Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-20 / 301. szám

1989. december 20., szerda KHilUKTira Románia: se be, se ki (Folytatás az 1. oldalról) Semmi olyan mozgás, vagy egyéb jel nem mutat arra, hogy csapatokat, harckocsi­kat vonnának össze a ro­mán oldalon. A félreértést, aminek alapján tegnap a rádióban és a híradóban ez elhangzott, valószínűleg a külföldi hírügynökségtől át-' vett fordítási hiba okozhat­ta. Ugyanis a hatáirmenti nagyvárosok — Nagyvárad, Arad és a többi — ki- és bejáratánál valóban páncé­lozott katonai járművek áll­nak és katonaság ellenőrzi a forgalmat. Semmi olyan jel nincs, ami tankok felvonulá­sára utalna. Ami a másik két hírt illeti, lapzártáig nem volt tudomásunk arról, hogy román katonák dezer­táltak volna, illetve rálőttek volna a Magyarországra me­nekülőkre. Megerősítették viszont, hogy délelőtt román felderí­tő repülőgépeket láttak Kö- tegyán és Kiszombor között, feltehetően a magyarországi mozgásokat figyelve. Egy tegnap délután érkezett tö­rök kam ionos — aki az utób­bi három napot Temesváron töltötte barátainál — el­mondta, igazak a halottak­ról szóló hírek, szerinte leg­alább 1500 áldozat van. Azt is látta, hogy a titkos rend­őrök — hangtompítás fegy­vert használva — kénysze­rítették beavatkozásra a ka­tonákat, akik ezek szerint inkább a tüntetőkkel szim­patizáltak. Helikopterről lőttek Tegnap este a Romániából háromnegyed hatkor Lökös- házára érkező vonatról egy kevermesi férfi szállt le. Aradtól ő volt az egyedüli magyar a szerelvényen. Még vasárnap reggel ment ki a rokonokhoz látogatóba, és már Aradra érkeztekor — a vasútállomás melletti villa­mossínek körül jobbról és balról is — három-három harckocsi látványa fogadta. Tizenöt méterenként pedig fegyverrel felszerelt katonák, illetve rendőrök alkottak láncot. Ugyanezt látta akkor is. amikor tegnap délután ki­ment az aradi állomásra. Kedden délelőtt az aradi rokonokhoz Temesvárról érkeztek ismerősök, akik. el­mondták, hogy ott még a II. világháborúhoz képest is súlyos a helyzet. Az isme­rősök 150-160 halottról és 70- 80 sebesültről beszéltek. Aki­ket helikopterről lőttek le, azokon még harckocsik is átgázoltak a sötétben. A ka­tonáknál kézigránát is volt, de azt nem használták. A látogatók említést tettek egy terhes asszonyról, aki Te­mesvár egyik utcáján azt kiabálta, hogy ,,Nem kell ide a cipész!” — Ceausescura utalva. Erre két katona ro­mánul kiabált rá, hogy hall­gasson el, mivel nem tette, szuronnyal támadtak rá. Tőkés László rejtélyes el­tűnésének körülményeiről még a közelében lakó csalá­dok sem tudtak biztosat" mondani. Kürtösre érkezve a kevermesi férfi egy ki­égett vagont látott. Onnan­tól viszont semmit, mert a vonatban lekapcsolták a vil­lanyt. A határhoz érve a román vámtiszt végigmotoz­ta őt és megfenyegette, hogy soha többet ne tegye a lábát román területre. félelem árán Nyilatkozat A legutóbbi napok romániai eseményei, a Ceausescu-diktatúra temesvári vérengzései és az aradi népellenes megtorló intézkedé­sek egyértelműen bebizonyították, hogy ez­zel a rezsimmel és kiszolgáló apparátusá­val semmiféle normális politikai kapcsolat­tartás nem lehetséges. A Magyar Szocialista Párt Békés Megyei Koordinációs Tanácsa ezért a mai naptól megszakít minden kapcsolatot a Romá­niai Kommunista Párt Arad megyei szer­vezetével, de nem az elnyomott román nép­pel, hanem éppen annak érdekében! Erre a lépésre azért kényszerültünk, mert Ro­mániában a legelemibb emberi jogokat sem tartják tiszteletben. Az MSZP-nek pedig nem lehet semmifélé kapcsolata egy olyan párttal, amely brutálisan elnyomja saját nemzetét és az országban élő nemzetisé­gieket, köztük a magyarokat is. Az