanem az országéról. Óvok mindenkit attól, hogy erre az útra lépjen; csak egymással összefogva, kitartó szívóssággal kerülhetünk ki abból a bajból, amelybe jutottunk. Mégis elfogadták... Ezután folytatódott a lakásgazdálkodás reformjának vitája, majd határozathozatal következett. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a kormány lakáskoncepciójának korábbi négy változata helyett egy új változatról szavaznak, amelyet a keddi vita után megtárgyalt és elfogadott az építési és közlekedési bizottság. Először Vass József né (Békés m., 15. vk.) képviselőnek az adófizetők körének szűkítésére vonatkozó módosító javaslatáról szavazott az Országgyűlés; ezt az indítványt elvetette. A lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés 212 igen, 69 nem szavazattal és 54 tartózkodással elfogadta. Ezt követően a lakásgazdálkodási rendszer reformjáról és az 1990. évi intézkedésekről szóló határozatról szavazott a Parlament. A határozati javaslatot ugyancsak többségi szavazattal fogadták el. A törvény szerint a lakás- vásárlás, lakásépítés és egyéb, lakáson végzett építési munkák céljára nyújtott kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású állami kölcsönre a fennálló tartozás alapján a magánszemélyt 1990. évre adókötelezettség terheli. Nem kell adót fizetni a többi között az öt éven belül megkötött kölcsönszerződéseknél; ha az egy főre jutó havi jövedelem a létminimumot (1990-ben a 4300 forintot) nem haladja meg, illetve a három- vagy többgyermekes családok és a 70 éven felüli nyugdíjasok esetében. Az adó mértéke a kölcsönszerződés megkötését követő tíz évig a havi törlesztőrészlet 50, a kölcsönszerződést követő tíz év eltelte után 100 százaléka. Ha egy lakásra több kölcsöntartozás áll fenn, az adót a legmagasabb havi törlesztőrészletű kölcsöntartozás után kell megfizetni. Az Országgyűlésnek a lakásgazdálkodási rendszer reformjáról és az 1990. évi intézkedésekről elfogadott határozata értelmében a lakbérek 1990. február 1-jétől átlagosan 35 százalékkal növekednek. » I pénzügyminiszter expozéjából Ezután — a tárgysorozatnak megfelelően — az 1990. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot tárgyalta az Országgyűlés. A gazdasági válság kezelésére határozott, kemény intézkedéseket tartalmazó „krízisköltségvetést” Békési László pénzügyminiszter terjesztette elő. „A novemberben jelzett 15 milliárdról 10 milliárd forint alá kell csökkenteni ■ a költségvetés hiányát, amely a társadalombiztosítás várható szuficitjével együtt, más feltételek teljesítése esetén még finanszírozható, s így a Valutaalap számára is elfogadható, nemzetközi mércével mérve pedig alacsonynak tekinthető. Fontos feltétel, hogy a költségvetés a pénzpiacról vegye igénybe a deficit finanszírozásához nélkülözhetetlen erőforrásokat. Ez a kormány szándéka, is csak a biztonság kedvéért kér felhatalmazást arra, hogy végszükség esetében 5 milliárd forint erejéig a költségvetés a jegybanktól is vehessen fel hosz- szú lejáratú hitelt." „A piaci viszonyok erősítése érdekében sarkalatos követelmény a támogatások drasztikus csökkentése. A Valutaalap az 1989-es 211 milliárd forintos szintű támogatási kör 50 milliárdos csökkentését szorgalmazta a jövő esztendőre. Ez a követelmény csak a fogyasztói ártámogatások és az agrártámogatások tervezettnél nagyobb mértékű, több területen a fokozatosságot mellőző, teljes leépítésével lett volna megvalósítható. Hatására a fogyasztói árak túllépték volna a kritikus 20 százalékot. Ezért a költség- vetés 40,6 milliárd forintos támogatáscsökkentést irányoz elő, amely a deficit tar(Folytatás a 3. oldalon) Miniszterek egymás közt Ellentmondásos hírek Tőkés Lászlóról Tűzharc Temesvár utcáin Egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot tegnap is Tőkés László temesvári református lelkészről. Egy jugoszláviai lap értesülése szerint a temesvári börtönben minden valószínűség szerint meggyilkolták foglyukat, a nyugatnémet Bild-Zcitung arról ir, hogy a lelkészt megkínozták, karját eltörték. Az osztrák televízió saját forrásaira hivatkozva közli: Tőkés László él, a vasárnapi véres események után a kelet-romániai Moldáviába deportálták, ahová eredetileg is helyezték, de nem fogadta el. A nemzetközi sajtót tehát változatlanul élénken foglalkoztatják a romániai események. Közben tegnap a határátkelőhelyeken megindult a forgalom, s ha hosszas várakozás után is, de átjuthattak Romániába, s onnan is érkezhettek az utazók. Fegyverek a lakosság kezében Tegnapi, megbízható helyről kapott értesülések szerint Temesváron és környékén hemzsegnek a harckocsik és más, páncélozott járművek. A városban rengeteg fegyver van kinn a lakosságnál. A