elmúlt hetek eseményei bennünket arról győzött meg, hogy erőszakkal — le­gyen bármilyen drasztikus Is — nem lehet az emberek szabadságvágyát elnyomni, de­mokratizálódását megállítani, amely utat nyit a két szomszédos ország népeinek egyenrangú, szabad és valóban testvéri együttműködéséhez. Szolidárisak vagyunk a Romániában élő emberekkel, de nem va­gyunk a diktátorokkal és kiszolgálóikkal. Felhívjuk a Magyar Szocialista Párt többi megyei és városi szervezetét, szintén sza­kítsák meg kapcsolatukat azzal az elnyomó apparátussal, amely hatalma megtartásáért ártatlan emberekre lövet! Felkérjük az MSZP Országos Elnökségét, mondja ki, nem hajlandó politikai érint­kezésre a mai RKP-val! Meggyőződésünk, hogy a diktatúrák ide­je lejárt — Romániában is! Magyar Szocialista Párt Békés Megyei Koordinációs Tanácsa Felhívás Számunkra, akik Békés megyében élünk, különösen nyugtalanító, hogy otthonainktól alig néhány kilométerre dühöng a vörös terror, minden idők egyik legkegyetlenebb kommunista diktatúrája. A Román Szocia­lista Köztársaság fegyveres erői halomra gyilkolják saját hazájuk polgárait — korra, nemre és nemzetiségre való tekintet nél­kül. Teszik mindezt egy olyan zsarnok pa­rancsára és egy olyan eszmerendszer ne­vében, amely méltatlan a modern Európá­hoz és a XX." század végéhez. Tbiliszi és Peking után Temesvár utcáin is vér fo­lyik: diákok, asszonyok és munkások’ vére fest egységesen vörösre mindent.. Világmé­retű összefogásra és tiltakozásra van szük­ség, mert a Varsói Szerződés tagállamai, a szocialista országok tábora — a Szovjet­unió vezetésével — szemérmesen hallgat, továbbra is szövetségesének tekinti az em­beriségellenes bűnöket elkövető Ceausescu- rezsimet. Ahol mi élünk, annak a Romániával szomszédos megyének a neve: Békés. Ez­úton kérünk minden békés embert, min­den felelősen gondolkodó egyént és minden demokratikus szervezetet, hogy emelje fel szavát a vörös terror ellen. Tiltakozzon a világ minden tája, késztessék határozott lé- oésekre kormányaikat a népek! A szeretet ünnepe közeledik és mi segítségért kiál­tunk. Szabadságot Romániának! Állítsuk meg együtt Nicolae Ceausescut! A Magyar Demokrata Fórum Békés me­gyei szervezetei, a Békéscsabai Erdélyi Kör, a Fidesz Békés megyei csoportjai, a Bajcsy- Zsilinszky Társaság helyi csoportja, a Sza­bad Demokraták Szövetségének helyi cso­portja. a Magyar Politikai Foglyok Szövet­ségének Békés megyei szervezete és a Ma­gyar Néppárt Békés megyei szervezete Kalandos érkezés a huszonnegyedik érában — Maga aztán bátor em­ber! — szorítom meg Sípos József kezét a bemutatko­záskor. A Híradástechnikai Vállalat szerszámkészítője hétfőn este fél 8-kor lépte át a román—magyar határt egy fiatalasszonnyal, annak há­roméves kisfiával, egy fél kamion bútorral és háztar­tási eszközökkel... — Van egy újdonsült kol­légám és barátom, akire másfél évvel ezelőtt még lőttek is, amikor nappal át­lépte a zöldhatárt. Akkor otthagyta feleségét és másfél éves kisfiát. Nem kockáztat­hatta az életüket. Amikor szerencsésen megérkezett, ő itt. a felesége ott indultak el az áttelepüléshez szükséges hivatalos úton ... Ennek másfél éve már. Ilyen előz­mények után ő nem vállal­hatta, hogy most hazamegy a családjáért. Hát elmentem én ... Vasárnap 12 órakor hagy­tuk el Békéscsabán a Volán­telepet. Mindenképpen jobb lett volna, ha Gyulán lépünk ki, de nem lehetett. Klárika (a feleség) úgy kapta meg a paoírjait, hogy Nagylakon iöhet ki az országból. Ezért kellett arrafelé igazítani az utunkat... Inazoltafás lénten-nvomon Akkor, ott a határon, leg­alább nyolcvan kamion arra várt, hogy a túloldalon be­engedjék. Örák teltek el, mire egy eltűnt a szemük elől. Tudták, nekik hétfőn estig vissza kell érniük, mert másként esetleg nem jöhet Magvarországra a kis család .. . Nem volt mit ten­ni... lépni kellett. — Este 8 órakor kezdték el a kocsit vizsgálni. Fél óráig mindent átnéztek, amit át lehet nézni egy üres kamion­ban. Aradig semmi nem za­varta utunkat. Aradon is csend és nyugalom uralko­dott. Csak a rendőrök cir­káltak az utcán. Hozzáte­szem, mi úton voltunk, nem láttuk a televíziót, így fo­galmunk sem volt, mi van Temesváron ... — Nem volt feltűnő, hogy sok a rendőr? — Ott, Aradon még nem... Alig hagytuk el a várost a Temesvári úton, amikor 8-10 rendőr állta utunkat. Igazoltattak, átnéz­ték a kamiont. Közölték ve­lünk, hogy Temesvárt meg sem közelíthetjük. 65 kilo­méterre voltunk attól a kis falutól, ahova igyekeztünk. Ez alatt nyolcszor igazoltat­tak ... Perian és Lovrin kö­zött egyszer csak arra let­tünk figyelmesek, hogy az útszélen egy teljesen szétvert és kiégett autóbusz áll, mel­lette 8-9 suhanc. dorongok­kal, vasdarabokkal felszerel­ve. Félelmetes volt. Megál­lítottak. Azt akarták, hogy toljuk be az autóbuszt. Tud­tuk, ha kiszállunk, végünk. A sofőr gázt adott, és tűz­tünk a fiatalok közeléből... — Ez sem volt gyanús? — De igen. Alig vártuk, hogy a helyszínre érjünk. Éjjel három óra lehetett, amikor szakadó esőben meg­találtuk a házat, ahol Klári­ka várt. Egy óra alatt pa­koltuk fel az elkészített bú­torokat, edényeket. Segítet­tek a szomszédok, a roko­nok. Ök mesélték, hogy baj van Temesváron. Sok a se­besült. a halott. . . Pihenés nélkül fordultunk vissza. Reggel Vra Aradon kellett lennünk a vámhivatalnál. Igaz. 9-re érkeztünk, de így 's három órát várattak. Dél­ben kezdték átnézni a hol­mikat. Sok mindent nem en­gedtek áthozni. Ennyi kiló ruhát — mondták —, ha több. pakoljuk le. A búto­rokat ugvanígv. Délután négv órakor hagvtuk el Ara- dot. Mintha a rendőrök sza­porodtak volna ... — Nem volt idejük embe­rekkel ott beszélgetni? — De igen. Egy órányi dol­ga akadt a sofőrnek. így volt időnk szóbaelegvedni aradiakkal. Azt mondták, borzasztóan félnek, de ugyanannyira örülnek is. Tudják, hogv most már el­indult a lavina, amit nem le­het lövöldözéssel megállíta­ni. B szívinfarktus határán Lökösházán kihaltak az utcák. Sötétedik. Keresem a házat, hol a fiatal pár lakik. Kopogok, egy fiatalember szól ki: — Biztos rossz helyen tet­szik járni... Nem feltételez­te, hogy őket keresem. A szoba közepe tele bútorok­kal. A 3 éves Attila mégis önfeledten szaladgál, két léggömböt rugdosva. Az ágyon a megmaradt játékok. A mama huszonéves, vé­kony, fekete, szépasszony. A szemei duzzadtak. Nem tu­dom eldönteni, a kialvatlan­ságtól, vagy a sírástól... A férj jóképű, magas, szőke fiatalember, összeillő pár. Az első kérdésem után Klá­rika elsírja magát. Mintha szégyellné érzelmeit, elfor­dítja a fejét, aztán mégis be­szél: — Még 1988 októberében beadtam a kitelepülési ké­relmemet. Hónapokig sem­miféle értesítést nem küld­tek. Én meg nem mertem menni, csak ez év szeptem­berében. Biztattak, ne le­gyek türelmetlen, egy-két hét múlva megkapom. No­vember 16-án értesítettek, hogy megkaptam a kiutazási engedélyt — az NSZK-ba. Majdnem elájultam. Mit ke­resek én az NSZK-ban, amikor a férjem Magyaror­szágon vár bennünket? Visz- szavittem a papírokat, hogy javítsanak. Gúnyosan a sze­membe vágták, más boldog lenne, ha Németországba mehetne. Végre valahára, most szombaton, december 16-án kezembe nyomták az okmányokat, azzal, hogy 48 óra alatt ei kell hagynom Romániát. Telefon a férjem­nek. A kamiont már vasár­nap délutánra vártuk. Erre hétfő hajnalban érkezett meg! Közben már kaptuk a borzalmasabbnál borzalma­sabb híreket a közeli Temes­várról