múlt hét vé- Eén szerezték azokat egy közeli laktanyából. Valóságos tűzharc robbant ki a városban, annak ellenére, hogy délután öt órától kijárási tilalom van. Aki az utcára merészkedik, arra felszólítás nélkül tüzelnek. A halottak száma meghaladja a kétezret. Civilek és katonák egyaránt vannak az áldozatok között. Több sorkatonát a tisztjeik lőttek agyon, mert nem voltak hajlandók tüzelni a védtelen emberekre. A halottakat a katonáit szedik össze, és ismeretlen helyre szállítják. A civilek nyilvánosan nem gyászolhatják az elesetteket. Készültségbe helyezték a népi milíciát és a rendőrséget. Ennek ellenére a Temesvár környéki településeken katonák őrzik a rendőrséget. A közutakat és a vasútvonalakat szigorúan ellenőrzik. A lakosságot a félelem uralja. Minél előbb kijutni! A romániai eseményekkel kapcsolatban tovább tart a hírbörze: a hivatalos jelentések híján a magyar 'és a külföldi híradások egyaránt kénytelenek szemtanúk beszámolóira támaszkodni. Kedden este a Washingtoni Központi Rádió- és Sajtó- szolgálattól fordultak szerkesztőségünkhöz információért. Tegnap Gareth Furby- velN a londoni IRN (Independent Radio News) riporterével jártunk a békéscsabai átmeneti befogadóállomáson, illetve a gyulavári határátkelőnél. Dél körül — huszonkét órás várakozás után — többek között két angol kamion gurult át a határon. Vezetőik szívéről szemmel láthatóan nagy kő esett le. Mindketten bútort szállítottak, Barry M/ilcock Leedsből Temesvárra ment, Kenneth Jenkins Swansea-ből (Dél- Wales) Aradra. Elmondták, hogy a volán mellől nem sokat láttak, s csak egyetlen dolog érdekelte őket: minél előbb kijutni. Barry Wil- cock már beutazása előtt a hírekből értesült a megmozdulásokról, az országút (Folytatás a 2. oldalon) Akiket a sztrájk szele megcsapott Mozdonyvezetők a „köpködőben” Arról, hogy mit érnek a vonatok mozdonyvezetők nélkül, tegnap hajnalban — az utazni kívánókkal együtt — személyesen győződhettem meg. öt órakor még láttuk, amint a lökösházi személy befut a békéscsabai állomásra, aztán viszont megállt az élet a síneken. A szolgálatukat befejező mozdonyvezetők kikászálódtak a vezérállásból, és egységesen a mozdonyvezetői beíró — közismertebb nevén a „köpködő” — felé vették az irányt. Mielőtt még én is ezt tettem volna, a peronon álldogáló állomásfőnököt, Alföldi Károlyt kérdeztem. — A mozdonyvezetőket is megcsapta a sztrájk szele. Mit szól ön az egyórás, országos figyelmeztető sztrájkhoz? — Talán lett volna más mód az elégedetlenség kifejezésére. Mi mindenesetre technikailag és a szervezésben is felkészültünk a leállásra, és a 6 órai újraindításra. Addig azonban az országban minden személy- és tehervonat áll. No, ez van — tárja szét a karját, és bevezet a „köpködő” embersűrűjébe. Oda, ahol a kinti nyugalomhoz képest igencsak pezsgő a hangulat. Még azok a mozdonyvezetők is hallatják szavukat, akik éjjel végeztek, és semmit nem aludtak. — Idevezetett, hogy a MÁV legfelsőbb vezetése főbb követeléseinket nem volt hajlandó teljesíteni — kezdi az egyik szóvivő, Vár- dai Béla, aki az országos mozdonyvezetői küldött-testület tagja. — A mozdony- vezetői munka leértékelődött, bérünk 23 százalékkal az ipari átlag alatt van. — Pedig itt hét végén, karácsonykor és szilveszterkor is menni kell — veti közbe Murzsicz Mátyás, majd így folytatja: — Igaz, hogy legfontosabb a bérünk rendezése lenne, de követeljük a túlórák eltörlését és a műszaki feltételek javítását is. A gépek elavultak, zajosak, huzatosak. Évek óta műszaki vizsga nélkül járnak kocsik. — A vasútnál más munkakörben dolgozókat miért nem vontak be a megmozdulásba? — Mi elsősorban a saját terhűnket érezzük. Azonkívül a mozdonyvezetőknek van egy országos összefogásra képes rétege. Megmozdulásunk azonban ráirányíthatja a figyelmet az egész magyar vasútra és dolgozóira. Ezt szolgálja, hogy a sztrájkot az egyik legforgalmasabb időpontra tettük. Persze a sztrájk mellett mostanában más is lázban tartja a mozdonyvezetőket. Egyikük nyugtalanul mondja: — Azt hiszem, elég rám nézni, és kiderül, hova készülök — mutat Kürtös irányába. — Sok jóra nem számíthatok, ahogy a kollégák mesélték. Sok a katona, és már rendőrök is cirkálnák, pedig erre eddig nem volt példa. Kipakoltat- ják táskáinkat, még az ebédszállítmányt is ellenőrzik. A témába annyira belemerülünk, hogy észre sem vesszük, milyen hamar elrepült a hatvan perc. Az utasoknak persze már más a véleményük. Egy Budapestre utazó férfi csak ennyit mond: — Ha megy a vonat, utazunk, ha nem, állunk. Alapigazságához sok mindent nem tudok hozzátenni, mert a Csaba- expressz hat órakor megkapta a szabad jelzést, és zakatolva elindult Budapest felé. Nyemcsok László