Láttuk a magvar te­levízióban, mi történik a közelünkben. Sokszor érez­tem, szívinfarktust kapok, ha az utolsó pillanatban va­lami közbejön, és mi nem jö­hetünk. „Semmi sem választhat el már bennünket*’ — ?Tudja, hogy az utolsó órában sikerült kijutniuk Romániából? Hiszen a hatá­rokat szinte teljesen lezár­ták. Se ki, lse be ... — Igen, most már tu­dom ... — És Jstván? Hol várta a kis »családját? — Hétfő délelőtt 11-től Nagylakon. Most sem tudom elhinni, hogy itt vannak, még nem fogtam fel. Kollé­gák is voltak velem, és ami­kor a fiamat a kezembe vet­tem, csak nézett, hol rám, hol rájuk, és azt kérdezte: — Hol az én apukám? Éjjel 3-ig beszéltünk a feleségem­mel, de úgy érzem, még sem­mit sem mondtunk el egy­másnak. Ei kell telnie egy kis időnek, hogy felfogjam, most már senki, semmi nem választhat el bennünket. Béla Vall F. Ildikó, 30 éves takarító­nő egyedül neveli két gyer­mekét. Békéscsabán, az egy­kori Oncsa-telep egyik több mint százesztendős, komfort nélküli, nedves épületében laknak albérletben. Az asz- szony, aki férjétől elvált, négy és fél ezer forintos fi­zetéséből tartja el 8 és 5 éves gyermekét, fizeti az 1800 forintos albérletet, plusz a rezsit. Szülői segítséget nem kap, s a gyerektartásra sem számíthat, mert volt férje börtönbüntetését tölti. Nem szükséges magyaráz­ni, hogyan lehet manapság ennyi pénzből megélni. Spó­rolni kell a fűtéssel, a kony­hán, s a karácsonyi kiadá­sokat is szűkre kell szabni. Elég lesz néhány szem édes­ség, melyet a tavalyi mű­anyag kis fenyő alá tesznek majd. Azért annyi pénzt mégis összespórolt az édes­anya, hogy a gyerekeknek jusson -egy kis ünnepi meg­lepetésre. Ugyancsak kelle­mes meglepetésben részesí­tették tegnap a kis családot a Békéscsabai Városi Tanács V. B. családsegítő szolgála­tának munkatársai. Az em­lítetteknek, s más, megye- székhelyünkön élő, szegény, elesett családoknak, gyer­meküket nehéz körülmények között, egyedül nevelő szü­lőknek juttattak el egy-egy 1200 forint értékű élelmi­szercsomagot, melyben töb­bek között gyümölcsöt, édes­séget, kakaót, kolbászt talál­tak a megajándékozottak, összesen 150 családhoz lá­togattak el, s a napokban szerény ajándékot nyújta­nak át az A és B szociális otthon száz lakójának is. G. K. Fotó: Kovács Erzsébet Tanácsülés Bélmegyeren Bélmegyeren a hétfő dél­utáni tanácsülésen az egyik legörvendetesebb hír az volt, hogy elkészült a Békés—Bél- megyer telefonkábel. De­cember 20-tól közvetlenül hívható a község. Ezenkívül régóta probléma a helyiek számára, hogy ez idáig nem volt körzeti orvo­suk. Fogorvos jelen pilla­natban is, körzeti orvos pe­dig januártól dolgozik ná­luk. A központi konyha dol­gozóinak fizetését is meg­emelték néhány száz forint­tal, de még most is előfor­dul néha, hogy három em­ber főz háromszáz személy­re. és nincs élelmezés vezető­jük sem. Elhangzott még, hogy az elmúlt években megépített utakat sokan fe­lelőtlenül rongálják. A ta­nácsülés néhány konkrét eset kivizsgálására határo­zatot hozott. Varjú Ferenc tanácselnök beszámolt még arról, hogy az idén kevesebb társadalmi munkát végeztek a helyiek, mint tavaly. Befejeződtek ugyanis a nagy beruházások (út, telefon), és nehezebbé vált a megélhetés. Vágja ki! Nyerhet! Hat napon át figyelje, vágja ki, összerakva ragassza fel egy levelezőlapra és küldje be a ké­pet — amely a Számprog Kis­szövetkezet által forgalmazott egyik terméket ábrázolja — cí­münkre: Békés Megyei Népúj­ság, 5601 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Pf. 11L Egy darab 5000, egy darab 3000 és 22 db 1000 fo­rintos vásárlási utalványt nyer­het! jznm Telefon, telefax: 66/21-824 Telefon, telefax: 66/27-441

Next

/
Thumbnails
Contents